Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-27 / 199. szám

HÉTFŐ, 2007. AUGUSZTUS 27. • KAPCSOLATOK* 5 TÁMOGATÁS A LEVEGŐBEN Júniusi szegedi látogatásán Horváth Ágnes egészségügyi miniszter támo­gatta az integráció tervét. Azt mondta, ennek végrehajtásával nem oszla­nak meg a rendelkezésre álló szűkös anyagi források, több jut a gyógyítás­ra, ezért a kezdeményezést mintaértékűnek tartja. Becslések szerint az összeolvadással legkevesebb évi 750 millió forint takarítható meg. Ugyan­akkor pénteken, a kincstári egyeztetésen a rektor már nem kapott határo­zott ígéretet arra, hogy megkapják-e az ellátási párhuzamosságok felszá­molásához igényelt 320 milliós támogatást. Ma végleg dönt a szegedi egyetemi szenátus Integrációs történet - összegzés dióhéjban Ma dönt az egyetemi szenátus arról, hogy átveszi-e az önkor­mányzati fenntartású szegedi egészségügyi intézmények - a városi kórház és a rendelőinté­zet - működtetését. A szegedi egészségügyi ellátást évtize­dekre meghatározó integráció szükségességéről a tavalyi vá­lasztások idején még négypárti volt a konszenzus. A folyamat jóval korábban elkezdődött. MUNKATÁRSUNKTÓL Pozitív példaként hivatkoznak a szegedi gyermekklinika és az új­szegedi gyermekkórház összevo­nására az egészségügyi integrá­ció kiszélesítését támogatók. A változás célja, hogy az eddiginél magasabb színvonalú egészség­ügyi szolgáltatást kapjanak a be­tegek. Az ellátórendszer párhu­zamosságainak felszámolásával keletkező pluszforrást visszafor­gatják a megújított struktúrába. Szükség lenne azonban egy új, ezerágyas klinikai tömb felépí­tésére, mert így kiváltható a 39 „telephelyen", 12 műtőblokkal és 10 intenzív osztállyal műkö­dő, szétaprózott és drága fenn­tartású rendszer. Ehhez uniós források bevonását tervezték, az úgynevezett biopoliszprojekt ré­szeként. A pályáztatás nélküli feladat­átadást tavaly még lehetővé tették a jogszabályok. A hely­zet azonban időközben meg­változott. Egyrészt pályáztatás­nak kellett megelőznie az in­tegrációt. Másrészt: az év elejé­től megkezdődött a magyar egészségügyi rendszer átalakí­tása. Ennek egyik következmé­nyeként a több beteget keve­sebb pénzből ellátni kénysze­rülő szegedi orvoscentrum 2,6-2,7 milliárdos adósságot halmozott fel. Az intézmény pénzügyi konszolidálására kincstári biztosokat rendeltek ki júliustól. A kincstári bizto­sok vezetője pénteken kijelen­KRONOLÓGIA 2005. január: Összevonták a váro­si fenntartású szegedi gyermek­kórházat és az egyetem által üze­meltetett gyermekklinikát. 2006. november: Szeged önkor­mányzata és az egyetem vezetése bejelentette, hogy terveik szerint a teljes szegedi egészségügyi ellá­tást az egyetem működteti majd a jövőben. 2007. február: Szeged pályázatot írt ki a kórház és a rendelőintézet működtetésére. 2007. május 24.: A fölhívásra határ­időig csak a Szegedi Tudomány­egyetem nyújtott be érvényes pályá­zatot - a szenátus két nappal ko­rábbi támogató döntése után. 2007 tavasza: Az ellenzéki pártok, több szakmai és érdekvédelmi szervezet is elutasította az integ­rációt - az előkészítetlenség, a kapkodás, a privatizációs gyanú, illetve a várhatóan nagy arányú el­bocsátás miatt. 2007. július 2.: Az egyetemi szená­tus nem támogatta a szerződéskö­tést az önkormányzattal a teljes egészségügyi feladatellátásról. A rektor újabb ülést hívott össze, egy héttel későbbre, de a testület leszavazta, hogy ismét napirendre vegyék a kérdést. Azéta a klinikák vezetői kétszer szavaztak az in­tegrációról, mindkétszer egyönte­tűen támogatták azt. 2007. augusztus 24.: A szegedi kli­nikai központhoz kirendelt kincs­tári biztosok jelentéséről és az in­tegrációról tárgyaltak Budapesten az SZTE vezetői és a fenntartó mi­nisztérium képviselői, elfogaták a jelentést. 2007. augusztus 27.: Újabb szava­zásra hívta össze Szabó Gábor rektor a Szegedi Tudományegye­tem szenátusát - a kérdés: az egészségügyi integráció részeként átveszik-e a városi egészségügyi intézmények működtetését. tette: a szigorú gazdálkodásnak köszönhetően megállt az ela­dósodás. A nyár utolsó hétvégéjén is dugig telt az újszegedi Ligetfürdő. A majd negyven fok­ban, aki csak tehette, az élménymeden­cében áztatta magát. Idén, a szokatlanul meleg nyárnak köszönhetően, húsz szá­zalékkal nőtt a Szegedi Fürdők Kft. ár­bevétele. Egy nagy szürke batár, egy Mercedes, egy megállni tilos és egy elszállításra figyelmez­tető tábla fogad bennünket az újszegedi Li­getfürdő bejáratánál. A csodajárgány tulajdo­nosa biztosan nem szerethet strandpapucs­ban slattyogni az utcán - gondoljuk, miköz­ben a jegypénztár ablakához lépünk a nyár utolsó szombatján. - Kora délutánig 1300-an váltottak jegyet és mivel sok bérletes is lejött, jónak mondható ez a mai nap, mint ahogyan az egész szezonra sem panaszkodhatunk ­árulja el a pénztáros, Molndrné Piroska. Néhány vendég nem jutott messzire a strandon, a bejárathoz közel, egy asztalt kör­beülve táboroztak le. A háromfős társaság rö­mipartiját mi sem zavarjuk, inkább tovább megyünk a medencék felé. A hatalmas hőség ellenére a 37 Celsius-fokos termálmedencé­ben is sokan áztatják magukat. Ők bizonyára kevésbé szeretik a hőmérséklet ingadozást, lévén a hőmérő higanyszála is hasonló érté­ket mutat. Az úszómedencében tempózók kevésbé boldogok, akkora a vízben a tumul­tus, mint egy új áruház nyitásakor: két-há­rom karcsapás után biztosan belegabalyod­nak valakibe. Az igazi élvezet: az élményfürdő. A városi sportigazgató, Mezei Richárd nagyfia, a 11 éves Bendegúz is így gondolja. Két cimborá­jával, a Teimel fivérekkel, a 9 éves Dániellel és a 12 esztendős Márkkal legalább hetente kétszer járnak a Ligetfürdőbe. - A csúszdaparkot nem lehet megunni. Egy nap alatt ötvenszer biztosan megmásszuk a lépcsőket a srácokkal, hogy csúszhassunk. A mély vízbe is szeretünk ugrálni, meg a forgó is klassz - hadarja fülig érő szájjal a Pick Sze­ged bajnoki aranyérmes kézilabdázójának a fia. Majd barátaival szaladnak is tovább ­bedobni egy lángost. Ebből egy sima 200 fo­rintba, egy sajtos-tejfölös háromszázba ke­rül. A vattacukorért ugyanennyit kérnek, az apukák egy korsó Borsodit 280 forintért ihat­nak. A pancsolás fontos kellékei közül a vízi pisztoly 780, az úszógumi 900 forintba ke­rül. A 4800 forintos szörfdeszkáért vagy a 3500 forintos felfújható vízi repülőért való­színű, hogy még a legakaratosabb csemeté­nek is sokat kell nyafognia a szülei előtt. Akiknek a medence és a csúszdapark nyúj­totta élmény nem lenne elég, azokkal sza­badidő-szervezők foglalkoznak. - A gyerekek imádják a matricafestést, a gyöngyfűzést, a tésztaékszer-készítést és a magragasztást, sokszor már nem is tudunk leültetni mindenkit. Főleg, ha az apukák is rákattannak a kézműves-foglalkozásokra ­mondja Kis Brigitta. A Pipicz család idén először jutott le a Li­getfürdőbe. A családfő, István szerint sokkal tisztább a strand, mint korábban. - Ebéd után jöttünk le, és mondhatom, re­mekül érezzük magunkat: a fiunk nem is akar hazamenni - közli a lakatos férfi. Tölcséres Istvánná gyakoribb vendég a strandon, ha csak teheti a családjával együtt a Ligetfürdőben kapcsolódik ki. - Már reggel nyolckor itt vagyunk, és addig maradunk, amíg ki nem löknek. A nagy meleg miatt hűtőládával is felszerelkeztünk: szend­vics, bambi és sör is került a pakkba - sorolja a csomag tartalmát az áruházi pénztáros. Már öt óra is elmúlt, amikor kilépünk a forgóajtón. A medencék még pezsegnek az élettől: mintha a strandozók nem akarnának hazamenni a nyár utolsó hétvégéjén. Néhá­nyan még csak most váltják a belépőjegyü­ket. Odakinn megint kikerüljük a CLS-t. Sem a kocsit, sem pedig a megállni tilos táb­lát nem vitték el. HORVÁTH LEVENTE REKORDBEVÉTELT HOZOTT A KANIKULA Hl - A meleg nyárnak köszönhetően idén több mint 'húsz százalékkal nőtt az árbevételünk. A legtöbb vendéget a Ligetfürdő vonzotta, ahol a hőségria­dós napokon hatezren is megfordultak - mondta el a Szegedi Fürdők Kft. minőség- és környezet­irányítási vezetője, Gömöri Csilla. A partfürdő kempingjének 80 százalék felett volt a kihasz­náltsága, főleg az apartmanokat keresték a város vendégei. „Reggel nyolckor itt vagyunk, és addig maradunk, amíg ki nem löknek" Az utolsó nyári lubickolás Tfelt ház a SZUE-ban a csúszdás medencénél Fotó: Karnok Csaba Az ellenzék a csatornázást fércmunkának tartja -A város kiharcolt plusz két év garanciát Az önkormányzat átvette a szennyvízhálózatot Határidő-módosítások és viták kísérték az elmúlt évtized legna­gyobb szegedi beruházását, a tíz­milliárd forintos csatornaépí­tést. Lezajlott a műszaki át­adás-átvétel. Az ellenzék szerint e beruházás - a vezetékhibák és a még ki nem javított utak miatt ­nincs teljesen kész. A város vi­szont átvette a rendszert, mert a szennycsatorna működőképes. A Culvert 2003 Konzorcium - ve­zetője a Hídépítő Rt., társai az Al­terra Kft. és a Betonút Rt. - 2003 szeptemberében kötött szerződést az önkormányzattal a szegedi csa­tornaberuházás kivitelezésére. Először tavaly szeptemberre, ok­tóberre, majd novemberre, később idén májusra, majd júliusra mó­dosították a munka befejezésének határidejét. A műszaki átadás idén júliusban elkezdődött: egy hónapig együtt szemlézett az épí­tőkkel a várost képviselő Víziköz­mű Működtető és Fejlesztő Rt. (SZVMF), valamint az összes köz­mű képviselője. Az európai uniós pénzforrások­kal is támogatott csatornaberuhá­zásról sokan sokat vitáztak, mi is írtunk például az újszegedi, bak­tói, petőfitelepi, tápéi, gyálaréti és a Bakay Nándor utca környéki csatorna- és útépítési gondokról. A mostani generálátadással kap­csolatosan Kalmár Ferenc önkor­mányzati képviselő (KDNP), a vá­rosi csatornabizottság elnöke el­mondta: a közpénzből zajló beru­házásról a bizottság kért, de nem kapott részletes pénzügyi kimuta­tást. „Fércmunkára" utal szerinte, hogy a város több pontján csator­naszag terjeng, és az is, hogy ma­radtak hibák, amikről a közmű­szolgáltatók hivatalosan nem nyi­latkoztak. Juhász Gyula KDNP-s képviselő tápéi példákkal érvelt: ott a fő közlekedési útvonalak megsüllyedtek a csatorna nyom­vonalán, ezért szerinte nyilvánva­ló, hogy nemcsak az út építése, hanem az alapozása is rossz, vala­mint kifogásolta a padkákat, az esővíz-elvezetőket, hiányolta a de­pó helyreállítását. A kivitelezők nem nyilatkoz­hatnak, ezért kérdéseinkre Soly­mos László alpolgármester vála­szolt. - Több hónapon át tartó, ke­mény tárgyalásokon vagyunk túl a kivitelezővel. Átvettük a szege­di csatornahálózatot, ennek a működése biztosított. Az egy­éves garanciát, amelyet a szerző­dés eredetileg tartalmazott, to­vábbi két évvel meghosszabbítot­ta a kivitelező - részlegesen. A plusz két év azokra az utcákra vonatkozik, amelyekben időköz­ben javításokat kellett végezni, ezt a jegyzőkönyv melléklete pontosan felsorolja - mondta az alpolgármester. Arra a kérdésre, hogy ez hány utcát, a beruházás­TEUES SZEGED A csatornaberuházásért az unió, az állam és a város net­tó 37 millió 625 ezer eurót fi­zet, ami körülbelül tízmilliárd forintnak felel meg. Ebből 185 kilométer vezeték épült, 11 ezer 689 ingatlant kötöttek rá a hálózatra, ami a házakig to­vábbi 95 kilométer vezetéket igényelt. Elkészült 29 átemelő és 680 ezer négyzetméter aszfalt. Ezzel Szeged teljes belterületét csatornázták. nak hány százalékát jelenti, nem kaptunk egyértelmű választ. Egy év csúszást a beruházás be­fejezésére - az alpolgármester szerint - engedélyezett az unió. A föld alatti munkákról elmond­ta: a későbbi üzemeltető, vagyis a vízmű és a városüzemeltetési iroda szakemberei mind a tizen­két részátadásnál megjelentek, és nyilatkoztak, hogy működésre alkalmasak a berendezések. Mi­ért iktatták be akkor mégis a plusz két évet? Ez tükrözné a Hídépítővel szemben megren­dült bizalmat a felmerült gondok láttán? Az alpolgármester - cá­folva az eredeti szerződés egyéves kikötését - azt mondta, ez egyfe­lől igaz, másfelől ekkora munká­nál merülhetnek fel most még nem jelentkező hibák. Kalmár Ferencnek a pénzügyi elszámolá­sokkal kapcsolatos aggodalmára az alpolgármester azt válaszolta: úgy tudja, a bizottság nem kért hivatalosan elszámolást. A város tehát átvette a csatorna­hálózatot, kifizeti a szerződéses árat. A teljes garancia egy évére a konzorcium az ár tíz százalékára ­nagyjából egymilliárd forintra ­banki biztosítékot vállal, a plusz két évre ennek arányos részére. A jegyzőkönyvben felsorolt felszíni hibákat, illetve az új problémákat a konzorcium - a garanciális idő­szakban - köteles kijavítani a meg­rendelő felszólítására. így a depók területét is helyre kell álb'tania ­talajcserével, füvesítéssel. Tisztáz­ni kell még, ki javítja ki az Acél ut­cához hasonlóan rossz állapotú olyan utcarészeket, amelyeknél a csatornaépítő vitatja felelősségét. A csatornabizottság elnöke az alpolgármester válaszai hallatán továbbra is aggódik. Úgy véli, hi­ba volt, hogy a város megengedte a kivitelezőnek, hogy külön adja át a csatornát és külön az utakat. Ezt a felelőtlenséget az átadás kényszere hozhatta, hiszen az utakat sem az állami utakcrt fe­lelős Magyar Közút Kht., sem a városi utakat fenntartó környe­zetgazdálkodási kht. nem vette még át hivatalosan. A kialakult helyzet miatt konzultálni fog a bizottsággal, és ha bármilyen na­gyobb hibát jeleznek neki, a tel­jes hálózat felülvizsgálatát kéri ­független szakértő bevonásával. DOMBAI TÜNDE CSATORNACSATA gg| Jó párszor cikkeztünk a csatorna­vitákról. Néhány példa. 2007. július: A konzorcium vitatja az Acél utca tönkretételét. 2006. június: Csepregi András, a konzorcium létesítményvezetője cáfolja a Lövölde utcai vádakat, hogy két éve csatornáznak. 2006. február: Kecskéstelepi utcá­kat tettek tönkre a csatornázok járművei. 2006. január: Csúszik a csatorná­zás a Bakayn 2005. április: Bucsányi János, az SZVMF főmérnöke: addig javíttat­juk , amíg a munka nem tökéletes. 2005. szeptember: Az ellenzék krí­zisbizottságot javasol, a kormány­pártok az esőt hibáztatják. Csepregi András, a konzorcium létesítmény­vezetője: 27 csapat építi, 21 javítja a rosszul letett csatornát. 2005. május: Felkészületlen alvál­lalkozókra csapott le a Fidesz. 2005. április: Nem kért területhaszná­lati engedélyt a kivitelező a Kállay-li­getnél, megbüntette az erdészet 2004. április: Egy héten belül má­sodszor vágott át egy alvállalkozó egy gázvezetéket, ami felrobbant.

Next

/
Oldalképek
Tartalom