Új Dunántúl, 1945. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1945-01-27 / 22. szám

Szombat, 1945 Január XL Öl DDNáNTÚL APOLLO ; TELEI* ON; 20—46 I Szombat-fa^írRs-o. jam r 27-28. Millió« kiállítású filmremekl Két férfi küidelme a nőért ssszomm (Marco Visconti) Magyar feliratokkal ellátott kAlföld film. Előadások hétköznap d. u. 2 és 4, vasárnap; d. e. l/2 11, d. u. 2 és 4 órakor. PA* KM OZI S/ombatlbl-i'erdla Telefon 19-81. iaruár 27—50-1­URÁNIA Telefon i 28-00. Hél»*- add tanait 29-38. Rommel kiűzetése és Északafrtka fel­szakad fásáról kési ült szenzációs riportfilm: az Észak-Mii hadiára! BHTBA 3A A<l>PMKy Előadások a Parkmozlbon hét­köznap d u, 2 es 4 órakor, vasárnap le. Vall, d.u.2,4 órakor. Urán ában hétköznap d. u. 3 és 5 óra or. A németek Norvégia kiürítésére készülnek? Londonból jelentik: Brit moszkitók a norvég partok mentén elsüllyesztettek egy német szállítóhajót egy másik hajót pedig súlyosan megrongáltak. Norvégiából érkezett jelentések sze­rint az oslói hatóságok minden norvég kikötőt tiltott körzetnek nyilvánítottak. Ezt az intézkedést londoni norvég körök egyrészt a szabotázscselekményektöl való félelemmel másrészt a németeknek Norvégia kiürítésére irányuló előkészü­leteivel magyarázzák. A veszélyeztetett keleti területekről elsősorban a náci pártvezetők és vezető tisztviselők menekülnek Stockholmból jelentik: Egy Stock­holmba érkezett német utas beszámolója szerint a berlini pályaudvarokra mind több menekültvonat fut be. A menekült­vonatok elsősorban a náci pártvezetóket és tisztviselőket szállítják el a veszé­lyeztetett területekről, ami nem kis tün­tetésekre ad alkalmat. A minap például a Schlesischer Bahnhof volt ilyen szen­vedélyes tüntetések színhelye, amikor több vonat futott be Sziléziából és a vonatok közönsége kizárólag a párt „kiváltságosaiból" tevődött össze. Mimfannviunk legfontosabb érdeke, hogy takarékoskodjunk a gyógyszerekkel A gyógy szerész találékonysága is sokai iavíthai a hiányon — Beszélgetés dr. Vondra Antallal, a gyógyszerészek szakszervezetének elnökével A német fasiszta érdekekért ránkkény- szerített háború következményei elenged­hetetlen szükséggé teszik, hogy számba- vegyük minden vonakozásban helyzetün­ket: mink van hogyan gazdálkodjunk az­zal, ami rendelkezésünkre áll. Ebben a széttekintésben, most a gyógyszerfrontot Vesszük sorra. A gyógyszerészek szak- szervezetének elnöke, Vondra Antal áll rendelkezésünkre a rendkívül fontos Probléma megvilágításában: — Szabad-e megbetegedni 1945 telén? — törünk rá az elnökre. — Szabad, de nem ajánlatos — mond- . ja finoman. — Tudni kell, hogy ha nem \ U katasztrofális a helyzetünk, de nem 16 ^valami rózsás. A háború óta a gyógysze­rek java zárolva volt: a kínirt, aszpirin, JWatnidon, koffein, szóval az alapanya­gok korlátozott mennyiségben álltak ren­delkezésre. Október óta még a zárolt ■Maennyiségeket scm kaptuk meg, s mivel hftfiíndehhez a lakosság számbeli megnöve- váj-edése is hozzájárult, kimerültek a kész- litjétek. Sajnos a gyógyszerek 80—90 szá­zaléka német gyártmány volt, ettől (Ji iost elestünk, de nem tudják még el­látni az utánpótlást a magyarországi gyárak, az elvágott Budapest, se a már (elszabadult Kolozsvár, Debrecen és Miskolc gyógyáru nagykereskedései sem Ez többek között a központosítás átka! — Nem lehet háziszerekkel pótolni a gyógyszereket? — Egyeseket igen, de pl. a salvarsant Hívei pótoljuk, pedig ebből teljesen ki­fogytunk. Ugyanez a helyzet az inzulin­nál, a pepszinnél és még néhány nélkü­lözhetetlen gyógyszernél. Nagyobb baj, hogy hiány van azokban az alapanyagok­ban, amelyek segítségével egynéhány gyógyszert magunk is tudnánk készíteni. Mivel a kötszer is zárolva volt, és októ­ber óta minden utánpótlás szünetel és az igénybevétel is fokozott volt, gézt, pó- 'y« előállítani pedig házilag nem igen lehet: ezt is nélkülöznünk kell — Van valami kezdeményezés, Hogy nagnnk segítsünk magunkon? — Úgy tudom, hogy folyamatban van •gy kémiai laboratórium szervezése, •«MtybeB inzulint és pepszint akarnak *lö4UftanL Sajnos az sgyetem intézetei­hiányzanak az alapanyagai urAnia Telefon 2 i— . Szóm ai vas,maii, I net' ? -28 APOLLO T le fon 0—48. Hiduti-fatar Ha nw 'I. ftkruár 4-i* Izgalmas bünüeyi Mm a legkiválóbb művészekkel a f sssrepben ; ALIBI Főszerepben: Erich Stro eim, Jany Holt, Louis Jouvet, Alber: Prejean. Sorozat Wan Ol8l*«y mainas ssese- filmjeiböi. Előadások Urániában hétköznap d ii 3f 5, vasárnan d. e. 1/a 12« d u. 3, 5 Apollóban hétközna d u 2. 4, vasár­nap d e. */i 31 • d a. 2, 4 óra or. s így rájuk alig lehet számítani. Más gyógyszerek készítésére nincs lehetősé­günk. — Mi tehát a teendő? Visszatérni anyáink háziszereihez? — Az is, ez is. A régi bevált házi- receptekhez lehet bizalmunk könnyebb esetekben. Fontosabb az, hogy a közön­ség legyen türelmes és bízzon a gyógy­szerész találékonyságában. Úgy is arra törekszünk, hogy mindenkinek jusson. Ezért szolgáltatunk ki pd. csak két-két aszpirint, mert számolunk azzal, hogy a járványok, megfázások ideje még vissza van: a március. Nem szabad tehát senkinek önzőnek lenni, és halmozni, kü­lönösen a tömegcikkekben, ahol az úgy­nevezett „gyógyszerfalók" voltak a ré- i meink. Viszont hipochonderekkel most nem törődhetünk. A másik fontos figyel­meztetés, hogy a közönség ne ragaszkod­jon bizonyos márkájú gyógyszerekhez. A helyzet az, hogy a gyógyszerésznek van­nak esetleg olyan anyagai, amelyek ha­tása teljesen azonos a felírttal csak az összetétele más. Bízzon tehát a gyógysze­részben és ne „becsapást" lásson, ha kénytelen az összetételen változtatni, s ne ragaszkodjon feltétlenül a megszo­kotthoz! — Mi van a gyógyszerek áránál ta­pasztalt emelkedéssel? — Kérem, a gyógyszerészek még min­dig az 1934-es díjszabás alapján kényte­lenek dolgozni, ami képtelenség. A pót­fillérek már nem elegendők. Múlt év márciusában életbe akartak léptetni egy új díjszabást, de ez elmaradt, így kény­telenek voltunk kiegyenlíteni az árakat. Ezért 50 százalékos áremelést vittünk keresztül. A 12 filléres aszpirin árához eddig is hozzászámítottunk hét pótfillért, 1 most 25 fillérért adjuk. Azt hiszem, mél­tányos, mert arra is kell gondolnunk, hogy kifogyott tartalékainkat egyszer majd pótolnunk is kell. — Milyenek a kilátásaink? — A fontos az, hogy az utánpótlást feltétlenül meg kell oldanunk, s reméljük, hogy a viszonyok ezen a téren is javulni fognak. Addig pedig őrizzük egészsé­günket és lehetőleg ne kacérkodjunk a betegségekkel. Ebben maradunk, ugyebár, kedves be­suhisics tára; aiasai flier királlyal, Edén MiiDgvminisz- ierrel as Panerson nagykövene Londonból jelentik: A pénteki nap folyamán Péter jugoszláv király ki­hallgatáson fogadta dr. Subasics mi­niszterelnököt, aki ezt kővetőleg Eden külügyminiszterrel és az Egye­sük Államoknak a londoni jugoszláv kormány mellé rendelt nagyköveté­vel, Pattersonnal is tárgyalt Események kis ti» drajza SZILÉZIA, Európának egyik legtöb­bet vitatott területe. A Habsburg-Hohen- zollern vitának is egyik gyújtópontja volt. Ott terül el az északnyugati Kárpátokon túl. Két különböző nagyságú területből áll, ezeket a morva terület választja el egymástól. Az első világháború után is erős érdekellentétek támadtak ennek a területnek felosztása körül. A lengyel, csehszlovák és német érdekek ütköztek itt össze, okoztak igen sok nemzetközi nehézséget. Szilézia miatt volt sokáig ideges a hangulat Csehszlovákia és Len­gyelország között. Földrajzi és néprajzi viszonyainál fogva nehezen osztható te­rület ez, mert a lakosság közel azonos mértékben oszlik meg rajta. A legerő­sebben a németek vannak képviselve ezen a területen, utánuk a lengyelek következ­nek és azután a csehek. A népszámlálási adatokat azonban kölcsönösen megbízha­tatlanoknak mondják. Ezért a viszonylag politikamentes 1910-es népszámlálást ada­tokat vettük alapul. Ezek szerint 43% német, 32% cseh és 21.6% lengyel él Sziléziában. Van azonban Sziléziának más jellegzetessége is. Ipara. Szénbányáiban az igen jóminöségű fekete kőszenet bá­nyásszák és erre a szénre épült fel az a hatalmas teljesítőképességű nehéz ipar, melyet az elmúlt évszázad utolsó évtize­deinek nagy fejlődése teremtett meg. Vas­ipara igen fejlett és erős. Sok cukorgyár és más mezőgazdasági terméket feldol­gozó telepe van Teschen például a vaj- gyártás központjává fejlődött. Roppant sűrű vasúti hálózata és forgalma miatl élénk kereskedelmi élet színhelye Szilé­zia. Igen jellemző az ipari fejlettségre, hogy ezen az aránylag szűk területen 8 felsőipariskola és 57 alsóbbfokú ipar­iskola működik. A terület lakosságának művelődési színvonala igen magas. A je­lenlegi háborúnak is útjába került Szilé­zia. amelyen keresztül most Németország legbelsőbb területei felé tör a Vörös Had­sereg. OPPELN, felsösziléziai város, az Ode­ra jobb partján, a hasonló nevű porosz kerület fővárosa, 45.000 lakossal Gyár­ipara, főleg cement-, gép- és faipara je­lentékeny. Egykor önálló hercegség fővá­rosa volt, 1163—1532-ig a felsösziléziai hercegek székhelyt. 1532-ben Ferdinand császár osztrák tartománnyá tette Ru­dolf császár a Báthory Gábor erdélyi fe­jedelemmel kötött szerződésben Ratibor- ral együtt Erdélyért cserében a fejede­lemnek ígérte. 1742-ben a borosztói bé­kében került Poroszországhoz GLEIWITZ német ipari város Felső- Sziléziában. Az első világháborút követő békeszerződések a Keletre előrenyomuló sziléziai beszögellés végső pontjává tették Gteiwitzet, mely így a Krakkó—Breslau— Berlin fővonal német határállomása lett. Igen fejlett és erős nehézipari centrum s mint ilyen a német gazdasági élet egyik jelentős súlypontja. A sziléziai kőszén­bányászatnak Is egyik középpontja. Glei- wilztől az Odera mentén halad a legter­mészetesebb út a Német Birodalom bel­seje felé. Oppeln, Breslau. Glogau, Frank­furt az állomásai annak <tt útnak, amely itt Berlin felé vezet, Gleiwttsnek a oé- met eziatétikas olajtermelésben is igen t Felhívás! Az államrendórség pécsi kapitánysága felhívja mindazokat a polgárt személye­ket akik lakásukat 1944. december 1. óta változtatták, hogy ezt a változást február hó 1-lg az államrendőrség kapi­tányságának bejelentő hivatalában fel­tétlenül jelentsék. Mindazokat, akik be­jelentési kötelezettségüknek nem tennék eleget, a legszigorúbban meg fogják büntetni. Ezzel kapcsolatban a kapitány­ság elrendeli, hogy a háztulajdonosok az általuk korábban vezetett betűsoros nyilvántartásokat a legpontosabban vizs­gálják át és ellenőrizzék a lakókat A hatóság igen szigorú ellenőrzéseket fog foganatosítani és a mulasztókat szigo­rúan megbüntetik. — Munkásmüvelődésf előadás a rzfn- házban. A pécsi kommunista párt kul- túrblzottsága munkásművelódési előadást rendez február 4-én. délelőtt HU órai kezdettel a Nemzeti Színházban. Közre­működnek a város legnevesebb Íról és művészei. Jegyek árusítása elővételben . már megkezdődött. Jegyet igényelni a párt helyiségében, Rákóczi-út 68, sz. a. lehet Az előadás napján a színház nap­pali pénztára is árusít jegyeket. — Szerb papok küldöttsége utazott Moszkvába. Belgrádból jelentik: A szerb görögkeleti egyház papjainak egy nagyobb küldöttsége a napokban utazott Moszkvába, ahoi az áj pá­triárka megválasztásán vészivé! részt — Mestervizsgára előkészítő ipari, köz- igazgatási és gazdasági ismereti tanfo­lyamot rendez a Pécsi Ipartestület jv nuár 29-én délután 3 órai kezdetteL Je­lentkezni lehet szombaton és hétfőn deW | előtt, valamint hétfőn délután a tanfo­lyam megkezdése előtt az Ipartestület i jegyzői hivatalában 25.— P tandíj eqy­! idejű lefizetése mellett. A tanfolyam be­fejezése után a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara mestervizsgákat tart. — Evangélikus Istentiszteletek: Vasár­nap, január 28-án délelőtt 9 és délután : 3 órakor lesz istentisztelet az evangé­likus templomban. — Meghalt Madame Curie munka­társa. Párásból jelentik: Madame Co­, tel, a párisi Curie-intézet tagja, rá­diumkutató és a rádium felfedezőjé­nek, Madame Curienek volt munka­társa 47 éves korában elhunyt Ma­dame Cotel hivatásának lett áldoza­ta, miután a rádióaktivitás körül vég­zett kutatásai végzetes roncsolásokat okoztak szervezetében. — Zomborból küldi üdvözletét a Petőfi-brigád egyik pécsi tagja. Az or­1 szágvesztö fasiszták elleni harcra már I megalakult egy magvar partizáncsapat is, amely Petőfi-brigád név alatt harcol Magyarország felszabadításáért. Ebből a brigádból küld üdvözletét egy pécsi fiú, Erdőssy Tivadar, komisszár. Hívja • hazaszerető magyar ifjúságot, hogy mi­nél többen jelentkezzenek a felszabadító , háborút vívó brigádba és harcoljanak a fasizmus ellen. Egyben üdvözletét és kézcsókját küldi ismerőseinek és roko­nainak, éspedig Bánkuty Józsefnének, Ko­vács Gyulának, Laky Mártuskának, Dar­vas Gyulának és családjának, valamint Hajdú Kálmánnak. Címe: Erdőssy Ti­vadar komisszár, Zombor 4. batotllon VI. psz. — Megállapították a betegszállító ko­csik diját. Megírta az Új Dunántúl, hogy csütörtöktől fogva, súlyosabb .-se­tékben már lófogatú kocsin is lehet be­tegeket szállítani. Most közöljük, hogy megállapították a betegszállító kocsik díjtételeit is. A város belterületén vég­zett szállításért a rendelkezés szerint 25, a külterületiért pedig 40 pengót kell fizetni a beteg hozzátartozóinak. A kül­területnek tekinthető útvonalak a követ­kezők: A város déli részén a köztemető­től, Kertvárosra délre. Szigeti vámtól nyugatra, ürögi úthatárvonal, Nagy- deindol, Hegyhát, Kisdeindol, Közép- deindol, Csurgódülő, Aranyhegy, Közép- makártól északra, Bálics, Nagysxkckó. Kisszkókó, Magaslati úttól északra. Gyű kési szőlőhegyek, Lámpásvölgy, Pécs- bányatelep, Borbála-telep, Diós-dűlő, ke­leti részén határvonal, Magyarszéki vám Újhegy-utca keleti réssé egyenes vonal ben, Mohácsi országúti vám. Jankorlcn- tsleptől délkelete« hatte moot o (hsa man btzl«Ms.

Next

/
Oldalképek
Tartalom