Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)
1973-10-05 / 38. szám
Detroiti \ Magyar Újság folytatása. — Beolvadt lapot: "Detroiti Hírlap ”, "Magyar Napilap ”, Flint és Vidéke’ . >—> Megjelenik minden pénteken (nyáron két alkalommal nem) A DETROITI SZERKESZTŐSÉG CÍME: P.O. BOX -418. WYANDOTTE, MI. 48192. Tel.: (313) 935-4666. Minden hétfőn és csütörtökön este 5:50 és 7:30 között. SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT Cl ÉVEI AND. OHIO 44101. USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 Telephone: (216) 696-5633 VOLUME 63. ÉVFOLYAM NO. 58. SZAM. 1975. OKTÓBER 5. EGYES SZÁM ÁRA: 15 cent. A VILÁG LEGNAGYOBB KÉPAAUTATÁSA (A bíboros prímás úr Becs, Pázmájieurn 1973. szeptember 2 i szentbeszédéből.) HA VALAMI NEM TETSZIK A farizeusok és az írástudók az Ó-Szövetség sebei és meghiúsítói. Külsőségbe kapdostak és a belsőre nem sok ügyet vetettek. Odajárultak Jézus elé és vádat emeltek közvetve a Mester ellen. Közvetlenül tanítványait vádolták. A zsidók, mint keleti nép fiai, a külső tisztálkodásra sokat adtak, ami persze nem hiba. Kézmosás nélkül nem nyúljak az ételhez. El nem felejtették a poharak, a korsók öblítését, de ebben aztán ki is merült sok minden. Ugyanakkor az Úr .Jézus szinte sóhajtva gondol arra, és mondja is: vajha a kézmosás, a poharak és a korsók öblítése helyett, és azon túl volna ugyanilyen gondjuk a képmutató farizeusoknak arra is, ami az Isten törvényében van és nem az emberek szokásában: hogy ne káromoljátok az Isteni, ne gyilkoljatok embert, ne fajtalankodjatok, házasságot ne törjetek és ne gyűlöljétek ellenségeiteket. Vagyis, ami nem emberi, hanem isteni törvényen alapszik. Jézus nemcsak a farizeusoknak cs írástudóknak, de nekünk, az Újszövetség hívőinek is, Jézus követőinek is még sokszorosakban hirdeti azt, hogy ne szűrjük meg a szúnyogot és ugyanakkor ne nyeljük el a tevét. A dolgokat értékük szerint kezeljük és amire Isten ütött pecsétet, az legyen az első és azután jön a többi mind egymásután. Az Úr Jézus egy alkalommal ezt mondta ugyanezeknek a farizeusoknak, ami kor ítélkeztek a szombati napon a mezőn éhségükben gabonaszemeket kimorzsoló apostolok felett. A szombatot siratták a farizeusok, amikor éhező emberek szombati napon kimorzsolták a leszakított kalászokból a táplálékot. Ez is farizeizmus, hogy az éhező ember Isten szándékával szemben >—< kevesebb, mint a szombat külsősége. Azután szemükre hányja az Ur Jézus a farizeusoknak azt is, hogy Isten szándékával szemben nem az öreg, éhező szülőket karolják föl, hanem az oltárra teszik az áldozati adományt, pedig az volna az Úr Jézus szerint rendjén: ne mondjátok azt a szülőnek, aki éhezik, aki fáradt és tehetetlen, nem tudja megkeresni kenyerét: én most az Istennek mutatok be áldozatot! Az Úr Jézus azt mondja: nincs értéke annak az Istennek adott áldozatnak, amely az éhező, öreg szülőnek a mostoha kezelésével egyenlő. Először az agg szülőnek add meg azt, amivel tartozol neki és azután jöjj az oltárhoz bemutatni az áldozatot. Szérval és újra meg újra: ne a szúnyog és a teve története ismétlődjék meg mirajtunk, a mi hitéletünkben. Hát van ma is ilyen farizeizmus a világban? Ab, de mennyi! Romániában van egy törvény, amely vastagon szemlélteti ezt a mai világon levő farizeizmust. Ismerjük, hogy a görög katolikus egyházat, amely ugyanazt hiszi, amit mi, latin, római katolikusok hiszünk, az istentelen bolsevizmus átutalta ezeket a századok óta Rómához tartozó görög katolikusokat püspökeik, papjaik lecsukása utón <—< a görögkeletiek közé. Ebből következett, hogy a görög katolikus híveknek a görögkeleti, az ortodox templomba kellett járniok. A hívek azonban a görög katolikus^ templomból nem az ortodox templomba mentek vasárnap, hanem a latin, a római katolikus templomba. Ekkor a román bolseviki rendszer nem mondok kormányt, mert ott nincs kormány, ahol bolsevizmus van, ott csak rendszer van —' kiadott egy úgynevezett törvényt, amelynek értelmében aki két egymásutáni vasárnapon nem megy a volt görög katolikusok közül a görögkeleti templomba, annak nincs többé malomhasználati joga, vagyis nem őrölhet. Mivel az egyszerű nép körében a malomnak nagyobb a jelentősége az élelmezésben, mint a mészárszéknek, ezzel a rendelkezéssel a gyerekek és öregek számára az életet tették ezzel lehetetlenné. Tehát ennyire támogatja az egyik vallást az istentelen bolsevizmus, hogy még ilyen embertelen törvényt is képes kiadni. Persze a nyugati lapok -— a baloldaliakat értem .—' nem szűnnek meg hirdetni, hogy a bolsevista tájon nagy az emberség és hát Istent ugyan nem szeretik, de emberségesnek igen emberségesek. Ez a világ legnagyobb képmutatása azok részéről is, akik hirdetik és azok részéről is, akikről ezt a hirdetők mondják. MINDSZENTY JÓZSEF NEW YORKBA ÉRKEZETT Magyarország prímása kanadai kőrútjának befejezése után szombaton délelőtt a newyorki Kennedy-repüfőtérre érkezett, hogy rövid amerikai tartózkodása alatt vasárnap felszentelje az újjáépített newbrunswicki katolikus magyar templomot. A repülőtéren mintegy 400 magyar amerikai jelent meg. A newyorki bíboros érsek, aki a hercegprímást fogadta, a magyar főpapot a bátorság, az integritás és a szabadság fáradhatatlan harcosának minősítette. Mindszenty prímás válaszában báláját fejezte ki azért, hogy az Egyesült Államok 15 évi menedéket nyújtott neki a budapesti amerikai követség épületében. MAGYARORSZÁG MAI HELYZETE -Coffey R. Raymond, a Press Chicago News tudósítója, érdekes cikket közölt a magyar közgazdasági helyzetről. Állítása szerint ez annyira jó, hogy a magyarok attól félnek, orosz mestereik is lelligyelnek rá s megállapítják, hogy a közigazgatási újítások túlságosan megközelítik a kapitalista eretnekséget. Az üzletekben minden árú bőségesen kapható. Jégszekrények, távolbalátó készülékek, bútorok, bőrárúk, bebozata li cikkek, külföldi parfümök, borok, háztartási eszközök és divatos ruhák állnak a vevők rendelkezésére. Mindez —, a cikkíró szerint — annak az új közgazdasági rendszernek köszönhető, amelyet 1968-ban vezettek be. Ez .— megint csak a cikkíró szerint — valamilyen fajta felhigított és álcázott kapitalizmus, amelynek jegyében a legtöbb államilag vezetett iparágat, főként a könnyűipari termelést decentralize Iták és megengedték, hogy módosított szabadpiaci rendszerrel termeljen. A gyárigazgatás a központi tervektől eltérően is elhatározhatja, hogy milyen árúkat készít. Ez a lehetőség eredményezte, hogy Magyarország közgazdasági ereje azóta évenként 6%-kal növekedett s az átlagember életszívonalóban is jelentős emelkedés következett be. Ez persze a munkások esetében nem annyira észrevehető, mint a különböző kedvezményeket valóban élvező elemek, a gyárigazgatók esetében. Nyugati diplomaták megfigyelése szerint azonban tagadhatatlanul általában is érezhető a kormányzat irányában bizonyos elismerés azért, hogy az országot kiemelte a közgazdasági elesettség állapotából. A cikkíró megállapítja még, hogy a magyarok szabadabban utazhatnak nyugatra, mint a keleti tömb bármelyik országának lakói. Ezzel szemben az írókat és az értelmiségieket még mindig a régi módon korlátozzák és ellenőrzik tevékenységükben és- még mindig ott van 50.000 főnyi orosz megszálló sereg. Pedig az utóbbira semmi szükség sincs. A Szovjetunió éné Ikül is rövid pórázon tudja tartani Magyarországot. Ez a póráz az ország nyersanyagszükségletéről való gondoskodás. Magyarország tüzelőanyagának, olajának és vasércszüksé glel ének 90%-át a Szovjetunió biztosítja. Ha tehát nem tetszik neki valami Magyarországon, csak ezek szállítását, az olajvezetéket műk ödtelését kell néhány hétre beszüntetnie. A MAGYAR MÚLT VÁLLALÁSA -Augusztus 4-én a budapesti rádióban Baktai Ferenc a magyar múlt nagy történeti alakjairól beszélt. Megállapította, bogy a hivatalos szemlélet és a hivátalos történetírás összeállítása nemzeti nagyjainkról önmagában is szűk, de hitelességében sem teljes”. A "nagyok” névsorát — szerinte — ki kell egészíteni például a molnár legényből hadvezérré lett Kinizsi Pállal, Esze Tamással, félszemű Bottyán apánkkal, a kovács fiával, Bornemissza Gergellyel. De az öreg Szilágyi Mihályt, az európai léptékkel mérendő Vitéz János érseket és Janus Pannonius püspököt sem szabad kifelejteni. Szent István mellett Géza fejedelemről sem hallgathatjuk el, hogy a “városok építésében és az egész államszervezet kialakításában — úgy látszik — több volt a szerepe, mint amennyit a bistóriafelfogás tükröz”. (A régebbi történetírás Géza fejedelem államszervező tevékenységét már teljes egészében feltárta és értékelte.) Aztán a második világháborút megért nemzedék s a felrobbantott hidakat, a bombatömegek döngését. . . őrző generáció számára nem másodosztályú király IV. Béla sem, a dzsing'iszkáni pusztítás utáni újjáépítés páratlan energiájú és ragyogó szervezőkészségű uralkodó. J öbb más példa idézése után Baktai Ferenc előadása azzal a megállapítással zárult, hogy “a régi koronákra és címerekre bulió XX. századi fénysugár sem lehet dicstelen. alkotmányos küzdelem - Az,á|1? mok alkotmánya ugyanolyan, mint az épületek alkotmánya . Ha az épület valamelyik tartó oszlopát, vagy falát ledöntik, az egész épület alkotmánya könnyen összeomlik. A Nixon elnök személye ellen irányuló támadások, újabban pedig az Agnew elnökhelyettessel szemben támasztott vádak és mindkettőjük perbefogásának kísérlete a tárgyilagos szemlélőt az előbbi hasonlatra emlékeztette. Pártállásra való tekintet nélkül mindnyájunk számára csak megnyugtató lehet, hogy az amerikai alkotmány két legfontosabb személyisége közül egyik sem roppant össze a kétségtelenül pártoskodó szemlélettel felnagyított esetek alapján ellenük irányított sajtó- s egyéb támadások súlya alatt, hanem mindketten a legszigorúbb alkotmányos álláspontra helyezkedtek, egymással szemben is alkotmányosan viselkedtek. Agnew T. Spiro elnökhelyettes a közvéleménnyel valóságosnak elfogadtatott vádak súlya alatt sem mondott le tisztségéről, mint ahogy politikai ellenfelei remélték, hanem ugyanúgy, mint Nixon elnök, rendületlen alkotmányos hittel helyén maradt s ügyének kivizsgálását az alkotmánv szellemében és rendelkezése alapján attól a képviselőháztól kérte, amely( nek többsége nem az ő pártjához tartozik. Sokan Agnew elnökhelyettesnek ezt a lépését kitérésnek minősítik, mi helytállásnak, az alkotmányos küzdelem bátor folytatásának tekintjük. Az a tény, hogy a képviselőház elnöke Agnew elnökhelyettes alkotmányos kérelmét visszautasította, nemcsak a kérelemben megemlített történelmi előzmény figyelmen kívül hagyását jelenti, hanem a rövidlátó pártpolitikai szellem érvényesülését is bizonyítja. Valaki helyesen vetette lel a kérdést, hová jutunk, ha az elnökhelyettest a bíróság elítélheti és börtönbe csukathatja. Az elnöki szék esetleges megüresedésekor a börtönből vezetik elő az új elnököt? A demokráciának ad absurdum értélmezése falán ezt is lehetővé tenné, a következő nagy kérdés azonban, hogy akik pártpolitikai elfogultságból mellőzik az alkotmányos eljárás útját be nem bizonyított vádak tárgyilagos kivizsgálása érdekében, nem akadályozzák-e meg az alkotmány érvényesítését. amikor az államfői hatalom átruházásáról van szó. A jelek szerint az alkotmányos küzdelem tovább folyik. Reméljük, hogy nem a pártoskodó demagógia és nem a rövidlátás, hanem a nemzet akaratának alkotmányos érvényesítése győz. ŰRHAJÓSAINK EREDMÉNYEI - A (‘á,rom amerikai űrhajós. Bean L. Alan tengerész kapitány. Garriott K. Ofen kutató és Lousma R. Jack tengerészeti gyalogos őrnagy szeptember 25-én délután 6 óra 20 perckor szerencsésen visszaérkezett a földre, ill. a Csendes-óceán hullámaira. Az űrhajósok 59 napot, I 1 órát, 9 percet és 4 másodpercei töltöttek az űrben, 24,425.122 mérföldes utat tettek meg ág 858 ízben kerülték meg a földet. Három alkalommal 1 j óra 45 percig sétáltak az űrben az űrhajén kívül s ebből Garriott és Lousma 6 óra 51 percet egyfoh iában. Benn L. Mmn> kapitány az egyéni űrrepülés terén ftrkúrdoi ... fel. Előző űrrepülésével együtt 69 napot, 15 órát, 53 percet és 59 másodpercet töltött az űrben, míg Conrad Pete Charles korábban négy kiküldetése során csak 49 napot, 5 órát, 58 percet és 36 másodpercet ért eJ. Ezeket a sportverseny-szerű eredményeket azonban 'tudományos szempontból az űrhajósok végzett munkája teszi valóban értékesekké. Az 59 és I ék napig tartó űrrepülés 95.000 fényképfelvételt eredményezett. A Napról 77.000. a Földről 16.000 felvétel készült. Ézeket a felvételeket a NASA 30 napon belül több mint 250.000 példányban bocsátja 150 kutató intézet rendelkezésére. A Napról készített 77.000 felvétel külön erre a célra felszerelt hat távcsövön keresztül történt. A Földről 88 felvételt szaktudósok előzetes kívánságának megfelelően készítettek a venezuelai partvidék vízének fértőzöttségéről, a délafrikai Kalaharisivatagról, a középamerikai tűzhányókról, a svájci gleccserekről és más hasonló tárgyakról. A többi felvétel az óceánokról, városokról, tavakról, folyókról, partvidékekről és felhőkről készült. Szakemberek megállapítása szerint a Napról és Földről felvett képek áttanulmányozása után eddigi ismereteinket gondosan felül kell vizsgálni s új eredményekkel kell kiegészíteni. ORSZÁGOS SZTRÁJK ARGENTÍNÁBAN Az argentínai munkások öt millió tagot számláló szövetsége, amely az amerikai AFL-CIO szervezetéhez hasonló, 50 óráig tartó tiltakozó sztrájkot rendelt el az egész ország területén. A sztrájk oka a 48 éves Rucci Jósé országos munkásvezér meggyilkolása. Rucci az elnökké választott Perón Juan Domingo egyik közvetlen tanácsadója volt. Iniguez Miguel Angel tábornok, az országos rendőrség vezetője, a konzervatív munkásvezér meggyilkolását annak a marxista gerilla csoportnak tulajdonítja, amely az utóbbi három éven át több emberrablást és politikai gyilkosságot követett el. Ruccit szeptember 25-én délután lőtték le, amint buenosairesi otthonából távozott. Az országos sztrájk a 25 milliós Argentína, közforgalmát, gyári termelését, közigazgatását, iskolai oktatását, üzleti életét és légi forgalmát megbénította. DOLGOZÓ NŐK - A legutóbbi statisztikai adatok szerint 1972-ben minden 100 feleség közül 40 dolgozott. Számuk 1950 óta 25-ről emelkedett idáig. Ennek oka, hogy egyre több fehérgalléros munkakör és kiszolgáló tevékenységi lehetőség nyílt meg a nők számára. A dolgozó nők számának emelkedésére jellemző, hogy amíg 1950-ben 100 olyan nő közül, akinek iskolába még nem járó gyermeke volt, csak 12 vállalt munkát, addig a múlt évben már 30 járt rendszeresen dolgozni. Valószínűleg szoros összefüggés van a dolgozó nők számának növekedése és néhány más adat csökkenése közt is. Az első házasságkötés átlagos kora a nőknél 21, a férfiaknál 23 év, az 1950-es évek közepe óta egy évvel növekedett, más szóval a korai házasságkötések száma ' bár alig észrevehetően valamivel csökkent. A házasságban élő aszszonyok gyermekszüléseinek száma 1960-ban még 3.5 volt, a múlt évre azonban már 2.4-re csökkent. Kisebb lett a családok tagjainak száma is. 1960-ban még 3.7 volt, 1972- ben már csak 3.5. A családok 40%-ának gyermekei nincsenek, vagy már nem élnek otthon. A nők munkavállalása tehát a család és a népesség szaporodásának állandó csökkenését idézi elő. MINDSZENTY BÍBOROS: "SZENT ISTVÁN NÉPÉNEK NEM SZABAD ELFOGYNIA!" Az elmúlt pénteken véget ért Mindszenty József her cegprímás kanadai látogatása, amelynek során öt városba. Montrealija, Torontóba, Winnipegre, Calgaryba és Vancouverbe utazott el. Több sajtóértekezletet is tartott, amelyet a kanadai sajtó részletesen ismertetett. A kardinális részt vett azokon az ünnepségeken, amelyeket a kanadai magyarok rendeztek Szent István király születésének ezredik évfordulója és a magyar kereszténység millenniuma alkalmából. Egy ilyen istentiszteletén, a Szent József bazilikában Mo ntrealban elbangott beszédében a franciáTanadai történelemből vett példát. Ebből a beszé dből idézünk az alábbiakban: Negyedszázaddal ezelőtt itt jártam ezen a Földön, az ottawai Mária kongresszuson. Épült a lelkem., mert arra gondoltam, hogy a kanadai hívő nép és a magyar nép egy a Mária-tiszteletben. r— Aztán, ugyanabban az időben, az egyik napon láttam a kanadai népnek, a francia népnek a felvonulását népi ruhájában, hagyományos megjelenésében. És ebben a szerepében azt láttam, hogy inkább fiatal, mint öreg arca van. Ezt már úgy megkívántam a magyar népnek, a XX. század megjelenésére. De aztán találtam a kanadai történelemben egy pillanatot, ami mégtöbbet mondott nekem. Az örökösödési háborúban az itt települő francia nép elvesztette a csatát, de nem. nyugodott bele a vereségébe, hanem elindította akkor a bölcső háborúját . <—' Bölcsökkel vívta, ki a maga jövendőjét. A XVII. század hetvenes éveiben, ennek a népnek legnagyobb válságában megindult a küzdelem a létért, az éleiért. És a nép diadalmasan vívta meg ezt a háborút. <— Nekem nincs nagyobb vágyam, minthogy az én népem értse meg o. tan sást a francia kanadai népről, értse ■cg \ . . 1 » • . ‘ '/ snI"': Iőrületek is és ért sük meg ezt mi magyarok az emigrációban is. <—< Ezen múlik nemzetünk jövője, megmaradása és megtartásai .— Az élők vigyázzanak arra, hogy magyarok marad janak és Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Margit és Árpádházi Szent Erzsébet nemzete el ne fogyjon. i— Kívánom az én népemnek a ki tárást, az állhatatos s ágót. ARAD 1849 október 6-ának. a bécsi forradalom első évfordulójának esős-borús hajnalán, a “bresciai hóhér”, Haynau parancsára 14 halálraítélt magyar katonát (13 tábornokot és 1 főtisztet) kísértek az aradi várbörtönből az aradi vesztőhelyre. A tábornokok közül négyet (Dessewffy Arisztid grófot, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és Schweidel Vilmost) külön kegyként” főbelőttek, kilencet pedig felakasztottak. Aulich Lajos, Damjanich János, Knézics Károly, Lahner György, Leinin gen-Westerburg Károly gróf, Nagy Sándor, Pöltenberg Ernő, Török Ignác és Vécsey Károly gróf bitófán végezte be hősi életét. A tizennegyedik Kai álraítélt, Lenkey János honvéd főtiszt, akinek >— mint rangban Iegfiatalabbnak, <— végig kellett néznie 13 hős tábornoka kegyetlen és gyalázatos kivégzését, a bitófák árnyékában megőrült és ezért neki “megkegyelmeztek . Életre ítéltek. Elborúlt elmével félévig vergődött még az aradi várbörtön poklában, aztán mindenki elfeledkezett róla. így lett Arad a magyar végzet örökké emlékezetes színhelye, az aradi vértanúk száma pedig éppen 13. Batthyány Lajos grófot, az első független magyar miniszterelnököt a pesti Újépület udvarán ugyanezen a napon végezték ki, az osztrák önkényuralom pedig ezt megelőzően és követően az ártatlan honfiak ezreivel töltötte meg Kufstein, Pest, Olmütz, Munkács és Arad várbörtöneit. A nemzeti kegyelet mégis az aradi 13 vértanú emlékét őrzi azóta s ezen a napon, tehát október 6-án leghívebben. Talán azért, mert a 13 vértanú akaratlanul is az emberi nem isteni Megváltójának és 12 apostolának emlékét juttatja eszünkbe? Vagy talán azért, mert mind a 13-an »—< az egyik történetíró találó feljegyzése szerint — “bátran, hősökhöz méltóan fogadták a halált, szívükben a szent hittel, hogy nincs vége a magyar nemzetnek: az ő sírjukon ki fog hajtani a szabadság rózsafája”? A 15 aradi s a megszámlálhatatlanul sok többi magyar vértanú emléke fokozza fel ma hitünket meggyőződéssé: az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért! ’ Október 6-án. a nemzeti gyász tudatosítsa bennünk azt a történeti tényt, hogy mi édes szülőhazánktól távol sem a “ menekült”, hanem itt is a küzdő’ Magyarország fiai vagyunk és maradunk <—* legszentebb kötelességünknek megfelelően, — amíg csak élünk. Kiss Gyula költői szavai szerint: Krisztus hitéért s a független, szabad magyar Hazáért.” És: “Ha eddig kibírtuk, bát álljuk a harcunk! Somogyi Ferenc dr,
