Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-22 / 247. szám

CSÖNG! Mártély • Kistelek 3L2 Sándorfalva * HOPMEZOVASARH CB Királyhegyes * CS Csanádpalota • KÖVE* laAád* CS aj Maroslele AIS • —nMAKÓ Ásotthalom CSONGRÁD MEGYE FORRADALMAI 1956. október O Nagyobb utcai tüntetés A szegedi egyetemisták követelései fölerősödtek a tüntetéseken FOTÓ: MÓRA FERENC MÚZEUM-GYŰJTEMÉNY Az 1956-os forradalom első független szervezete Szegeden alakult meg. Három joghallga­tó - Kiss Tamás, Lejtényi András és Tóth Imre - kezdeményezé­sére, egy, a budapesti ELTE böl­csészétől érkezett levél hatásá­ra - az egyetemisták október 16-án gyűlést tartottak a szege­di egyetem bölcsészkarának legnagyobb termében. Elhatá­rozták a DISZ-től függetíenül működő szervezet, a MEFESZ megalakítását, követelték a szovjet csapatok kivonását. Az október 20-i MEFESZ-nagy­gyűlésen - Perbíró József jogi kari dékánhelyettes elnökleté­vel - elfogadták a szervezeti szabályzatot, a programot. Eb­ben nemcsak az oktatás re­formját, hanem politikai válto­zásokat is követeltek a szegedi egyetemisták. A gyűlés támo­gatta a mozgalom országossá bővítését, ezért minden diák­városba küldöttséget indítottak - például a budapesti műegye­temre is. Diákparlamenteken mozgo­lódtak a középiskolások: Vá­sárhelyen október 19-én, Szentesen 22-én. A szentesi összejövetelre Csongrádról, Vásárhelyről is érkeztek diá­kok: a MEFESZ-küldött fölol­vasta követeléseiket. A megyebeli forradalmi előz­mények közé sorolja Farkas Csaba, a Csongrád Megyei Le­véltár munkatársa, hogy visz­szatértek a közéletbe a diktatú­ra által korábban félreállított koalíciós politikusok. A pa­rasztság ellenállását váltotta ki 1956 nyarának-őszének tagosí­tási programja - október 22-én a maroslelei hetivásáron tün­tettek is. A munkások elégedet­lenségét pedig hiába igyekezett féken tartani a hatalom a gyá­rakba küldött megbízottakkal, Szegeden három munkás már október 22-én megkísérelte le­dönteni a Sztálin-szobrot. Szeged áldozata Szeged együtt lélegzett a fő­várossal: a Tisza-parton októ­ber 23-án folytatódott a ME­FESZ-mozgás, délután - a bu­dapesti hírek hallatán - a Dóm téren több ezer egyetemista gyűlt össze. A diákokból és ér­telmiségiekből álló tömeg a Széchenyi térre, a Klauzál téri Kossuth-szoborhoz vonult, ahol egy MEFESZ-tag ismertet­te a Budapesten történteket. A munkások bevonása érdeké­ben a tömeg továbbvonult a színházhoz, majd az ipari terü­letek felé: a kender-, a ruha- és a konzervgyár munkásai csat­lakoztak. Október 24-én a helyi hatalom bejelentette: fegyver­rel is kész útját állni a megmoz­dulásoknak. A délutáni tünte­tésekkor csak a kendergyárnál alakult ki atrocitás. Október 25-én folytatódtak a megmoz­dulások - a Délmagyarország szerkesztősége előtt is. Az épü­letben tartózkodó értelmiségi­ek (újságírók, tanárok) megala­kították az első ideiglenes for­radalmi bizottságot, mely éjjel megállapodott a városi párt- és katonai vezetést képviselő Áb­rahám Antallal, hogy másnap a vállalatoknál és intézmények­nél munkástanácsok alakul­nak, ezek küldötteiből pedig létrejöhet az új helyhatalmi szerv. E megállapodást fölol­vasták a tanácsháza előtt vára­kozó tömegnek. De másnap a váratlanul bevezetett katonai közigazgatás parancsnoksága igyekezett megakadályozni az újabb tüntetést. A gyárakból október 26-án délelőtt fölvonuló tömeget az ideiglenes forradalmi bizottság tagjainak sem sikerült rábírni, hogy kerüljék el a katonai kor­donnal lezárt Széchenyi teret, a fegyveresek figyelmeztetésnek szánt lövései 16 tüntetőt meg­sebesítettek, Schwarz Lajos 17 éves munkás halálos lövést ka­pott. A történtek hatására szin­te minden üzem sztrájkba lé­pett; a hatalom tárgyalni kény­Hjj CSONGRÁD MEGYEI KRONOLÓGIA ^ 1956 őszétől 1962-ig Időszak Esemény 1956. október 16-22. Előzmények: a szegedi egyetemisták napjai; középiskolai diákparlamentek: Vásárhely, október 19., Szentes, október 22. Megmozdult a parasztság: Maroslele, október 22. Tiltakozott a munkásság: Szeged, október 22. Október 23-30. Tömegmegmozdulások: Szeged, október 23., Magyarcsanád, Nagylak, október 24., Algyő, Szentes, október 25., Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, októ­ber 26. Csanádpalota, Kövegy, Mórahalom, október 27., Asotthalom, Kistelek, október 28., Királyhegyes, október 29., Mártély, október 30. Okt. 31,-nov. 3. Stabilizáció November 4-13. A forradalom leverése 1956. nov.-1962 A megtorlás hónapjai Forrás: DM-gyűjtés DM-grafika Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG ÜNNEPI MELLÉKLETE • SZERKESZTETTE: ÚJSZÁSZI ILONA AZ ELSŐ CSONGRÁD MEGYEI TÜNTETÉS OKTÓBER 22-ÉN A MAROSLELEI HETI VÁSÁRON Szeged 1956-ban nem volt me­gyeszékhely, ennek ellenére a térségi, sőt az országos törté­nések kiindulópontja lett. Diákok az élen 1956 őszén? Bár Szegeden, az egyetemis­ták MEFESZ-alapító nagygyű­lésén pattant ki az 1956-os forradalom és szabadságharc szikrája, mely lángba borította az országot, mégis elsősorban a budapesti történéseket is­meri a világ, és a hazai köz­vélemény. Holott vidék-Ma­gyarország, azon belül egész Csongrád megye is megmoz­dult, és súlyos áldozatokat ho­zott 1956-ban. A vidék szava A magyar vidék 1956-os forradalma dokumentumainak gyűj­tését a rendszerváltozás idején kezdték meg a levéltárosok és az 1956-os Intézet. E feltáró munka eredményeként az 1956-os Intézet és Budapest Főváros Levéltára 2003-2006-ban jelentette meg a Vidék forradalma 1956 című kötetet, mely - a bevézető szerint is - „első kísérlet arra, hogy - a magyar történetírás főváros-centrikusságán túllépve - létrejöjjön egy olyan tanul­mánygyűjtemény, amely feltárja, mi történt nemzeti történelmünk egyik legfontosabb szakaszában Budapesten kívül, a magyar vidéken". A Csongrád megyéről szóló fejezetet Farkas Csaba levéltáros írta. Összeállításunkban jórészt e tanulmány alapján villantjuk föl az 1956 forradalom, e vidéki napjait. szerült, a forradalmi erők meg fokozatosan átvették a város irányítását. Tömeg a tereken Fáziskéséssel követték Szege­det a megyebeli települések. A hódmezővásárhelyiek október 26-án késő délután a tanácshá­za előtt gyűltek össze, majd el­vonultak a Hal térre. Ott köve­telték a szovjet csapatok kivo­nulását és a szovjet emlékmű eltávolítását. Erre a pártbizott­ság utasította a tűzoltóságot az úgynevezett Iván-szobor le­emelésére. Az így szabaddá vált talapzatról Avemaria Brúnó, egy volt katonatiszt az országos követeléseket olvasta föl. E 17 pontot kinyomtatták, majd a kötöttárugyárhoz vonultak. A tömeget figyelmeztető lövé­sekkel oszlatta föl a hatalom. A megyei pártbizottság enged­ményként olyan új bizottságok fölállítását kezdeményezte a térség városaiban és községei­ben, melyekben vezető szere­pet szánt az MDP képviselői­nek. Ezzel azonban - fogalmaz tényfeltáró tanulmányában Farkas Csaba - megnyílt az út a forradalom erőinek hatalomra kerülése előtt is: az új intéz­mény megjelenésével október 27-ére új politikai helyzet ala­kult ki. Szentesen október 25-én ki­sebb-nagyobb csoportok je­lentek meg az utcákon, több helyről eltávolították a szovjet megszállásra emlékeztető jel­képeket. Október 26-án a Kos­suth téren több száz fős tömeg követelte a „csillaghullást": a pártvezetés jóváhagyásával minden középületről eltávolí­tották a vörös csillagot, e jelké­pet a szovjet hősi emlékműről délután a tömeg verte le. Töb­beket letartóztattak. Az ennek nyomán születő felháborodás kicsikarta, hogy másnap az emlékműveket le is döntsék - a pártbizottság engedélyével - a katonák. Október 27-én meg­alakultak az üzemi ideiglenes munkástanácsok. Makón a piactéren október 26-án diákok osztottak röpla­pokat: e felhívás hatására a gimnázium előtti gyűléshez csatlakoztak a munkások is. A másnap és október 28-án foly­tatódó tüntetés eredménye: a nép átvette a hatalmat Csong­rádon ugyancsak október 26-án gyűlt össze nagyobb tö­meg: lerombolták a szovjet hő­si emlékművet, több helyi funkcionárius lakásához is el­vonultak, a megmozdulás másnap is folytatódott. A kisebb településeken is tün­tettek. A szovjet katonaság át­vonulása ellen tiltakozók Nagy­lakon, Magyarcsanádon már október 24-én utcára vonultak. Falusi követelők A Szegedhez közeli falvak­ban, így például Algyőn hatott a nagyvárosi eseménysor: ok­tóber 25-én leverték a vörös csillagot a községi épületről. Az október 27-i csanádpalotai tüntetésen kövegyiek is részt vettek, hazatérve kalapáccsal összetörték a tanácsháza előtti népköztársasági címert. A Mó­rahalmon 27-én tiltakozókat a Szegedről kivonuló karhata­lom fékezte meg: két helyi la­kos, Kántor Imre és Négyökrű József meghalt a sortűzben; Kisteleken 28-án sebesítettek meg több tüntetőt. A Mórahal­mon történtek miatt október 28-án Ásotthalom népe az ut­cán tiltakozott. Ennél is később (október 29-én, illetve 30-án) mozdult meg Királyhegyes, il­letve Mártély lakossága. Ú. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom