Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-21 / 194. szám

Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Szombat Szieszta Beremértyi Géza 99 Remelem, hogy lesz még olyan alkotótársam, mint Cseh Tamás, mert nagyon szeretek Kerettörténetet talált ki a Hairhez Bereményi Géza, a szegedi szabadtérin bemutatott musical dramaturgja, aki írt és ír prózát, drámát, dalszöveget és forgatókönyvet. Mellette rendez filmet, színdarabot; elmondta: témában sosem szűkölködött. Reméli, lesz még olyan alkotótársa, mint Cseh Tamás volt - most Für Anikónak ír dalszövegeket. A sokoldalú művész az írói lét hátulütőiről és az alkotás szabadságáról is mesélt nekünk. ALKOTÁS FARKAS JUDIT - ír drámát, dalszöveget, prózát, dolgozik forgatókönyvfróként, rendez filmet, színdarabot. Közelebb érzi magához valamelyik műfajt, mint a többit? - Négy műfajban dolgozom, azért csinálom mind a négyet, mert mindet egyként szeretem. Életemben egy év alatt derült ki, hogy ezt a négyet fogom művelni. Szinte egyszerre kezdtem el mindet, de legelőször prózaíró voltam. Ma is ez az alapja mindennek. Aztán idővel filmet, színdarabokat is kezdtem rendezni. Elsősorban a saját forgatókönyveimet és darabjaimat rendezem. Szívesen dolgozom máséval is, de az a kiváltságom megmaradt, hogy mindig 99 Ha az ember tudná, miért kedvesebb számára az egyik téma, mint a másik, azt is tudná, miért szeret bele az egyik nőbe, és miért nem a másikba. Bereményi Géza én döntöm el, mit csináljak és sohasem dolgozom megbízásból. Erre látszólag rácáfol a Hair, mert Bagó Bertalan, a rendező bízott meg a dramaturgi munkával, de ezt is kedvtelésből tettem, és ez ritka eset. Általában én találom ki, mit írjak, és én vagyok önmagam kenyéradó gazdája. - Ennél szerencsésebb helyzet talán nincs is... - Azt hiszem, ma már szabad ezt mondani, amikor az emberek többsége alkalmazott. Ezt a helyzetemet szeretném megőrizni, ez az egyik fő törekvése az életemnek. - Néhány hónappal ezelőtt jelent meg egy album, amelyen kortárs előadók, zenekarok dolgoztak fel Cseh Tamás-dalokat a művész tiszteletére. Tetszett önnek a végeredmény? - Nem tetszett. Ha sorolhatom, a Quimby feldolgozása és Lovasi András éneklése tetszett, de az öszszes többi cifrázni akarta, felhígította az egészet. így nem érdemes ezekhez a dalokhoz közelíteni, mert devalválják azokat. Nagyon sajnálom, hogy ez megtörtént. - Előszeretettel foglalkozik bizonyos történelmi témákkal a Hídemberben Széchenyivel, előkészületben van egy Hunyadiakról szóló munkája, szeretne írni Kádár Jánosról, a honfoglalás idejéről. Mi fogja meg a történelem egy-egy epizódjában? - Erre nem tudok válaszolni. Azt viszont tudom, miért foglalkoztatnak a történelmi témák általában. Mert megtanultam gyermekkoromtól kezdve azt, amit mindenki itt Magyarországon: hogy a történelem nagy erőkkel szól bele a családunk életébe, ki vagyunk neki szolgáltatva. Ez kis ország és védtelen nép, ezért a történelem óriási erővel tud beavatkozni az életünkbe. Szinte azt is mondhatnám, hogy nem vagyunk a saját magunk urai, a történelem befolyásol minket. Ezért, ezt korán megtanulva a családom tagjaitól és egyéb élettapasztalatokból, a történelem természete érdekel. -1978 óta szellemi szabadfoglalkozású. Az alkotás szabadsága, folyamata mennyire volt más az előző és a mostani rendszerben? - Nincs semmi különbség. A múlt rendszerben nem a cenzúra, hanem az öncenzúra volt a legveszélyesebb. A félelem, ami megakadályozta, befolyásolta az alkotó embereket abban, hogyan nyilvánuljanak meg. Ugyanez vonatkozik ma is a félénk alkotókra, öncenzúra ma is létezik. - Ma mik az öncenzúra fő okai, indokai? - Ismerjük valamennyien a mai politikát: most a kenyérharc a fontos. Félti a státusát, a megélhetését az alkotó. Azért nem mer bizonyos dolgokhoz nyúlni, mert kenyeret vár attól a kéztől, amelybe nem mer beleha- i rapni. , • - Egy korábbi, önnel készült interjúban olvastam: nem volt előzménye a családban az írásnak, az irodalommal való foglalkozásnak. A gyerekei közül készül valaki írói pályára, foglalkoztatja őket az irodalom? - Erre a pályára nem lehet készülni, erre nincs tanfolyam és nincs diploma. Ném tudom, foglalkoztatja-e őket az irodalom, remélem, hogy nem - a legtöbb szülő félti a gyerekeit a saját foglalkozásától. - Milyen hátulütői lehetnek az írói létnek? - Nagyon veszélyes hivatás. Anynyira függ a személyiség ellenálló képességétől, ha a személyiségen a legkisebb csorba is esik, azt már a művek sínylik meg. Nagyon kemény, merev személyiségnek, nagyon önhittnek, ellenállóképesnek és önállónak kell lenni. Beképzeltnek kell lenni ahhoz, hogy az ember ezt jól tudja csinálni. Ezek mind csupa veszélyes emberi tulajdonságok, amiket nem kívánok a gyerekeimnek. - ön hány éves volt, amikor elkezdett írni? - Mindig voltak előjelek, de igazából húszéves koromban. - Jelenleg milyen tervei vannak? - Még nem döntöttem el. Témában sosem szűkölködtem, most is több téma közül kell választanom őszig, melyik irányba „vetődjek el". Szeretnék filmet készíteni - van két kész forgatókönyvem, hogy azokat megrendezhetem vagy nem, attól függ, hogy milyen lehetőségek lesznek ma Magyarországon. Most minden kialakulatlan és átmeneti. Szeretnék egy színdarabot írni, és van egy megkezdett re^^ gényem, amit szeretnék befejezni. Ezek közül nem tudok választani. Majd szeptemberben derül ki, most augusztust írunk. BEREMÉNYI GÉZA 99 Most Für Anikónak írok egy második lemezt. Hrutka Róbert zenéjére, és alig várom, hogy elkészüljön. Ősszel kezdik el felvenni, Anikó énekelni fogja színházban, esetleg turnézik is majd vele. FOTÓK: SCHMIDT ANDREA r Hair keretben Bagó Bertalan állította színpadra idén a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Hair című legendás musicalt, melyben Bereményi Gézát kérte fel a dramaturgi munkára. Bereményi írt a darabhoz egy keretjátékot, ami a mi korunkba helyezi a hatvanas évekbeli történetet, ami így más fénytörést kapva egy emlékképpé változik: - Engem sosem érdekelt a régi időkben a Hair története, a librettója, hanem a zeneszámai, dalbetétei érdekeltek. Minden musicalben a zene a legfontosabb, a Hairt is a zenéje élteti. Történetét - a prózában játszódó dolgokat - azóta többször is átirták, a legjobb, legmaradandóbb Milos Formán filmje. Amit Formán a forgatókönyvíróval együtt átírt, az a legépkézlábabb történet. A zenén ma sem szabad változtatni, a zenei jogtulajdonosok kikötik, milyen sorrendben és milyen hangszerelésben hangozzanak fel a dallamok. Amiben teljesen igazuk van, mert ez így jó, a közönség ezért jön el az előadásra. Névjegy. Bereményi Géza író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező Budapesten született 1946. január 25-én, Vetró néven 20 éves korától nagyapja iránti tiszteletből Bereményi a neve. 1970-ben az ELTE BTK olasz-magyar szakán végzett. 1971-ig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistája, majd a Pannónia Filmstúdióban szinkrondramaturg. 1978-tól szellemi szabadfoglalkozású: több mint 10 kötetben jelentek meg novellái, regényei és drámái. 1995-ben a szolnoki Szigligeti Sánházban rendez Schwajda Györggyel 1997-2006 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban művészeti vezető, a színház örökös tagjává választotta Cseh Tamás állandó alkotótársa vott, mintegy 1300 közös dalt írtak, a dalszövegek egy része könyv formában is megjelent. Rajta kívül írt dalszöveget Für Anikónak, Gerendás Péternek, Básti Julinak és Cserhalmi Györgynek. Mácsai Pállal együtt állította össze az Azt meséld eL Pista! című előadást Örkény István életéből Olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint az Eldorádó, a Megáll az idő vagy a Hídember. Négy házasságából két lánya és két fiúgyermeke született En vagyok önmagam kenyéradó gazdája