Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-15 / 108. szám

Az mijáépités diadala jegyében Békebeli színvonal felé halad a vasul Az egy év élőid semmiből — a kényelmes közlekedésig és biztonságos csőmagszállításig A közelmúlt napokban volt . kerestük az Aliam vasutak pécsi egy esztendeje, hogy a csaknem j üzletvezetőségét, hogy tájékoz­hat évig tartó háború fegyver- i íassa ’olvrasóközönséünket a vas- szüneti szerződést aláírták.. Ettől úti utazások és szállítások leg- a naptól kezdve indult meg las- aktuálisabb lehetőségeiről és kér- san-l-assan újra a vérkeringés a dóséiról. háborúba sodort nemzetek -erei­_____ —— Ez ekről lapunk legközelebbi szá­maiban fogunk beszámolni és hisz- szük. hogy olvasóink is szívesen fogják olvasni mindazt, amit min­denkinek tudnia kell, aki a vas­úton utazni, vagy szállítani akar. Így ítélkeznek a fasiszta újságírók felett Romániában' Kolozsvárról jelenti a MTI: A kolozsvári néptörvényszék ítéle­tet hirdetett a volt fasiszta lapok szerkesztőinek és munkatársainak perében. A jelenlévő vádlottak közül Arvay • Arp'ádot, a voit nagyváradi „festi Lap“ szerkesz­tőjét 10 évi súlyos börtönre, Já­vor Béla nagyváradi újságírót 8 évi súlyos börtönre ítélték, mig Bíró Jánost, a kolozsvári ..Keleti Ujpég“ munkatársát a bíróság felmentette. A távollevő vádlot­tak közül fejenként 20 évi súlyos börtönre ítélték Zathureczky Gyulát. Olajos Domonkost. Frnti Zoltánt és Gyárfás Ferencet, to­vábbá 8 évi súlyos börtönre Ger­gely János hírlapírót. A jelet- lévő vádlottak és ügyvédeik at ítélet ellen fellebbezést jelentet­tek be. ben. A hat évig tartó totális há­ború a mi gazdasági életünkben is sokkal nagyobb pusztítást vitt végbe, semhogy egy év leforgása alatt helyre lehetett volna hozni talpra lehetett volna állítani az új idői’, által megkövetelt új g z- dasági rciendeizésún<eer üti örvösen nehéz helyzet elé Üiirotta ez az egy esz—rrtó • ma­gyar vasutakat amelynek a há­borúban is a legnagyobb terhe­ket kellett viselnie. A mozdony és kocsipark egvrészének elpusz­tulása, nagy részének elhurcolása, :i hidaknak. műtárgyaknak és ál­lomási berendezéseknek a tönkre­tétele már eleve olyan feladatok elé állította a vasútat melyeknek megoldása már első perctől kezd­ve emberfelettinek mutatkozott. S ha mégis most visszatekin­tünk an elmúlt év alatt az Állam­vasutaknál elért eredményekre, szinte csodálatos téljesitmények- kel találkozunk. Az emberi akarat, munkakedv és leleményesség úgyszólván SEMMIBŐL ÉPÍTETTE UJJA a vasútat és produkált olyan ered­ményeket, amelyek a magyar élni- akarásnak a legnehezebb időkben is a legszebb tantijeiét adják. F.gv esztendővel ezelőtt örül­hettünk ha egy teherkocsinak a lépcsőjére, vagy a tetejére fel­kapaszkodhattunk és bizonv ké*- három napot is kellett utaznunk fanvban, szélben és esőben, amíg halaszthatatlan iigv-es-bajos dol­gaink elintézése végett a kivánt állomásra érkeztünk. Ki mert volna akkor arra gon­dolni. hogy rövid egy esztendő mnlva MAR VÁLOGATHATUNK. hogy vájjon éjjel közlekedő vo­nattal utazzunk-e fel Budapestre, vagy inkább a kényelmesebb nap­pal' vonatot válasszuk-e? Kine­vették volna azt aki ilyen lehe­tőségre hangosan mert volna gon­dolni. Vagy ki tudta volna azt elkép­zelni, egv évvel ezelőtt, amikor az a kofferünk, vagy csomagunk sem volt biztonságban, amelyre ráül­tünk hogy cg> esztendő múlva már minden kockázat nélkül ad­hatjuk fel szállításra áruinkat a naponta közlekedő gyorsteher- vonatokhoz? S ma' már mégis ott tartunk, hogy a nagyobb és fontosabb vo­nalakon naponta két személyszál­lító vonat is közlekedik, s a leg­kisebb vicinálison is naponta leg­alább egv pár vonat, és csomag­jainkat. áruinkat GYÜJTÖKOCSIKJÉS_______* GY ORSTE HER VON ÁTOK__ sz állítják az ország bármely ré­szébe, anélkül, hogy bárkinek is számolnia kellene azzal, hogy el­lopják, vagy megdézsmálják azo­kat. Olyan eredmények ezek, ame­lyek megérdemlik, hogy ne csak tudomásul vegyük őket, hanem foglalkozzunk js velük. Nem arra gondolunk, hogy a vasutat újjá­építő derék vasutasainkról, vagy az őket vezető Gerő Ernő elvtárs­ról írjunk dicsérő sorokat erre ők nem is szorulnak rá, mert hi­szen az ő dicséretük azokban az eredményekben és teljesitménvek­ben van. amelyeknek előnyeit va­lamennyien élvezzük. Mi csak azokkal nz eredmények­kel akarunk foglalkozni, amelye­ke! magyar vasút már eddig is elért és tájékoztatni akarjuk ol­vasóinkat a vasúttal kapcsolatban mindarról, amelyre akár utazá­saik. akár szállításaik alkalmával saját érdekükben is szükségük van vagy lehet Éppen ezért fe; fst] ÚJ DUNÁNTÚL Baranyában is megkezdődött a svábok kitelepítése 2 Magyarbólyon és Bcremenden már meg is 'kezdték a kitelepítendők összeírását A svábkitelepítés kérdése már régóta élénken foglalkoztatja nemcsak az érdekelt svábságot, hanem az ország közvéleményét is általában. Igen sokféle szem­pont szól a kitelepítés minél gyor­sabb tempóban való keresztülvi­tele mellett és ezek kö&ött a szempontok között talán a leg­fontosabb a gazdasági vonatko­zású. Amig tudniillik a kitelepítés meg nem történik, addig a mező- gazdasági termelés nyugodt me­nete nem biztosítható, mert a svábok helyére telepítendő ma­gyar telepesek zavartalan elhe­lyezkedése és munkája addig el sem képzelhető. Éppen eltért első­rendű országos gazdasági érdek elsősorban, hogy az ország minél előbb túlessen ezen a nagy fontos­ságú műveleten, hogy a mező­gazdasági termelés sorsdöntőén fontos, zavartalan menete bizto­sítható Legyen. Mint értesültünk, az ország több más megyéje után végre Baranyában is kezdetét vették a svábok kitelepítésének elő­munkálatai. A kitelepítés csízerint az értesü­lés szerint Magyarbóty és Bere- tnend községekkel kezdik meg, ahol már mégis kezdődött a ki­telepítendők összeírása. Értesülé­sünk szerint a minisztertanács bi­zonyos változtatást eszközölt a kitelepítést rendeletén, ami abból I áii, hogy azok, akik német anyanyelvű­nek. de magyar nemzetiségűnek vallották magukat, amennyiben nem voltak SS-katonák és volks- bundtagok sem voltak, mente­sülnek a kitelepítés alóL Ezen az alapon történik tehát most a kitelepítendők összeírása, amelyet nyomon követ a kitele­pítendők vagyonának leltározása, majd utána már a bevagonirozás. A vonatkozó rendelet természe­tesen részletesem intézkedik a : szállítás körülményeire nézve. A kitelepítendők élelmezéséről, orvosi ellátásáról is messzemenő intézkedés történik; úgy hogy ebben a tekintetben az érde­kelteknek panaszra okuk nein lehet. Úgy értesülünk egyébként, hogy a kitelepítés lebonyolítását a nem­zetközi ellenőrző bizottság részé­ről is ellenőrizni fogják. A kitelepítés zavartalan mene­tét kívánják biztosítani az illeté­kesek azzal is. hogy a kiszállítást és ennek előkészületeit nem egy­szerre az egész megye területén kezdik meg. hanem községenként, részletekben, úgy. ahogy a ren­delkezésre álló szállitóeszközök a keresztülvitelt lehetővé teszik. Az egész akció lebonyolításának rész­leteiről különben, amiiit módunk­ban áll, esetről-esetre tájékoztatni fogjuk ia közvéleményt. Szombaton délután díszhangversennyel kezdődnek "a pécsi Kultűrnapok A pécsi kultűrnapok szomba­ton délután kezdődnek meg és pedig méltó kezdettel a pécsi 'Ze- nevilág rendez díszhangversenyt, amelyen Veress Sándor, a Zene­művészeti Főiskola tanára is fel­lép. A díszhangversenyen a kul- tuszkórmány képviseletében meg­jelenik a modem magyar zene büszkesége Kodály Zoltán és az 5 vezetésével a Budapestről ér­kező vendégek. A díszhangver­seny műsora a következő: 1. Ko­dály: Adagio gordonkán. Előadja Thirring Zoltán, kiséri Halász Kálmán. 2 Szemelvények pécsi zeneszerzők dalaiból. Énekli Ve­ress Endre, kiséri Takács Jenő. 3. Veress Sándor a Zeneművé­szeti Főiskola Tanár és az Orszá­gos Művészeti Tanács tagja elő­adást tart az új magyar (zenéről. 4. Veress Sándor zongoradarab­jaiból ad elő. Kodály: II vonós­négyesét előadják: Piovesan Sirio, Grae.f Tikly. Várnagy Lajos és Thirring Zoltán. A díszhangver­seny délután fél 6 tárakor a cisz­terci gimnázium nagytermében kezdődik. ’ Szombaton este 8 órakor a Munkás Kultúrházban a Munkás Kultúrszövetség tartja ünnepi est­iét. Műsora a következők: Erkel Bánk Bánját előadja a mecsek- szabolcsi bányász-zenekar. — 2. Várrdy Károlv saját verseiből ad elő. — 3. A MKP énekkara mun- kásdialakat ad elő. — 4. Kő Kál­mán novelláját felolvassa Székely Gvörgy dr.Bartók Béla hegedű­számát előadja Horváth János. — 6 Berda József saját verseiből ad elő. Szünet után Kassák La­jos nagynevű miagyar író előadást tart, majd a Munkás Kultúrszö­vetség kamerakórus ör baranvai dalt énekel. Végül a Kokszművek színjátszói « „Sztrájk“ c. cgyfei- vonásost iátszák. Jegyeket a két előadásra vala­mint a kultúrnapok előadásaira is az Idegenforgalmi Irodában tehet kapni. A kultúrnapok rcndcuőbizottsá- ga egyébként ma, szerdán délután 4 órai kezdettel ?. Batsányi Tár­saság helyiségében összejövetelt tart. \find<tddig, amig,.. Az egyházközségek küldöttsége a miniszterelnöknél A Fővárosi Katolikus Egyház­községek és Szervezetek küldött­sége tisztelgett kedden délelőtt Nagy Ferenc miniszterelnöknél. A küldöttség szónoka memoran­dumot nyújtott át a miniszterel­nöknek, akit arra kért, hasson Lda, hogy vallásellenes megnyil­vánulások ne forduljanak elő. Nagy Ferenc miniszterelnök vá­lasztat szádé ben rámutatott arra, hogy a magyar demokrácia nagy ürelemmel és barátsággá' közele­dett az egyházközségekhez és a demokráciának a jövőben sem le­het célja, hogy ue viseltessék ba­rátsággal az egyháeközségek iránt. Meg vagyok győződve, — mon­dotta a miniszterelnök —, hogy mindaddig, amig az egyházköz­ségek a maguk munkájával és megnyilatkozásaival arra törek­szenek, hogy a demokráciának nemesebb értelmet adjanak, a demokratikus államvezetés és az egyházközségek között nem lesz összeütközés. A magyar munkásság vezetői Puskin követnél A MOT jelenti: A Szovjetunió magyarországi követe, Puskin a Moszkvában járt magyar szakszer­vezeti delegáció tiszteletére foga­dást rendezett, amelyen magyar részről Rákosi Mátyás miniszter- cinökhelyettes, Rstjk László bel­ügyminiszfer, Bán Antal iparügyi miniszter, Ries István igaizágügy- mniszter. Kossá István, a nem­zetgyűlés alel-nöke. Kisházi Ödön, a szakszervezeti tanács elnöke és sok más elvtárs vett részt. A kereskedelem problémái a kereskedők országos gyűlésén Hcesaas tárgyalások, után a Ma­gyar Kereskedők Országos Köz­ponti Szövetségének (KOKSz) jnaos; megtartott közgyűlésén a Kisipa­rosok és Kiskereskedők Szabad Szervezeténk kereskedői tagozata, valamint a Magyar Kereskedelmi Érdekképviseletek Központi Taná­csa beolvadt a KOKSz-ba. A be­olvadó érdekképviseletek vezetői a KOKSz elnökségében kaptak he­lyet. Az országos fúzió következ­ményeként a Szabad Szervezet ke­reskedői tagozata a Kereskedők Testületébe, mint a KOKSz kerü­letében olvadt be. A közgyűlés egyébként igen ér­dekes kereskedői problémákat ho­zott felszínre. A pénzügyminisz­térium részéről hivatalosan is be­jelentették, hogy készen, áll az új adórendelet, mely összevonja, százalékban állapítja meg az összes fizetendő adókat és annaic felosztása nem az adó­fizető, hanem a kincstár feladata min 111 rilimw 1—1—I1IMHM I ■-----­Fi atal írók és művészek délutánja a pécsi kuÜúrnapokon A péasi kultúrnapok egyik leg­érdekesebb eseménye a legfiata- laDb írói nemzedék bemutatkozója Pécs irodalomkedvelő közönsége előtt. A. „húszévesek" jelentkezé­séről van szó, akik nem véletle­nül kivétel nélkül a pécsi egye­tem hallgatói, túlnyomó többsé- gükbda. irodalmi tanulmányokkal, iogialkozók. Művészi fordítások angolból, németből, olaszból, ro­mánból, oroszból (a franciákra a kultúmapokon önálló est vár), ere­deti versek ugyancsak fiatalok tolmácsolásában egész különös varázzsal hat majd a közönségre. Irt még nyoma sincs professzio­nista fásultságnak, a szónak meg­van a hitele. Illyés Mózes beszá­molója a „Mérleg” szociogáfiai kérdőíveiről páratlanul érdekes­nek ígérkezik, mert fiatalságunk gondjai, sze*vedései, kritikája, erényei és tévedései egyaránt őszintén tisztén, hamisítás néjkü! nyilvánul majd meg. A másik ér­dekes prózai előadás Kiss Bagoly Rezsőnek eredeti gondolatokban gazdag tanulmánya lesz a szim­bólum és a kultúra viszonyáról. A zenei számok viszont a magasszín­vonalú i pécsi Zenekonzervatórium legkiválóbb növendékeinek képes­ségéről tanúskodnak. Megszólal­nak a legnemesebb hangszerek a zongora, a hegedű és az ének. Bartók, Kodály, Mozart, Dell'- Acqua, Bohm,' Mendelssohn mű­veit halljuk olyan interpretálásban, mely már régen elhagyta az „is­kolásat". Pécsi irodalmi és mű­vészi körökben nagy érdeklődés­sel várják a délutánt, melyen el­dől, hogy van-e utánpótlása a negyvenéveseknek és harmincéve­seknek? A felolvasó, előadó és zenei délután fényét emeli, hogy Keresztury Dezső vallás- és köz- oktatásügyi miniszter kilátásba helyezte megjelenését, aki első ízben jelenik meg a pécsi egye- etm hallgatói közöt. Az irodalmi \ és zenei délután jeqveit mától fogva lehet kapni az Tdeoenfor- galmi irodában é< «•» ifjúsági ren-j derűi, töl közvetlenül Tesz. Amint lehetőség nyílik és arra szükség lesz, megtartják az országos vásáro­kat is. Pár napon belül várható a rende­let, amely az áraknak adópengöben való kai- I kuláriója mellett engedélyezi aJ eddigi rendszer szerint alkalmaz­ni, az utánpótlási árat is. A kereskedelmi kormány súlyt helyez arra, hogv a küszöbön álló tpam-vizió ren­det teremtsen a kereskedelmi fronton ss az oda nem való elemek a ma­gvar kereskedők társadalmából ki­járassanak. Szövetkezeti kérdésben ' hangsúlyozta a kereskedelmi kor­mány képviselője, hogv csak a termelő szövetkezete1 támogatásáról van szó, az álsz.6- vetkezetek létesítése a kormány Intenciója ellen van és- súlvt helyez arra a kereskedel­mi kormány, hogy ebben az or­szágban még szövetkezett formái*- 1 han se legven szubvencionált ke- ; reskedelera. A magánkereskedelem : szerepe tisztázott., arra szűk séd van és a magáncégek állami keze­lésbe vétele elképzelhetetlen, arra sor nem kerülhet. A KOKSz közgyűlését másnap követő külön vidéki ankéton hang­zott el' a fentieken kívül szátnőj elvan proléma. amelyet a tiszte? kereskedelem érdekében - orvosolni ígérteit a kiküldött miniszteri tnet- Mzottak, közöttük: a kereskedelem politikai osztály vezetője: dr C s e r z y Bólé miniszteri osztály- tanácsos. valamint Ország1’ osztályfőnök és dr. Gab én*' osztálytanácsos a pénzügvminisz- * érium.ból. A közqyö’os a KOKSz őrsiéért elnökévé Rántha Vilmos kta ’-oreskedö* ügyvezető elnökké át- Bródv Sándort.' a vidéki ní?; •ily e'nökét választotta meg. ata a vidéki befolyás* 'döntősen mee- o’ősifi a KOKSz központi vezeté­sében. F. CT­Kibújt a szög... ‘A gyöngyösi fasiszta gyilR0' sok kihallgatása során védj* kiderült, mi fájt igazán a gy*{" kosokat nevelő és azután W" oldozó Kiss Szaléz atyának. Kizmann Ottó, az egyik gy'j' kosfióka szalasztotta ki a ***' ján. hogy ’összejöveteleiken Ki8* Szaléz a földosztás ellen be­szélt kikelve ez új gazdák p1' len és védelmébe véve szegény „megrnbolt“ régi földesurak8*- ' Ez egyenes beszéd. Akikor* nem fájt Magyarország í" döntése, azoknak legfőbb fájd81' műk ma az. bogy a paraszt8* százezrei földhöz jutottak. den egyéb: oroszellcnesség. * hazafiasság csak ennek a °a~ fájdalomnak búbánatos *eF,’ így derült ki. bogy a néhánv szekál jnyj nyUasfióka pépn'cr ,a lyának fcsöve. bár burkoltan be nem vallotton, de a fbldo* tás és ezen át a maövaf rasztság és a magyar nép el irányult. ki;. Ez helyes, férfin« beszéd. ^ szönjük Kiss Szaléz atyán8 nártbíveinck.

Next

/
Oldalképek
Tartalom