Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-22 / 222. szám

Londonban is ott lehet. Mira tud még jobbat is - szabadkozott Andrássy Árpád, amikor a jövőről kérdeztük. - Fel tudja venni a versenyt az épekkel, nem véletlenül szerepel a junior válogatottban. 2010-ben Szingapúrban rendezik az ifjúsági olimpiát, és ott nagy esélye van a győzelemre. Ha nyer, egyenes útja van a londoni olimpiára - jósolta a szakember, aki úgy határozott, mindent megtesz annak érdekében, hogy Mira teljesítményét is oly módon ismerje el az állam, ahogy az olimpiai és a paralimpiai győztesekét. A felgyői gimnazistának ugyanis csak az épeknek járó jutalom 30 százaléka jár a jelenlegi szabályozás szerint. 2009. SZEPTEMBER 22., KEDD „Elgáncsolhattam volna Farkas Bercit" MEGYEI TÜKÖR ] BIATOVSZKI MIRA, A FELGYŐI SPORTLÖVŐ LÁNY A LONDONI OLIMPIÁN IS OTT LEHET Mira világcsúccsal lett bajnok a siketek közt A POLGÁRMESTER SZÍVÜGYE AZ Új MÚZEUM Kétméteres nagylaki gombolyag Magyari Béla számára nem maradt keserű emlék a magyar-szovjet űrrepülés. A legkevésbé sem neheztel Farkas Bertalanra, úgy érzi, maga is része volt a csodának. BUDAPEST GYÖNGYÖSI BALÁZS - Előbb vadászpilóta, majd pedig űrhajós lett - mi érdekelte gyermekként? - Egyik pillanatról a másikra fertőzött meg a repülés. Még csak tizenöt éves voltam. Rossz jegyet kaptam matekból, ezért az apukám eltiltott a kosáredzésektől. Nem a sport ellen szólt a büntetés, hanem a tanulás mellett. De mozogni azért mégiscsak kellett, így hát a hétvégén elmentünk biciklizni. A repülőtér mellett leUgyanúgy ff Büszke vagyok arra, hogy én foghattam először kezet az első magyar űrhajóssal. Magyari Béla szálltam a bringámról, és tátott szájjal bámultam a le- és felszálló gépeket. Az ottaniak többsége ismerte a szüleimet, megkérdezték, akarok-e repülni. Csak öt perc volt, de milyen csodálatos öt perc! - Hogyan debütált pilótaként? - Május végén ismerkedtem meg a repüléssel, június elején visszamentem, és ott töltöttem az egész nyarat. Óriási megtiszteltetés volt lemosni a gépek szárnyát a hangárban. Egyszer odajött hozzám Miklósi Sanyi bácsi, a titkár, és azt kérdezte, készen állok-e arra, hogy én magam repüljek. Majd kibújtam a bőrömből. 1966-ban az ölembe pottyant egy lehetőség. Még 17 éves sem voltam. Kecskemétre várták toborzásra azokat, akik vadászpilótának készültek. Egyszerre két megyéből érkeztek a jelentkezők, pülés kerül szóba, gyönyörű emlékek elevenednek meg, vagy pedig felszakadnak a régi sebek? - Miféle sebek? Büszke vagyok arra, hogy részese lehettem ennek a csodának. Elgáncsolhattam volna Bercit, hogy törjön el a lába, és én repüljek, de ilyesmi meg sem fordult a fejemben. Büszke vagyok arra, hogy én foghattam először kezet az első magyar űrhajóssal. - Annyiféle mendemonda övezi a kiválasztás módját, elárulná, mi történt valójában? - A legtöbben azt hiszik, hogy az utolsó pillanatban dőlt el minden. Ez nem igaz. Az űrrepülés előtt másfél évvel tudni lehetett, hogy Farkas Bertalan lesz a pilóta, Magyari Béla pedig a dublőr. végigcsináltam mindent, de tudtam, hogy én csak a tartalék vagyok. Berci parancsnoka Kubaszov volt, az enyém meg Dzsanyibekov. Márpedig a szovjeteknél Kubaszov következett a sorban, így egyértelmű volt, hogy kettőnk közül az megy fel, aki vele alkot egy legénységet. Büszke vagyok arra, hogy mindvégig kiválóan együtt tudtunk működni. - Újabb ugrás az időben és a térben: amilyen emlékezetes volt az első repülése, olyan feledhetetlen lett volna az utolsó is... - Kirúgtak. Mindenkit eltakarítottak az útból, aki a Szovjetunióban végzett, köztük engem is. A pályámra büszke vagyok, a sereg viszont leszerepelt qlőttem. A 2000. október 31-i repülés csupán a MIG-29-es miatt ment élményszámba, a körülmények miatt feledhető. Azért viszont mégis különös jelentősége volt, hogy akkoriban már nem repültem, másfél évtizeddel azelőtt a szívA repülés előtt másfél évvel már tudni lehetett: Farkas Bertalan repül, Magyari Béla a dublőrje. FOTÓ: DM/DV Bács-Kiskunnal Szabolcs-Szatmár-Bereg volt párban. A 25-30 főből a második napra maradtunk nyolcan, a harmadikra hárman. Űgysem találná ki a három nevet: Széles Béla, Magyari Béla és Farkas Bertalan. Bercivel ekkor találkoztam először, itt kezdődött a barátságunk. - Lépjünk egy nagyot az időben, 1966 után következzen 1980. Amikor a magyar-szovjet űrreizomgyulladásom miatt félreállítottak. - Összességében azért mégiscsak elégedett a pályafutásával, igaz? Mindent egybevetve igen, de bárcsak ne látnám a végét. A vadászpilóta és az űrhajós karrier után az egyetemi tanulmányaim és az anyagtudományi kutatásaim során sem lehetett okom a panaszra, a minisztérium és a honvédség viszont nem becsült meg. A magyar csapat első aranyérmét szerezte meg a tajpeji siketlimpián Biatovszki Mira, aki a légpuskás lövészetben nem talált legyőzőre. A17 éves felgyői lány születése óta hallássérült, azt is inkább csak érzi, ha elsül kezében a fegyver, mégis mindig pontosan céloz. FELGYŐ BÍRÓ DÁNIEL Biatovszki Mira tiszteletére játszották le először a magyar himnuszt a XXI. nyári siketlimpián Tajpejben. Mira nem ismeretlen olvasóink számára: majdnem napra pontosan két esztendővel ezelőtt, 15 évesen világcsúccsal lett aranyérmes a siketek sportlövő Európa-bajnokságán. Annak a sikernek köszönheti, hogy szeptember 2-án felszállhatott a járatra, ami a hallássérültek világjátékára repítette a magyar küldöttséget. A 17 éves felgyői lánynak és sporttársainak 13 órás repülőúttal I Sí ^ i „Csak az járt a fejemben, hogy bármi történjen, visszavágok, és nem engedem, hogy legyőzzön." Biatovszki Mira és 6 órás időeltolódással kellett megküzdeniük. Bár ötcsillagos szállodában helyezték el őket, a klíma és az európai gyomor számára szokatlan menü megnehezítette a versenyre hangolódást. A landolás után négy nappal kellett csatasorba állnia: 50 méterről kisöbű sportpuskával bejutott a 8-as döntőbe, ahol egy helyet javítva végül hatodikként végzett. Szeptember 11-én a légpuskás lövészet következett, ahol 10 méterről 40 lövést kellett leadnia. Az alapversenyen 395 körös eredményével beállította a korábbi világcsúcsot, és nem mellesleg első helyen került a döntőbe. Ott az ukrán 31 éves, többszörös siketlimpiai győztes - Olga Komarenko utolérte. Büszke szülők és a papír céltábla - Nagyon büszkék vagyunk rá, és arra, hogy a helyszínen láthattuk versenyezni. Boldog volt és meghatott, amikor a dobogó tetejére állt. Hullottak a könnyei, de mi is sírtunk nyilatkozta lapunknak Mira édesapja, aki feleségével együtt lányuk után utazott Tajpejbe. - Csak az járt a fejemben, hogy bármi történjen, visszavágok, és nem engedem, hogy legyőzzön - mondta az izgalmas párbajról Mira. Edzője, a szegedi Andrássy Árpád elárulta, abban a kritikus helyzetben már nem tudott segíteni, nem is hallotta volna tanítványa, mit tanácsol, hiszen a fegyver elsülését sem hallja igazán, inkább csak érzi. Ahhoz pedig, hogy a szájáról leolvassa az utasítást, túl meszsze volt. Végül a felgyői tehetség maga jött rá, hogy elkapkodta az első négy lövést. Visszaállt saját ritmusába, és a végén 0,2 körrel nyert. - Győzni mentem Tajpejbe. Számítottam rá, hogy kiélezett versenyben kell bizonyítanom, de arra nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz - nyilatkozta Mira, amikor megérkezett Felgyőre, ahol ünnepi fogadtatásban részesült. Ahogy ő az érmet, úgy hordozták őt a tenyerükön a falubeliek, akik magyar zászlókkal, ujjongva jöttek köszönteni a bajnokot. A diadalt követően még egy Óriás Gombolyag Múzeum néven a kenderfeldolgozást bemutató tárlatot szeretne létrehozni Nagylakon a polgármester. Egy 2 méter magas, 6 milliméteres kötélből font gombolyag lenne a turistacsalogató. NAGYLAK KORMOS TAMÁS - Könnyűipari szakemberként 1972-ben kerültem a nagylaki kendergyárba - meséli a határfalu polgármestere, Gyarmati András, miért is szívügye a több mint 100 esztendős múltra visszatekintő helyi kenderfeldolgozást bemutató állandó tárlat. - Egészen 1983-ig dolgoztam itt, és mielőtt eljöttem, 130 embert irányítottam. így nem csoda, hogy nagyon ragaszkodom ehhez az iparághoz, szeretném, ha múzeumhetet tölthetett Tajvan fővárosában: szurkolt a többi magyarnak, esténként pedig a bőröndjére fektetett medálián pihentette a szemét. Ráfért egy kis szusszanás, mert neki most kezdődik a tanév. Nem jár speciális iskolába, az órákon a tanárai szájáról olvas. Október elején újabb nemzetközi versenyre utazik, ezúttal Koppenhágába. dig nem nyugszik, míg meg nem valósul az álma. - Nem önálló épületben gondolkodunk, hanem a meglévő kultúrházunk egy termét és folyosóját szeretnénk átalakítani. Itt méltó helyen állíthatnánk ki a jelenleg egy régi konditeremben őrzött kenderipari eszközöket, amelyek között vannak 100 éves szerszámok is - folytatta a faluvezető. Háromszáz kilométeres körzetben nincs hasonló múzeum. Ezért Gyarmati nagyon bízik abban, hogy többen fognak emiatt a faluba látogatni. Persze ehhez valami turistacsalogató is kell. Ez pedig egy 2 méter magas gombolyag lenne, amely a 15 dekás, boltban kapható gombolyag hű mása volna. 6 milliméteres kötélből fonnák az óriási labdát, ami a jelképe is lehetne a múzeumnak. ban is emléket állítanánk a szakmának - tette hozzá. Az 545 lelkes falu évente mindössze 70 millió forintból gazdálkodik, így önerőből nem tudják előteremteni a beruházáshoz szükséges 4 milliót. Már pályáztak, de nem jártak sikerrel. Ennek ellenére jövő tavasszal ismét beadják a dokumentumokat. A település első embere azt mondta: adMira édesanyja is nagyon büszke lánya teljesítményére. FOTÓ: TÉSIK ATTILA Ezt a kézi gerebent úgy 100 évvel ezelőtt használták a helyiek - mutatja Gyarmati András. A SZERZŐ FELVÉTELE