Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-08 / 102. szám

Farkas Sándor: Milyen békéi várhatunk? .faj a legyőzött­Vac victis! nek! Az emberi nem évezredes tör­ténete kovácsolta ki e két kemé­nyen pengő szót. Jaj a legyőzött- nek: ez a felkiáltás, amelyben a létért való harc természeti tör­vénye mindmostanáig megformu- lázódott az emberi gondolkodás számára. A magyarság története époly illusztrációja ennek aiz erősekdik- tálta törvénynek. Történelmün­ket és szellemi életünket — a fel­lendülés a győzelmek rövid sza­kaszait leszámítva — át meg át­szövi a legyőzöttség panasza'. Az utolsó száz évben harmodítzor ke­rülünk a legyőzöttek keserű hely­zetébe, de nyugodtan mondhat­juk: soha olyan súlyos körülmé­nyek között, mint most. 1848-ban a végigharcolt forradalom pátosza enyhíti a vereség fájdalmát, 1919- ben a levert forradalom, a „bel­ső bitangok“ hóhérmunkájának s nem utolsósorban az ország megcsonkításának meg volt egy bizonyos, bár vigaszt nem adó ellentéte: az ország nagyjábnn- egyégzében ép termelőerői. De mit várhatunk most, amikor ok nélkül belekötve egy barátsá­gos szomszéd nagyhatalomba, az „utolsó csatlós“ szégyenbélysgé- vel homlokunkon olyan vereséget idéztünk ma­gunkra, amelynek mását 420 év távlatában, a mohácsi vész ide­jén kell keresnünk. Számitha- tunk-c kíméletre, elnézésre, méltányosságra. Clemenceau táviratban Ígéri 7 kon a határokon, melyek még kétszerakkora tiszántúli rész át-1 szőkébbek voltak a Vyx-jegy­adását, ha a Felvidék bizonyos területeit kiürítjük. Nem kétséges, hogy a Vörös Hadsereg jó béke feltételeket har­colt volna ki az oryzúg részére. De ekkor már működésbe jött a magyar urak baziaámló szervezete. Koldusjobbjukat nyújtogatták az antant felé. Felajánlották szolgá­lataikat a Tanácskormány, tehát saját hazájuk elleni hadművelete esetére a nemrég ellenségnek. A szabadságharc német vzetői, Rá­kóczi korának labancvuzetői tá­madtak új életre, mint mindig, ha a magyar nép szabadságának eltiprásáról volt szó. Miß Horthy- ék Szegeden dőzsölés közben szer­vezték az ellenforradalmat, ad­dig Bethlen, Gratz Gusztáv, gróf Teleki Pál Becsben tárgyalt a francia-nngol megbízottakkal. — Semmilyen eszköz nem volt rossz nekik. Teleki Pál a „numerus clausus atyja“, félretéve meggyő­ződését, a zsidó Rotschild ban­kártól koldult kölcsönt ellenfor­radalmi hiadsereg szervezésére és amikor tíz meghiúsult, fegyveresen álarcosán kirabolják a> magyar tanácskormány bécsi követségét. Memorandumokkal ostromolják az antant-politikusokat. Amikor pedig a magyar munkáshadsereg diadalútja Cleinenceauból kikény- { szerítette a fent említett táviratot, Bethlen táviratilag tiltazokik az zék által körülírt határoknál is. Így, ezzel a konccal biztosítot­ták uralmukat, a dolgozók, a ma­gyar haza rovására és — ezzel rakták le alapjait annak a rend- yernek, amely végül is második országvesztéshez, a második vi­lágháborúhoz vezetett. A« út egye­nes volt, mérföldköveit a szellem, a gondolat, e> közszabadságok gúzsbakötésének egy-cgy újabb rendeleté jelezte. Ha minisztereink moszkvai út­És most? — kérdezhetné valaki. Bűneink súlyosabbak a mostani győzők ellen, védteienségünk, ki­szolgáltatottságunk. is nagyobb. Mit várhatunk most a béketár­gyalásoktól? Nem kótyagos önáltatás-e, ha mégis bizakodással nézünk a rö­videsen megkezdődő béketáröya- lások elé? Nyugodtan mondhat­juk: nem! Van remény és van kilátás rá, hogy Magyarországnak ezúttal nem az 1920-as mérték­kel fognak mérni. Egy híres katonai író. Clause witz Károly írta meg, hogy a há­ború nem egyéb, mint a diplo­mácia, a politika folytatása más eszközökkel .Nos, ennek iá mély és ragyogóan szellemes mondás­nak van egy természetes kiegé­szítője: a béke sem egyéb, mint bizo­nyos politikának a folytatása Az egész ország megütmepii a német fegyverletétel évfordulóié A pécsi ünnepségek sorrendje — Az üzemekben 10 perces munknszünet es Az a borzalmas szenvedés megpróbáltatás, amely az impe­rialista törekvésű Németország aljassága következtében a világot háborúba döntötte, 1945. évi má jus hó 9-én érkíz-rt el a lefeje­zés stádiumába. Ezen a napon tette le a csapások alatt meg­görnyedt nácizmus a győztes nagyhatalmak lábaihoz feltétel nélkül a fegyvert. A berlini fegyverletétel évfor­dulója 1946 május 9. napja. Ez a nap a győztes nagyhatalmak, különösképpen pedig a hősies, vér­áldozatot hozó Vörös Hadsereg ünnepe. Ezt az évfordulót a náci és nyilas uralom alól felszabadult Magyarország is megun nepii. .Ezen az ünnepségen részt vesz a város lakossága is akként hogy csütörtökön, 9-én délelőtt .11 óra­kor az orosz hősi emlékmű előtt 'díszünnepséget fart és kegyele tel áldozik a szovjet hősök, er lekének. A város polgármestere cizuto kéri fel a magyar honvédsége a demokratikus pártok vezetőit. Szabad Szakszervezetek vezetői a Nemzeti Bizottságot, a Miagyi Szovjet Társaságot, a Magyf rendőrség vezetőjét, az ossz' hivatalok és intézmények vozetői és a polgárságot, hogy az ünnei ségen megfelelő képviseletüké gondoskod janak. A lakosság ezen az ünnepe házair lobogózza fel, a kereskedő a kirakataikat díszítsék. A város polgármestere az össze üzemek és műhelyek vezető' pedig arra kéri, hogy a nap jele*5 tőségét csütörtökön délelőtt 1 órakor 10 (tíz) perces műnk« szünettel ünnepeljék meg. ellen, hogy az ígért területeket, \ trianoni béke egyenes következ­ménye volt a magyar arisztokrá­cia. a reakciós középosztály poti­visszaadják. Működött a belső árulás is és amikor Julier ezredes Horthyékon keresztül elárulja a román csa jara gondolunk, álmélkodó hálás j patoknak a magyar Vörös Haj­megkönnyebbüléssel kell monda­nunk: úgy látszik, Igen .A kutató gondolkodás okot, feleletet keres. Aiz első magyarázat, amelybe be­lebotlik, egyetlen mondat: 1919- ben a 'feudális-reakciós magyar arisztokrácia képviselői állattak az imperialista nagyhatalmak elé, 1946-ban pedig a demokratizálódó Magyarország olyan nagyhatalmi csoportosulással áll szemben, amelynek sereg felvonulási terveit, a fiata oly sok nehézséggel vívódó műn kásállam sorsa eldőlt. Horthyék a legádázabb ellensége :a román foglalók palástja mögé bújva visz szacsempésződnek Budapestre, fis ami még lerombolható volt atz or­szág gazdasági életén, azt tönkre tette a különítmények, koncent­rációstáborok, tömeggyilkosságok néhányéves munkája. I’cc-artr, a Vármcfseház nagy ! termében hangzott «1 nemrégiben fő hangadója a Szovjetunió, a j az a kijelentés, hogy ha Magyar­világ kis népeinek leghivatot- { országot a béketárgyalásokon nem tabb védője. Külsőleg-belsőkg egyaránt óriási a különbség. Foglalkozzunk első­sorban a belső különbségekkel. — Nem fog ártani kissé visszaidéz­nünk 1918—19-et, hiítzen ezen a példán át láthatjuk legtisztábban. az Apponyi—Teleki grófi különít­mény képviseli s ha ezek is nem visizik hátukon az itthoni terror- unalom terhét, más békét kaphat­tunk volna. De nekik esek egy volt a fontos, mint évszázadok óta mindig: bárkivel együtt és bármi áron, de mindig • a magyar mi a különbség a volt uralkodó-1 dolöozú eIlen osztály (képviselői még nem vesz tek ki közülünk!) élősdi álhazo- fiassága és a dolgozó osztályok cselekvő hazafiassága között. Vájjon elkerülhetetlen volt-e Trianon? A felelet: nemi Vájjon volt-e remény a világi ábo*í után jobb békére? Igen! Hogyan ját szőttük el és főleg: k i k játszot­ták el ezt a jobb lehetőséget, — erre kisérlünk feleletet adni. A jószándékú, de gyenge és polgári befolyásoknak nagyon is kitett Károlyi-kormány az orszá­got hadsereg nélkül hagyta, fis amikor Vyx alezredes 1919. már­cius 19-én átnyújtotta a versail- lesi tanács újabb jegyzékét, aineiy a Felvidéknek Máramarosig, a keleti résznek Vásúrosniaményig való megszállását jelenti be, nyíl­tan be kell ismerniük, hogy poli­tikájuk csütörtököt mondott, hogy nem tudják az ország függetlensé­gét megvédeni. Károlyi Mihálv becsületesen vonta le a konzek­venciákat: átadta helyét a mun- ’kásk ormánynak. fis a munkásság hazafias ere­je a Tanácskormány vezetésével valósággal csodákat művelt. Ugv- szólván hetek alatt szervezik meg a Vörös Hadsereget és május má­sodik felére a legyőzött, forradal- makszántotta. kiéheztetésre ítélt orrrág munkáshadserege ellentá­madásba megv át. Diósgyőr, Mis­kolc. Kassa, Eperjes. Rártfa. Lo­sonc. Rozsnvó jegyzőkönyvei en­nek a diadalnak. M antnntimperializmus ügynö­kei megszeppentek. Két út állt előttük igazi jogokat adni a dolgozók­nak, igazi földosztást véghez­vinni, túlszárnyalni q környező államokat a demokratizálásban, és erre támaszkodva harcolni az imperialista békediktátumok el­len. Vagy: megelégedni rrájhaza- f'sággal, Iátszattiltakozással, ebbe takarni az ország alapvető tör«" geinek jogfosztottságát, lényegé­ben pedig engedelmesen elfogad­ni a diktátumot. — Horthyék az utóbbit választották. A számukra legfontosabbat elérték: a nemesi nagybirtokok többsége 69 százaléka a csonkaország te­tikájának. A mi békénk annak a politiká­nak és pedig nem utalsósorban annak a belnolitikának a követ- ' kezménye, folytatása lesz, me­lyet az utolsó másfélévben foly­tattunk és folytatunk ma. Más nyelven ez annyit jelent: olyan mértékben számíthatunk eredményekre, amilyen mérték­ben előrehaladunk az ország köz­életének valóságos demokratizá­lása felé. Egvet ne feledjünk el: egyetlen ország, amelytől etekin- tetben biztató kijelentést kap­tunk: a Szovjetunió, az atz ország, amelynek elvileg nicsenek területi követelései más államok felé. — Révai elvtársunk emelte ki leg­utóbbi beszédében: tény az, hogy • az angolszász nagyhatalmaktól Csehszlovákiá­val kapcsolatos területi igénye­inkre. nemesek hngv Wroti. tűst nem kaptunk, de az ellen­kezőjét kaptuk. A mi békénk, u magyar béke sorsa attól függ. hogv az elkövet­kező hetekben tudunk-e erőt, lendületet adni a bc!ső demokra­tizálódás szekerének, amely a márciusi nekibuzdulás után mint­ha kissé kátyúba készú'ne reked m ­így az ország valóságos, vagvís a munkások és narasztok irányá­ban törtérffi demokratizálódása nemcsak általában, a józan ész és a társadalom fejlődéstörvényci szerint a kor parancsa, hanem egyúttal a józan önérdek (de a nemzet és nem egyes kiváltágos rétegek önérdekének!) legtermé­4 drávamentí építkezés megindulása a Szakszei vezetek maokafervének első sikere A pécsi szervezetek hosszú hó-1 napok óta folytatott küzdelme ; végre a megvalósulás elölt áll. Az újjáépítési minisztérium szakszer­vezeti vezetőink és Schwabach Dé­nes mérnök elvtársinak számtalan utazgatása és fáradhatatlan után­járása — mely a mai körülmények között tőlük mérhetetlen személyi áldozatot követelt' —•' után elfogad­ta a drávamsiiti falvak felépítésé­vel kapcsolatban tett javaslatain­kat és az illetékes fórumok jóvá­hagyták, úgyhogy a közeli napok­ban Pécs munkanélküli cpitőmun- kássága munkához juthat és az építkezési munkálatok megindul­hatnak. Egy évvel ezelőtt hasonló ne­héz körülmények között indult meg a munka. Akkor is a szakszervezetnek kel­lett a kezdeményező lépéseket megtennie és a munkához saját keserves fil­léreiből adta össze a szükséges tő­két, melynek eredményeképpen az újjáépítési minisztérium a munka további folytatásához szükséges pénzösszeget kiutalta. A mai nehéz időkben, amikor a pénz romlása olyan hatalmas mé­reteket öltött és a munkásság élet. standardja ebből kifolyólag oly alacsonnyá vált, nem volt képes anyagilag is áldozni, de meg va­gyunk győződve arról, hogy a szer­vezett munkásság, lm szükség mu- takozna, még ma is hajlandó len­ne az utolsó filléreit odaadni, hogy munkástársain segíthessen. A szakszervezetek munkáiét nagyhalt elősegítette az, hogy az „Újjáépítés" szövetkezet, külö­nösen annak vezetője, Swabaeh Dénes mérnök és az oda tönii Tült kisiparosok fáradhatatlan < odaadó munkájukkal hozzájárt1 tak a szakszervezetek töreki “cinek megvalósításához, s 4 az ügy végre ebbe a stádiumát jutott. Reméljük, hogy mint a multW ts a jelenben is, mikor az „Űjj‘ építés” szövetkezet a szakszervi zeU&kel szorosan együttműködő és együttműködik, a jövőben is legteljesebb együttműködés fog k alakulni, s igy a siker százszázai' kig biztosítva lesz. külön köszönetét kell mond* nunlc szakszervezetünk nevében város és a vármegye vezetőin^ akik mindent elkövettek, hogy j' vaslataink a munkanélküliség me! szüntetésére sikerrel járjanak. Természetes, hogy a szakszert' zetek vezetősége tisztában van ® zal, hogy ez a siker nem oldj meg teljesen a munkanélkülit kérdését, ezért fontos, hogyanul1 hálátokat minél szélesebb körbe terjesszék ki, nemcsak Bárány' ban, hanem az összes építkezés' szoruló környező megyében 1 Hogy ez a munka nagyobb ere' mennyel járjon, szükséges, hogy az egész dalom támogassa akciónkat ' kapcsolódjon bele a szakszert' zeluek a munkanélküliség sz* nyü állapotának megszüntetéséi irányuló munkájába. Az, hogy a szakszervezetek katervének első pontja már a valósul ás előtt áll, reményt nY”! arra, hogy munkaprogram®11. minden egyes pontját szívós áldozatkész munkával sikerre t' juk vinni. i rületén belül maradt, belül azo- szetesebb követelménye is Jó utón hatod a végleges magyar­román megegyezés Bukarest: A román rádió Jelentése szerint Szilágy megyében népgvfilést tartottak,, amelven m“i>]elent Groza miniszterelnök és rámutatott rrra, hogv'az 'Érdélv területén élő népek baráti együtt­működése a szebb jövő biztosító' a. Groza hangsúlyozta, hogy a n román és magyar nép megbékélése :• legjobb ú'on halad és a ro­mán és magyar demokrácia nem vitatkozik 3 határokért. " Rendezni kell a nyomorgó tanárok és tangók helyzetét 2 I ÚJ DUNáNTÚi Budapestről jelentik: A Világ írja: A magyar tanítók és tanárok kedden délelőtt tüntető nagygyű­lést tartottak, hogy feltárják sa­nyarú anyagi helyzetüket és elő­adják követeléseiket. Békv Ernő főtitkár 'hi tározati javaslatában ismertette, hogy áprilisban a leg­magasabb tanári és tanítói iava- dolmazás részletekben 9ein érte el a ICO millió pengőt. Természet­beni ellátás nincs. A kormánnyal folytatót* tárgyalások nsm hoztak eredményt. Keresztury Dezső val­ói és közoktatásügy miniszter felszólalásában közölte, hogy a Gazdasági Főtanács éppen keddi ülésén foglalkozott a magyar ta- nitótársadalom helyzetével és a pedagógusok kívánsága alapján el­oszlatja a társadalommal szemben eddig megnyilvánult igazságtalan­ságokat. Jitty László őrnagy hét honvéd meggyilkolása és katonái meg• kínzása miatt keiül a néphit óság r\{ cközbf' A népügyészség most fejezte be a nyomozást Jilly László őrnagy háborús és népellenes bűnügyé­ben és elkészitette a vádiratot a volt őrnagy ellen, akinek ügyét rövidesen tárgyalni fogja a pécsi népbiróság. Jilly Lászlót saját volt katonái jelentették fel amiatt, hogv az őrnagy, aki a 8. honvéd gyalog­ezred I. zá.iz'óaljá iák volt pa­rancsnoka az alája rendelt magyar honvédekkel emberte­lenül bánt, a legkisebb szabály­talanság miatt ostorral furkós- bottal verte őket, pofozta és rugdalta a katonákat és főleg a honvédek fejét ütlegelte. Elmondottak a tanuk, hogy ez a szadista tiszt az orosz fronton egy Biró nevű beteges honvédet, mert egyizben kilépett a menet­ből. mivel már nem tudott tovább menni, előbb bottal úgy össze­vert ■, hogy az összecsuklott, majd közvetlenül az orosz tárna dás megkezdése előtt egy útszéli fára kikötötte é.s a támadás meg­indulásánál otthagyta, igy a hon­véd ott is veszett. F.gv más alkalommá1 egy Fehér József nevű őrvezetőt, akit jár­őrbe küldött ki és w„- megsebesülve, ennati két *'*í késéssel tért vissza kikude*á- ről, miudeu kihallgatás nélkül szérüskertben agyonlőtt. Egy volt katonája valló®* szerint az őrnagy úr azon&' mégsem volt rossz ember, meri állatokat szerette. Egy alkalo mai egy hegyre ágyúkat ke'1^ felvontatni. Jilly őrnagy kifoß^J. as ágyúkból a lovakat és üiej^L be magyar honvédeket álm be, mondván: „ „Az emberek büdös koinnia®^ ták, akik összesen nem ám annyit mint egy ló.“ ..,,vj Jilly László, mint a többi J'jJ) természetesen kimenekült nyuPj ra, ahonnan visszatérve, a ka* ^ politikai osztály letartóztató1 átadta a népügyészségnek. Reméljük, hogy a pécsi ^ birótiá^} megmutatja, 'hogy |{ magyar honvéd életét mágse , hét büntetlenül kioltani meg őrnagy úrnak sem, SZERKESZTŐS«« _ CGTjjJ SZmSKKDJ** \ w ■/* T1FT PiFHNSZ A.W

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom