Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-08 / 235. szám

HÉTFŐ, 2007. OKTÓBER 8. •AKTUÁLIS* 3 AII. kórház dolgozói nehéz szívvel búcsúznak munkahelyüktől Utolsó nap a szülészeten Folytatás az 1. oldalról - Nekünk az első, de a kórházban valószínűleg az utolsó szülés zajlott - mondta Manqariousné Miskolczi Beatrix, a fiatal anyuka elcsukló hangon. Sugárzott a boldogságtól. Nehéz szülésen mentem keresztül. Csütörtökön fektettek be, már csak egyedül én voltam terhes kismama az osztályon. A hét végén azonban kaptam új szobatársakat mondta a harminckét éves nő, aki azt is elárulta: egy kicsit izgult, hogy meglegyen a baba, mielőtt végleg kiürül az osztály. Manqarious Sarah előtt született Seller Sára Mária, aki vasárnap reggel hét óra ötvenkét perckor, 3410 gramm súllyal látta meg a napvilágot. Édesanyja, a huszonhat éves Sellerné Héjjá Piroska már második kislányát szülte a kórházban. Eredetileg mára volt kiírva, így nagyon boldog volt, hogy egy nappal hamarabb, a megszokott helyen adhatott életet gyermekének. A kórházi osztályon most három szobában tizenöt kismama lábadozik. Szombaton még két császármetszéses és két természetes szülést vezettek le a szakemberek. Az utolsó hétvégén tegnapi lapzártánkig - összesen öt csecsemő látta meg a napvilágot. Az osztály sürgősségi esetben még ma reggel fél 8-ig fogadhatott szülő nőket. Az ügyeletes nővérek az újszülött osztályon tizennégy babát látnak el. Ezen a héten még ügyeletet tartanak a kórházban, a lábadozók hazabocsátása után végleg kiürül az osztály. Nagy Aranka, az osztályos nővér és Czank Zoltán, az ügyeletes szakorvos nehéz szívvel hagyja el a kórházat. Elmondták, sok régi beteg látogatta meg, hívta fel őket az utolsó napokban: szerencsét kívántak. - Harmincnégy éve vagyok szülésznő, és 1975 óta dolgozom a kórházban - közölte Nagy Györgyné Evike, akitől azt is megtudtuk, pályafutása alatt több ezer kisbabát segített már a világra. Az utolsó két szülést köveTOBB MINT HATVANEZER BABA Több mint fél évszázada, 1953. február 10-én dr. Bódis Lajos szülész, nőgyógyász professzor természetes úton segítette világra az első kisbabát az általa alapított II. kórházi osztályon. Az emlékezetes pillanat óta a mostani bezárásig tőbb mint hatvanezer újszülött látta meg a napvilágot a szülészeten. A hetvenes évek közepéig ezerötszáz, majd a nyolcvanas évektől napjainkig évente átlagosan több mint nyolcszáz gyermek született a kórházi osztályon. Muhel Magdolna nővér és a magzatmázas újszülött, Sarah Fotó: Schmidt Andrea tőén lskander Atif, egyiptomi származású szülész-nőgyógyász főorvost is elragadták az érzelmek, huszonhét évet töltött itt, s most szomorúan távozik. A munkatársak többsége valószínűleg a klinikán folytatja hivatását. KANCSÁR TÍMEA Alig emlékszünk a vértanúkra Szinte csak az általános és középiskolások emlékeznek az aradi vértanúkra - derült ki október 6-a kapcsán nem reprezentatív tudakozódásunkon. Akadt, aki ügyvédeknek gondolta a tizenhármakat, mások a szomszéd nevéből próbáltak tippelni. - Miért vannak itt ezek a virágok: - esik ki szerepéből máris leendő interjúalanyunk a Kiss Ernő utcában. Eredetileg mi akartuk faggatni arról, kiknek a neveit olvashatja a vaskapun, amelyet gyönyörű csokrok díszítenek. Október 6-a évfordulóján az aradi vértanúkra emlékező szegedi helyszíneken végzett közvélemény-kutatásunk tanulsága: szinte csak az iskolások emlékezetében élnek a szabadságharc vértanú tábornokai. A vaskapu réseibe dugdosott virágokat, a földre helyezett mécseseket általános iskolások hagyták itt - tudjuk meg a lakóktól. - A kapu mívessége fogott meg korábban, nem néztem, mi van ráírva. Most már értem a virágokat - olvassa áhítattal a cikkünk elején megszólaltatott nő a vértanúk neveit, ám sajátját nem közli. TIZENHÁROM PLÜSZ EGY Hat éve nemzeti gyásznap október 6. Az 1848—49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után ezen a napon végezték ki a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon, - Kossuth Lajos szavaival - a magyar Golgotán a magyar honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét. Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly mellett Pesten szintén ezen a napon végezték ki gróf Batthyány Lajost, hazánk első szabadon választott miniszterelnökét. Körmöczi Szebasztián az aradi vértanúk nevét tanulmányozza Fotó: Miskolczi Róbert Tóth Melinda az aradiakéval tesz ugyanígy: az évforduló rögtön eszébe jut, a hősök nevével azonban bajban van. - Kevés emlékhelyük van Szegeden. Ott van az Aradi vértanúk tere, ez a kapu, továbbá egy-két utcanév, de semmi több - magyarázza. - Szerintem ügyvédek nevei morfondírozik a kapu előtt a 19 éves Körmöczi Szebasztián. Az október 6-i dátumra sem ugrik be semmi, mondván, „nem vagyok valami jó történelemből". - Segítünk, ők az aradi tizenhármak. - Igen, így most már vágom. Az Aradi vértanúk terén ücsörög Medovarszki Mihály mérnök-informatikus és Galambos Viktória szociológus hallgató. - Éppen azon tanakodtunk, hány név ugrik be. Kettőig jutottunk: Batthyány és Dessewffy mondja Mihály. Tovább rontjuk statisztikáját: Batthyány nem Aradon halt meg. - Nem Bécsben? - kérdi Viktória. Miután kiderül, Pest a megoldás, folytatja: negyedikben felelt belőlük - akkor flottul ment a névsor. - Ma már senki sem foglalkozik velük - állapítja meg szomorúan. Közös munkával még felidézünk néhány nevet. - Úgy hívják a szomszédot is, az a keresztneve, na, Aurél, ugye? - próbálkozik Viktória, mi is beugrunk, aztán közösen fejtjük meg: Dessewffy Arisztidre gondol. - Az osztályfőnökünk kihozott minket az emlékműhöz, együtt énekeltük el a Himnuszt, és elsoroltuk a 13 nevet is - meséli a középiskolás Ádám, majd cigarettára gyújt, és barátaival távozik. R. TÓTH GÁBOR Babasereg BÁTYI ZOLTÁN Mégis mit kezdjünk egy ilyen számmal: hatvanezer1 Ám ha hozzátesszük, hogy ebből a hatvanezerből mind és külön-külön egy halkan (dühösen, morcosan, nyafogósan, és még sorolhatnám...) felsíró babahang, és hatvanezer anyuka megkönnyebült sóhaja, akár már a szemünkből is kibuggyanhat a könny a meghatódottságtól. Hiszen a most megszüntetett szegedi Il-es kórházi szülészosztályon fennállása alatt megközelítőleg ennyien látták meg a napvilágot. A Il-es szülészete bizony egy darab Szeged, Csongrád megye, s az ország történelméből, olyan intézmény, ahol több kicsit pályáztak be, mint ahány polgár például most Vásárhelyen, megyénk második legnagyobb városában él. Nem csoda hát, hogy az előbb gyerekszülés ürügyén említett könnyek erre a szülészetre gondolva is maszatolódnak az arcon, amikor elköszönünk a Ií-estől mi. ott születettek. Ugyanakkor elfogadjuk: fejlődő, hatékonyságban és felszereltségben gondolkodó világunk mind kevesebbet ad a nosztalgiára. A XXI. század anyukái már azt szeretnék: a lehető legjobb körülmények között, minden igényt kielégítő műszerezettség mellett készülődhessenek életük nagy eseményére, a szülésre. Az ígéretek szerint Szeged női klinikája ilyen környezetet kínál majd. Az anyukák és kicsinyeik egészségére gondos orvosok és ápolók mellett olyan műszerek is ügyelnek, amilyeneket ötven évvel ezelőtt még tudományos fantasztikus regények tói sem mertek megálmodni. Vagyis a személyi és tárgyi feltételek adottak ahhoz, hogy az újabb hatvanezres, immár ,J<linikás" babasereg megszülessen, már, ha ebből a korszerű és automatizált világból nem hal ki éppen a gyermekvállalás vágya. A helyzet ugyanis az: miközben jómagam azon lelkesedem, mennyi újszülött emlékezhet örömmel arra, hogy egyike a Il-es kórházas babáknak, napjainkban évente harmincezerrel csökken országunk népessége. Ne csodálkozzunk hát, ha sok anya, apa, nagymama és nagypapa a nosztalgiázás helyett inkább elkomorul, ha a szülés, az anyaság, a család kerül szóba. Nemzeti gyásznap szoboravatással Szoboravatóval, koszorúzással és gyászmisével emlékezett Szeged az aradi vértanúkra, valamint Batthyány Lajos miniszterelnök születésének kétszázadik évfordulójára. kormány életútját, A szombati gyásznapon a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban kezdődtek a szegedi városi ünnepségek. A panteon Aradi vértanúk térre nyíló kapujánál Szegfű László, a történelemtudományok kandidátusa idézte fel Batthyány Lajos, az első felelős és független magyar miniszterelnökének aki kétszáz évvel ezelőtt született. A gróf jogi végzettséget szerzett és 1831 -tői bekapcsolódott a politikába, és noha kiállt az alkotmányos monarchia mellett, Széchenyi István és Kossuth Lajosvitájában Kossuthot támogatta. Igyekezett kerülni a konfliktust, Deák Ferenccel az oldalán a bécsi udvarral tárgyalt a kiegyezésről, ám 1849 januárjában letartóztatták. Először pénzbírságra és börtönre, később Haynau parancsára halálra ítélték. Azért nem akasztották fel, mint Aradon a tábornokokat, mert korábban egy tőrrel sebet ejtett a nyakán. Október 6-án agyonlőtték a pesti börtönudvaron. Koszorúzás Szegeden Fotó: Frank Yvetré GYERTYAKAT GYÚJTOTTAK Csongrádon a Batsányi gimnázium és az önkormányzat közösen emlékezett meg az aradi vértanúkról szombaton este. Vásárhelyen szombat délután emlékeztek meg az október 6-án kivégezettekről. Elsőként megkoszorúzták a Kossuth téri aradi vértanúk emlékművét. A Kincses temetőben, az aradi vértanúk kopjafájánál is volt megemlékezés, a Honvéd Fúvószenekar közreműködésével. Szentesen a Damjanich-iskolánál tartottak megemlékezést, a honvéd tábornok szobránál koszorúztak, a Kossuth téren pedig mécseseket helyeztek el. Este hétkor Zakar Péter, a megyei közgyűlés alelnöke szólt az aradiak hősiességéről, emberi nagyságáról és a város szülöttéről, Horváth Mihályról. Batthyány mellszobrát Kalmár Márton szegedi szobrászművész készítette el a jubileumra, az emlékcsarnokban Szegfű László és Solymos László alpolgármester leplezte le. Az emlékezőket ezután az Aradi vértanúk terére vezette át a Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesülete és a hozzájuk csatlakozott székesfehérvári huszár egyesület. Az indulókat a Fricsay Ferenc Városi Koncert-Fúvószenekar játszotta, A Dugonics András Piarista Gimnázium és a Karolina gimnázium tanulói virágot és gyertyát helyezetek el az emlékműnél. Ezután együtt koszorúztak a város és a pártok képviselői. A városvezetést Mózes Ervin jegyző és Solymos László, az MSZP-t Kozma József és Tóth Károly, az SZDSZ-t Kormos Tibor és Virág András képviselte. A Fidesz nevében Hűvös László, az MDF-től Mécs László koszorúzott. A szegedi ünnepség emlékező gyászszertartással ért véget a dómban, a misét Kondé Lajos a belvárosi plébánia vezetője celebrálta. D.T.