Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940
1940. október
67 lasztása s a pozsonymegyei egyházközségeknek ideiglenes hatállyal a fejér-komáromi egyházmegyéhez való csatolása tárgyában. Az előadó, Lándori Kéler Bertalan dr. bemutatja az egyházkerületi presbitérium 1940. szeptember 27-én tartott ülésének 7. sz. jegyzőkönyvi pontjában foglalt határozatát, mely a moson-pozsonyi egyházmegye kettéválasztását s a pozsonymegyei gyülekezeteknek Fejér-Komáromhoz való csatolását az egyházközségeknek egy híjján egyértelmű megnyilatkozására alapítja. Lándori Kéler Bertalan dr. előadó a presbitérium indítványával szemben azt javasolja, hogy a kerületi közgyűlés a kérdés újabb megfontolása céljából hívja fel az érdekelteket arra, miszerint ebben az ügyben foglaljanak állást s vagy az 1939. évi január hó 11. napján tartott rendkívüli egyházkerületi közgyűlés által elrendelt közigazgatási beosztásban maradjanak meg, vagy nyilatkozzanak, hogy új beosztást kívánnak s a fejér-komáromi egyházmegyéhez akarnak-e csatlakozni, hogy a kerületi közgyűlés nyilatkozataik alapján az esetleges új beosztást elrendelhesse. Az egyházkerületi közgyűlés Lándori Kéler Bertalan dr. indítványát elfogadta és egyhangúlag határozattá emelte. Fülek-Várgede missziói egyház ügye. 51. (K. R.) Előadó ismerteti a Fülek-Várgede missziói egyház ügyét. E szerint a cseh megszállás előtt Fülek, mint fiókegyház a losonci anyaegyház kebelében a dunáninneni kerülethez és a nógrádi egyházmegyéhez, Várgede pedig mint önálló missziói központ a GömörKishonti esperesség kebelében a tiszai egyházkerülethez tartozott. 1919ben a füleki fiókegyház Losonc anyaegyházával együtt, nemkülönben Várgede is cseh megszállás alá került, de úgy Füleknek, mint Várgedének eddigi jogállása a cseh megszállás alatt is 1936-ig megmaradt. Az 1936. évben a füleki fiókegyház a szlovák egyházi hatóságok által Losonctól Várgedéhez csatoltatott és az így megalakult Fülek-Várgede missziói egyház lelkészi székhelye Fülekre került. Az 1938. évben, a Felvidék egyrészének visszatérésével hazatért a cseh megszállás alatt két esztendőn át egybe tartozó Fülek\ árgede, de visszakerült Fülek egykori anyaegyháza Losonc is. Miután pedig az egyetemes közgyűlés 1938. évi jegyzőkönyvének 4. pontjában kimondja, hogy »a visszatért egyházközségeket a jogfolytonosság alapján is abba az egyházkerületbe kebelezi vissza, amelynek kötelékébe a Magyarországtól való elcsatolást közvetlenül megelőzően tartozott: a Fülek-Várgedei missziói egyház visszakebelezésénél nehézségek merültek fel a dunininneni és a tiszai kerület között, mivel Fülek a megszállás előtt a dunáninneni, Várgede pedig a tiszai egyházkerülethez tartozott. Fokozza a nehézséget, hogy az egyesített gyülekezet időközben az akkor érvényes jogszabályok szerint lelkészt választott, Fülek és Várgede jórészt ezen oknál fogva is ragaszkodna a szlovák egyházi hatóságok által jóváhagyott egyesítésükhöz és azzal a kérelemmel fordultak a nógrádi és gömöri egyházmegyéhez, illetve a dunáninneni és tiszai egyházkerülethez, hogy az E. T. II. t.-c. 18. és 15. §-ai értelmében az egyesülést hagyják jóvá és a maguk részéről is erősítsék meg. b) A nógrádi egyházmegye folyó évi július hó 2-án tartott közgyűlése jegyzőkönyvének 13. p. II. alatt hozott határozatával a füleki 6*
