Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-14 / 162. szám

6 KISTELEK ÉS MÓRAHALOM TÉRSÉGE KISTELEKI kistérség: Baks, Balástya. Csengele, Kistelek. Ópusztaszer, Pusztaszer MÓRAHALMI kistérség: Ásotthalom. Bordány, Forráskút. Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Rúzsa, Üllés, Zákányszék HÍREK Elkészült az iskolafelújítás ÁSOTTHALOM. Külső nyílás­zárókat cseréltek az ásotthal­mi iskola főépületében; jelen­leg a műszaki átadás zajlik. Az ajtó- és ablakfelújításhoz az önkormányzat 10 millió forin­tos pályázati támogatást nyert, amit 2,5 milliós önrész­szel kellett kiegészíteniük. A melléképület helyreállítása jö­vőre következhet. Petró Fe­renc polgármestertől megtud­tuk: a nyári szünetben kisebb javításokat végeznek még a létesítményben. Tisztasági festés, majd nagytakarítás zárja az idei felújítást. Erdélyi kirándulás ÖTTÖMÖS. A falu erdélyi testvértelepülésére, a 650 ki­lométerre fekvő Csíkkozmás­ra szerveznek hétvégi buszos kirándulást augusztus elején. A közeli Nyerges-tetőn elláto­gatnak az 1849-ben elesettek emlékművéhez, és részt vesz­nek az ottani falunapon. VÁROSI GYEREKEK, AMERIKAI ÖNKENTESEK A BIOTANYAN Maguk állítják elő, amire szükségük van Hét éve foglalkozik biogazdálkodással a pusztaszeri Pipacs ta­nyán az Arnold házaspár - szinte mindent, amire szükségük van, maguk állítanak elő. Esténként tévénézés helyett tönkölybúzát Szemeznek. Lakhelyükön kirándulócsoportokat, pihenni és dol­gozni vágyókat is fogadnak. PUSZTASZER BOBKÓ ANNA Mesebeli környezet fogadja a látogatót a pusztaszeri Pipacs tanyán: pillangók repkedtek körülöttünk, amint baktattunk a bekötőúton a vályogházak fe­lé. A meleg nyári fuvallatban friss kenyérillat keveredett a száraz szalma szagával. - Hét éve eldöntöttük, hogy ökotanyasi-turizmussal szeret­nénk foglalkozni. Amikor elő­ször jártunk itt, azonnal bele­szerettünk a környezetbe - be­szélt az egyholdas Pipacs tanyá­ról Amoldné Óré Zsuzsanna. Né­hány évig Németországban élt. Itt ismerkedett össze későbbi férjével, Jörggel, aki egy biogáz ­dálkodónál dolgozott. Az ott ta­nultakat hasznosítja a mai na­pig saját földjükön. - Géplakatos a végzettsé­gem, később ápolóként dolgoz­tam, szellemi fogyatékos fel­nőttekkel foglalkoztam. Ami igazán érdekelt, az a biogazdál­kodás. Maradhattunk volna Né­metországban is, de végül Zsu­zsanna miatt ide költöztünk ­magyarázta Jörg Arnold, miköz­ben kivette a kemencéből az aranyló tönkölybúzacipókat, és egymás mellé fektette hűlni. Mint ahogyan a tanya többi ré­szén, az istállóból kialakított, magas belterű konyhában is minden a házaspár keze mun­káját dicséri. A berendezési tár­gyak nagy részét kirakodóvá­sárokon szerezték be: búzavi­rágmintás kancsó az ablakban, fateknő a sarokban - barátsá­gos falusi hangulatot áraszt a hely. - A biogazdálkodás lénye­ge, hogy nem használunk vegyszereket a növényter­mesztéshez - mondta Zsuzsan­na a háztáji kertben, ahol zöld­ségek teremnek, amelyeknek egy részét a család fogyasztja el, de az újszegedi biopiacra is adnak el belőlük. Vetésforgó­ban gazdálkodnak: a gyümöl­csökön, zöldségeken kívül rozst és szöszös bükkönyt is termesztenek. Ebből látják el a jószágokat is: mangalicát, rac­kajuhot, tyúkot, libát, pulykát Dagad a tönkölybúzatészta a teknőben - Arnoldék saját maguk sütik a kenyeret. is tartanak. Ezeknek a húsát fogyasztják. Mivel tehenük nincs, vajat és tejtermékeket a boltban vesznek, de az élel­mük nagy részét saját maguk állítják elő. Korábban kézzel arattak, de idővel nagyobb földterületre lett szükségük, így mára kombájnnal végzik a munkát. Feliratkoztak a világ­hálón egy „bioönkénteseket" közvetítő listára. Németország­ból, Svájcból, sőt Amerikából is járt már náluk alkalmi kise­gítő munkás. Osztálykirándulást is szer­veztek már a Pipacs tanyára. Zsuzsannáéknál járt olyan vá­rosi gyerek is, aki életében elő­ször itt látott tyúkot. A takaro­san berendezett vendégházba pedig a kikapcsolódni vágyó­kat fogadják egész évben. Mazsola és társai a „biofűnyírók" Mazsola, Tádé és Manó Ar­noldék „biofűnyírói". A há­rom mangalicamalacot elég csak néhány napra kiengedni a gazosabb részekre, és elin­tézik a gyomirtást. A lakóhá­zakban a család télen fával fűt - Jörg építette a meleget adó kemencéket. Esténként a házaspár tévézés helyett hasznosabb elfoglaltságot talál: az utóbbi időben pél­dául tönkölybúzát szemez­gettek a lámpafénynél. Aki még többet szeretne meg­tudni a különleges atmoszfé­rájú helyről, látogasson el a www.pipacstanya.fw.hu web­oldalra. Az Arnold család: Jörg, Zsuzsanna, Sára és Máté a „biofűnyírók" társa ságában. FOTÓK SCHMIDT ANDREA Utak épülnek és újulnak meg Kitüntették a rúzsai Bánfi doktort üí fi RÚZSA. Csongrád Megye Egész­ségügyéért Díjat vett át Bánfi György rúzsai háziorvos (képün­kön). A szolnold születésű szak­ember a szentesi kórház és Csanytelek után, 1969 januárjá­ban került körzeti orvosnak a fa­luba. Jelenleg is praktizál: védő­nő feleségével és belgyógyász, háziorvos és foglalkozás-egész­ségügyi szakorvos fiával együtt dolgozik. Bekapcsolódott a köz­ség közéletébe is: 1994-től alpol­gármesterként részese volt je­lentős beruházások, fejleszté­sek megvalósításának, a lakos­sági ellátások szervezésének. - Rengeteget dolgozik, nem em­lékszem, hogy valaha is szabad­ságra ment volna. Hozzá éj­jel-nappal becsöngethetett a be­teg, amikor még nem létezett központi ügyelet - jellemezte Bánfi doktort a falu első polgá­ra, Sánta Gizella. Mi tartja a pályán és több mint négy évtizede Rúzsán a most 74 esztendős orvost? - A háziorvos ne költözzön! A köte­lességtudat marasztalt elsősor­ban. Kezdetben egyetlen körze­tet alkotott a falu: három és fél ezer ember 86 négyzetkilomé­ternyi területen - idézi fel em­lékeit. - Minden hónapra jutott egy permetlét ivott öngyilkos, volt, akivel akkor találkoztam először és utoljára. Később kaptam kollégát, akivel felez­tük a körzetet, majd gyerekor­vos is érkezett. A rendelés mos­tanság nem a betegekkel, ha­nem a mérhetetlen adminiszt­rációval telik. Amúgy jól va­gyok, levezetésként kiadós ke­rékpározással zárom a napot. Kitüntetések a megyeházán Bánfi György rúzsai háziorvos és Tomcsik Tibor, a szentesi Dr. Bu­gyi István Kórház traumatológus főorvosa kapta idén a Csongrád Megye Egészségügyéért Díjat. Magyar Anna, a megyei közgyű­lés elnöke nemcsak ezeket az el­ismeréseket. hanem a Csongrád Megye Közigazgatásáért Díjat is átadta - ezt Szántó Mária móra­halmi és Sztantics Csaba szente­si jegyző kapta. A megyei önkor­mányzat hivatalának két munka­társa, Szemerédi Ferencné és Mi­ke Csaba pedig munkájáért okle­velet és jutalmat vehetett át Ko­valcsik Andrea főjegyzőtől. Helyreállítják a belvíz miatt megsérült utakat Mórahalmon, újragondolva a csapadékvíz-el­vezetést is. Kül- és belterüle­ten új, szilárd burkolatú utak épülnek - 250 millió forintból. MÓRAHALOM MUNKATÁRSUNKTÓL Közel 73 millió forintból újítják fel 6 utca burkolatát Mórahal­mon. A fejlesztés 50 százaléka érkezik európai uniós forrás­ból, a többi önerő. A Móra Fe­renc, a Juhász Gyula, az Úttö­•^••••••••••••••MHHMaH rő, a Béke, a Domb és a Mező utca korrekciója már elkezdő­dött - néhány hónapon belül végez a kivitelező az összesen 2500 méternyi szakasszal. - Komoly károkat okozott a belvíz Mórahalmon, harmad­fokú készültségben védekez­tünk június elején. Megsérül­tek az útalapok, megroppant a szennyvízelvezető rendszer, a víz alámosta az utakat. Ezeket a szakaszokat meg kell erősíte­ni, újragondolva a csapadék­víz-elvezetést is - indokolta a beruházást Nógrádi Zoltán pol­gármester. Simon Renáta pro­jektmenedzser hozzátette: a jó minőségű, aszfaltozott utcá­kon gyorsabban, könnyebben haladnak az autósok, csökken a járművek amortizációja, mérséklődik a zajhatás és a le­vegőben szálló por mennyisé­ge - így a lakosok életminősé­ge is javul. Hétfőn kezdődtek a munká­latok. A Mező és a Domb utcá­ban már végzett is a kivitelező. Közben egy külterületi útépíté­si projekt is beindult: 6 sza­kasz kap szilárd burkolatot, például a Nagy Imre utca, a Füstölő sor és a Mátyás király út egy része. Az uniós pályázat összköltségéhez 63 millió fo­rint a város hozzájárulása. Mintegy 2080 méter új út épül. - A külterületi lakosság számára a legfőbb közlekedési kapcsolat a jó út. A város gaz­dasági terveiben intenzíven fejlesztendőnek minősülnek a külterületek: lakóövezetként, agrárberuházásokhoz is hasz­nosíthatók, a gazdaságélénkí­tés fontos helyszínei - fogal­mazott Nógrádi Zoltán. Algyőn táboroztak a diákok PUSZTAMÉRGES MUNKATÁRSUNKTÓL A tompái cserkészcsapat oldal­hajtásaként szervez a falu is­kolásainak természetközeli sportos, kalandozós, barká­csolós programokat Bo­gár-Szabó Ádám lelkipásztori kisegítő, aki családjával a he­lyi plébánián lakik. A hitoktató elmondta: önálló cserkészcsa­patot a felállítása után három évvel jegyeznek be, bonyolult procedúrával, de addig is fel lehet készülni a cserkészéletre. 18 iskolással 3 ldsérő június­ban az algyői hittantáborban töltött pár napot; kézműves­kedtek, strandoltak, éjszakán­ként számháborúztak. A jövő héten 10-12 rászoru­Tizennyolc pusztamérgesi iskolás vehetett részt a táborozáson. FOTÓ: DM/DV ló pusztamérgesi gyereknek szerveznek napközis tábort a helyi plébánián. A program­ban foci, frizbi és sárkányere­getés is szerepel, az iskolások ingyenebédet kapnak. A fog­lalkozásokon két cserkésznek készülő nagyobb iskolás is be­segít. Augusztusban egyljétig a pusztamérgesiek tompái cserkésztestvéreikkel együtt táboroznak Öttömösön. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom