Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-18 / 219. szám

MEGYEI TÜKÖR 2009. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK IDŐUTAZÁS A 2010-BEN 100 ÉVES DÉLMAGYARORSZÁGGAL: 1975 (66. RÉSZ) Panaszfalak, nem csak a nőknek Harmincnégy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyaror­szág. Lapunk e jubileuma alkal­mából, mintegy visszaszámlá­lásként, időutazásra hívjuk ol­vasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átla­pozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délma­gyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatá­nak hatvanhatodik állomása: 1975. CSONGRÁD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA „Várják a fiatalokat is. A váro­si nőbizottság terveiről" - ke­rül címlapra április 13-án a nőkérdés - az ENSZ „a Nők Nemzetközi Évének" nyilvá­nítja 1975-öt, hogy elősegítse a nők egyenjogúsítását. DOLGOZÓ ASSZONYOK. „Külön szívügyének érzi a nőbizott­ság, hogy sajátos eszközeivel segítsen, könnyítsen a sokat vállaló asszonyok terhein. Fi­gyelemmel kísérik az egyes körzetekben dolgozó nők helyzetét, élet- és munkakö­rülményeiket. Igyekszik a nő­Kronológia: 1975 Január 1.: Rendelet az alkoho­listák kényszergyógykezelésé­ről. Január 7.: Udvardy József csanádi apostoli kormányzót kinevezik megyés püspökké. Február 5.: Magyarországon kihirdetik az új, európai nor­mákhoz igazodó KRESZ-t, ami 1976-tól lép életbe. Február 11.: Margaret Thatcher lesz a brit Konzervatív Párt elnöke. Március 17-22.: Az MSZMP XI. Kongresszusán meghirdetik a „fejlett szocialista társada­lom felépítésének" program­ját. Április 4.: Paul Allén és Bili Gates megalapítja a Micro­softot. Május 25.: A nemzet­közi gyermeknap alkalmából átadják Zánkán a balatoni út­törővárost. Július 19.: Apol­lo-Szojuz-program, először kapcsolódik egymáshoz ame­rikai és szovjet űrhajó. bizottság hozzásegíteni a lá­nyokat és asszonyokat ahhoz, hogy bátran vállaljanak poli­tikai, közéleti tevékenységet, hiszen ez is része lehet egyé­niségük kibontakozásának" ­összegez a tudósító. „Az idén is megrendezik kéthavonként a Nők Fóruma közkedvelt összejöveteleit. A programot igyekeznek úgy összeállítani most is, hogy va­lóban nőket érdeklő témákról essék szó." Nőket érdeklő téma „a la­kossági panaszok sorsa" is. Halász Miklós írja Névtelen molesztálok címmel április 12-én, hogy a népi ellenőrzési bizottság, vagyis a NEB tagjait „sokszor fölöslegesen foglal­koztatják" a bejelentők. „Nem tudni, mi bánthatta az illetőt, de vett annyi fáradságot, hogy leírja: a klinika egyik nődol­gozója jogtalan előnyt élvez, például mindig soron kívül kap fizetésemelést. Többna­pos vizsgálat után, tanulmá­nyozva visszamenőleg fizeté­sének alakulását, kiderült, annyit kapott, amennyi járt abban a munkakörben." „Az elmúlt évben 11 ügyből öt alaptalan, rosszindulatú beje­lentés volt." FILLÉRES TÉVEDÉSEK. A pa naszkodási lehetőségnek ez­zel nincs vége. Az áru és szol­gáltatás minősége, mennyisé­ge védelmében „van szükség a városi tanács kereskedelmi és idegenforgalmi bizottsága, valamint az SZMT közgazda­sági bizottsága mellett műkö­dő több száz társadalmi ellen­őr munkájára." ők „a filléres tévedéseknél" is a „vásárlók szószólói" - „férfiak, nők, fia­talok és idősebbek, üzemi, vállalati, szövetkezeti dolgo­zók, fizikai és szellemi foglal­kozásúak, háziasszonyok és nyugdíjasok, akik jól tudják azt, hogy sok szűk mérésből, gyakori többlet számolásból olyan haszon származik, ame­lyet jogtalanul vesznek ki a vásárlók zsebéből". RIVALDAFÉNYBEN A KÉPVISELŐ. A választókerületi szószóló szerepére egyetlenként felkért Életkép Tarjánból - a nők nemzetközi évében. fOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ személyek között társadalmi arányukhoz közelítően szere­pelnek a nők. Például május 14-én azt írjuk: a „3. választó­kerület, Szeged" választóit „a Hazafias Népfront Szeged vá­rosi bizottsága tegnap délután a Szegedi Textilművek nagyter­akkor a június 15-i választás képviselőjelöltjei között - töb­bek között - Bibók Istvánné, Lóczi Pálné (Mórahalom, Ásotthalom), Kertész Sándorné (Mindszent), Vallyon Aladámé (Csongrád), Papp Gy.Lászlóné (Hódmezővásárhely), Süli Mi­Arcéi: Szőke Mária (1940- ) Budapesten született, az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakon diplomát Szőke Mária. Újságírói pályáját Veszprémben, a megyei lapnál kezdte. Szegeden 1969 és 1977 között a Délmagyarország munkatársa, majd főmunkatársa. Ezután a miskolci megyei lap, az Észak-Magyaror­szág rovatvezetője, később a miskolci „A Mi Egyetemünk" felelős szer­kesztője. 1992-ben Budapestre költözött családjával, ahol egy azóta megszűnt családi lap - A Boldog Család - alapító főszerkesztője lett, majd a Magyar Vöröskereszt újságja, a Családi Lap főszerkesztő-he­lyettese. Jelenleg a Diabetes című folyóirat főmunkatársa. Szőke Mária szegedi éveiről azt vallja: „Ebben a városban éreztem először, hogy egy lapot szeretnek az olvasók. Szegeden rang volt újságírónak lenni. Nagy elismerésnek érzem, hogy 1974-ben megkaptam Szeged Város Alkotói Díját. Jó munkatársi, baráti közösségben dolgoztunk a szerkesz­tőségben, sok tehetséges kollégával. F. Nagy István főszerkesztése alatt a lap éppen akkor vett nagy lendületet. Sok tehetséges ember gyűlt össze akkor is, segítettük és tiszteltük egymást. Életem legszebb időszaka volt a szegedi, persze azért is, mert három gyermekem közül kettő Szegeden született..." mébe hívta össze képviselő-je­lölő gyűlésre". A négyfős el­nökségben egyedül „Bányainé dr. Birkás Mária, a városi ta­nács elnökhelyettese" képvise­li a gyengébbik nemet. Ugyan­hályné (Szeged, 2. választóke­rület) neve olvasható. TUD-E MOSOLYOGNI? Tanulnak a nők, egyre többen egyetem­re is járnak. Az orvosegyetem két legjobb végzős hallgatója éppenséggel nő: aranygyűrűs doktor lett a kiskunhalasi Borbényi Zita Gabriella és a szegedi Kadocsa Edit - adjuk hírül május 21-én. Kifejezetten női szakma az ápolás, de az utóbbi években csökken a becsülete. A miért­re választ kereső felmérés eredményét Chikán Ágnes dol­gozza föl cikksorozatában. A nővérkék helyzetéből követ­keztetni lehet a dolgozó nőké­re is. „Az ideális, nyolc vagy több órán át mosolygó-simo­gató nővérkét nemcsak a csa­lád, hanem a háztartási mun­ka is várja odahaza. Erre napi három-négy órát fordítanak az ápolónők. Fejleszteni kellene az üze­mi étkeztetést, hogy aki csak igényli, munka- és ünnepna­pokon egyaránt hozzájuthas­son több adag ebédhez vagy akár vacsorához is. A szak­szervezeti bizottságok is sokat segíthetnének, ha szerződést kötnének valamelyik közeli üzlettel: műszak végére oda­szállítanák a korábban meg­rendelt élelmiszereket." „Ezek után már nem is meglepő, hogy szórakozásra alig marad idejük a nap 24 órájából" - a dolgozó nőknek. Munkásőrök egységgyűlése Kalmár akadémikus « DIHIíiuh „Tegnap, szombaton a szegedi Gera Sándor munkásőregység az újszegedi sportcsarnokban tartotta idei ünne­pélyes egységgyűlését, amelyen értékelték a tavalyi kiképzési évben végzett munkát, s áttekintették az előt­tük álló, idei feladatokat" - kezdődik a január 19-i címlapon a tudósítás „Somogyi Károlyné felvételei" alatt. „Fükő József egységparancsnok jelentette dr. Németh Lajosnak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága titká­rának, hogy az egység az ünnepi egységgyűlésre fölsorakozott, azután a munkásőrzenekar előadásában fel­hangzott a Himnusz. (...) Fülkő József beszélt arról, hogy a kongresszusi felkészülésből kivették részüket a szegedi munkásőrök is, élen járva az építőmunkában, elősegítve a munkásosztály vezető szerepének növelé­sét. (...) Az impozáns gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget." SZEGED. „Kalmár László akadé­mikus 70. születésnapja alkal­mából egész napos tudomá­nyos ülést tartottak tegnap, kedden Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia szege­di székházában" - kezdődik a március 26-i tudósítás. „Sok automataelméleti, informá­cióelméleti, kibernetikai dol­gozata is megjelent, elsőként kezdett dolgozni a számítás­technika és a kibernetika ha­zai bevezetéséért. Kitartó munkájának eredménye a Jó­zsef Attila Tudományegyete­men folyó programozómate­matikus képzés. (...) Munkájá­nak gyümölcse az egyetem ki­bernetikai laboratóriuma is." Kalmár László „azok közé a tu­dósok közé tartozik, akik ren­delkeznek a ritka képességgel: a tudomány fejlődésfolyama­tában előre meglátják a soron következő feladatokat" - írjuk április 3-án, amikor „a Minisz­tertanács Magyarország fel­szabadulásának 30. évfordu­lója alkalmából az Állami Díj I. fokozatát adományozza (...) Kalmár László Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár­nak, az MTA matematikai, lo­gikai és automataelméleti tan­széki kutatócsoport vezetőjé­nek a matematika alapjainak kutatásában és a számítógé­pek elméletében elért eredmé­nyeiért." Kalmár László Kossuth- és állami djías. FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ NAPI HÍREK PANORÁMABUSZOK. „Szeged tömegközlekedésének javítá­sára tizenkilenc csuklós pano­rámabusz érkezett a Volán 10. Számú Vállalatéhoz az Ikarus mátyásföldi üzeméből. (...) Az új csuklósokon kezdetben ka­lauzok segítik a vezetők mun­káját, később azonban egye­dül marad a sofőr" (január 12., hétfő). Új HATÁRÁTKELŐ. „Nagyla kon tegnap felavatták a határ­átkelőhely modern, új épüle­tét, amely az évről évre nö­vekvő méretű nemzetközi for­galmat szolgálja" (február 13.. csütörtök). OVI TORNATEREMMEL. „Örömteli esemény színhelye volt tegnap, csütörtökön Tar­ján szép nevű tere, a Tünde tér. Mintegy 190 kisgyermek­nek és 11 óvónőnek ünnepé­lyesen átadta dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára Szeged legújabb és legkorsze­rűbb óvodáját" - tornaterem­mel: „igazi bordásfalakkal, szőnyegekkel, mászókötéllel, kosárlabdahálóval és a sokfé­leképpen alakítható Greis­wald-tornakészlettel" (március 21., péntek). PARTFAL. „Amióta megkezdő­dött a szegedi partfal építése — 1973-ban - azóta pontosan hét magas árhullám vonult le a Tiszán. Szerencsére a soro­zatos magas árhullám egyike sem érte el az 1970. évi szin­tet. Ahhoz azonban elegendők voltak, hogy a partfal építését részben akadályozzák. (...) A Móra Ferenc Múzeum és a Közgazdasági Technikum kö­zötti szakaszon június végén tervezik átadni az új támfalat, a járdát és a helyreállított par­kot" (május 8.. csütörtök). HÍRLAPSZOLGÁLAT. „25 esz­tendeje annak, hogy a posta foglalkozni kezdett a hírlap terjesztésével. (...) A Délma­gyarország 1965 szeptembe­rében 28 ezer 900 és jelenleg 44 ezer 200 példányban jele­nik meg, a Csongrád Megyei Hírlap tíz éve 25 ezer 500, s ebben a hónapban 36 ezer 200 példányban" (szeptember 14., vasárnap). PICASSO VÁSÁRHELYEN. „A nemrég elhunyt Pablo Picasso linómetszeteit hozta el Hód­mezővásárhelyre a francia testvérváros, Vallauris kül­döttsége. (...) A negyvennégy mű a lenézett linómetszet re­habilitálásának stációit kíséri végig" (október 7., kedd). MUNKAERŐHIÁNY. „Kevés a munkáskéz, nincs elegendő ember a gépek, munkapadok mellett. Betanított és segéd­munkásokat is hiába keresnek a vállalatok olyan számban, mint amennyire szükségük volna. Csak Szegeden több mint 30 ezer szak- és segéd­munkásra tartanak igényt a vállalatok, márpedig a követ­kező ötéves tervben Szegeden legföljebb mintegy hétezerrel ha növekszik a munkaképes lakosság száma" (december 24. szerda). Él"

Next

/
Oldalképek
Tartalom