Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-13 / 183. szám

Erős Kommunista Párt: Boldog nép, erős nemzet! MAG V A <?• K O H !1 U.N I S T A P A R T 0 É l D !J N A N T U L I LAPJA rv- Évfolyam, 183. szám Ara 40 fillér PÉCS, 1947 AUGUSZTUS 13. SZERDA Tankönyvet \y a dolgozók gyermekeinek A fiatal magyar demokrácia fej­lődésének útján eredményekben gazdag múltra tekintheí vissza. £%an munkára, amelyet a legne­hezebb körülmények között, irtó- zat°s erőfeszítéssel végzett, de amelyet máris a történelem hősi . Pátosza és romantikája vesz körül. j I* tárgyilagos és hozzáértő szem- ‘előnek meg kell állapitania, hogy 8 kultúrpolitika területén végzett munkában is a kommunisták jár­jak élen, az elért eredmények az ?. szívós és kitartó munkájuknak köszönhető. , A MKP mutatott rá először, "pgy a magyar politikai és gazdá­ját!’ élet reformja után elenged­hetetlen szükség van a magyar htüvelődés és magyar iskolaneve- alapos és teljes reformjára, hangoztatta, hogy művelődésünk h- épületét a magyar nép töme- !>etre, a dolgozók társadalmára reH felépíteni. És pedig nem úgy, h°gy e magyar tömegeket tartalék- ®ak tekintjük, amelyből egy ki­váltságos osztály számára meri- thnk anyagi erőt és emberi után­pótlást, hanem úgy, hogy ezeket * tömegeket, a valóságos, élő nem­idet felemeljük az elnyomatásból ** elhagyatottságból. , Ezt pedig csak úgy érhetjük el, f® kiterjesztjük a magyar műve­lésnek a múltban oly szűkre **ahott körét. Követeljük: való- . *Jon meg végre Magyarországon j a művelődés szabadsága! Le- «Ven szabad részesedési joga min- R • 0^ magyar dolgozónak a műve- az emberi szellem javai­L*h, fegyvereiben és munkaesz- Ozeiben! A magyar demokrácia Jkátosziatta a latifundimokat. Szét *1* oszlatni a szellemi hitbizo- Jhanyokat is, mert csak így sza- ?dithatjuk fel azokat a fclhasz- *atlan szellemi erőket, amclyek- - az. ország újjáépítéséhez s a ,aSyar jövő egészséges fejlődésé- * szükség van. j ^ejn elég azonban a művelődés r ,5 á t megadnunk. Biztosítanunk j a művelődés lehetőségét Ha az újgazdákat segítettük segítjük abban, hogy földjeiket ^Sterthassák és termékenyen g is művelhessék, gondoskod­ik0;* kell a műveltség birtokba ,.ru'íí nincstelenjeiről is, köteles- ), a magyar demokráciának, g&'i *anuIásirk, szellemi növeke- „ ^uk, képességeik kibontakozásá- feltételeiről gondoskodás tör- nJék. ^em°krácia jövőjének meg­világítása, a magyar generáció Juj ?^Pr°blémája s egész szelle- C^nk kialakulása nagymérték­ig0 a magyar pedagógusok men­üi!;fhtól, demokratikus maga- ha‘SalóI, az iskolától függ, ahon- dp® a felnövő nemzedékek a min- ju) "api állami élet funkcióihoz ttrL, eh A mai nevelők súlyos (jt-.^kel indultak a demokrácia rév fai ^ feudális mult, a nagy­íj, '. hhmis történelmi előítéletek, i$ a magatartás, mely az iskolát kai** efmult társadalmi és noliti- i>!i ,rendszer tükörképévé tette, ti»,?** nem múlt el azzal, hogy ’•'hcléntek a reformok, hian .éppen ezért állt ki a félte"1*r n?ve'ók mellett és köve- Itfi : °ldja meg végre a demo- lwla anyagi problémáikat s em­se] ez’ nevelőkhöz méltó fizetés- ^habilitálja a tanítókat és ,.j, ar°kat, akik többé nem a *htvüii*t szolgái“, hanem a ..nép mi“. ^ MKP céltudatos poli­tikájának köszönhető, hogy ma már a magyar pedagógusok anyagi helyzete a méltányosság, Jgazsá- goság elve alapján a lehetőséghez képest jelentős mértékben meg­javult s a demokrácia a pedagó­gusok társadalmát felemelte magá­hoz, az őket megillető elismerés­ben és jutalomban részesítette. Nemcsak a pedagógus társada­lommal szemben vannak azonban követelései a magyar demokráciá­nak. Egyik legsürgősebb feladata kel! legyen a most már rohamo­san közelgő új iskolai év meg­nyitása előtt a dolgozók tehetsé­ges gyermekeinek ingyen tan­könyvekkel, tanszerekkel való el­látásának biztosítása. Az elmúlt évtizedek során a magyar műve­lődéspolitika mostohán kezelte a szellem ég a köznevelés kérdéseit. Szinte alig jött számba az az ösz- szeg az ország költségvetésében, amit szellemi életünkre költöttek. A régi világ uralkodói nemcsak azt tűrték el, hogy a nevelőket az úgynevezett „alsóbb kasztba“ sorolták, hanem lelkiismeretlen közönnyel hunytak szemet afelett, hogy a magyar gyermekek milliói diiledező, rossz felszerelésű isko­lákban, tankönyv nélkül, vágy ha volt ilyen egyáltalán, akkor fa­siszta ideológiákkal telített köny­vekből szívták magukba egy_ ha­mis műveltség alapelemeit. Bizto­sítanunk kell a tar ülni vágyó ifjú­ság tankönyvekkel való ellátását, mert nem kétséges ma már, hogy a demokrácia jövője a felnövek­vő generáció váltóin nyugszik. Az állam ma még nincsen abhan a helyzetben, hogy teljesen in­gyenes oktatással, nyugodt tanu­lási lehetőséghez juttassa a magyar ifjúságot. A MKP azonban ezen a problémán is segíteni kíván! A társadalom fokozott és szervezett bevonásával biztosítani kívánja az elérendő célt: a demokratikus Magyarország minden dolgozójá­nak gyermeke megkaphassa a mű­velődés elsajátítását, a kultúra haladását és fejlődését szolgáló tankönyvet. A MKP mindent elkövet, hogy a szeptemberben meginduló úi is­kolaévben a dolgozók gyermekei­nek ne legyenek tankönyvgondjai. Széleskörű társadalmi mozgalom megindításé* sürgeti ennek érde­kében. Minden erejét tótba vetve küzd azért, hogy a gyermekeknek tankönyvet szerezzen, biztosítsa a továbbtanulást s ezáltal elősegítse a demokratikus rendszer megszi­lárdulását. Minden alapfeltétele megvan annak, hogy a demokrácia levegő­jében és kors'zakváltó társadalmi átalakulásában a magyar tanuló­ifjúság is megszabaduljon végre azoktól a gondoktól, amelyek _ a múlt évtizedekben e földig, húzták és elérhetetlen álomként lebegett szemük előtt a szellemi kincsek megszerzése. Legyen valóság vég­re a tehetséges szegénygyermekek továbbtanulásának akadály talan- sága. A MKP éberen őrködik azon, hogy a magvar társadalom megoldja és jól oldja meg a kul­túrpolitika vonalán ráváró felada­tokat! És amint kiharcolta a pedagó­gusok életszínvonalának emelését ugyanúgy ki fogja harcolni azt is, hogy az ősszel meginduló iskola­évben egyetlen szegény gyermek se maradhasson tankönyv és tan­szerek nélkül! Béky Júlia dr Anglia és Amerika meggátolták Magyarország felvételét az Egyesült Nemzetek Szövetségébe Az egész magyar nép mélységes megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az Egyesült Nemzetek tag­felvételi bizottsága a felvételüket kérelmező államok közű! egyedül Vemen felvételé* ramogatia. Te­kintve, hogy a Biztonsági Tanács­ban ugyanannak a 11 nemzetnek a kiküldöttei vesznek részt, akik a tagfelvételi bizottságban is he­lyet foglalnak, bizonyosra vehető, hogy Magyarország ez alkalommal nem kerül be az Egyesült Nem­zetek szervezetébe. A tagfelvételi bizottságban Ma­gyarország felvételi kérelmének teljesítését az angolszász hatalmak hiúsították meg. A Szovjetunió képviselője a leg­melegebben támogatta Magyar- ország felvételi kérelmét, Anglia és Amerika azonban annak tel­jesítése elől elzárkózott.­Tekintve., hogy a Biztonsági Ta­nács csak olyan határozatot hoz­hat, amelyet az öt nagyhatalom egyike sem ellenez, Anglia és az USÁ még azt is megakadályoz­hatják, hogy kérelmünk ebben az évben az UNO közgyűlése elé kerüljön. Nem érdektelen megjegyezni, hogy ugyanazok a nagyhatalmak, me­lyek bennünket visszautasítot­tak, felvételre ajánlják Salazar Portugáliáját, a németekkel vé­gig együttműködő ír kormányt és Transzjordániát, ahol min­den második lakosra egy meg­szálló katona jut. Révai József az értelmiséghezs Arról van szó, hogy a demokratikus erőket kisebbségből többséggé tegyük A MKP célja nem az elit életszínvonalnak lesüllyesztése, hanem a széles néprétegek felemelése Tegnap délután a Zeneművészeti Főiskola zsúfolásig megtelt nagy­termében tartotta Révai József elvtárs, a Szabad Nép főszerkesz­tője előadását az értelmiségi nagygyűlés keretében. A nagygyűlést Zsirai Miklós elv­társ, a Pázmány Péter .tudomány- egyetem bölcsészkari dékánja nyi­totta meg. Beszéde elején Révai elvtárs rá­mutatott arra. hogy a küszöbön álló választások sorsdöntőek lesznek. Most nemcsak arról van szó, mint a hajdani választásokon, hogy az egyes pártok között kissé errébb vagy arrább Hódnak- az erőviszo­nyok. A választások sorsdöntőek lesznek, mert a nép jóváhagyásá­val, a népszavazás jóváhagyásá­val kell ellátni azt a győzelmet, Ezután Révai elvtárs az értelmi, ség és a magyar demokrácia fej­lődésének viszonyáról beszélt, rá­mutatva arra, hogy a magyar de­mokrácia és ezen belül a MKP kezdettől fogva hangoz­tatta, hogy az értelmiség nél­kül vagy az értelmiség ellen az országot újjáépíteni nem lehet, és ezért tárt kapukat nyitott az értelmiség számára a demokratikus fejlődésben. Részletesen foglal­kozott azután azokkal a szem­pontokkal, amelyek eddig az ér­telmiséget közönyössé, sőt nem egyszer ellenségessé tették a de m ok rác iá via 1 szemben és kimutat­ta, hogy ezek a szempontok tel­jesen helytelenek. A demokrácia és a MKP elismeri, hogy a mi­nőségi munkáért magasabb élet­színvonal jár, célja nem az elit lesüllyesztése, hanem a széles néprétegek felemelése. ismertette Révai elvtárs a három­éves terv jiedentőséget az értelmi­ség szempontjából és felhívta a figyelmet arra, hogy bármennyi­re igyekezünk is az értelmiségiek létszámát növelni, a tervgazdái­amelyef a demokrácia erői azt utolsó másfél esztendőben arattak! a régi úri rend erői felett. Másod-1 szór azért lesznek sorsdöntőek ezek a választások, mert a demo­krácia állandóságában még min­dig nem bízó rétegek számára megmutatja, hogy a demokrácia igenis végleges és állandó. Arról van szó, hogy a demokrácia megszilárdításán dol­gozó erőket kisebbségből több­séggé tegyük. Harmadsorban meg kell mutatni a külföldnek, hogy a magyar demo­krácia végleges, tehát nincs értel­me beavatkozni belső ügyeinkbe és meg kell mutatnunk ezzel szem­ben annak a külföldnek, amely ro­konszenvez a magyar dem ok ráciá. val, hogy bízhat benne. kodás nem fenyeget munkanél­küliséggel, sőt a hároméves terv végén komoly hiány lesz értelmiségi szakem­berekben. Mindezekkel Révai elvtárs cá- folhatatlanul bebizonyította, hogy az értelmiség és a demokrácia nem álihatnak szemben egymás­sal. De nem mindegy az, a demokrá­cián belül, hogy melyik demo­kratikus párt kerül megerősöd­ve a törvényhozásba. Mi azt hisszük, hogy nem párt- érdiek, hanem nemzeti érdek, hogy a MKP kerüljön be erősebben arz országgyűlésbe. Mi kommunisták, nem többet kívánunk a magunk számára elérni a választástól. Mi nem egymagánk akarjuk építeni az országot, hanem együtt minden építő demokra­tikus erővel. Mi arra vagyunk büszkék, hogy élenjárnunk a nemzet legfonto­sabb kérdéseinek felvetésében, a megoldás útjának megmutatásá­ban. Ezt azért tudtuk megtenni, mert a mi pártunk az egyetlen egységes párt és jó, hogy van legalább egy olyan magyar politikai párt, amely egységes tömegeinek törekvé­seiben épúgy, mint vezetőinek akaratában. Beszéde végén Révai elv-társ rá­mutatott arra, hogy a MKP a szó helyes értelmében vett nem­zeti párt. Ezután Déry Tibor elvtárs az irók és művészek kiáltványát ol­vasta fel a magyar értelmiséghez, majd Zsirai Miklós elvtátrs be­zárta az értelmiségi nagygyűlést. Gazdák, figyelem! Kolorádóbogár-veszéty Délbaranyában Budapestről jelenti a Magyar Távirati Iroda: A jugoszláv növényegészségügyi hatóság értesítette a magyar földművelésügyi minisztert, hogy Cekovec (Csáktornya) község ha­tárában, a magyar határtól mintegy 39 kilométernyire való terüle­ten kolorádjbogarat találtak. A földművelésügyi miniszter felhív­ja Vas, Zala, Somogy és Baranya vármegyék déli részelnek gazdáit hogy a burgonyatáblákat állandóan és fokozott mértékben figyel­jék. Ha esetleg a leírásnak és képes ábrázolásnak megfelelő bur­gonyabogának vagy lárvát találnak, haladéktalanul táviratiig érte­sítsék a növényegészségügy! osztályt (földművelésügyi minisztéri­um, Budapest Kossuth lér 11.) Nem mindegy, hogy melyik demokratikus párt erősödik meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom