Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-26 / 173. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. JÚLIUS 26. • KÉPES J Á R M Ű B Ö R Z E • 3 H mvmvrn | iicsammv. | tegyél Te is hajósinas! I Játssz velünk és legyél Te is | a Pöttyös hajó legénységének I tagja! Ráadásul nem csak igazi I hajósinas válhat belőled, de r ajándékot is nyerhetsz a játékokhal, fejtörőkkel. Várunk Szegeden a Cora parkolóban. Július 28-és 29-én! További részleteket olvashatsz a programokról | a www.pottyoskapitany.hu-n. Itta Te \ helyed! I Rettentő aprómunkával SULYOK ERZSÉBET Fogyunk, ezt tudjuk régóta, azt is, hogy nemcsak azért, mert „halnak a lakosok" - hogy aggodalmas természetű kollégám kedvenc kifejezését idézzem. Azért is, mert kevesebben születnek, mint halnak. Csongrád megyében különösen rossz mindkét mutató. A fő ok az, hogy az országosnál is rosszabb a fiatalok és az idősek aránya, a szakzsargon szerint: az öregségi index. Elöregedőben Csongrád megye lakossága, nagyobb ennek az üteme, mint az országos elöregedési folyamaté. Az időről-időre napvilágra kerülő és az idő haladtával egyre elkeserítőbb népességi adatok után általában politikai nyilatkozatok következnek arról, hogy mit tesz vagy mennyire nem tesz semmit se kormány, se senki a trend megváltoztatására. Aztán jön ennek a cáfolata. Aztán minden folytatódik, a trend, a fogyás - évtizedek óta érvényesül. Lehet, hogy bele kell nyugodni • A Csongrád megyei kisebb térségek adatai mást mondanak. Itt van például Mórahalom és kistérsége. A csongrádi városok közül évek óta Mórahalom „produkálja" a legroszszabb születési és halálozási mutatókat, vagyis a legnagyobb természetes fogyást itt kell könyvelni. És most jön a truváj: mégis nőtt ennek a városnak a népessége, sőt, a kistérségéhez tartozó néhány más településé is. Hogy lehet ez 1 Hát úgy, hogy bár „halnak a lakosok" és kevés az újszülött, folyamatos a betelepülés. Miért ? Mi a vonzó Mórahalomban • Nem könnyen megválaszolható kérdés. De amit a laikus is lát, az nem más, mint hogy Mórahalom folyamatosan és töretlenül fejlődik. Legyen akármilyen színű a kormány, ide áramlanak a pályázati pénzek. Itt még időben kitalálták, hogyan ne maradjanak magukra a mezőgazdaságból élő emberek, a lakosok túlnyomó többsége: létrejött és virágzik a Mórakert Szövetkezet, amely átveszi és értékesíti a megtermelt friss zöldséget és gyümölcsöt. Mórahalom bemutatta az összes többi tanyás vidéknek, hogyan lehet megoldani, hogy ne másodrendű állampolgárokként kelljen élni a tanyán. Egyáltalán: mintha itt arra mutatnának példát, hogyan lehet a gazdasági versenyt és a szociális érzékenységet összeegyeztetni. Profitot és munkahelyet csinálni egyszerre, ráadásul valóban humán erőforrásként, azaz élő-érző emberként „kezelni" az élő-érző embert. Példát mutat a mórahalmi gyarapodó lakosság nap mint nap az összefogás erejéről is. A sok kicsi sokra megy hitének erejéről. Ha valóban meg akarnánk állítani a népesség fogyását, talán ilyesmivel kéne próbálkozni más településeken is. Rettentő aprómunkával. Húsz év alatt harmincezerrel csökkent a megye lélekszáma Mintha Makó teljesen elnéptelenedett volna A terület kedvelt találkahely Égett az erdő Ásotthalomnál Nyilvánosak a ponthatárok Folytatás az 1. oldalról - Az intézmények és a jelentkezők egy része hoppon maradt - fogalmazott Homor Géza, a Szegedi Tudományegyetem oktatási igazgatója. A történelmi és társadalmi okok miatti főváros-centrikusságból szerinte az is következik, hogy a budapesti egyetemek merítési körzete az egész ország, míg a vidéki képzőhelyekre általában csak a vonzáskörzetükbe tartozó megyékben élők jelentkeznek. így (a korábbinál amúgy is hatezerrel kevesebb) államilag támogatott helyek nagy része a budapesti egyetemeké lett, a vidékiek kapacitásuknak csak egy részét tudják így hasznosítani. Például az SZTE a tavalyi 5400 helyett idén csak közel ötezer diákot fogadhat - az első kör alapján. Vagyis a pótfelvételin csak nappali tagozaton 500-600 helyre, s népszerű szakokra is várják a jelentkezőket. Sem a pontszám, sem a felvehetők száma alapján nincs jelentős különbség például az SZTE általános orvos szakán, most 133 pontnál húzták meg a vonalat. Hasonló a helyzet a természettudományi és gazdaságtudományi képzés nagy részénél: példáid a szegedi GTK gazdálkodás és menedzsment szakán a tavalyi 133-mal szemben idén 128 pont a határ. A korábbinál kevesebb gólya kezdhet például a szegedi jogi karon: a ponthatár jogász szakon 125, de sok kihasználatlan helyre várják á pótlólag jelentkezőket. A szegedi mezőgazdasági és a mérnöki karon 360-ról 240-re esett az első körben felvettek száma. Érzékeny veszteség ért nagy hagyományú bölcsész szakokat is - tudtuk meg Almási Tibor dékántól. Például francia szakra 122 ponttal csak 8 államilag támogatott és 3 költségtérítéses helye „maradt" az SZTE-nek, mivel az ELTE 78 fős (közte 75 támogatott) elsős évfolyamot indíthat. E karon (és az SZTE egészén) a legmagasabb pontszám, 140 kellett az ókori nyelvek és kultúrák klasszika-filológia szakirányt választóknak a felvételihez. Csak a legjobbak, és általában magas pontszámmal juthattak államilag támogatott továbbtanulási lehetőséghez. így aztán tegnap este, a felvételi ponthatárok nyilvánossá válása óta sok az elégedett, mert gólyává előlépő, de jelentős a csalódott fiatalok száma is. Nekik kínál reményt a pótjelentkezés, melynek határideje: augusztus 13. ÚJSZÁSZI ILONA Folytatás az 1. oldalról Csongrád megye Területfejlesztési Koncepciójának 2007-es felülvizsgálata szerint az országosnál továbbra is rosszabbak a Csongrád megyei mutatók. Kedvezőtlen például az itteni korszerkezet: az országosnál alacsonyabb a fiatalkorúak, ugyanakkor magasabb az időskorúak aránya - a megyeiek egyre nagyobb hányada 40-59 éves, vagy 60 feletti. Hogy kevesebben születnek, kompenzálhatná a kedvező vándorlási egyenleg, ám a tanulmány szerint Szeged elvesztette vonzó szerepét: több mint hétezren költöztek el tavaly a megyéből hazánk más tájaira, gyaníthatóan a Dunántúlra. A Dél-Alföld ugyanis egyértelmű gazdasági hátrányban van hazánk nyugati feléhez képest. Gazdasági fejlettség szempontjából Csongrád a 9. a megyék rangsorában. Klonkai László, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatóságának akkori igazgatója már 2002-ben figyelszo Kht. munkatársai is részt vettek. Emberi erőben nem volt hiány, de a vízutánpótlás gondot okozott, ezért igénybe vették a szegedi repülőtér tűzoltóautóját, és Ásotthalom tartálykocsiját is. - A glóbusz nem bírja, ezért bezártuk a strandot és a medence vizét is felhasználtuk az oltáshoz - közölte a helyszínen Petró Ferenc polgármester. A lángokat körülbelül négy órára megfékezték, aztán az úgynevezett füstölő égést vízzel locsolták. Kószó Sándor tűzoltó őrnagy elmondta: a területet őrizni kell, mert az avar és a kitermelés során az erdőben hagyott tuskók könnyen újra belobbanhatnak. A tűz nem veszélyeztetett házakat, és harmincéves fenyők sem égtek meg, de a 8-10 esztendős fák közül sok elpusztult. A kár több tízmillió forint. A polgármestertől megtudtuk: a fenyő a gyanta miatt akár három perc alatt is eléghet. A fatörzs belülről izzik, majd szinte felrobban. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi okozta a tüzet, de a környék kedvelt helyszíne romantikus légyottoknak. Az sem kizárt, hogy az erdő egy rossz szikrafogójú traktor miatt gyulladt ki. GONDA ZSUZSANNA EZER HEKTÁR ÉGETT BÁCS-KISKUNBAN gg| Csaknem ezer hektár erdő égett a Kiskunhalas, Kéleshalom, imrehegy és Császártöltés közötti területen tegnap. A tűz oltását nehezítette az erős szél és a víz hiánya, ezért egy tűzoltóvonatot vezényeltek a helyszínre, illetve helikopterről oltottak. A munkálatokban húsz tűzoltóautó és 70 tűzoltó vett részt, a tűz lakott területet vagy utat nem veszélyeztetett. MEGYEI LEGEK Egy anya három gyermekével: ritka látvány Fotó: Karnok Csaba A megye két északi kistérségében, a csongrádiban és a szentesiben volt a legnagyobb, négyszázalékos a népességcsökkenés 1996 és 2003 között. Csupán egyetlen, a mórahalmi kistérség lakónépessége növekedett a vizsgált időszakban, főképpen a magas belföldi vándorlásnak köszönhetően - hiszen születési és halálozási mutatói egyaránt igen kedvezőtlenek. meztetett: Csongrád négy helyet csúszott le az országos rangsorban - a lemaradó megyék közé. Ebben a kedvezőtlen gazdasági szerkezet és a fejlődést megalapozó beruházások elmaradása egyaránt szerepet játszik. Az oly sokáig megváltóként várt autópályán sem érkezett meg eddig a belföldi-külföldi-multinacionális tőke. Az említett tendenciák Szegedre is érvényesek. A lélekszám 170 ezer 794-ről 163 ezer 259-re mérséklődött 1980 óta - igaz az ötezres Algyő kivált. A születések száma 2428-ról 1561-re csökkent, a tavalyi évben 307-tel lettünk kevesebben. Bíztató adat ugyanakkor, hogy többen költöztek ide, mint ahányan elhagyták a várost, sőt a megyében itt a legkedvezőbb a születési ráta. Am abban mindenki egyetért: a negatív demográfiai folyamatok megfordítására nincs esély a közeljövőben. R. TÓTH GÁBOR Tűz volt az ásotthalmi szakiskola erdejében tegnap, körülbelül hat-hét hektáron. Az oltáshoz a település strandjának vizét Is felhasználták. Kigyulladt az erdészeti szakiskola erdeje tegnap Ásotthalomtól másfél kilométerre. A füstöt délután fél 2 körül látták meg a faluban, de a tűz délben, vagy hamarabb is fellobbanhatott. Először az ásotthalmi önkéntes tűzoltók értek a helyszínre. Mire elkezdték az oltást, a szél megfordult, és a lángok majdnem körülzárták az önkénteseket. A tűz hat-hét hektáron pusztított, a lángokat a szentesi, vásárhelyi, szegedi, makói tűzoltók, rúzsai, ásotthalmi, balástyai, öttömösi önkéntesek fékezték meg, összesen körülbelül negyvenen. Az akcióban a katasztrófavédelem és az Ásott-TelEmberfeletti munkával fékezték meg a tüzet Fotó: Segesvári Csaba