Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-27 / 23. szám

Béssleges®» isméi mefpstdiilt a munka a pécsi bányákban A bánfáitok jogos panaszait a legsürgősebben orvosolják, es bányászok pedig kizárják soraikból az országos károkat előidéző sztrájkra «szitákat Pénteken éjszaka és szombaton egész nap tartottak a megbeszélések a bányászok, a munkáspártok és a budapesti elvtársak kozott Mini már tegnapi számunkban mcnrtnk. a pécsi szénmedencé­ben, valamint* a pécskörnyéki hányákban életbelóptetett sztrájk hírére pénteken ' este Krane/ nemzetgyűlési képviselő elvtúr isér estében kiilönvonaton Pécs­re érkezett Nógrádi iparügyi ál­lamtitkár elvtárs és Vas Miklós, a Szabad Szakszervezetek köz­ponti főtitkára. Megérkezésük után azonnal Mecsekszabolcsra siettek, ahol a szakszervezeti székházba» összegyűlt üzemi bi­zottságok szakszervezetek, va­lamint pártok vezetőivel felvet­ték a tárgyalásokat. A tárgyalótermet zsúfolásig megtöltötték, a kiküldött vezető­ségi tagok, míg a bányászság nagy tömegei a szakszervezeti székház előtt izgatott csoportok­ba verődve várták a fejleménye­ket. bényészság követelései Jogosak, de a sztrájk országos tragédiát okoz Nógrádi elvtárs higgadt, ko moly nyugalommal emelkedett szólásra a dermedt csöndben. Nem harsogtak a 9zavai, nem i/zott benne leplez.hete.tlen in­dulat, csak mint valami végte­len szomorúság, ráterült a tel­kekre. S ez volt az a nagy erő, esni pszichológiailag már előre < • alapozta a győzelmét, segí­tette az igazság elfogadtatását. Elismerte, hogy mikor az ő felhívására a bá- nyamnnkásság megsokszoroz­ta a termelést, joggal várta, bőgj' n becsületesen teljesített munkáért kötelességért cse­rébe kapjon is valamint. S ha a korai ni*y eddig nem teljesí­tette kötelességét, ez csak egy okkal több arra, hogy még el- szűntaMmn és szteősahhan küzdjenek jogaik védelméért. Hangsúlyozta, hogy a két mun­káspárttá) karöltve, azon fog dolgozni, hogy újból a kevésből, ami most van az országban, H- ■őaorteui a bányászok részesül- enek. Azért, hogy nagy baj ne tegyen Mert az ország jelenleg olyan hely­zetben van, hogy baj lebet De ennek Héjét vehetjük, ha nem veszítjük el munkás- és nem- »éti öntudatunkat. A munkát azonban nem tehet abbahagyni, mert annak végzetes követ kezményei vannak országos viszonylatban. Ismertette azt a szörnyű hely­zetet, amelyet ez a jelenlegi -ztrájk eredményezett, amikor a pécsi szénmedence ée a péos- környéJu bányászok leállása harmadszor h áromszá zhatva n­négy vagon szénkiesést jelent a 'rrmelésben, — ez pedig a gya­korlatban ne*n más, mint az a ény, hogy Budapesten, ahol naponta esak két Ara hosszat van gáz. — mikor az anyák siet­ve megfőzik csecsemőiknek a meleg ételt, kimossák a tiszta ruhákat, és általában emberi notion élhetnek az emberek gy .-./erüe* Tausz elfogad Gyula SANK HÁZA bankszerű megbízásokat y •*♦ Telefon: 29—17. szám. idöjAbásjeubntés Várható időjárás: Megélénkülő déli, délkejeti szél. helyenként köd,, a Mdeg tovább tart. nincs gaz, nincs életlehetőség, pusztulnak a csecsemők és sír­nak az anyák. Vigyáznnnk kell tehát, hogy cselekede­tünkkel soha ne kövessünk el olyan hibát, amelyik csak mé­lyíti a sznkadékot, ahelyett, hogy eltüntetné azokat. ilkik sztrájkra Zázítanak eíleníf rradclmárok! Nógrádi államtitkár után Vas a főünnepnapokat Miklós, szakszervezeti főtitkár elvtárs beszélt az egybegyűltek­hez. Beszéde bevezető részében foglalkozott a csepeli munkások sztrájk-kísérleteivel, amelyről kiderült, hogy’ a reakció előre­tolt bérencei készítették elő. a ÚJ DUNÁNKUL Aki ma sztrájkol — mondotta Vas elvtárs — az ellen forra­dalmár és akik ezt megszer­vezik, azokkal a beékelődött lázítókkal, mint ollenforradal- márokkal fogunk eljárni. Mindnyájan át tudjuk érezni a báuyamunkásság sorsát. Éppen ezért orra törekszünk, hogy ami kevés van ebben az or­szágban, az elsősorban a bá- nyászsághoz kerüljön. Ez így vök a textíliámban és így tesz az élelmiszer terén is. Hiszen a gyáriparban dolgozók csak most kezdik megkapni azt, amit a bányászság már régen megkapott, pedig azok is ron­gyosak, azok is éheznek és azok is fáznak. Kitért ezután az áj kollektiv szerződés ismertetésé­re. amelvik lényegesen könnyí­teni fog a bányászság sorsán. Megszűnnek a privilégiumok mondotta — mert mi kollektiv embereket nevelünk. A szocia­lista mozgalomban csak közös érdek tehet, nincsenek egyéni kiváltságok- A* új kollektív szej-zndóslien a munkásság több- évtizedee követelése érvényesül. Egyik első fontos vívmány, hogy az órabéreseknek is megfizetik Ha ez nem sok is, erkölcsi jelentősége igen nagy. Meg fogják fizetni a ké­szenléti szolgálatot is, ha nem Is teljes órabérrel, de bizonyos százalékkal óriási eredmény az is, amit n gyárosok nagynehezen írtak alá, nogy a munkások fél­órás ebédszünetet tarthatnak. Ha egy munkád egy hétnél to­vább beteg, megkapja a táp­pénzt három napon túlmenően is. Megkapja tehát a munkás­ság a becsületes bért, ezzel szem­ben kötelessége becsületes mun­kát adni. Bevezették az akkord - bért mindenhol, — vagyis minél többet termel valóki, annál tói bet kap. Szaksze.fi számítások alapján megállapították, hogy - dolgozóknál az élelmiszer menv- nyiség meg kell feleljen, hogy 14Ó0 családtagoknál 1200 kalóriának. Ezt a dolgozók fizetésükön felül ingyen fogják megkapni a mun­kaadótól/ Követeléseink hangoztatásénál azonban mindig szom előtt kei] tartanunk, hogy az ország mit adhat? Mert esnie így, ezeket figvelcm- bevéve tehetünk majd elegedet- tek. Foglalkozott ezután a szel­lemi és fizikai munkások közti viszony* kérdéseivel, a jóvátétel) kötelezettség, valamint az újjá­építés különös fontosságával, majd figyelmeztetett arra, hogy fegyelmezettek és áldozatkész nek kell tennünk, ha azt akar­juk, hogy kilábaljunk ebből n nyomorúságból, amelvikbe bele­zuhantunk. „Dolgosul akarunk, de éhen veszünk!' Vas elvtárs után a bányász­vezetők tették meg észrevéte­leiket és sorolták fel panaszai­kat megrendftő. létek bemaró erővel. Á felszólalásokból mély­ségesen szomorú kép bontako­zott ki. A b&nvászsóg élelemtárni üre­sek, rántás nélküli rántoirtle- 1 evessel szálltak le a tárnák­ba s vacsorájuk nem volt egyéb, mint hideg viz. Ha nem akartak -Jhen veszni, kénytelenek vOtek ruháikat, bakancsaikat falura vinni s ott elcserélni kenyérért, mert az az egy kiló liszt, amit ja­nuár első hetében kaptak, még az éhenhnlásra íb kevés volt. .Ma azonban már ezt sem tud­tuk megtenni, mert kifogy­tunk mindenből, hacsak élte­tő porontyainkat, vagy síró asszonyainkat áruba nem bo- vsátjuk!“ Jól tudja a bánynmunkásság, liogv kevés ételem jut ma mln- denk inek de megköveteli. hogy az a kévé«, and van az megér­kezzék hozzájuk, mert éhen nem dolgozhat A bérfizetéseknél is súlyos mulasztások történtek. A^ január első hetére esedékes bért csuk 22-én kapták kézhez, akkor, amikor már jóformán sommit sem kaphattak érte, mert az áraknak ebnen a szörnyű versenyében értéktelenné zsu­gorodik csekély keresetük. Ja­vasolják, hogy a bányászok fi­zetését utaljak át a pécsi Nem­zeti Bankhoz, ne kelljen mind­untalan hetes késedelmeikkel számolniuk, a,míg egy-egv kül­döttség Pécsre utazik és tehozza szamukra. Iga/ az a megállapí­tás, bogy az államnak iparra, az iparnak szénre, —- de a bá­nyásznak meg életemre van szüksége. hogy megteremtse ezeket a feltételeket az ország iparosodására. Nem akarták a szrájkot. Vol­tak uszítok, akik elhitették közöttünk a szenvedély mag­ját s olyan dolgokat állítottak, ami végleg felborította a bá- nyamnnkásság fegyelmezett nyugalmát Azt hiroeztclté.k hogy a fizeté­seket december, illetve novem­beri nívóra akarják leszállítani ngy an akkor, amikor a kereske­delmi cikkek és egyéb áruk árai szédületé« ugrásáéi rohannak felfelé. Voltak felszólalók, akik ittélv, érett ítélettel foglaltak állást a bányászok jogos köve­telései mellett, ugyanakkor azonban a legélesebbe* saem­b."tor.tűitek a szteájk-hidttflb kíá és tiszta okfejtéssé! beM- zoti/itották, hogy a követelé­sek elismertetésének egészen nuss utju és formája kell, kogy legyen ma. a demokráciában, mint a múltban. Ilyen volt a nagymányok-száM- vai felszólaló, Tóth elvtárs is, aki kijelentette, hogy százszáza­lékig mellette áll a pécsi szén- medence bányászainak, de nean sztrájk-indítással, hanem azzal, hogy ami kevés élelmiszerfeles- legük van, azt hajlandók meg­osztani sorstársaikkal. „Áldoza­tot kell hoznunk — Mondotta —» mert amit apáink elmulasztot­tak, azt nekünk kell kibaircol- nunk. Minden eredmény áldo­zattal érhető csak el, — de meg­tesszük, azért, hogy az utánunk jövőknek ne kelljen erőiket ilyen harcokban szétforgáesol- nmk“ Ä bányászság mindern, fogas követelése orvoslást nyer A sérelmekre Nógrádi állam­titkár elvtársunk válaszolt és legmesszebbmenő támogatást, segítséget ajánlott fel. Minthogy azonban világossá vált, hogy a sztrájkot, amelyik az ország életében ha túr talari zökkenőt eredményezett, — lelketlen nszi- tők és felelőtlen bérencek erő­szakolták ki, — követelte, hogy a munkásság saját érdekében folytasson szé­leskörű vizsgálatot s aki nem odavaló, azt zárják ki soraik­ból, az távozzon a bányából, de még a bánya környékéről isi fis ha valakit arra ítél a mun­kásközvélemény, hogy nem al­kalmas valamilyen funkció be­töltésére. akkor ne tűrje, hogy azt bárki visa*; próbálja helyez­ni elhagyott pozíciójába. A re­akció ellen tett intézkedés még kevésnek bizonyult, — azt kö­vetnie kell njabb, erőteljesebb akciónak. Ez azonban csak ak­kor tehetségéé, ha a munkásság egységes lesz, mert minél job­ban széjjelhtiz, annói inkább vérs/s-iiíet kap a reakció. A sza­badságért meg kell hoznunk az áldozatot, hogy élvezhessük Is annak gyümölcsét. Ezzel szem­ben azonban meg kell tennünk a demokráciával szembeni köte­lességeinket is. A bányászság minden jogos követelése orvoslást nyer, — mondotta Nógrádi elvtórs _ kérem azonban az összvezető- ségi ülést, fogadja el azt az indítványomat, hogy holnap, szombaton reggel 6 órakor megkezdik a munkát és a bá­nyászság leszáll a tárnákba. Értsék meg, esők ez az egyet­len alopj amire fel lehet épí­teni mindent: a becsülettel vállalt munka után becsülettel juttatott ellenérték, Nógrádi államtitkár javasla­tát a bányászvezetők egyhan­gúan magukévá tették s körte- lefonon érintkezésbe léptek üze­meikkel, valamint házról-kázra járva bányásztársaikat, a mun­kát szombaton reggel 6 órakor részben felvették. A bányászság értelméhez, lel- kiiemeretchez apelláltak gyujté- hatása beszédében Krs.ncz nem­zetgyűlési képvjselő, valamint Lakatos szakszervezeti titkár elvtársak is, akit a tömeg éljen­ző lelkesedéssel ismert el. A tárgyalások a késő éjjelt órákba belenyúlva tehát meg­nyugtató eredménnyel zárultak. Nógrádi államtitkár elvtárs szombaton különben a bánya- mnnké.ssághoz is kávén beszédet intézni, hogy a pécsi szénmeden­ce bátor taőeei. hősies teájcsft- menyeket produkált, szándéké« félrevezetéssel nzonhan mellék­vágányra siklott emberei szi­vébe. Szombaton délelőtt a megfe szőlősek és tárgyalások továWh folytak, mialatt a bányálrbí már megindult a munka, hn in item is teljes tízemben, fir testi* lései ok szerint azonban az • kedvező, megértő szedtem, and az éjszakai megbeszéléseket 1» mindkét részről jellemezte, ^ a tárgyalásokat egyre kedvezőbb mederbe terelték. A bányászság követelése jogosságának elisme­rése és a gyors és hatékony or­voslás biztosítása egyrészt, más­részt a bányászság legjobbjainak magáraeszmélése és a sztrájkra uszítok aknamunkájának felis­merése biaonyitéfcai annak, hogy minden vaTóczinflség szerint már a legközelebbi érákban ismét teljes üzemmel fogják ontani a fekete gyémántot a pécsvidékl bányáik. Veszedelmes tol vaj társaságot tett ártalmatlanná a vármegyei rendőrség A betörő és tóira Jbi-nda tagjai statáriális bíróság elé k erűinek Veazodokne* betörő és tolvaj tárzseágot tett irtalbraitJaiMii s na- uokban a vármegyei rend őrség. A betörőtársw*ág tagjai ifj. Rémei János 17 éves újpesti autószerelő- tanooc. Ócskái Lajos 39 éve« pöspökszcnterzeébciH vasesarterfá- lyos és Ocalofti Pál az előbbinek öccse, mSmt tettesek, továbbá ö»v. KomAr Györgyné és örv Lacher Jánosné ugyonottarvi lakosok, mint bünTdezesedc, atcA vakmenv- myien a rendőrség őrizetében van­nak. A betöréses lap á sok jvt Püspök- szentenzecbcten követték ek és­pedig a nyomozati jegyzőkönyvek szerint folyó hó 20-án az éjszakai ót4'etem ifj. Rémíri János az ab'a- Voa keresztül bemászott Dór Er­zsébet ottani lakos lakószobájába, ott a srokjv . '-bon lévő nitemcmirt ki«do(jatte Ócská i la jósnak. A holmit «zutin. a fentemütett két aeazo^r tudtával eteejfcttéV Lac­he mé lakásán kívül a kukorica- szár alá. Amikor a betörést felfe- deztók. akkor közös megegve-zés szerint orv. Komámé a lopott hol­mit „visszszopta1* a káromét udva­rába, persze észrevetteniül. EMfcA- leg «romban «fcban egyeztek ioefc hogy a kopásból származó hasznon megoaztózködiMk. A mAwk frf jelen tő özv. Rtppert lakníjné raakimtutejdoaos, ugv«*' ottani tafaoo, afctoetk a vázesmatmá- béli a bét betörő egy 10 méter howrrú gépszíjüt lopott el ugyan­csak az éjszakod órákban IJgyn®" enirrek a fetjelwtőnck a kárára még a muh év október 24-én Ocveáoai Lajos és Pál nevű Öccse a rajtából «bbmázsa borg orvát és* öt tyúkot loptak eá. Minik«ék­ről a btincneáckményekről s fenti kőt asszony in tudott, amit a nv®" mozás során beismerték. do bewmenl vwBomásit tettek a be­törések tettesei is rrrimd a hárman A rendőrség mgy a betörések tej tesett. mint « bfinrév/eseket W zetb' vette és a nvomozAs te fej* zé»c utón átadják ar pgycsrscí nek. Miután a tettesek a" betöre sejtet az éjszatUi órákban kört* t€k eü. UíQriikben minden valós*! awíriwt otatáriáli« bíróság fog

Next

/
Oldalképek
Tartalom