Dombóvári Hírlap, 1921 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-05 / 23. szám
23. szám V. évfolyam. Dombóvár, 1921. junius 5. r r POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési ár: egész évre 52— kor; »félévre 26'— kor; negyedévre 13'— korona. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dijak és hirdetések a kiadóhivatalba; a lap szellemi részét illető közlemények pedig a szerkesztőséghez (Szt. László-tór 18.) küldendők. Szerkesztőség: Szent-László-tér 18. sz. Kiadóhivatal: Esterházy-utca 17. szám. Telefon: 40. szám. Az első érettségi. A helybeli kir. kát. főgimnáziumban most vette kezdetét Dr. Vass Bertalan tankerületi kir. főigazgató elnöklete alatt az első érettségi vizsgálat. Betetőzését jelenti ez a főgimnázium fejlesztésének és ezután évenként az intézet, ez az alma mater bocsátja ki magából az ifjakat, akik a társadalomban iparkodnak elhelyezkedni, hogy annak hasznos tagjai legyenek. Jelentőségteljes esemény ez, amely mellett nem szabad közönségesen elsikla- nunk, hanem meg kell állni mellette és megállapítani, hogy az intézet elérte azt, amire oly régen vágyott, mert teljessé lett. és azok, akik annyi akadályt gördítettek fejlődése elé, most átláthatják, hogy hiábavaló volt minden törekvésük, a hivatása magaslatán álló tanári testület lelkes munkája bőséges gyümölcsöt termett és most már az intézet zavartalanul folytathatja működését. Szivesen vettük volna, ha az uj intézeti épület a maga pompájában ragyogna, de annyi gátló körülmény játszott közbe, hogy lehetetlen volt ezt, az olyannyira fontos kérdést eldönteni. Állandóan ébren kell azonban tartani a kérdést, Dombóvár község, a szülők, a társadalom eminens érdeke, hogy a főgimnázium hamarosan saját, állandó hajlékhoz jusson. Közhelyeket nem akarok idézni, hiszen ennek a lapnak hasábjain már annyiszor említettük, hogy a helybeli főgimnázium létjogosultsága mindég világosabb.-Ha már ezt megállapítjuk, tegyünk is meg mindent, hogy további működése elé semminemű akadályok se háruljanak és végre minden kérdés közmegelégedésre megoldható legyen. Köszönfjük az intézetet az első érettségi alkalmával, az ismeretes latin erkölcsi mondást hangsúlyozván, hogy »élj, növekedj és viruj*, köszöntjük a lelkes tanári testületet, amely első hajtását küldi ki az életbe, de köszöntjük magukat az ifjakat is, akik középiskolai pályájukat bevégezve, az élet küzdelmeihez fognak. Legyenek büszkék, Venyigelángok. (Kis regény.) 7 Irta : j)énes gizeíla. IV. Lágyan, alig zökkenve suhant a hintó a salakos, sikló, telepi utcán. Tiszta, békés őszi este volt. Itt-ott ködgomolyok gurultak a csillagok arany szemei elé. Dóra vissza-vissza nézett háza felé, fehér függönyei messzire ragyogtak. Mintha meglibbentek volna a babos batisztok s intettek volna Dórának. Tán hívni akarták vissza a csöndbe, a békás egyedüllét illatába s elfedezni idegen arcok elől. Lassan elmaradtak az Anna-telepi házak % a hintó bekanyarodott a fala sötétes utcájára. Dóra a csillagokat nézte. Számlálgatní próbálta az arany pontokat. Lelke mélyén bizonytalanság és tétova szomorúság imboly- gott Feldidergő vágyak és okoskodások viaskodtak benne. Tarné rászólt. — Ne gondolkozz, Dóra. Az arc ilyenkor megvénü!. S te most ne akarj semmi egyéb lenni, csak nő. Egy szép, vidám leány. Érted ? A férfiak, csak a szép, vidám nőket szeretik, ugy-e Béla? hogy ebben az intézetben szerezték meg az j élethez szükséges belópti-jegyet és ne felejtsék el azokat, akik szivük teljes melegével, lelkűk teljes erejevel oktatták őket minden szépre és jóra. Közönségünk pedig ne nézze tétlenül ezt a jelentős eseményt, hanem annak horderejét megfontolva támogassa ez- ; után, ha kell még fokozottabban, az inté- zatr.ek nemes célokat szolgáló, hazafias, nemzeti és vallásos működését, hogy azután valamikor elmondhassuk : »erről is jól fog esni egykor a megemlékezés«. Tallózás a községi élet mezejéről Budapesten a Panoptikumban találhatók azok a tükrök, melyekbe ha. betekint, a látogató, torzképeket tükröznek vissza. Ily torzképet mutat egynémely község is bizonyos vonatkozásaiban. Azt hirdetik, keresztény kurzus, keresztény éra van. Budapestről, a vidéki központokból a kér. szellem szétárad, mint a fénysugár a legkisebb községbe is. Csakhogy — sajnos — vannak, kik gondoskodnak róla, hogy a fény torzképre vesse sugarait. Vannak, kik semmit sem tanultak a műit tapasztalataiból, kik most érnek oda, hol a liberálisok már rouszul végezték. Gfyulajon a községi dobossal kidobol- tatoít, hogy Űrnapján délelőtt 9 órakor mindazok, kik tűzoltóknak már iratkoztak és iratkozni még akarnak, jelenjenek meg a megszabott helyen. Tehát a kereszténység egyik legnagyobb ünnepén éppen 9 órakor, mikor misére és könnenetre összebarangoznak, akkor elvonni az isteni szolgálattól épp azokat, kiknek arra legnagyobb szükségük volna, már mégsem járja. Vagy azt gondolják, hogy mivel csend és rend van, hát ők szabadon sérthetik mások vallásos érzületét ? Valóban szépen kezdik Gyulajon a tűzoltóság megalakulását. Azt hiszik, hogy a jó érzelmű lakosság pártolni fog oly alakulatot, mely vallásos érzelmeit bántja, nagyon csalódnak. Jó lesz megszívlelni, hogy veszedelmes dolog a tűzzel játszani, Gyuíaji Tar mérnök nem felelt. Cigarettája vörösen izzott. Dóra idegesen felnevetett. — Té Margit, nem nevetséges mindez ? A nő harca. A nő örök, mindig megújuló problémája ? Jaj de szeretném ezt a forgó glóbust, melyen most rohanok, egy kicsit megbillenteni. De hitvány dolog az asszony! élet. Én szép legyek, kedves, derült jóságos, hazudjam hát és újra csak hazudjam. Mert nekünk mindig a felsőbb hatalom parancsol. Rögtön kiugróm a kocsiból, — Nem egészen így van Dóra — szólt Tar mérnök. Csak maguknak jól esik, ha gesztusok és variált, harghordozások között háborogják ki magukat. Nem akkor hazudik, mikor szép, derült és jó tud lenni, hanem amikor elrúfu! a sötét gondolatoktól, elveszti a nevetését. S ha az a bizonyos felsőbb hatalom, amit mega restel megnevezni, ama szerelem, a férfi és nő leggyönyörűbb kapcsa nem létezne és nem parancsolna maguknak is, már húsz esztendős korukban biszterikák lennének. Tarné elkacagta magát. — Lám, Béla néked is használt az ötéves házasság. Nőtanulmány t folytattál. . . Muzsikaszó hangzott az útra. lljiíás a postahiuatalnál. Az effektiv készpénzforgalom csökkentése céljából, a helybeli «Dombóvári Takarékpénztár R.-T.» pénzintézet a posta- hivatal készpénzfölöslegének átvételével és kezelésével bizatott meg. — E megbízással kapcsolatosan a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur elrendelte, hogy a helybeli pénzintézetnél számlával biró számlatulaj- | donosok címére érkező posta vagy esekk- | fizetési utalványok összege ne készpénzzel, i hanem számlájuk javára való átírás utján egyenlittessék ki, ha a kiegyenlítés e módjához a számlatulajdonosok kifejezetten hozzá- ! járulnak. Ez esetben a címzett a részére ! érkezett utalványok szelvényeit részletes I jegyzék kíséretében kapja meg és az e ! jegyzékben jóváírtként feltüntetett összeg I fölött a számlatulajdonos késedelem nélkül I rendelkezhetik. A jóváírás teljesen dijmen- j lesen történik, ugyancsak díjmentesen kézbesíti a posta a számlatulajdonosoknak szóló jóváírási értesítéseket is. Azonos elbírálásban részesülnek azok a címzettek, akik más helybeli pénzintézetnél bírnak folyószámlával, ha ez a pénzintézet a postapénzek átvételével megbízott pénzintézettel, az érkezett utalványösszegek átutalására nézve, kellő megállapodásra jut. A megbízott pénzintézet számlatulajdonosai, az intézetre szóló csekkekkel postai befizetéseket teljesíthetnek és kiegyenlíthetik a postával szemben fönnálló tartozásaikat (utánvételeket, postai megbízásokat, táviró- és távbeszélő-dijakat). Saját számlája terhére kibocsátott csekkekkel azonban távirati utalványokat feladni nem lehet. A csekk 4000 koronánál nagyobb összegről rendszerint nem szólhat és az ilyen csekkel kizárólag a gyűjtő-postahivatalnál teljesíthető postai befizetés. A csekkel fizető felek a postahivatalban lehetőleg soronkivüli kielégítésben részesülnek. A kaszinó világos ablakai alá értek. A kocsi megállt. Dóra fölremegett. A cigánymuzsika belejátszott a leikébe. Átjárta elzárt, intakt belsejét s mint a sistergő parazsat az átfutó szélvihar, felcsapó lángokba tüzelte. A terem fényes, forró levegőjében egy új egyéniség nézett ki Dórából. Egy ember aki felgyulladt szemekkel tobzódik szépsége és ifjúsága körülrajongott hiúságában. Vére, a visszaparancsolt, folyton altatott fiatal vér, ütemre keringett ereiben és kiszinesítette sápadt bőrét. Ács Ervin figyelte a lányt. — Magának két lelke van Dóra —* súgta a keringő alatt. Közel hajolt a lány fejéhez és lehellete ráhullott a nyakára. — Két arca is van . . . — Csak nem hozom az igazi arcomat ide ? — mondta Dóra. Ács nem figyelte miket mond a lány. Csak az arcát nézte. A bőrének kigyulladt rózsaszínét. Fekete szemeinek csillogását. A kigyult, szétnyílt viruló száját, — Mit szólna hozzá, ha most megcsókolnám ? — kérdezte halkan. Két karja szorosan magához vonta a lány simuló, könnyen hajló derekát Szája a leány nyakát érintette futón, alig észrevehetően, de felcsapó forrósággal. Folyt. köv.
