Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-07 / 79. szám

! Valószinüleg elhalasztják a békeértekezletet Lone0,11: A rádió jelentése zerint lehetséges, hogy -a párisi jekeéitekczletet elhalasztják. Ang­lia és az Egyesült Államok szerint az értekezletet az eredetileg kitű­zött időpontban kell megtartani, de a Szovjetunió ragaszkodik már több ízben hangoztatott álláspont­jához, amoly szerint az öt nagy­hatalom külügyminisztereinek előbb véglegesen be kell fejeznie az elő­készítő munkát, mielőtt az értekez­letet összehívjál;. Minthogy erre aligha kerül sor május 1-e előtt, valószínű, hogy a békeértekezletet elhalasztják. A népi demokrácia gerince a dolgozók osztálya Uhu Pál eív tár 8 előadása a MKP előadássorozatában Pénteken délután tartotta meg Ilku Pál elvtárs, a MKP Köziponti Pártiskolájának vezetője érdeklő­déssel várt előadását a népi de­mokráciáról. Tájékoztatójában ki­tért a népi demokrácia fogalmá­nak ismertetésére, a társadalmi fejlődésben való elkerülhetetlen­ségére. A népi demokrácia ma Magyar- ország központi kérdése. Nemcsak speciálisan magyar kérdés ugyan, cíe addigi, amíg a világ többi or­szágaiban inár évtizedek, évszá­zadok óta megvalósult, mi csak most ismerkedünk vele. Az el­múlt 25 év alatt ugyanis az ural­kodóosztály jónak látta a dolgo­zóikat elválasztani, elzárni a de mokrácia elvének megismerésétől, mert tudta, hogy egy elv akkor válik átütő erejűvé, forradalmi mozgatóerővé, ha azt széles töme­gek ismerik és alkalmazzák. Ezért viagyunk mi ebben a kérdésben elmaradottak, Ezt az elmaradott­ságot egyesek nagyon jól kihasz­nálják, feltolva magukat szakértő­ként a demokrácia kérdéseiben félremagyarázva azt. Eizek azok, akik a nyugati demokráciát állít­ják mintaképül, azt állítva, hogy az miagasabbrendű demokrácia. Ha a népi demokráciát vizsgál­juk elkerülhetetlen beszélnünk a nyugati demokráciáról is. E kettő között lényeges különbség van. A nyugati demokrácia ezer és ezer érdekszállali fűződik a kapi­talizmushoz, hangadói tehát ter­mészetesen a tőkések. Már pedig lehet-e igazi demokrácia o^t, ahol a polgári forradalmak jelszava, a szabadság, egyenlőség, testvériség' csak olyan formában érvényesül, hogy a kizsákmányolóknak sza­badságában áll kizsákmányolni a dolgozót? A demokrácia egyik ismertető­jele a parlamentarizmus. A par­lamentbe a képviselők választás alapján kerülnek, amelyet a vá­lasztójog szabályoz. A demokra­tikus Franciaországban a második világháború előtt még nem volt a nőknek szavazati jogok, Angliá­ban pedig ma is az a helyzet, hogy a választókerületek beosz­tásánál a nemesi birtokokon ki­sebb terület lakossága választ képviselőt, mint például városok munkásnegyedeiben. Igazi demo­krácia-e taz, ahol ez az egyenlő­ség? A nyugati, polgári demokráciá­val szemben meg kell vizsgálnunk a népi demokráciát. A népi de­mokrácia minden radikalizmusa mellett sem több, mint komoly polgári demokrácia, tehát nem egy párt, vagy egy osztály demokrá­ciája. Még azt sem lehet rámon­dani, hogy eltávolodott a polgár­ságtól, sőt közelebb van a polgári, mint a szocialista demokráciához. A különbség csak annyi közöt­tük, hogy amíg a polgári demo­krácia egy osztály, a tőkések uralma a többi osztályok felett, amelyek a tömeget jelentik, ad­dig a népi demokrácia a dolgozó osztályok uralma, a kizsákmányo­lok kis csoportja felett. Sokan megriadnak attól, hogy a munkásság kezében van a hata a demokrácia ellen próbálnak for­dulni. „Félelmet;:« demokráciát aka­runk!“ — Ennél a jelszónál csak csak egy a kérdés; ki fél kitől? A munkásság a burzsoáziától, vagy fordítva? Mert a munkásság félelme a kizsákmányolókkal szem­ben a népi demokráciában meg­szűnik, ha pedig a tőkés most at­tól fél, hogy kihúzzák a talpa aló) a földet, hogy államosítják a gyá­rát, a bankját, aiz dión mi nem tiltakozunk. Félelemmentes demokrácia nincs Mi ismerjük ennek a demokráciá­nak a gyengeségét. Nem az a baj benne, hogy egyesek félnek, ha­nem az, hogy egyesek nem félnek. benne eléggé. Nem félnek benne eléggé a feketézők, ia reakciósok, a spekulá.snok, a fasiszták. Mi igenis elvárjuk azt, hogy ebben a demokráciában minél jobban fél­jenek egyesek, azok, akik szem- benállnak vele, mert ez a mi népi demokráciánk erősségét jelenti. v Tlku Pál elvtárs nagyszerű fel­építésű, tiszta dialektikájú előadá­sát komoly vita követte, amely­nek során a kérdésnek minden oldalát megvilágították. r. k. Felszabadulási ünnep és martyr temetés Komlón Magyarország felszabadulásának megünneplésére gyülekezett össze vasárnap reggel Komló egész né­pessége az állami iskola udvarán. Tanulók, munkások és a község­beli polgárok a helység méretei­hez szokatlan nagy számban vet­tek részt ezen iá gyűlésen, melyet Deák Ferenc elvtárs a Nemzeti Bizottság elnöke nyitott meg len­dületes szavakkal. A Szoc. Dem. Part részére dr. Schuller Zoltán elvtárs beszélt a nagy fordulat­ról, melyet a felszabadulás hozott és az útról, melyet a demokra­tikus Magyarországnak tennie kell kiemelve az ország háláját a Vü rös Hadsereg hősies küzdelméért. Pártunk nevében Hajdú Gyula elvtárs. fejetegette, hogy a felsza­badulás nemcsak a német elnyo­móktól, d'e a magyar elnyomók­tól is megeizabadított bennünket, oly időknek kell tehát következ­ni, melyben a megszilárdult népi demokrácia lehetetlenné teszi ezen magyar elnyomók visszatérését is Külpolitikai és belpolitikai ér­dekeink egyaránt demokratikus intézményeink mentői tökélete­sebb kiépítését teszik- szükséges­sé és 'ezeknek alapján remélhet­jük, hogy a Vörös Hadsereg ál­tal megszerzett felszabadulás bol­dogabb jövőhöz vezeti megkínzott országunkat. Akiket a napi ne­hézségek csii ggesztenek, merítse­nek vigaszt wz orosz példából, harminc és alatt ebben az elpusz­tult országban a világ leghatalma­sabb népévé emelkedett az orosz nép ia szovjet demokrácia jegyé­ben. Meg fogjuk teremteni a ma­gunk magyar demokráciáját es minden nehcizség dacára jönni fog a jobb idő. Mind két beszédet nagy ,tetszés kísérte, amint élénk tapssal fogadta a közönség Péter Jánosné, Virth Etel és Fűid Ká­roly szavalatait is. Hosszú menetben vonult Komló közönsége ezután a temetőbe, ahol 3000 főre rugó tömeg gyűlt össze gyászünnepélyre Csizmadia Gyula eivtárs temetésén. A Komlóról el­hurcolt 16 munkásvezető egyike volt az elhunyt, aki orosz fogságba kerülve, itt a partizánok közé ál­lott, ejtőernyővel tért vissza ma­gyar földre, de elfogták és Sop­ronnál kivégezték Szálasa bestiái. Exhumált holttestét példátlan ün- nepélycsóggcl temették el tegnap a komlói elvtársak. Deák Ferenc mint az elhalttal: együtt elhurcolt bajtárs. Schuller Zoltán a Szoc. Dem. Párt, Hajdú Gyula elvtárs pedig a kommunista Párt nevében mondottak megrendítő gyászbeszé­det a munkásegység szükségessé­gének hangoztatásával ünnepel­vén a vértanuk emlékét. A bá­nyászzenekar kitűnő játéka, az egyházi szertartást végző lelkész és énekesek nagyon szép kórusa adták a szertartás megható kere­tét. Linder Ernő leánya és a leiszabadulás Az április 4-éi a Széchenyi-té- ren lefolyt felszabadulási ünne­pélyen egyik elvtársunk figyelmes lett egy elegánsan öltözött hölgy­re, aki az impozáns tömegre ezt a kitételt használta; — Mennyi tróger hallgatja eze­ket a marhaságokat. Elvtársiunk, figyelmeztetésére az egyik rendőr előállította a nőt a rendőrségre, ahol kihallgatásánál kiderült, hogy Linder Ernő leá nyával azonos, alti férjével most tért haza nyugatról. A rendőrség megértette, hogy Linder Ernő fa­siszta újságíró leánya nincs elra­gadtatva a demokráciától, de azért megindította ellene az el­járást. ALÁÍRTÁK OROSZ—MAGYAR JÓVATÉTELI EGYEZMÉNYT Budapestről jelenti aiz MTí: Szombaton délben a nemzetgyűlés elnöki fogadótermében aláírták eiz 1946. évi orosz—magyar jóvá­tétel! egyezményt. Elsőnek orosz részről Kjabcsenko ezredes, maid magyar részről Nagy Ferenc mi­niszterelnök írta - alá az egyez­ményt. Steinmetz István és Szilárd Zoltán előadása a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság iényképkiállílásán F. hó 3'-án, szerdán igen nagy Májusban ismét összeü'nek a külügyminiszterek Londonból jelenti az AÍfV: A brit keim in y eiíogadta Byrnes amerikai külügyminiszternek a külügyminiszteri értekezlet összehí­vására vonatkozó javaslatát. Az értekezletet javaslat, szerint má­jusban tartják meg. A lövő héten megérkeznek az UNRRA-gépkocsik Becsből jelenti a MTI: Som­mer, az UNRRA magyarországi fő- megbízottja, útban Budapest felé Bécsbe érkezett. A megbízott 12 tagú vezérkarával együtt a hét végén folytatja útját Magyaror­szágra. ‘ Sommer főmegbízott magyar származású, Magyarországon is született. Az UNRRA főhadiszál­lása Budapesten a Gellért-szálló- ban lesz. Az első UNRRA-szállií- mány, száz drb. 3 és fél tonnás tehergépkocsi máris útban van Magyarországra és a fómegbízott közlése szerint előreláthatóan már a jövő hét folyamán megérkezik Budapestre. K SZENCSATA Április 4-e Mecsek szabó! csőn Április 4. c magyar dolgozók felszabadulásának ünnepe. A verő fényes reggeli órákban már cso­portosultak Mecsckszabolcs ut­cáin az ünneplő emberek. Fél 10 órakor hatalmas tömegek töltöt­ték meg a bányatclepi hősök terét A község bányászai és polgárai vonultak fel zárt) sorokban a bá­nyát« zenekarral az élen, utána « bányatelepi munkáspártok, cs egyéb egyesületek sorakoztak fel. Az egész hősök terét megtöltöt­ték az ünneplők tömegei. A bányászzenekar a magyar és r- • *1 „„i • orosz himnusszal kezdte meg az fej5*. SS *-2t »»«P***- E* k-vctOl« Irtok és ünnepi beszédek hangzot­tak el. A Szociáldemokrata és a Kommunista Pártok szónokai a r.ap jelentőségét emelték k:, kihangsúlyozva azt a tényt, hogy mindazt a szabadságot, amit ma a magyar munkás élvez kizárólag a győzedelmes és hatalmas orosz hadseregnek és nagy vezé­rének Sztálin generalisaziimusznak köszönheti. A megjelentek a zene hangjaira díszlépésbcn elvonultak a hős sírja előtt. Ezzel az ünnep­ség véget is ért. — Jószerencsct! érdeklődés mellett turtotia meg Steinmetz István előadását, a Szovjetunió egyik, legérdekesebb nroblémi ........ ke désről. problémájáról, a szovjet közle­az a kitűnő előadásból kiderült, A cári Oroszország közlekedése, sem az út, sem a vasúthálózat hosszát tekintve, nem felelt meg a korszerű forgalom követelmé­nyeinek. Ugyanez állt a gördülő anyag minőségére. — Észak-déli irányban 4—5 ezer, kelet-nyugati irányban 10—12 ezer kilométert kellett a vasúthálózatnak áthi­dalnia. Jellemző ,a cári örosz- ojpszáir's közlpkadási viszonyaira hogy kénytelen volt az Európától eltérő, szélesebb nyomtávú vas­utat építeni, mert az, az állam, amelytől a használatból kivont eíavult gördülő anyagot emgvet- ték, a normál nyomtávra való áttérés előtt ilyennel rendelke­zett. Ezeknek a viszonyoknak megfelelő volt a vonatok sebes­sége is. A kaukázusi gyorsvonat pl. 40—50 km maximális órase­bességet ért el. A forradalom után a szovjet nép erőfeszítése ezen a területen is óriási változást hozott. Az út és vasút hálózat kibővítése és rendbehozatala az ötéves tervek sikerének előfeltétele volt. A ma­gas észak erdeinek és a déli gya­potnak el kellett jutnia a fel­dolgozó üzemekig. A vasúthá­lózat hossza megkétszereződött. A jelzőberendezések ma már a legkorszerűbbek, u vonatok pedig modern fékrendszerrel szerelték fel. Nem feledkeztek meg azon­a leggazdaságosabb közieke & ^ ‘ 'dési módról, a viziutakról sem. / szovjet közlekedés a nagy erő­feszítésnek megfelelően, amint ma már nagy részét meg tudja oldani a reá háramló hihetetlen mértékű követelményeknek. Az előadás után, amelyet a hall­gatóság nagy tetszéssel fogadott, számos érdekes kérdésre felelt meg a kitűnő előadó. A Magyar-Szovjet Művelődési. Társaság fényképkiállításának keretében f. hó 4-én, csütörtökön Dr. Szilárd Zoltán tartotta me?. •Meosnikoff és koríársai című előadását. Szabó Pál Zoltán bévc wtése “után, az előadó ismertette Meosnikoff alapvető munkássá­gát. a szervezet védekező módsze­reiről. a fertőző anyagokkal szemben, |Tanait az akkori tu­dományos világ nem ismerte e) s csak évtizedek harcos kutató munkájának eredményei előtt hajoltak meg végül ellenfele: Működése sokoldalú volt. Mcc: nikoff mutatott rá először a vér baj terjedési módjára a fertőzés megtörténte után és adott lehető­séget a megelőzésre, öregséggel és halállal foglalkozó munkássá­ga részben már orvosfilozófiába tartozott. Az előadónak sikerűit elvont, témakörét úgy előadni, hogy az érdeklődést mindvég:?: fenntartotta. Meosnikoff tudomá­nyos munkásságának és küzdel­meinek háttereként foglalkozol) korának szociális és technikai fejlődésével. Orvostörténeti epizó­dok szellemes Ismertetésével elő­adásának derűs hangulatot adott. Az. előadás tárgyának megfelelő­en a hallgatóság körében számos orvosprofessort s Pécs orvosi éle­tének vezető egyéniségét lehetett . látni. 3 millió adópengő egy elbeszélésért duzók: a munkásságot eddig csak harcban ismerték. Harcban a bur­zsoáziával, elnyomóikkal széniben. Ez az osztályharc azonban át­alakult. :A nc.pi demokráciában a munkásság, a hatalom tulajdo­nos?. »zárt harcol, hogy a burzsoá­Vas József Mecsckszabolcs. zía által régóta megígért jogokat, keddii ülésón az ünnepi beseed a szabadságot, egyenlőséget és, után Gulácsy György javaslatot Április 13 bányásznap lesz Budapesten A budapesti Nemzeti Bizottság testvériséget n gytakor'athan valóra váltsa. Befejezésül Ilku eivtárs btszélt a reakció új jelszaváról, amellyel el UJDUNÁNTÚL is: tett, a tavaszi munkálatok ered ? menyes befejezésének biztosítá­sára, Horváth Mihály 'elvtárs pc dig indítványozta, hogy április hó 13-át Nagy-Budapcst területén avassák bányásznappá, amikor is a széntermelés fontosságát ismer­ni _HZ ó:knlákhn.n-_szórakozó. helyeken pedig a jövedelem egy százalékát fordítsák a bányászok támogatására. Gulácsy György hnzzszólása , után elhatároztak, hogy a bányásznapon a kávéhá­zakban minden fogyasztás után .50 százalék pótdijai fizetnek. — Szakosíts Áraid elnök javallatára a szórakozó lulyek 10 százalékkal járulnak a bányászok' megsegi­♦v* ©Ali i*7 Budapestről jelenti a MOT: A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter pályázatit hirdet nyomta­tásban meg nem. jelent és egy nyomtatott ív terjedelmet meg nem haladó gépírásos elbeszélésre. A pályázó nevét és lakáscímét tartalmazó jeligés borítékkal fel­szerelt pályamunkákat a kultusz­minisztérium művészeti osztályá­nál kell benyújtani, V. Klebersberg ucca 16. alá, a külső borítékon „elbeszéléspályázat" jelzéssel. A határidő 1946 május 1. A három legjobb elbeszélést egyenként 3 millió adópengő díjazásban részesí­tik. Magyar szakszervezeti küldöttség Moszkvában j9M. *»' Moszkva: A moszkvai rádió részletes jelentésben számolt be arról, hogy a szovjet szakszerve­zeti központ tanácsának meghí­vására a magyar sznkszervezci bizottság érkezett Moszkvába. A magyar küldöttségben a textil, nyomdai és más szakszervizetek kiküldöttel vesznek részt, vezető­jük pedig Kisházi Ödön. A moszkvai rádió munkatársa megkérdezte Kisházi Ödönt, hogy milyen lényeges változások tör­téntek a magyar nép életében a/ f<\K sAn l<r í **« •»* mutatott, hogy a legnagyobb vál­tozás kétség kívül a földreform megvalósítása volt. A magyar szakszervezetek ki küldöttei azért látogattak a Szov ietunióba — mondotta Kisházi — hogy megismerjék a szovjet műn kasság életét és a szakszervezetek tevékenységéről tájékozódást sze rezzenek. A magvaT szakszerve tatnak az új ötéves terv, vaU izeti vezetők nagy érdeklődést mű- min t az egész szovjet gazdaság'

Next

/
Oldalképek
Tartalom