Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992
1992 / 1. szám - H. Kolba Judit: Korai barokk kelyhek evangélikus gyülekzetekben
H. KOLBA JUDIT Korai barokk kelyhek evangélikus gyülekezetekben Az Evangélikus Országos Múzeum állandó kiállításán a legkorábbi ötvösművek a gótikus és reneszánsz kelyhek a 15—16. századból, ezeket már korábban ismertettük.1 Ezúttal a 17. század második felében, ill. a 18. század elején készült, a korai barokk művészet stílusjegyeit magukon viselő néhány szép kelyhet mutatunk be, melyek — feltehetően — már közvetlenül az evangélikus istentisztelet céljára készültek. 1. A nemescsói kehely (1. kép) A Vas megyei Nemescsó evangélikus temploma 1784-ben épült,2 de a lutheránus vallás jelenléte a faluban jóval korábbi időkre nyúlik vissza. Az 1681-es országgyűlés ugyanis a királyi Magyarországon artikuláris helyeket jelölt ki, megyénként két falut, ahol a nyilvános istentiszteletet engedéllyel tarthatták meg a hívők. Ezen helyek egyike volt Vas megyében Nemescsó. De a korábbi aktív vallási életre mutatnak a gyülekezet egyes liturgikus tárgyai is: az 1652-es évszámú ostyatartó, Agnus Dei díszítéssel, az 1699-es kenyérosztó tányér, vésett címerrel, két 17. század végi kehely, az 1650-es pompás corporate, sőt az 1617-es dátumú harang.3 A fenti sorból a nagy virágos kelyhet emeljük ki mint a magyar barokk ötvösség egyik tipikus remekét. A részben aranyozott ezüst kehely'1 legszebb része a talpa. Mind a hat karéjában egy-egy domborított nagy virág található: két margaréta, két tulipán és rózsák váltakoznak nagy plasztikus szirmú, vésett és domború leveles ágak végén. A karéjok közét is levelek választják el. A talp magasra húzott, felső, kidomborodó részén szintén levélkoszorú halad körbe. Sima, körtealakú nódusza jellegzetes korabarokk formájú. A kehely kuppakosara áttört, szintén domborított nagy levelekkel és három virággal díszített. A kiugró felületeket, a virágok szirmait aranyozás borítja. A kelyhen mesterjegy nincs, így készítője ismeretlen magyar ötvösmester. Valószínűleg valamelyik közeli dunántúli város—- Kőszeg, Győr, Sopron — egyik kiváló mestere alkotta. A kehely talpában kissé későbbi betűkkel nehezen kivehető, poncolt felirat maradványa olvasható. /GG, G. D. Parboros? CHL. K. Ano 1699? Materem.../ Kelyhünk pompás domborított virágaival a legszebb magyar barokk kelyhek közé tartozik, párhuzamai a korszak legnagyobb mestereinek remekművei között találhatók: Hann Sebestyén, a legnagyobb erdélyi mester, a Selmecbányái Weigl, a komáromi Szentjóbi György, a kolozsvári Werner edényein maradt ugyanilyen rajzú díszítés.5
