Diakonia - Evangélikus Szemle, 1988
1988 / 2. szám - László Emőke: A besztercebányai evangélikus templom keresztelőterítője
38 LÁSZLÓ EMŐKE: A BESZTERCEBÁNYAI KERESZTELÖTERÍTÖ hogy a Kochlatsch család szlovák eredetű, de ebben az időben már elnéme- tesedett família volt. Ugyancsak ő hívta fel a figyelmet a terítő párdarabjára. Ezt Szilágyi Gertrúd ajándékozta a pozsonyszentgyörgyi evangélikus egyháznak. A felirata szerint Bécsben készült, a besztercebányainál két évvel később, 1636-ban. A térítőn levő evangélista ábrázolások előképeit tehát semmiképp sem kereshetjük — mint ezt a korábbi kutatás feltételezte — korabeli magyar portrékon. A XVII. századi figurális hímzések rajza főként német és németalföldi festők művei alapján készült metszeteket követ. A besztercebányai és pozsonyszentgyörgyi evangélista ábrázolásokkal azonos előképre vezethető vissza például a stockholmi Történeti Múzeum úrvacsorái térítőjének hímzése.3 Az ábrázolások mindhárom térítőn Crispin de Pás metszeteit követik. Ezek a metszetek Geldorp Gortzius (1553—1616 v. 1618) flamand festő munkái alapján készültek, s azokat egész Európában ismertté tették. A különböző hímzőműhelyek az egyes területek hímzőstílusának megfelelően használták fel a metszeteket. így pl. a stockholmi terítő egyszerű, kontúrvonalas hímzése erősen eltér a besztercebányai és pozsonyszentgyörgyi terítő árnyalt selyemhímzésétől. E két darab a felirattól eltekintve szinte teljesen azonos. így tehát valószínű, hogy az adományozók ugyanattól — az eddig még nem ismert — bécsi műhelytől rendelték meg a térítőkét. JEGYZETEK 1 Katona Imre: Az Iparművészeti Múzeum besztercebányai térítője. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei. IX. Bp. 1966. 61—80. 2 A terítő jelenleg az Iparművészeti Múzeum „Reneszánsz és manierizmus” kiállításán tekinthető meg. Vö. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Reneszánsz és manierizmus. Bp. 1988. Kát. 390. 3 Garde, Georg: Danske Silkebroderede. Kobenhavn. 1961. 287—288.
