Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-02-14 / 7. szám

8. OLDAU DETROITI MAGYAR ÜJSÁG 1975. FEBRUÁR 14. 13. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY /MA HÉTKÖZNAPOK... Éhben a két rejlvényben a fenti című versből idézünk 2-2 sort. Ili a vízsz. 1.. függ. 1., 45. és 38. sz. sorokban. VÍZSZINTES SOROK 1. Az idézet első része, második O-ban kettős betű, zárt kockákban: Szín. 16. Zászlóval is teheti. 17. Értékjelzője. 18. ...jön. napvilágra L, R, H, U, LL, I. 14. New York város operabázának rövidítése. 15. kerül. 19. Állami jövedelem. 20. Vissza: nagyközség Heves vármegyé­ben, Heveshez közel. 22. Rag, ra párja. 23. Közgyűlés is lehet ilyen. 25. Széles, levegős. 26. Fordított jelen. 27. Tagadás. 29. Madár teszi. J l• Brazília eleje. 52. Férfinév. 33. Tudatod vele szóban. 54. Súlyt vizsgál. 35. JDŐ. 36. Fordítva: Római váltópénz. 57. Füst németül. 59. Téma egynemű betűi. 40. Nekem — franciául. 42. Vissza: szellemi lorna. 44. Fordított méhlakás. 46. Régi, vacak. 48. Selyem angolul. 49. Gondolkozó testrésze. 50. Ének. 52. Fordítva: Becézett Katalin. 54. I éli sporteszköz. 55. Olasz névelő. 56. I usa egynemű betűi. 57. Ismeretien. 58. Papírra vet. 59. Esküvőt előzi meg, negyedik kockában T—F. 61. Leander ma­gánhangzói. 62. Hangya angolul. 64. Elegancia. 67. Néma Nóra. 68. Nyári ruhaanyag. 70. Éz Isten is, első D-ban kettős betű. 71. Király né­metül. 75. Madár angolul. 74. Ellentétes kötőszó. 75. Ahogyan Magyar­­országon hívják a televíziót. 76. R-rel a végén: az egyik arkangyal neve is. 78. Okot kereső kérdőszó. 81. Vissza: az l Jjpest labdarugó csapatá­nak jó játékosa. 85. Legelői halad. 84. Ezt keresi mindenben a bölcsel­­kedő. 85. A sivatag hajója. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Első kockában felesleges A-val: az idézel második része, zárt betű: U. 2. Ezt írjuk, ha utazunk valahová, első kockában kettős betű. 3. Fordítva: varróeszköz névelővel. 4. Kar is lehet ilyen. 5. Mint a vízsz. 15. 6. Az elilhoz tartozó. 7. Kettőzve: bányaváros. 8. A szentmisében Krisztussal egyesülve teszik a hívek, zárt kockákban: E, N. 9.' Minőségi Ellenőrző Osztály. 10. Len a közepe nélkül. 11. Egy átkot ellem.súlyoz­hat. 12. C. ... .0, hangja bebocsájtást kér. 13. ÁÁÁÁÁ. 19. Kártyajá­ték. 21. Kopasz. 24 YVürlcmbergi város'a Duna mellett. 25. Vissza: átölelt. 28. Bátor. 30. Átnyújt. 51. Értéke. 53............um, rendelet. 55. Szerencsés életed. 58. Az idézet utolsó szava. 40. I 100 Rómában. 45. A történetírás múzsája. 45. Az idézet harmadik része, zári kockában: ES. 46. Állati lakhley. 47. Két egyforma magánhangó és kél egyforma más­salhangzó. 49. Növény. 51. Július végén tartják. 55. Legtöbbször szőke bajjal párosul, 4-ik □-ban kellős betű. 55. Háziállat. 60. A hangsor ötödik hangja. 65. Törzs angolul. 65. Ban-ben angolul. 66. Diplomata. 69. Királyi ülőhely. 71. Fordított dísz. 72. Falusi néni. 75. Egyforma mássalhangzók. 76. Alaphang. 77. Fordítva: keresztül. 79. Zeus egyik szerelme. 80. Görög betű. 85. Ékezettel: esztendő. A MANGALICA GÖBEMALAC Vass Ferenc népies humoreszkje “Aszondom én kendnek, hogy fogadja meg a doktor szavát, és ne egyék, igyék kend abba a francos tolnai vásár­ba , mer megüti a guta. Meg. Meglátja kend megüti. Mert kend annyit (“szik. iszik, kivált egy vásárba , mintha . . . mintha . . .’ ... Hó tilg élnék 1 Ha nem is nyomja meg a kend gyomrát a sor bor, sör, cigánypecsenye meg mi, de... “. . . De a le szíved megnyomja, amit én eszek, iszok, somolyintotta bele kövérsége kibiHenthetetlenségét, Mózsi gazda rőzseágú bajuszába. “A száz kilójára, a gutára, meg a doktorra gondoljon kend! Megfogadta Mózsi gazda. Már hogyne fogadta volna meg. hogy vigyázni fog, hiszen fel eségelől, az Irmastól job­bon félt, mint a doktoriul meg a gutaütéstül együtl. Föl­­rakta a mangalica göbemalacot a kocsira, aztán már zörög­tek is a kerekek Tolna felé, ami Lacidtól. Mózsi gazda falu­jától alig volt bal kilométerre. Már állt a vásár, amikor odaért, már bőgtek a barmok, visítottak a malacok, nyerítettek a lovak, röfögtek a disznók, nyelvelettek a kofák, kurjogattak a sátororos árusok, kivált a mézeskalácsosok, akik kínálták ám a tükrös szívet, a hal­mos cukorkát, a márcot, és persze a törökmézet is, méghozzá igyen, hogy: Törökméz, ha nem mész, majd elvisznek és elmész . . . Gyerekek, menjentek a francba, mert esküszöm, goromba leszek . . .!’ Mózsi gazda nem is hallotta a vásár zaját: a sok papirdudát, meg sudaras ustort, pedig igen fújták a cifra trombitákat a maszatos szájú gyerekek, meg a sudaras hasával a kocsiról ő csak azokat a sátrakat hal­lotta, ahol a hengeröblű serpenyők sisteregtek, pléhperemű ám meleg is volt, a kalap is sós mit az izzadságtól, meg ő maga s igen szomjas voll. Nocsak, io!’ rándull ki a szó Mózsi gazda őzsebajsza alul. Egy pint bor­iak éppen úgy megfelelnék, mint cend! ’ ‘ Egybeha jtóra ?’ ’ Egyre.” “Nohát, akkor ide hallgasson. Ha kend egyhazamra megissza, akkor kendé lehet a malac, de ha nem, akkor hoci vissza a pénzt. Lámcsak fitymálja őt ez a ká­kabélű, bogyiszlai csiklis. Még­­hogy ő nem bírna el egyhajtóra annyit, mint ez az egyszálbélű? Egy pint komkhegyit! kurjan­totta benne a felháborodás! A bort fehérkötényes igyekezettel szalajtotta a sátoros korcsmáros Mózsi gazda asztalára, az meg magabiztos bajsza alá nyomta an­nak száját. Aztán ivott, ivott, csak ivott. Elsőbb mohón, aztán kor­tyai megfontolt ritmussal mozdul­tak hájpárnás nyaka alatt. Utána meg lelassúdott a szomja, Ielassú­­dott az ádámcsutkája — az utóbbi már csak meg-megremegelt anél­kül, hogy boldog csusszanásokkal jelezte volna, hogy a tolnai ho­­| mokhegyinél ha nem is olyan | híres, mint a szekszádi rizling, 1 meg a sióagárdi nincs különb I bor a szélességes Dunántúlon. Torkába’ hirtelenü be ecsökkent : szélükön a barnahasú kolbászokkal, pukkadásig pufók hur­kákkal, nomeg, huj, azzal a kívánatos'karajú cigánypecse­nyével. Már éppen a hasára igazította csúszóstenyerű elha­tározását, hogyhát mivel a reggeli ideje órákkal ezelőtt el­múlott, megy ő bezzeg, béfalatozik kicsinnyég. De lám, ép­pen akkor állít oda hozzá egy nyiszlett-kis kákabélű ember, csiklishalász Bogyiszlóiad. Kiveszi szájából a ferdenyakú pipát, és a mangalica göbemalac felé köp: Eladó ez a nyűi?” "Abhál! De ehhez a nyúL -hoz kend kétszáz forinton alúl nem nyúl!’ Alkudozni kezdtek, kötötték az ebet a karóhoz, köpték markukat mindketten, és ahogy az idő múlott, Mózsi gazda egyre türelmetlenebbül pislogott a közeli sátor pecsenyesza­ga felé. Nemsokára ^ hiszen már nem bírta a zsíros sister­­gésű szagol Mózsi gazda belecsapott a kákabélű, bogyisz­lai halászember kezébe, hogyhát: "Eb az anyját! Legyen, akkor, ez a gyönyörűséges managalaica göbe százhatvaní Eb "Ne tovább Mózsi gazda! Ölég ( volt a homókhegyibül! Juj, ez r csak a kalap lehet, amelyik, mint- \ ha kapta volna magát és meglátó- j gáttá volna garatpöckeit. De nem- ^ csak ott nyomta a kalap, hanem a | gyomrában is ott duzzadt és nem ( adott helyet se fönt, se lent á dűl , Iedtszemű kortyoknak. Mózsi gaz- , da feleségére, az Irmusra gondol: f jaj, az a fergeteges nyelve ki lógja , sodorni a vi lágb ul, ha se malac, ( se pénz nem lesz. De hiába a ré- [ műiét, hiába az igyekezet, hiába ] a nekidurálkodás, az a fránya ka- < lap ott a hasában csak nem en- ( gedi, hogy megmenekedjék a kár­­hozattul. Biztosan megduzzadt a gyomra tán bevenné a bort, ha en­gedné a kalap. Nyel, nyel, Mózsi ] gazda, üreseket és nagyokat, de a . bor csak nem fogy a pintes üveg- < bői. Most mi lesz? Mert lám, a csiklisnek a görbeorrú szemében , megvillan ám a szó, hogyaszon- | gya: “Óhó, gazt!uram! Igyon vagy aluggyon, de ne tartsa áztál az üveget az üreskortyú gigája fö­lött! Most meg még meg is tol­dotta a kérges figyelmeztetést az ujjúval! Égy hajlóra! Megállás nélkül! Puffad, kékül, meg még zöldül is az igyekezés Mózsi gazda ki­dülledt szemű ádámcsutkájában. De hamarosan mindennek vége: göbének, pénznek, szegény fejé­nek, mert, nézd csak: a kákabélű bogyiszlai csiklis már emeli is felé napbarnított szőrű karját, már el is kapja a boldogtalan üveget, s már le is cuppan az utolsó re­ménység a szájáról. Istencsapás meredezik ki Mózsi gazda katasl­­rófális szeméből. j Mert jaj a halász, Iám a halász, im a halász, a kákabélű csiklis ha Jász BogyiszIóról, így szól, Kend veszített, én nyertem. Kend nem itta ki, én kiittam. Kend fizet itt én meg viszem a pénzt is, meg a malacot is! Hallotta ő, hallotta jól. Már hogyne hallotta volna, hisz* volt fül a fejin, ha kalap nem is <— mert az a gyomrában volt. Nyom­ta is pitykésgombú hasát, a kalap is meg a mellény is. Egyik bévüí­­rül, másik kivülrül, tehát kiszaba-1 dította pocakját a pitykésgombú szorításból, és akkorái sóhajtott, hogy majd kiszállt belőle a lélek. De nem szállt ki, igyhát felaján­lotta Istennek, a pénzt meg .átadta a bogyiszlai kákabélűnek. Az pediglen átvette, eltette, az­tán felemelte boldogságos fenekét, és pöccösen, és győztesen odabal­lagott a mangalica göbemalachoz, megvakarta hátát, pórázt kötött nyakára, és azon vitte. Mózsi gazda meg az istencsa­­t pás ott ültek, és a karajos cigány­pecsenye, a csillogószemű kalbász, meg a pufókfényű hurka, <-< amik­re annyi hosszú hónapon át vá­­: gyakozolt az a beles-gyomrú po­cakja, pedig ott kacsintgattak i rá a hengeröblű pecsenyesütő­­pléhperemén. De azoknak a helyit • a kalap foglalta eb Igyhát Mózsi legyen a neve, annak is, aki megbánja! A halász fizetett, aztán így szólt. "Most aztán, ügyi, áldomást fizet? Mer’ lám ügy beleszomjaztam az alkudozás­ba, hogy akár egy pintnek is megfelelnék egyhajtóra. “Másfél liternek, egvszusszra a tolnai homokhegvibűl? CYTJJTS RÁ CIGÁNY Á CSÁRDÁSRA. CSARDAS Mán csak bolondokat beszél kend. A kábabélű, nyiszlett-kis csiklis halász degradáló! ser­­cintett pipájának régóta kirágott agyara mellől. Bolond az, aki nem hiszi. “Én meg aszondom kendnek, nízze, ha kend megiszik egy pintet egyhuzoinra a homokikul, akkor visszaadom a mangalica göbemalac árét kendnek . “És, ha nem iszom meg”, húzta rán<T~ viharvert ko­­nokságát a kákabélű “akkor kendé marad a göbe ’. Nemsokára ott ültek a pecsenye meg bor-sör szagú sátorban, s hamarosan derék ragyogású pintesüveg ékeske­dett asztalukon. A kákabélű fogta az üveget, de mielőtt a szájához emelte volna, búboscsontú, barna orrát Mózsi gaz­da felé fordította, “Nobát, akkor állja szavat, ugye?” “Állom'ám, ha kend is állja, az áldóját! A bogyiszlai, nyiszlett-kis csiklis rátapadt az üveg szá­jára, mint a pióca, és itta, itta, csak itta a teméntelen bort. Mózsi gazdának már csurogni kezdett a verejtéke zsíros­­csíkú kalapja alól, és nem hitt volna két látó szemének, ha nem esett volna meg, ami megesett: mert hamarosan lecup­­pan ám az üveg a kákabélű csiklishalász szájárul, és egy csöpp sincs benne. “Ehhöz, mit szól kend!” végja csattog üvegű dicsőségit j az asztalra a kákabélű. Mózsi gazdába beleroskadt a kudarca. M it is szólha­­; tolt volna azon kívül, hogy kivette nagybögyű bukszáját és visszaádta a csiklisnek a pénzit. itt van, la, süppedt ki a pénz a bukszából, a sóhaj-meg Mózsi gazdábul. Pedig a kalapomat ettem volna meg, hogy kend meg nem issza! A kalapját?’ botlik le a szó a bogyiszlai csiklis ha­lász borszagú nyelvűül. Nobát, ha kend megeszi kalapját, akkor én visszafizetem a mangalica göbe árát kendnek! “Jaj, te magosságos Úristen abba’ a magosságos égbe , most ne hagyj el, mer mit szólna Irmus, ha se pénz, se göbe! Mózsi gazda levette zsíros csikú, nyűtt kalapját, és felnézett az égre, és Istennek ajánlotta lelkit. Mielőtt azon­ban beleharapott volna kalapjába biztosat akart tudni, De állja szavát, mint ahogy én, ügyi? “Egy a lelkem, állom! Most meg a kákabélű csiklis látott csudát, de nemcsak ő, hanem a köréjük gyülekező vásári nép is, mert Mózsi gazda a peremén kezdve, csak rágta, ette, nyelte izzadtság­­tul sós kalapját, miközben öklömnyire duzzadó szénül a cigánypecsenye felé meregetté. A bámulok köre egyre na­gyobb, a kalap meg egyre kisebb lett. Végül aztán bámu­­i,óknak, csiklisbalásznak meg mindenkinek tátva maradt a szája: a kalap eltűnt Mózsi gazda pitykésgombú pocak­jában. Nobát akkor, eb, aki bánja, itt a göbe ára, nyújtotta ál evezőiül kérges kezével a pénzt Mózsi gazdának a csiklis halász. Fölemelte aztán becsületes mutatóujját, “Lám, ott vagyunk, ahun voltunk w sehunse. Mer’ kendé volt a pénz, enyém meg a malac., most megest csak kendé a pénz. meg enyim a malac. “De kendben legalább bor van, bennem meg csak kalap. Ha egyszer kendnek jobban Ízlik a kalap, mint a bor.” Rosszul érte a szó, Mózsi gazdát, nagyon rosszul, mer 14. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY . .. ESTI MISÉJÉN Az idézetet megtalálhatjuk a függ. 1. és vízsz. 1. sz. sorokban. VÍZSZINTES SOROK I. Az idézel befejező sora, zárt betűk: O, Z, G, L, Z, E. 15. Ma­­gas, vékony. 16. Éles, fájdalmas hangot hallató. 17. Egyforma betűk. 18. Vissza: verset mondasz, első kockában kettős betű. 20. Állóvíz. 21. Okos németül, nőnemben. 25. ÉL 24. Sír. 25. Szoros ellentéte névelővel. 28. Modern repülőgép. 29. Berlin meghódítója Mária Terézia korában, keresztnevének első betűjével. 50. Öreg bácsi. 32. I íibátlan. 55. Vissza: kezében fog. 55. Kínzás. 57. Érc angolul. 59. Szélhárfa. 40. Tett-rúgó. 41. Fordított kötőszó. 42. SA. 45. Helyeslés. 44. Vissza: ... .el, német tábornok, a “sivatag rókája". 46. Állati lakhely. 48. Személyes névmás (római 1001). 50. Kettőzve: bányaváros. 52. Kertben dolgozz. 55. Ezen a napon kezdődik az aratás. 57..............gia. Francia tartomány a Rajna mellett. 58. Önmagában gyönyörködő. 59. Vissza: K....... .rgy, szent szobor, érem, stb. 61. Mindennek van. 62. Némán regélő. 65. Német ze­neszerző, Orpheusz és Euridice, stb. írója. 65. Ez is az óceánba fut. 66. Fordítva: egyenes vonal. 69. I-vel a végén: ilyen jog is van, első □-ban kettős betű. 71. Állat lakása. 75. Feltüzelő, felforgató. 75. Női hangnem. 77. ... gratias, Istennek hála. 70. .............rás, őseink írása. 82. Vissza: E-vel a végén: sas angolul. 85............y János, a két idősebb orvos, a legfiatalabb író volt. 85. Széles, levegős. 86. Kemény kőzet. FÜGGŐLEGES SOROK I. Első kockában felesleges M-mel: az idézet első része, zárt koc­kákban: P, M, E, Ny. A. 2. A-val a végén: földrész. 5. Agilis része! 4. Szellemi tulajdonság. 5. Zsoltáros király. 6. HRA. 7, Kettős betű. 8. Érvelés. 9. Ok eredménye. 10. Nem angolul. 11. Zoli egynemű betűi. 12. Élősdi. 15. SÖL. I I. l orclítva: fogyassza (ételt). 10. • . . . anács, szák­embertől kérjük, első kockában kettős betű. 22. Aki ma tagadja Krisz­tust. 26. Távolkeleti ország Ázsiában. 27. Becézett szülő. 29. Ilyen kocsi visz az utolsó útra. 51............fratres, imádkozzatok testvérek. 34. Júliák párjai. 56. Vissza: ritka férfinév (llüll! professzor keresztneve volt). 38. IDolog latinul. 40/A. Másol. 45. Tetejére. 47. Tűz köllőies neve. 49. Spa­nyol férfinév. 51. .............Csere János. 54. Egyforma mássalhangzók. 55. Finom liszt. 56. Összevissza kért. 60. A hangsor ötödik hangja. 64. Ugar fele. 67. Hamis. 68. Vízi növény. 69. Beszéddel, első kockában kettős betű. 70. Magnetofon "becézve ”. 72. f érfinév többesszámban. 74. Római viselet. 76. Alig keverve. 78. Angol: minden rendben, magyar fonetikával. 80. ASM. 81. Ló, ökör vonja, ékezetbibával. 82. Vissza: épület része. 84. Római váltópénz. 85. Te latinul. 87. Részvénytársaság. ELŐZŐ HETI REJTVÉNYEINK MEGFEJTÉSE EMLÉKEZET Akkor jövünk rá, hogy milyen jó emlékezőtehetségünk van, mikor valamit szeretnénk elfeledni. KI OLVASTA? Vízsz. 1. Nagy idők nagy emberek ,, 16. Jókai Mór: Fekete gyémántok ,, 28. Fanni hagyományai Függ. I. Gvadányi József: Egy falusi nótárius budai utazása ,, 27. Eötvös József: A falu jegyzője ,, 50. Gárdonyi Géza: Isten rabjai ,, 39. Jósika Miklós: Aha fi jazda felnyögdölődzködölt a szék­ül és vitte poroszcsizmás boldog1 alanságát a kocsija felé. Lelcihe­­ődött rá, föl. Aztán a lovak közé reccsintett, de akkorái ám, hogy Ráró kétpatkós rúgással csillén! feléje. De törődött is ő Ráró ha­ragjával, amikor az Irmus, az Ir­mus! Jaj, az otthon váró Irmus mérgilül félt. Mért mit fog az szól­ni, ha megtudja, hogy hol a malac, meg a pénz. Mert megmondja ne­ki w meg ő, jaj csak, Te magassá­­gos Égben lakozó irgalmasságos Úristen, jaj csak azt ne kérdezze, hogy hun a kalap. Mert, ha meg­tudja, akkor az a guta üti meg Ir­­must, amelyiktől ölet óvta, és altul üti meg, amit nem is evett meg: a kalaptól. _ Vége — VASS FÉRENC-nek ÁGYAS­­BOGAS HUMORESZKEK cí­mű, 201 oldalas, vászonkötésű könyve, FODOR LEVENTE hrilliáns karikatúráival, portóval együtt. $5-ért kapható a szerző cí­mén: Vass Ferenc, 1654 Morton Ave., Los Angeles, California 90026. SZER ENCSÉS EMBER Az idős védőügyvéd gratulál fiatal kollegájának: Maga szerencsés ember, ked­ves barátom! <— Miért? Mert minden védencét be­csukják és így tárgyalás után e­­gyik sem ütheti magát agyon. EA VICC A híres vadász barátai társasá­gában meséli: Egyszer az afrikai vadásza­ton a dzsungel fái alatt kellett meghálnom. Arra ébredek, hogy egy oroszlán áll mellettem. A nya­kamban éreztem a lélegzetét. . . ,—És erre mit csinált? <—' kér­dezi valaki dermedten a társaság­ból, —< Felhajtottam a galléromat! Dalban, táncban, mu-zsi-ká-bán Ahogy iár-ták c - tő - de - ink. szí-laj o-sok vi-gad - nak. mél-tó-sáöűal. mó-do - San. Gyújts rá cigány a csárdás - ra, Járjuk kis-Jánv csak szí-ve-sen, az vsrí ló a ma-gyai da - 1 i - á - san, ran - go- nak,- san. Tűz lán-gol -jón, szikra - e - ső A szemnek is, a szív-nck is pat -tog - jón a vo - núd gyö-nyö - rű-seg ez a r ból, tánc,, Kó-gi vir-tus, o-si vir-tus Fenn ofT-hen n - rn - mé -hen nem halt ki a magyar H7. Is-fen is nevet ból. r;ínk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom