Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981

1981 / 1. szám - Zolnay László: Zmeskál Miklós, Beethoven magyar barátja

50 ZOLNAY LÁSZLÓ: ZMESKÁL MIKLÓS ... Zmeskál volt az egyetlen ember, akivel a nehéz természetű Beethoven csupán egyszer zördült össze. Három és fél évtizedes barátságuk azonban kiheverte ezt, s ez a barátság egészen — a Zmeskálnál fiatalabb — Beethoven halá­láig tartott. Beethoven külföldi életrajzírói — noha Zmeskál alakja mindig fel-felbuk- kan — Sandberger említett művét kivéve általában nem tudnak Zmeskál zeneszerzői alkotásairól. De arról sem, hogy magyar ember volt. Lássunk hát néhány adatot — előbb — Zmeskál Miklós magyar eredeté­ről. Ősei közül a lengyel-sziléziai származású Zmeskál Vencel a XVI. század derekán került Magyarországra; 1546-ban Árva várának kapitánya volt. Itt szerezték meg a Zmeskálok Domanovec és Lestin falvakat, amelyek nevét azután előnevükként viselték. Nemesi rendben éltek, sőt a családnak Szilé­ziában maradt ágai bárói s grófi rangra is emelkedtek. A Zmeskálok a XVI. századtól fogva szinte az egész hajdani Felvidéken megsokasodtak. Családi leszármazási táblájukon a Rakovszky, Thuránszky, Okolicsányi, Övári Pong- rácz, Palugyay, Maróthy, Zolnay ősanyáik nevével találkozunk. Zmeskál Miklós édesapja, Gábor — árvamegyei táblabíró — Besztercebá­nyára házasodott, 1751-ben Liptó megye országgyűlési követe volt. Felesége a nemesi rangú, dúsgazdag bányapolgár-családból eredő Meerwaldt Katalin lett. Gyermekeik közül Gábor 1755-ben, Miklós-Pál, a zeneszerző 1759-ben, Ferenc-Pál 1763-ban Besztercebányán született. Családjuk a XVI. század óta az ágostai hitvallású evangélikus hitet követte. (Zmeskál Miklós szülőháza — majdnem bizonyosan — a besztercebányai főtéri ún. Beniczky ház volt.) A három fiú közül Gábor és Miklós a besztercebányai — ekkor már igen nagyhírű — evangélikus gimnáziumban tanult. Ennek igazgatója volt egykor Bél Mátyás, az 1770-es években Glitzius Miklós. Zmeskál Miklós a jogi pá­lyát választotta, Beniczky Károlynak, rokonának, Zólyom megye akkori al­ispánjának, királyi tanácsosnak oldalán jurátuskodott. Ügyvédi oklevelét 1782. március 11-én a pesti tábla előtt tett vizsgájával szerezte meg. Ekko­riban már protestánsok előtt is megnyílt az út a bécsi magyar Udvari Kan­cellária felé. Zmeskál Miklós 1783. február 8-án kért és kapott Zólyom vár­megyétől nemesi bizonyítványt, s azt már a Kancelláriának mutatta be. Ez­zel kezdődött négy évtizedes kancelláriai pályafutása. Birtokai Magyarorszá­gon voltak. Pietista hajlamú bátyja, Zmeskál Gábor előbb Besztercebánya jegyzője, majd Selmecbánya bírája és országgyűlési követe nőtlenül halt meg, javait besztercebányai evangélikus árva lányok kiházasítására hagyo­mányozta. Zmeskál Miklós 1783-ban költözött Bécsbe, de családi szálai mindvégig Magyarországhoz fűzték. Haláláig Bécsben élt. Annak — sajnos — nem akad­tam nyomára: hol, mikor s kitől tanult muzsikálni. Nyilván gyerekkorától fogva játszott violoncsellón (de zongorán is). Csodagyerekszámba mehetett: első vonósnégyeseit — az id. Johann Christian Bach s az ifjú Mozart hatá­sa alatt — tizenhat-tizenhét éves korában írta. Szabolcsi Bence a Zmeskál- quartettek zömének megkomponálása idejét az 1780-as évekre — tehát a kancelláriai pályakezdés időszakára — tette. Mestere volt vonóshangszerének. Az említett Sandberger c-moll vonósné­gyest, Zmeskál egyik legjobb művét éppen bravúros csellóművészete ered­ményének véli. Az 1780-as években Zmeskál beérkezett muzsikus és zene­szerző, a Schuppanzigh- és Kraft-féle vonósnégyesek résztvevője. A Lich- novsky, Lobkowitz és Razumowsky hercegek adta hangversenyeken muzsikál is, és itt már Haydn és Mozart vonósnégyesei mellett az ő műveit is előadják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom