Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-08 / 58. szám

Szombat, 2008. március 8. Szieszta - Programajánló 115 Liszkai Gyula, a magyar „légiharcos" ÉLET A FELHŐK FELETT Élete nagy részében a „fellegekben járt" Liszkai Gyula. A 68 esztendős egykori vadászrepülőgép-pilóta eddig több mint 10 ezer órát töltött a le­vegőben. Több mint 40 dobogós helyezést szerzett a hazai és nemzetközi versenyeken. 48 vitorlázó ás 36 motorosrepülőgép-típust tört be, és még manapság is felszáll: a szegedi repülőtér egyik repülési vállalkozásának főpilótája. liszkai Gyula magyar vadászpilótáként az elsők között kezdte meg a manőverező légiharc-kiképzést FOTÓ: SCHMIDTANDREA /ENTE - Repülömodelleket építettem álta­lános iskola alsó tagozatos korom­ban, mert már gyerekfejjel is az volt a feltett szándékom, hogy piló­ta leszek. Hétvégenként 8-10 kilo­métert gyalogoltam az algyői repü­lőtérig, hogy megcsodáljam, ho­gyan emelkednek magasba a ke­cses vitorlázógépek - révedt a múlt­ba Liszkai Gyula, aki felnőtt fejjel vadászrepülő-pilótaként és vitorlá­zórepülöként is aranykoszorús jel­vényt szerzett. Gyerekkori kalandok Hősünknek a gyermekkora is bővelke­dett kalandokban. Az árokparton bámészkodó fiúra felfigyelt az egyik oktató, aki meg­engedte neki, hogy a helyükre tolja a gépmadarakat. Az alig 14 éves nyurga kamasz két évvel idősebb­nek adta ki magát, így az elméleti oktatás után hamarosan a gyakorla­ti kiképzést is elkezdhette. A 15. születésnapja előtt két hónap­pal repült először egyedül a szentesi repülőtéren egy vitorlázó repülőgép­pel. Az első égi útja mindjárt kény­LEMARADT AZ ŰRHAJÓRÓL. A Szovjetunió vezette Interkozmosz űrkutatási együttműködés lehető­vé tette, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajósjelöl­teket 1977 májusától kezdték kivá­logatni a vadászpilóták közül Kecskeméten, a Repülőorvos Ku­tató- és Vizsgálóintézetben. Négy pilótát választottak ki, akik közül ketten - Farkas Bertalan és Ma­gyari Béla - a Gagarin Űrhajós Ki­képző Központban végezték a to­vábbi felkészülést. Liszkai Gyula az utolsó előtti körben esett ki az űr­hajósokat kiválasztó vizsgálaton. ­Amikor mi befejeztük a főiskolát, Gyula már szuperszonikus pilóta­ként védte a haza légterét. A kecs­keméti válogatáson az utolsó kör­ben akadt fenn a rostán, de utána sem szakadt meg a kapcsolatunk, motoros kisgépeken többször re­pültünk együtt. Felelősségteljes pilóta, aki kitűnően adta át tanít­ványainak a biztonságos repülés fortélyait - vallott barátjáról az el­ső magyar űrhajós, Farkas Berta­lan. szerleszállással végződött, a legelésző tehenek között landolt. - Másnap a B vizsgát is letettem, majd az azt követő napon bevonultam a fővárosi katonai középiskolába. Egy Jak-18-assal a motoros kiképzést is megkaptam Budaörsön, és bekerül­tem abba a 24 fős kis csapatba, akiket vadászpilóta-jelöltként az akkori Szovjetunióban iskoláztak be a repü­lőtiszti főiskolára - emlékezett vissza a 68 éves férfi, aki manapság a szege­di repülőtér egyik vállalkozásának fő­pilótája. Mérnök és pilóta Vörösdiplomával, hadnagyi rendfo­kozattal végzett repülő-üzemmérnök ­vadászpilótaként. Két évig egy gya­korló vadászgéppel, egy MiG-15-össel repült, majd egy harci vadászrepülő egységhez helyezték, ahol egy együlé­ses harci gép, egy MiG-17-es várt rá. Kecskemétre került, ahol átképezték a legmodernebb szuperszonikus va­dászgépekre, éjjel-nappali első osztá­lyú elfogó vadásszá. - Kecskemétről felszállva Gdansk környékén a tenger fölött végeztünk rakétalövészet-gyakorlatot, és a Kasz­pi-tengerhez is eljutottunk, ahol a si­vatagban eresztettük ki a rakétákat. Akkoriban mintegy 40 pilótára közel 50 vadászgép jutott - árulta el Liszkai Gyula. A magyar néphadsereg átalakítása után sem szakadt el a repüléstől: '84-ben az MHSZ főpilótája, majd re­pülőfőnöke lett. Oktatóként nappali és éjszakai kiképzéseket szervezett. A rendszerváltozás után nyugdíjba vo­nult, ám továbbra is kitartott a hobbi­ja mellett: 1991 telén visszatért a sze­gedi repülöklubhoz. Kisgéppel az egyenlítőn - Egy AN-2-essel sétarepültettem, és közben a bizniszrepülögépekre is le­vizsgáztam az Egyesült Államokban. 8-10 személyes gépeket hoztunk haza a tengerentúlról. '94-ben első magyar­ként repültem át kisgéppel az Egyenlí­tőn - mondta büszkén a mai napig ak­tív pilóta. Egy alkalommal Tanzániába kellett leszállítania egy vadiúj kisrepülőgé­pet. Egy háborús övezet felett repültek 12 ezer láb magason, az utasok retteg­tek, hogy lelövik a gépüket, csak a pi­lóta őrizte meg a nyugalmát. De ezen nincs is mit csodálkozni: egész életé­ben azt tanulta, hogyan kell kikerülni a légvédelmet. SORSOKAT DÖNTHET ROMBA A PLETYKA llvllUli Az asszony csak arról tud hallgatni, amiróT nem tud - írta Seneca. Az üres nó'i locsogást elítélik a férfiak, holott ők legalább annyit pletykál­nak, mint a lányok és asszonyok, csak egy kicsit másként. Csak az em­ber sajátja, pedig sorsokat dönthet romba a pletyka. - Ellehetetlenített polgármesterségem idején a pletyka - ismerte el Bartha László. Az orvosi hivatásához vissza­tért szegedi politikus szerint Porlód, vagyis Szeged pletykahálóját kiváló­an jellemzi Temesi Ferenc. Por című regénye a hetvenes években zárul, de ma is hasonlóképpen működik a vá­ros: a szegediek tizenöt százaléka tar­tozik ahhoz a véleményformáló cso­porthoz, amelyik a pletykát fegyver­ként használva alakítja a közéletet. Porlódi fegyver - Védhetetle n sebeket ejt a pletyka az ember jó hírén, tisztességén - osztja meg velünk tapasztalatát. Példaként elmeséli: meghökkent, amikor szegedi polgármesterként saját állítólagos al­koholfogyasztási és viselkedési szoká­sairól szóló pletykák jutottak a fülébe. Ekkor hiába árulta el, hogy szteroidot szed, aminek látható következményeit összekeverik egy alkoholista tünetei­vel. Vagy hogy nem ő, hanem egy hozzá hasonlatos termetű ember sza­•MH „Megered a szó, ahol nők jönnek össze, érvényes emlékeztet Kövér Lajos. A szegedi egyetem történésze Marié Antoinette királyné nyakláncának híres történe­tére, a Dumas- és Szerb Antal-regény­Hálón a szövevény Mi a pletyka? Eredeti jelentése: sző, hálóz. A pletyka biológiai jellegzetesség, csak az ember sajátja. Benne foglaltatik: ítélet, jóslat, tudás, hatalom és jutalom. A pletyka a valósághoz képest a jéghegy csúcsa - írja Szvetelszky Zsuzsanna. A pletyka című könyv szerzője - többek között - rámutat a szóbeszéd önmozgásának legfontosabb formáira: a terjedésre, a gerjedésre és az erjedésre. Hírek szerint hamarosan a világhálón is jelentkezik pletyizős honlap, melyen a pletykafészek személyiségrajza mellett kategóriákba, típusokba sorolhatjuk a pletykákat, mások történeteit összehasonlíthatjuk a magunkéval. bálytalankodott és szólalkozott össze a rendőrökkel az egyik áruházi parko­lóban, mikor ő valójában épp a köz­gyűlési munkát vezette. Minderről egy nyilvános fórumon is beszélt, de nyíltsága nemhogy lohasztotta volna, inkább szította a pletykatüzet. - A porlódi politikusokat persze azóta is kikezdi a pletyka, a maiakról is terjed­nek furcsa történetek - összegez Bart­ha. A pletykáról mindenki tud egy szaf­tos pletyit. Történelemformáló erejére ben is földolgozott, valójában szélhá­mosságon és pletykán alapuló bűn­tényre utal. Szélhámos és pletykafészek Első számú pletykafészekként a szél­hámos nő, Jeanne de la Motte „gróf­né" a kicsapongó előéletű Rohan bí­borosnak diszkréten értésére adta, hogy titkolt, intim viszonyban áll a ki­rálynéval. E bizalmas pletykába való „beavatás" révén tudta a szélhámos­ság leendő áldozatait cinkos titoktar­Pietykáitak-e már önről? Igen, károm is származott belőle. (16 válasz) igen, de hidegen hagyott. (61) Normális embert nem érdekli a pletyka. (27) Nem adok okot a pletykára. (26) Nem tudok róla. (90) Összesen (200): 100% 8% 20,5% 13,5% 13% l»5% A megkérdezettek döntő többsége (b., c., d., e.=92%) nem tart a pletykától. Ezen a csoporton belül a válaszadók legna­gyobb hányada (45%-a) nem tud arról, hogy pletykáltak volna róla, egyötödüket hidegen hagyják a pletykák, közel azo­nos százalékukat (13,5 és 13%-ban) egyáltalán nem érdeklik a pletykák, illetve úgy gondolják, hogy nem pletykálnak róluk. A megkérdezetteknek mindössze 8%-a véli úgy, hogy a róluk szóló pletykák miatt még káruk is származott. Összességében elmondható, hogy a megkérdezett olvasók többsége nem hisz a pletykálkodásban. Kutatási metódus: a kérdezés fajtája Informédia-tetefonos kutatás, a meg­kérdezettek száma 100 fő, a kérdezés ideje 2008. március u-6„ a kérdezés helye Szeged. FORRÁS: INF0RMÉDIA MARKETING TANÁCSADÓ KFT. - WWW.INNMEDIA.Hlf " A római mondás ma is ILLUSZTRÁCIÓ: FRANK YVETTE tásra ösztönözni. A szélhámos által in­dított pletyka terjedéséhez az is hoz­zájárult, hogy XVI. Lajos férji köteles­ségét feleségével szemben csak orvosi kezelés következtében tudta teljesíte­ni. Ugyanakkor a szélhámos „grófné" emlékirataiba szőtt pletykák is hozzá­járultak ahhoz, hogy szaftos írások, gúnyrajzok születtek a király és ki­rályné képzelt kalandjairól. Mindez ­több más hasonló botrá nnyal együtt ­hozzájárult a francia monarchia mara­dék tekintélyének szétfoszlásához ­összegez a történész -, elvezetett az 1789. július 14-i forradalomhoz, a ki­rályné lefejezéséhez. Kényes egyensúly - Szenvedő alanya voltam magam is a hiányos információkon alapuló infor­mációáramlásnak, mert az írók-költők is pletykálnak - meséli Lengyel And SZEGVÁR VISSZAVÁG. - Kitalációra kitalációval válaszolt egy szegvári. Szórólapokat nyomtatott: a fotóm és telefonszámom alá azt írta, hogy „szippantást vállalok". Talán a Plety­kaanyu egyik hőse lehetett: azt akar­hatta, hogy hozzá hasonlóan kelle­metlenül érezzem magam - meséli Grecsó Krisztián, az elbeszélésfüzér szerzője. Elárulta: a pletyka miatt a faluközösségből kitaszított fiatalem­ber élményeinek lenyomataként született regénye, az Isten hozott. rás. Az irodalomtörténész szerint pél­dául József Attila Ódájának születésé­hez is hozzájárult a pletyka. Az erről szóló pletyi szerint a költő élettársa, Szántó Judit Reményik Zsigmond, a különc író feleségéről fecsegett. A pes­ti irodalmi körökben 1933 nyarán futó­tűzként terjedő pletyka József Attila fülébe jutott, s hozzájárult ahhoz, hogy kiábránduljon élettársából. Júni­us közepén, az Írók Gazdasági Egyesü­letének lillafüredi íróhetén megismer­kedett Marton Márta művészettörté­nésszel, s a fiatalasszony szépségétől szerelemre lobbanva megírta az Ódát. A szerelmi költemény kéziratát Szántó Judit megtalálta a költő kabátzsebé­ben. Elolvasva rögtön tudta, nem hoz­zá íródott a vers, s féltékenységében öngyilkossági kísérletet követett el. ­A pletyka ellen még a százszázalékos nyilvánosság sem nyújt védelmet ­véli az irodalomtörténész. Ugyanis a szabadszájúnak mondott bulvár is az információközlés és az információel­hallgatás között egyensúlyoz, mint a pletyka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom