Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)

1973-11-09 / 43. szám

2. OLDAU DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1973. NOVEMBER 9. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden pénteken Weekly except two weeks during the summer (last week in July and first week in August) Főszerkesztő >— Editor in Chief KOTAI ZOLTÁN Kiadó — Publisher: KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 P.O. Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 Telephone: (216) 696-3635 A detroiti szerkesztőség és kiadóhivatal (hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:30 óra között) 1580 Oak St., Wyandotte, Mich. 48192 Telephone: (313) 282-0414 ELŐFIZETÉSI ÁRAK SUBSCRIPTION RATES Egy évre --------------$10.00 For one year -------$10.00 Fél évre--------------- $6.00 For 6 months------ $6.00 Egyes szám--------- $0.15 Each copy ---------- $0.15 Second Class postage paid at Cleveland, Ohio N A P L O M 1944 OKTÓBER 14 - 1947 MÁJUS 294G P, Király Kelemen O.F.M. <—I Folytatás "JELENBEN NINCS ÖRÖM, JÖVŐBEN NINCS REMÉNY": 1946 Gyöngyösi teológiánkra kerülök Az új esztendőt a költő átírt pesszimista szavai lelki­ségében kezdem. Már a múlt év végén értesültünk a ször­nyű hírről: Hinder Márton nevű magyarországi származású zsidó, amerikai állampolgár, Eisenhower amerikai főpa­rancsnok engedélyével (vagy megbízásból?) összefogdossa a Nyugatra menekült neves politikusainkat, diplomatáinkat és katonaságunk vezetőit. Magyarország egyetlen katonája nem harcolt Nyugat ellen, és épp azért bizalommal mene­kültek a kommunisták elől Nyugatra. Ha Amerika össze­fogdossa Hazánk nagyjait és Franciaországgal, Angliával lelülvizsgálja tevékenységüket, ez ellen nem volna szavunk: egytől-egyig felmentenék őket. De Hinder úr — állítólag pénzért —> adja át őket Péter Gábornak, a véreskezű hó­hérnak. A Bárdossyakat, Imrédyeket és társaikat, akik világ­­viszonylatban is nag^eg^crjek. Hazánk nagyjait a kom­munisták által Összehívott, úgynevezett népbíróság elé állították és ez a kommunista pártbíróság halálra Ítélte őket. Mikor jelen sorokat írom, Bárdossy volt miniszterelnököt már ki is végezték a Markó utcában. Szájról-szájra adják a hírt: a kiválj hazafi, meggyőződéses katolikus, nem en­gedte meg, hogy a sortűz előtt szemét bekössék. Az életét kioltó puskacsövekbe akart nézni. Mielőtt a fegyvereket el­sütötték, kiáltotta harsányan: Isten mentse meg hazánkat ezektől a bitangoktól. Népünk vezetői a jövőben -—< bizo­nyára új március 15-ét állítanak fel, és Hazánk jövő nem­zedéke hős vértanúink példájából, kiöntött vérük életforrá­sából merít hitet-hazafiságot boldogabb Magyarország föl­építéséhez ... A Szabadság Hazájának, Washington és Lincoln Amerikájának hadseregparancsnoka hogyan engedélyezhe­tett ekkora igazságtalanságot, embertelenséget? Katonasá­gunk, politikusaink Nyugat védői, kereszténységvédő sze­repét töltötték be, föláldozták magukat Nyugat védelmében és Nyugat dobja hazánkat és annak nagyjait a fenevad elé. Micsoda szörnyű, igazságtalan és embertelen történelembe jutottunk! Nyugat, mit tettél velün k?! Ne felejtsétek el: minden történelmi bűn megbűnhődik! Ma Naplómat jobban kell elrejtenem, mint az orosz őrnagy elől. Csongrádra érkezésem óta micsoda változást ért el Magyarországon az istentelen kommunizmus: Ha Naplóm magyar kommunisták, pláne az ÁVÓ-sok kezébe kerülne, azonnal felakasztanának. Ami a halált illeti, bizo­nyára könnyebb lett volna Kecskeméten Bárdossyként a puskák csövébe nézni, mint a bizonytalan jelent és jövőt vállalni. A hallatlan tényt kell máris feljegyeznem, amiről áz év végén rebesgettek. Február 2-án feldöntötték az ezeréves magyar államformát: a hercegprímás és a kisgazdapárt nagy részének tiltakozása ellenére kikiáltották a köztársasá­got. Ez Jaltának-Teheránnak következménye. Sohasem szerettem Rooseveltet, de hogy —< karöltve szövetségeseivel — kultúrnépeket, köztük a keresztény Magyarországot pré­dául dobják az istentelen kommunizmusnak, ezt Amerika, Anglia, Franciaország még meg fogják keserűim. Ilyen oktalan és keresztényellenes eljárás után a kommunizmus megvalósíthatja célkitűzését, a világuralmat. Tildy Zoltán, ez a megalkuvó, gyáva egyén a Köztár­saság első elnöke. Pojáca áll Szent István országa élén. Szerencsére nem hozták haza a Szent Koronát: rátették volna az áruló fejére. Az ezer sebből vérző országnak még a tiltakozásra sincs ereje. Szibériába szállítanák a tiltakozó­kat. A halálos ítéleteket aláíró Tildyt nem hiába nevezik maguk a protestánsok * palástos hóhérnak . Miniszterelnök Nagy Ferenc. Jószándékú kisgazda. Békeidőben ideálisan vezethetné akkora párttöbbséggel az országot. Békét, igazságot, szociális jólétet teremtene. Ol­vasott ember, jó a fellépése. De nagyon téved, amikor azt gondolja, hogy magyar parasztésszel túljár a Sztálinok, Mo­­lotovok eszén. Ártatlan, közömbös dolgokban még kezére is fognak járni és ő abban az elgondolásban ringatja majd magát, hogy milyen érdemlegesen vezeti Hazánkat a tör­ténelmi időben . . . Pedig a valóságban az történik vele, ami Goethe Faustja Méfisztójával: ...Du glaubst zu schie­ben, aber wirst geschoben . Nagy Ferenc azt hiszi, ő vezet, irányít, pedig az istentelen kommunizmus tolja, löki: min­den politikai és vallási kérdésben megkapja Moszkva dön­tését, melyet talán fogcsikorgatva, de szolgai lelkiséggel végre fog hajtani. Aligfia vállalna Mindszenty hercegprí­mással börtönt, Szibériát. A kommunizmus az egész vonalon előtört. Az új mi­nisztériumban a belügyminiszter Rajk László, a fanatikus kommunista. Most már teljes a triumvirátus: Rákosi, Péter Gábor és Rajk. Senkinek az élete nincsen többé biztonság­ban. A demokratikus államrend és köztársaság védelmében azonnal fölállították a drákói büntető rendelkezéseket, melyeket találóan nevezett el népünk hóhértörvényeknek . Egyedül országgyűlési képviselők -—- személyi mentességük­ből kifolyóan — merték a törvényt bírálni. A kommunisták ezért a merészségért is megtámadták Nagy Ferenc minisz­terelnököt. Itt az első bizonyíték. Nagy Ferenc mindenben enged a kommunistáknak: nem védte meg saját pártja em­bereit. Arra való hivatkozással, hogy az oroszok rettentő megtorlást helyeztek kilátásba, a pártból kizárta a rendel­kezéseket bíráló Sulyok Dezsőt és húsz képviselőtársát. Az Egyház elleni sajtótámadásokat Mindszenty her­cegprímás védi ki és veri vissza. A hercegprímás február 21-én Rómában vette át a bíborosi kalapot. Hazatértekor már állt a papság elleni általános támadás. Az első táma­dást — az ország nagy örömére Szobor István nevű val­lásos magyar, Dág községből, tanúk előtt leleplezte. Ho­gyan nyúzzák a papok a népet cím alatt cikk jelent meg, amelyben azzal rágalmazták meg a dági plébánost, hogy a Szobor István kérésére megírt beadványért hárommillió forintot és ingyen fuvart követelt. Szobor István előtt még nem álltak félholtra vert magyarok: tanúk előtt adott nyi­latkozata szerint a plébánosa elleni cikk aljas rágalom, mert plébánosa ingyen írta meg a beadványát. Később ilyen cá­folatokért életfogytiglani börtön vagy Szibéria járt. Erősebben indult el a támadás az ifjúsági egyletek ellen. A Rákosi-Péter Gábor-Rajk együttes megteremtette a kommunista ifjúsági egyletet, Madisz néven (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) s ebbe akarják belekény­szeríteni az ország összes ifjúsági egyesületeit, kezdve az országos cserkészcsapatoktól (amelyek a világcserkészetben is nagy nevet és dicsőséget szerztek a magyar névnek), az erős vidéki katolikus ifjúsági egyletekig. Kerkai Páterék megegyezést kereső törekvéseitől eltekintve »—< a katolikus ifjúsági vezetők nyíltan és egységesen álltak az erőszakos egységesítés ellen. A hitvalló, hős védők, szónokok közül kiemelem KöIIey György cserkészvezetőt Budapestről és Kiss Szalézt Gyöngyösről. (Utólag teszem hozzá: Kölleyt nemsokára Oroszországba hurcolták; Kiss Szalézra pedig külön kitérünk.) A támadások védelmében a vezér Mindszenty herceg­­prímád A támadásokat nyíltan veri vissza. Halálraszántan védi az Egyház és Haza érdekeit és értékeit, elsősorban a vallási, erkölcsi életet. Állandóan úton van: városok temp­lomaiban és magyar kegyhelyeken szól a magyar nép száz­ezreihez. Megteremtette az országban a lelki egységet. Pro­testánsok is őt tartják Hazánk s a magyar nép vezérének. A Krisztusban hívő protestáns lelkészek szerint is Miid­­szenty hercegprímás a magyarság követendő vezére és [kJ daképe. Még Debrecenben is megtörtént a következő eset: hat intelligens protestáns nő egyszerre katalizált. Mikor a régi előírások szerint volt lelkészüknél bejelentették kilépé­süket, a lelkész azt mondotta nekik: Menjenek nyugod­tan ; nincsen szavam elhatározásuk ellen. Mert mi megüc­­rettünk és könnyűnek találtattunk. Protestáns lelkész so­rainkból nemcsak az Új Szövetséget hagyta el, de nem dl az Ó-Szövetség alapján, mert nem tartja meg az Isttn ötödik parancsát. (A Tildy általi halálos ítéletek aláírásába célzott.) Tildy szerepe miatt börtönökben, a halálraítéltek közül neves egyének katolizáltak, köztük dr. KolozsváiU Borcsa Mihály, a Magyar Sajtókamara volt elnöke. Ma Magyarország népe, Mindszenty lelki vezetésével hamar kiheverné a háború áldozatait, >— ha a kommunizmus nem hajtaná népünket járomba. Sztálin pribékjei ördögi módon kidolgozott rendsí er szerint törnek lépésről lépésbe előre. A kitelepítés ügyével személyesen ismerkedtem meg. A hercegprímás és a püspöki kar hiába tiltakozott a mi­­gyarországi németek erőszakos kitelepítése ellen. A nácfc­­mus bűnei címen Magyarországon törvényerőre emelték a szabadrablást: a német lakosságot kitelepítik s elkobozzfk házukat, birtokukat. A kitelepítettek csak 25 kg-os csomagú vihetnek magukkal, s a hiénák nem egyszer ezt a csorm­­got is elszedték több kitelepítettől. Miután marhavagi­­nokban szállították őket Németországba, számos esetbm megbetegedések, sőt halálesetek is fordultak elő, azért a hercegprímás kivitte, hogy katolikus pap kisérje Németor­szágba a kitelepítetteket. Ezek többnyire német plébániák káplánjai voltak, akik készséggel vállalták a megbízatást, mert ezen a címen Nyugat-Németországba jutottak, ahon­nan nem tértek vissza. Ezért a hercegprímás engedelme­ségi fogadalmat tett szerzeteseket kért kísérőknek, akik bii­­tosan visszatérnek Hazánkba. Magam is jelentkeztem kísé­rőnek és én lettem volna az első szerzetespap, aki a leg­közelebbi kitelepítendőket Németországba kísérem. Ma is kezemben van a Népgondozó Hivatal B. 255/1946 számú Belépési engedélye, a következő szöveg­gel: Király Kelemen részére Solymár község területére le és kilépést engedélyezünk. Budapest, 1946 ápr. 16. A Köz­ponti Kitelepítési Hivatal nevében Szepessy Géza, minisz­teri osztályfőnök. A kitelepítendő községeket katonaság vette körül és őrizte ellen az utakon a ki és bejárókat. Solymáron részt vettem a kitelepítendők szívettépő templomi és temetői bú­csúztatásán. Ma is hallom nemcsak az iskolások, de a fel­nőttek magyar nyelvű miseénekeit, köztük Jézus Szent Szí­véhez énekelték: Jézus Szíve, bízom benned rendületle­nül. Órákon keresztül gyóntattam felnőtteket és fiatalokat: alig három vagy négy öreg férfi, nő gyónt német nyelven, a többiek mind magyarul: ezeknek Németországban elő­ször németül kell megtanulniok. Voltam a községházán, megnéztem kitelepítettek házait: a szabad rablásra volt a kitelepítés beállítva. A plébániára is elmentem. A plébános elutazott: nem bírta volna végignézni, mint hurcolják fi híveit a községből s az országból. A plébánia épületében katonatisztek dőzsöltek. A demokratikus tisztek a rajtaka­­' pást azáltal torolták meg, hogy a belügyminisztériumtól ellenrendelkezést szereztek: nem kisérhettem el a vonatot Németországba. Mii yen gonosszá és őrültté tudja az istentelenség tenni az embereket. Akik a gyalázatos rendeletet hozták, megfeledkeztek arról, hogy az aradi vértanúk többsége né­met származású volt; megfeledkeztek Liszt, Erkel, Strobl, Riedl, Ybl, Steindl nevekről, a Flómanok, Paulerek, Sem­­melweissek, Hirlyek; a Gárdonyi-Zieglerek, Tömörkény- Steingasserek, Hunfalvy-Hunsdorfokról, Herczeg Ferencről és társaikról. A nácizmust a magyarországi németeken bosz­­szúlják meg. Szomorú élmény volt számomra a solymári út. A kitelepítetteket azzal bíztattam: ne keseregjenek, hiszen áldozatuk nyomán kommunistamentes szabad országba jutnak . . . Budapesten jártamban értesültem Uzdóczy Zadravecz püspök, volt teológiai tanárom rendkívüli hősiességéről, me­lyet részletesen kell feljegyeznem. István püspökünket egy éven át tartó szenvedés, kinoztatás után, nyilvános tár­gyalásra, népbíróság elé állították, 1946 április 10-én. Azt hitték, a sok szenvedés, megaláztatás a püspököt megtörte és a megfélemlítés következtében csendesen fog meglapul­ni. Nagyon tévedtek: rosszul ismerték az országmentő sze­gedi gondolat zászlóvivőjét. Püspök atyánk az utolsó szó jogán olyan beszédet mondott, amilyen nem igen hangzott el az egyház kétezeréves s Magyarország ezeréves történe­tében. Beszédje első, rögtönzött része elsősorban a gonosz, és ostoba ügyésznek szólt. Az ügyész azt sem tudta, hogy István püspök mezítlábas, ferences barát . Vádbeszédjé­ben csúfolta a szegedi gondolatot; a harcbamenő katonák megáldását, azután a mezítlábas apostolokra való hivatko­zással akarta nevetségessé tenni napjaink aranykeresztet, mitrát hordozó püspökeit. Püspök atyánk csúffá tette az ügyészt; ő mint mezítlábas ferences járta be a magyar falvakat, városokat ,s vigasztalta, erősítette a magyar népet. Szólt a ferences önkéntes szegénységről. A bírákhoz fordult és mondotta: Nekem ne farizeuskodjanak kommunizmus­ról azok, akik munkások, robotolók könnyeit, verítékét arannyá dagasztják és azzal tömik zsebeiket. . .” Micsoda hősiesség: az agyonkínzott püspök mondja az őt ítélő bírók szemébe a lesújtó igazságokat. .. Beszédje második részé­ben — amelyre előre készült — remekül ecsetelte püspöki hivatását, krisztusi küldetését. Beszédjének ebben a részé­ben mondotta a következő hősi, diadalmas szavakat: Uraim, engem az éves börtön megtanított szenvedni, <— de fél ni nem! így még nem vertek pocsékká élethalál fölött ítélő kommunista bírókat. T öbb bíró szégyenében lehajtotta fejét: nem mertek a hős, a szellemóriás vádlottjuk szemébe nézni. Az istentelen kommunizmustól kapták hatalmukat: ítélkez­nek ártatlan hazafiak, s jelen esetben katolikus püspök fölött. ítéletük a nyers erő, a sátáni hatalom ítélete, mely­nek vége mégis bukás lesz. Az a szellemi erő, melyet püs­pök atyánk hirdet, szikla, melyen megtörik az istentelenség hullámáradata. A püspök szava igazság és erő, mely új, erősebb életet teremt. Á papi pályára készülők veszik majd kezükbe zászlaját és ébresztik új életre a jövő magyarságot s legfőképpen az ifjúságot. István püspök szava reményt és biztonságot hirdet a jövő magyarsága számára, szavait milliók veszik ajkukra: Az éves börtön megtanított szen­vedni, de félni nem! — Áldjuk Istent, hogy ilyen hőst adott Hazánknak. Püspök atyám, egykori tanárom, áldjon meg hősi, vértanúi példádért Jézusunk! István püspökről áttérek országot járó hősünkre, Sión rettenhetetlen őrére és Kiss Szaléz rendtársamra, akinek köszönhetjük, hogy hősi szenvedésviselése nyomán, a kom­munisták két évig nem mertek Mindszenty hercegprímás­hoz nyúlni. Bármennyire volt a kommunisták első számú célkitű­zése Mindszénty hercegprímásnak elhallgattatása, — soha­sem gondoltam arra, hogy provinciánk szolgáltatja a hőst, aki emberfeletti áldozatossággal védte ki az orvtámadást. A hős neve Kiss Szaléz, egykori növendékem. Mikor letar tóztatása után —• jó hónappal <—> jegyzem fel Szaléz atya hősi szenvedését, az a szent reménység tölt el: Szaléz atyát, mint vértanút fogjuk tisztelni. Ifjúkorától kezdve imádkozott azért a kegyelemért, hogy egyházáért feláldozhassa életét. Esetében nem hirtelen fellobbanó és kialvó lángról volt szó ezt már klerikus korában megállapítottam , hanem szent vágyról, melynek megvalósításáért alázatosan és áll fiatalosan imádkozott. Amerikából azért erőltette hazatéré­sét, mert úgy érezte, számára itt az idő: most vagy soha . Budán ő tartotta 1944-ben rendtársainak az évi lelkigyá­­korlatot: ekkor már teljes valójában fogta föl napjaink apo­kaliptikus időszakát és készen állt a vértanúságra. A kommunisták 1946 elejétől törtek Mindszenty her cegprímás ellen. Szándékukat beharangozták januárban. Kommunistákat vonultattak fel a fővárosban, akik azt kiál­tották: Munkát-kenyeret, Mindszentynek kötelet . Ezt kö­vették a sajtótámadások. De a Rákosi-Péter Gábor-Rajk triumvirátus komolyabb lehetőségen törte a fejét. Főleg Rajk akart a hercegprímás elfogatása által halálos csapást mérni a katolikus egyházra. Alkalmasint a Madisz gyűlé sen választották ki áldozatukat: a lelkesen szónokló, de gyenge egészségű Kiss Szalézt, akin keresztül Rajk akarta elérni célját. Szaléz atya ifjúsági egyesületébe beépítettek két legényt, akik anyjuknak orosz katonák általi megerő­szakolása miatt orosz katonát öltek, esetüket meggyónták Szaléz atyának, aki megfelelő penitencia mellett feloldozta őket. Rajkék biztosak voltak abban, hogy a fiúk szembesí­tésén keresztül térdre kényszerítik Szaléz atyát, akit a gyó­­nási titok elárulása után tetszésük szerint vallatnak és vallo­másai nyomán letartóztathatják a hercegprímást. A kommunisták 1946 április 27-én vezették be célki tűzésüket a következő újsághírrel: a kisgazdapártba szürem­­kedő egyének felkelést készítettek elő: hetven tagú gárdá­jukat elfogták. Nagybetűsen írták ki: Sigray gróf és a hercegprímás birtokán képezték ki őket. Szaléz atyát Gyöngyösön a következő nap tartóztatták le. Először a gyöngyösi rendőrségre vitték. A kommunistává vedlett rendárkapitány első szavával elárulta Rajk-Rákosiék célki­tűzését. Miközben Szaléz atyát véresre verte, mondotta: Most kezünkben vagy és kezünkbe kerül Péhm gazdád ” * * A hercegprímás Csehimindszenten született, melynek népe a község alapítása óta csak magyarul beszélt. A hercegprímás anyai ŐSZI KIÁRUSÍTÁS Gyönyörű fényes szőrmék a legnagyobb választékban RÖVID és HOSSZÚ KABÁTOK, VÁLL és SÁL SZŐRMÉK Bármilyen öltözettel tetszetős 1 ökéletes szőrmék — Alacsony árak Valódi MINK STOLE a mink hegyekből Újjáalakítások, javítások, felfrissítések RS by HAHN 1763 FORT ST., LINCOLN PARK 381-6600 Nyitva 9-5-ig; kedden, csütörtökön és pénteken 9-8-ig. Sep, 7r~Dec. 7. ágon (Kovács) ősi nemes család sarja; atyai ágon is nemes: a ne­mességet a törökök elleni küzdelemben hősi halált halt Péhm őse szerezte a családnak. A hercegprímás veszprémi püspök korában magyarosította ne­vét, mikor a német hatás időszakában gyengejellemű egyének ma­gyarosított nevüket visszanémetesítették. (L. dr. Vecsey: Mindszenty Okmánytár I. 13-14.) Budapesten Rákosiék külön megbízottja Décsy őrnagy, a katolikus egyház elleni harcok vezetője, vallatta Szaléz atyát. De hiába kínozták a legembertelenebb módon, a kél fiú szembesítésére sem tudták a gyónási titok elárulására kényszeríteni; ugyancsak nem tudták Mindszenty herceg­­prímás elleni vallomásra bírni. Mikor a gyöngyösi ügyet néhány nap múlva a sajtóban közölték, már csak a Szaléz atyával elfogott fiúk kierőszakolt vallomására mertek hivat­kozni, arra a hamis vádra, hogy a hercegprímás nemcsak tudott összeesküvésükről, hanem Szaléz atya az ő paran­csára szervezte meg és vezette az összeesküvést. Ebben az időben az igazságügyminisztériumban volt még néhány magasrangú tisztviselő a régi időből és a régi lelkiséggel, akiket még nem tudtak kommunisták által fel­váltani. Ilyentől tudtam meg: Szaléz atyát nem merték nyílt tárgyalásra, bocsájtani, mert akkor a világ megtudná, hogy milyen kegyetlenül kínozták meg: arca csupa seb, lá­bára nem tud állani, mert talpait cafattá verték; azután egyetlen ellene emelt vádat sem tudnak bebizonyítani a két fiú feloldozásán kívül; azért sem állítják nyilvános tárgyalás elé, mert attól tartanak, megszégyeníti biráit, mint tette Zadravecz püspök a közelmúltban. Valószínűleg — mon­dotta a tisztviselő <— a magyar kommunisták hamarosan átadják Szaléz Pátert az oroszoknak, akik nem ismerik el a gyónási titkot, s Szaléz atyát halálra Ítélik, miután a két fiút nem jelentette fel. >— Folytatjuk r— KÉT "TERÉZ ANYA" MŰKÖDIK AZ INDIAI MISSZIÓKBAN Végre teljes lényt deríthetünk az Indiában működő missziósnővérre, I erez Anyára , akiről amerikai lapok azt írják, hogy Jugoszláviából származott, magyar lapok pedig magyar származásúnak tartják. A valóság az, hogy a Kal­kuttában működő Mother Terézia délszerbiai származású, a Kalkutta szomszédságában fekvő Bihar államban működő pedig magyar. Múlt számunkban közöltem a magyar származású Mother Terézia levelét; 23 év óta működik az indiai misz­­szióban. Neki írt levelemben kértem magyarázatot az angol lapokban közölt jugoszláviai származás felől, — de immár nincsen szükségem válaszára sem, mert a tegnap érkezett Twin Circle katolikus hetilap a kalkuttái “Mother Terézia” kaliforniai látogatása alkalmával nyíltan írt arról, hogy Mother I erézia a délszerbiai. Macedón Skoplye városká­ban született és szülei albánok. Ö az írországi Loretto Nő­vérek tagjaként került azok indiai missziójába, de később külön kongregáció alapítása nyomán a kalkuttai nyomorta­nyák szegényei, betegei, bélpoklosai megmentésére szentelte életét. Ebbéli áldozatos tevékenységéért kapta az Indira Gandhi kitüntetést. A vasmegyei (Olaszfa községből) származó Teréz anya orsolyita-nővérként került Indiába, ahol közölt levele szerint már 23 év óta működik. Tehát egy időben a kal­kuttái Teréz anyával. Működéséről, alkotásairól lapunk szó molt be részletesen máj. 24-i számában: kórházat iskolát, építtetett és európai körúton gyűjtött adományokat arra, hogy a kórház mellé kápolnát emeljen. Az ő missziósterülete a Kalkuttától északnyugatra fekvő Bihar elnevezésű tarto­mányban van. (Újabb kutatások szerint az ősmagyarság egy része innen származott.) A közelség miatt azt hittük, hogy a Kalkuttában és szomszédságában működő Teréz Anya” ugyanaz. 1 alán azért volt jó az elírás, mert a magyar katoliku­sok arra gondolhattak: a kalkuttai Mother Teréznek már akkora világhíre van, hogy nincs is szüksége a mi támoga fásunkra. Most pedig azt említjük, hogy a magyar szárma­zású Teréz Anya Európát-Ausztráliát járja és gyújt adó mányokat alkotásaira és azok fönntartására. Itt még azt is hozzáteszem, hogy Nyugatpakisztánban is működik a Pé­csett született Bernadette Nővér, aki a Medical Missionary Nővérek rendjének tagja (központjuk Philadelphiában van): pécsi ferences atyáktól nyerte áldozatos lelkiéletét. Immár 15 év óta vagyok vele levelezésben. I ehát örülhetünk, hogy áldozatos magyar nővérek ilyen hősien működnek az Egyház misszióiban, India-Pa­­kisztán nagyfontosságú missziós területén. Készséggel vállalkozom a missziókat támogató olva­sók adományai továbbítására. Rev. Clement Király, O.F.M. Post Oflice Box 250 DeWitt, Michigan 48820

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom