Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-10 / 108. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. MÁJUS 10. •AKTUÁLIS" 3 A megyében négy korszerű határátkelő üzemel Ma a tiszaszigetit avatják Folytatás az 1. oldalról Azt is nyilvántartják, ki, mikor és hol lépte át a magyar határt. A határőrségnek ugyanis elsődleges feladata, hogy a nemkívánatos személyek ne tudjanak belépni az országba. Ehhez pedig minden átkelőhelyen egységes technikai követelményeknek kell megfelelni. - Kiszomboron és Nagylakon úgynevezett egyvonalas ellenőrzési rendszerben dolgozunk, az utasnak csak egyszer kell megállnia, a magyar és román határőrök egymás mellett állva ellenőrzik a ki- és belépőket - magyarázta Kunos Gyula százados, az Orosházi Határőr Igazgatóság sajtóreferense. így sokkal gyorsabban lehet haladni. Tavaly húsvétkor például még több órát kellett várakozniuk az utazóknak, az idei ünnepen azonban már folyamatos volt a forgalom. A Szerbia felé utazók Röszkénél hagyhatják el az országot. A 11,3 millió euróból megépült átkelőt 2002 tavaszán avatták, tavaly március óta az autópályán érkezőket fogadja. A kamionok szállítmányát fedett vizsgálótérben nézik át a vámosok, a teherautóknak 138 parkolóhelyet, a veszélyes árukat szállító teherautóknak töltésekkel védett parkolót alakítottak ki. Európai színvonalú irodákban dolgoznak a speditőrök, a pénzváltók, az állat-egészségügyi és növényvédelmi szakemberek. A régi átkelőhely gyalogosok, kerékpárosok számára üzemel. • A tavalyihoz képest az év első négy hónapjában Kiszombornál az utasok száma 12,5 százalékkal, a jármüveké 5,3 százalékkal nőtt. Nagylakon 36,7 százalékkal több utas és 64,7 százalékkal több jármű lépte át a határt. KüCSONGRÁD MEGYEI HATÁRÁTKELŐHELYEK Forrás: DM-gyüjtés A tiszaszigeti határátkelő új ruhában. Az utazók részére ma reggel 8 órakor nyitják meg Fotó: Schmidt Andrea lön sávot nem biztosítanak az uniós állampolgároknak, viszont a nem uniós országok polgárait szigorúbb ellenőrzés alá vonják és számítógépes nyilvántartásban rögzítik. Nagylakon és Kiszomboron az utasforgalom 70 százalékát román állampolgárok teszik ki. Románia január 1-jei csatlakozása óta a Nagylakra telepített összsúly- és tengelysúly mérő állomások már nem dolDM-grafika goznak teljes gőzzel, az EU-ban ugyanis a külső határokon belül számos helyen ellenőriztethető és vámoltatható a teherjármű és rakománya. NYEMCSOK ÉVA SZEMÉLYFORGALOM Az uniós támogatásból 1,5 millió euróért felújított tiszaszigeti határátkelőt ma reggel 8 órától használhatják ismét az utazók. A rendszerváltáskor a röszkei tehermentesítésére épített országkapuban a röszkei átkelő kisebb mását építették meg. Kétsávosra bővítették az utat, a bódék helyett köépületeket húztak fel. A Szerbia felől érkezőket egy földszintes kezelőépületben ellenőrzik. Tiszasziget továbbra is csak szerb és magyar állampolgárokat fogad naponta 8 és 18 óra között, személyautóval, biciklivel, motorral és gyalog lehet átkelni. Mivel Szerbia nem tagja az EU-nak, megmaradt a kétszeri megállással járó ellenérzés: egyszer a magyar, egyszer a szerb oldalon ellenőriznek. Mi nem legyintünk •••• BAKOS ANDRAS Kicsit elfogódott az ember, amikor hallgatja a hatóság ellenőrét, aki a hatóság tehetetlenségére panaszkodik. A savanyúságügy fejleményeiről író kolléganőnk is szembesülhetett az ellenőrzők, bírságolok kételyeivel. Az egyik ilyen: hiába végezte el a munkáját mindenki tisztességgel, hiába derült ki, hogy az öttömösi és a sándorfalvi üzemekben semmi sem ment szabályosan, a megtalált katyvasz egyelőre a helyén marad. Arra pedig nincs garancia, hogy mire közpénzből megsemmisítik, nem fog valamennyit „megmenteni" az áruból valaki, akit nem tart vissza a lepecsételt ajtó. Persze - mondja az ellenőr - rossz savanyúságtól még nem halt meg senki, az ilyen ügyekre még mindig divat legyinteni, hogy ez csak egy piti ügyeskedő története volt. Attól is el lehet keseredni, hogy a különböző hatóságok munkája nem eléggé összehangolt. Ez mindig okozhat kínos pillanatokat, de leginkább akkor, amikor a multiknál járnak el. Mert ott felkészült jogászok figyelik, milyen eljárási hibákat vétenek az ellenőrök. A hatóságok emberei úgy érzik, hogy magukra maradtak. Kár, hogy így érzik, mert ez nem így van. Igaz, a magyar politika még úgy él együtt a silány élelmiszerrel, mint a kisbaba a csörgővel: fölveszi, kicsit játszik vele, aztán eldobja. Amikor az uniós csatlakozás után gyakrabban kerültek nyilvánosságra élelmiszer-ellenőrzéssel kapcsolatos ügyek, az ellenzék azt hajtogatta, mi lettünk Európa szeméttelepe. Gráf miniszter viszont azt bizonygatta, hogy egy kézbe vonta össze az összetartozó hatóságokat, és így hatékonyabbak. Azt, hogy melyik állítás jár közelebb az igazsághoz, nem szokott kiderülni, ám míg a politikát tematizáló píárosok beleuntak az ilyen ügyekbe, az átalakuló sajtó nem. Az ennivaló, az „élelmiszerszemét" már ugyanolyan izgalmas (bulvár)téma marad, mint a híres brazil focista magyar anyától született gyermeke, vagy a feleségét érettségiző lánnyal csaló színész szépfiú. És ez nem csak a felszín: igényes internetes hírportál készít ledorongoló sonkatesztet húsvét előtt, a gagyi kölnik is így járnak, az olcsó sörök is. Megírják, lefényképezik, mi mindent találtak egy bizonyos cég kakaspörkölt-konzervjében. Komoly országos lap közöl glosszát és fotót a csokimikulásról, amely „nyomokban mogyorót tartalmazhat". Ez a fogyasztóvédő szemlélet pedig hat az olvasóra, tévénézőre. Tiidjuk, az újságolvasó Csongrád megyei is meggondolja, milyen savanyúságot vesz a piacon, megkérdezi a büfében, kitől van a kolbász. Akkor is megkérdezi, ha nem engedheti meg magának, hogy vegyen belőle. Az élelmiszer-ellenörök munkája egy jómódú országban nyilván tökéletesebb eredménnyel jár. Az ügyeskedőre gyorsabb bukás vár ott, ahol az emberek megengedhetik maguknak, hogy elmélyülten címkéket olvasgassanak a boltban, szörnyülködjenek az adalékanyagok listáján, aztán kiválasszák azt, ami drágább, de kevésbé tűnik veszélyesnek. Ez nem ilyen ország. De erről nem az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás tehet. HATASTALAN HAT0SAG0K Az öttömösi önkormányzat felfüggesztette a Takó Gusztávnak kiadott, csak udvari göngyölegraktározásra vonatkozó engedélyét és azóta várja az eljárás végét. A sándorfalvi önkormányzat engedélyt sem adott ki, ezért nincs mit visszavonnia. A környezetvédelmi felügyelőség állítólag nem látott semmit gyanúsat, náluk nincs eljárás. A munkaügyi hatéság szerint rájuk nem tartozik az ügy. A munkabiztonsági felügyelőség nem talált működő berendezést, ezért ők sem nyomoznak. Az adóhivatal adótitokra hivatkozva nem ad ki Információt, még arról sem, hogy van-e eljárás Takóék ellen. A rendőrség „ismeretlen tettes ellen zártörés vétsége gyanújával" nyomoz. Feljebb a mentőslétrán Az Országos Mentőszolgálat egyik főigazgató-helyettesének nevezték ki április közepén Simon Mariannát. A korábbi dél-alföldi régiós vezető megtisztelőnek és szakmai kihívásnak tartja új feladatát - és rosszindulatúnak a pletykát, hogy az április eleji mindszenti betegbotrány miatt került volna Pestre. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Országos Mentőszolgálat rendkívüb esemény kezelési főigazgató-helyettesévé nevezték ki április közepén Simon Mariannát, az OMSZ dél-alföldi régiójának korábbi vezetőjet. Új pozíciójában jóval nagyobb a felelősségi köre. Ezentúl feladatai közé tartozik többek közt az országos és régiós mentésirányítás megszervezése, irányítása, a mentőszolgálat egészségügyi assistance központjának irányítása, az OMSZ képviselete a Kormányzati Koordinációs Bizottság ülésein vagy éppen gyorsreagálású csoportok szervezése különleges helyzetekben. Ez utóbbira már múlt héten szükség volt: amikor egy budapesti bankfiókban túszejtés történt, a mentőket Simon Marianna koordinálta. Az ezután Budapesten dolgozó főigazgató-helyettes tizenhat évig irányította előbb Csongrád megye, majd a régió mentőszervezetét. A fővárosba családja - ügyvédként dolgozó férje és futballista fia, Szabics Imre - is elkíséri. Mint mondta, az újfajta feladat kihívást jelentett, ezért vállalta el, amikor a március közepén az OMSZ főigazgatójának kinevezett Göndöcs Zsigmond erre felkérte. Kérdésünkre válaszolva rosszindulatú feltételezésnek nevezte azt a pletykát, mely szerint azért került a régió éléről a fővárosba, mert a mentőben szállítás közben április 5-én meghalt mindszenti beteg ügyében a mentőszolgálat régiós vezetője és Győrfi Pál OMSZ szóvivő egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek. Mint mondta, az OMSZ-en belül nem is lehettek ellentmondó nyilatkozatok, hiszen hivatalosan csak Győrfi Pál jogosult nyilatkozni. Hozzátette: furcsállná, ha azért kapta volna a megtisztelő felkérést, mert a tragikus esettel kapcsolatban ellentmondásba keveredett volna a régió képviselője és a sajtószóvivő. Szerettük volna megtudni, miért Simon Mariannát kérte fel Göndöcs Zsigmond főigazgató-helyettesnek. Kedden azt a választ kaptuk, hogy az OMSZ vezetője házon kívül van. Szerda délelőtt is hiába kerestük újra, később pedig titkárnője ígérete ellenére sem hívott vissza. Mikor délután újra érdeklődtünk, azt közölték: a főigazgató már elment, Győrfi Pál pedig szabadságát tölti. NYILATKOZATKATYVASZ Az új beutalási rend szerint a szentesi, nem hódmezővásárhelyi kórházba kellett volna szállítania a mentőknek a mindszenti beteget. Az eset napján Simon Marianna - akkor még a régiós mentőszolgálat vezetője - azt mondta: azért vitték a beteget Vásárhelyre, mert „életveszély vagy sürgés ellátási igény esetén a beteget a legközelebbi kórházba kell szálljtanr. Másnap Győrfi Pál már arról beszélt hogy a Szentes felé vezető úton baleset okozott torlódást ezért indultak a beteggel Vásárhelyre. Mint utóbb a rendörségtől megtudtuk, a baleset negyed érával később történt mint a mentő elindult Vásárhely felé. Négy nappal később már Simon Marianna állítását erősítette meg Győrfi is. Jogerős hatósági döntés, négymillió a bírság-Minden szabálytalan Öttömösön és Sándorfalván Nem mozdul az élelmiszerszemét Lezárult a vizsgálat az illegális öttömösi és sándorfalvi savanyítóüzemek ügyében. Minden szabálytalan volt, a bírság jogerős, de csak ennyi az eredmény. A kotyvalék a helyén maradt, öt hatóság és két önkormányzat az élelmiszer-ellenőrökre vár. Karácsony előtt bukott le másodszor Öttömösön az Arany Delikát Plusz Kft. illegális savanyúsággyára. Egyszer már egy évvel korábban is rajtakapták a hatóságok, meg is büntették és megsemmisíttették vele a kotyvalékát. A Szegeden lakó Takó Gusztáv cégét tavaly novemberben is ellenőrizte a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatóság, és megint lebukott. Az öttömösi munkások áldatlan körülmények, penészedő, mocskos falak között, kézmosó és vécé nélkül, életveszélyes gépekkel aprították a kompótot, savanyút, zöldséget. Keverték, főzték, használt üvegekbe töltötték és ráragasztották a saját címkéjüket. Az egykori istállóban és az udvaron szutykos műanyag hordókban savanyodott alapanyag, közte döglött patkányok, köröskörül kutyák és lovak jártak. Óriási gödrökbe ásták el a hulladékot és a szabadba engedték a szennyvizet. A cég tulajdonosai - a Takó házaspár és az öttömösi telepet vezető lányuk - egyetlen számlát, igazolást, szerződést, engedélyt sem tudtak felmutatni. Minden tevékenységük szabálytalan volt. Takó Gusztáv sándorfalvi telepén hasonló körülményeket találtak az élelmiszer-ellenőrök. Az ellenörök zárolták a telepeket, lefoglalták a kétszáz tonnányi élelmiszerszemetet. Később Takóék feltörték a hatósági zárat, és elvittek a kotyvalékból. Az élelmiszer-ellenőrök riasztották az önkormányzatokat és a társhatóságokat. A tisztiorvosi szolgálat az Arany Delikát Plusz Kft.-nek mind a két telepére kiszabott egy-egy millió forint munkavédelmi bírságot „a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások nem teljesítése miatt" - ennyire terjedt ki a hatásköre. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság engedély nélküli élelmiszergyártásért szintén egy-egy millió forintos bírságot állapított meg. Takó fellebbezett, de a szakhatóság másodfokon is helybenhagyta a határozatot, tehát az jogerős. Egyben elrendeltek, hogy a cég ellenőrzött körülmények között szállítsa hulladéklerakóba a szemetét. - Az Arany Delikát nem szállítja el a hulladékát, nem működik együtt a hatósággal tudtuk meg Szigeti Sándortól. A megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság vezetője elmondta, Takó bírósághoz fordult, de ennek sincsen halasztó hatálya, a kotyvalékot akkor is el kell tüntetnie. Csakhogy a hatóság mindössze sürgetheti, illetve végrehajtási bírságot szabhat ki. Ha a szeméttulajdonos erre sem mozdul az állategészségügynek közpénzből kell megszerveznie a megsemmisítést, és behajtania a költségeit az Arany Delikáton. Takó Gusztávot kerestük, de nem értük el. DOMBAI TÜNDE Semmiféle engedélye nem volt ennek a sándorfalvi üzemnek Archív fotó: Segesvári Csaba