Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-21 / 67. szám

SZERDA, 2007. MÁRCIUS 21. •AKTUÁLIS* 3 Beteg sertést, marhát nyúztak, a csontokkal fűtöttek az udvaron Illegális húsfeldolgozót találtak Asotthalmon Illegális vágóhidat és húsfeldolgozót talál­tak az állat-egészségügyi ellenőrök Ásott­halom határában. A nyomokból arra követ­keztetnek, hogy emberi fogyasztásra adták el a disznót, marhát. Nyomoz a hatóság és a rendőrség. A telep tegnap is működött. Illegális húsfeldolgozóra csaptak le a napok­ban a megyei élelmiszerlánc-biztonsági és ál­lat-egészségügyi igazgatóság ellenőrei egy ásotthalmi tanyán. Lakossági bejelentést kaptak, hogy iszonyatos dögszag terjeng a környéken, ezért a körzeti állatorvos kiment ellenőrizni. Mivel nem volt otthon senki, ki­hívta a rendőrséget, ők nyitották ki a kaput. Dr. Szántó Tibor körzeti főállatorvos is a helyszínre ment, ahol a tanyaudvaron, a sza­bad ég alatt, üzemi méretű illegális vágóhidat és húsfeldolgozót találtak. - Hét disznó feldolgozására utaltak a ko­szos asztalon fekvő fejek, megtaláltuk a tete­mek bontására alkalmas állványt - mondta a főállatorvos. A disznókat nem pörzsölték, hanem megnyúzták, hogy gyorsabban halad­jon a munka. A hentesnél látott akasztósor ugyancsak nem házi disznótorra vallott. Helyben fel is bontották az állatokat, ezt mu­tatták a vérnyomok. A mocskos udvaron há­rom, téglával körberakott fürdőkádban rotyo­gott az abalé, mellette babérlevél, só. Ebben főzték a hurkának és kolbásznak valót. Fűte­ni a lecsupaszított csontokkal gyújtottak a kádak alá. Ezeknek az égő maradványoknak volt krematóriumot meghazudtoló bűze. Az ellenőrök disznóén kívül marhagerincet is találtak, ami különösen veszélyesnek szá­mít a kergemarhakór miatt - tudtuk meg a főállatorvostól. Kilenc iszonyatosan koszos zsíros ládában állt a földön a rengeteg bél, csont, köztük egy gennyes is. Ez utóbbi külö­nösen veszélyes, ezt egyetlen hizlaló sem ad­hatná el, azonnal el kellett volna kobozni. A hurkatöltőt nem találták meg az ellenőrök, de minden arra utalt, hogy valahová szállít a gazda. Találtak viszont két éhező malacot; el­zárva sírtak, éhezhettek vagy három napja. A MAKÓ UTAN jg| A makói Karaj József nem ismeretlen a megyei ^ élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság előtt. Januárban már elkapták Ma­kón egy családtagját hasonló tevékenységért, akire százezer forint állat-egészségügyi bírságot róttak ki. Akkor az ott készült disznóságot a ha­tóság lefoglalta és megsemmisíttette. A szegedi hatóság eljárása a rendőrségi nyomozást követő­en zárulhat le. Mivel sem kistermelői, sem üzemi méretű vágásra, feldolgozásra, forgalmazására nincsen engedélye az ásotthalmi tanya gazdájá­nak, a bűncselekményért két évig terjedő sza­badságvesztésre is ítélhetik. Tegnap csirkehús rotyogott az udvari kádakban Fotó: Frank Yvette rendőrség vizsgálatot indított, nyomoznak a hurkát, kolbászt, sült húst árusító pecsenye­sütő vagy -sütők után. Tegnap délelőtt mi is megnéztük az ásott­halmi fekete vágóhidat. Messziről látszott a gomolygó füst, az udvaron tornyokban álltak a nyers csontos húsokat rejtő műanyag lá­dák. Mellette nagyobb ládában a kifőtt, gusz­tustalan, húsos csont. Folyt a munka, az ott dolgozó férfi elmondta, hogy a makói főnöke bízta meg a húsok főzésével. Moslékkeverő kanállal keverte és szedte ki a szutykos kád­ból a megfőtt csontokat. Csirke, magyarázta a nagyméretű szárnyakról a férfi, de nem mondott többet. Kérésünkre felhívta a főnö­két, Karai Józsefet. Ő a vonal túlsó végén ta­gadta, hogy bármilyen vizsgálat folyna elle­ne, és azt állította, hogy saját kutyáinak főze­ti a csirkecsontot. DOMBAI TÜNDE Orvosságot a szomszéd faluból Folytatás az 1. oldalról Dr. Fekete Gyöngyi szerint az ál­tala fölírt gyógyszer beszerzése nem okoz gondot a klárafalviak­nak se, mert Ferencszállás csak két kilométer. Akinek ez nem fe­lel meg, az a másik irányba, Deszkre megy, vagy valamelyik közeli városba. Mint például Kornél apukája, akinek tegnap amúgy is Makón akadt dolga, így „mellesleg" a fiának fölírt anti­biotikumot és a C-vitamint is ki­válthatta a városi patikában. Nélkülözi a saját, mindenféle szert kínáló és nyolc órán át nyit­va tartó közforgalmú gyógyszer­tár szolgáltatásait Csongrád me­gye hatvan települése közül 23 falu lakossága - Ambrózfalvától és Ferencszállástól kezdve, Ki­rályhegyesen és Klárafalván át, Öttömösig és Zsombóig. - A közforgalmú gyógyszertár minősítéshez többféle, törvény­ben rögzített feltétel teljesítése szükséges - kezdi magyarázatát Boros T'éter, azÁNTSZ kistérségi tiszti főgyógyszerésze. Ilyen gyógyszertárból megyénk 37 tele­pülésén összesen 95 működött 2004-ben - a KSH adatai szerint. Am ez nem jelenti azt, hogy 23 te­lepülésen nem juthatnak helyben gyógyszerhez az ott élők - hang­Kézi gyógyszertárával is, nem csak orvosi szaktudásával segít az öttömösi betegeken dr. Hegedűs B. Zoltán Fotó: Frank Yvette súlyozza a szakember. Ugyanis szűkebb szolgáltatással, de 16 fa­luban fiókgyógyszertár, néhány helyen, így például Öttömösön orvosi kézi gyógyszertár várja a gyógyulni vágyókat, s csak 3-4 ki­csi falu lakóinak kell utazniuk egy másik település patikájáig. Ez utóbbi szám állandóan változik, mert például Derekegyházán be­zárt egy fiókgyógyszertár, de rövid idő múlva egy másik kinyitott. Jó ötletnek tartotta a vény nél­küli gyógyszerek árusítását Ko­vács László, akinek vegyesboltja a Klárafalva főútjának is számító forgalmas 43-as szélén igyekszik megkapaszkodni. Úgy okosko­dott, hogy ha egy klárafalvi kény­telen a gyógyszerért a szomszéd faluba vagy Makóra, Szegedre menni, akkor egy ottani boltban ejti meg a bevásárlást is. Meg az­zal biztatta magát, hogy ha egy patikus árusíthat fogkrémet és papír zsebkendőt, akkor ő is kí­nálhat fájdalom és lázcsillapítót. De annyit változtattak a szabá­EGYKEK Patikán kívüli szerek forgalma­zására eddig országosan csu­pán 117 kérelem futott be az ÁNTSZ-hez. Ebből egyet eluta­sítottak, huszonkettőt viszont engedélyeztek. Csongrád me­gyében eddig csak egyetlen szegedi üzlet kapott a gyógy­szer-árusítási alkalmon. A gyógyszerárusítás liberalizálá­sával nem ért egyet dr. Hege­dűs B. Zoltán, mert a szakérte­lem e téren is számít. Az öttö­mösi orvos 600-800-féle gyári készítményt tart kézi gyógy­szertárában, az utánpótlást Rúzsáról hozza. Az általa felírt szereket tartalmazó vényt elő­ször ő, aztán a betege is aláírja. A gyógyulni vágyó már az orvosi rendelőben megvásárolhatja gyógyszerét. Mert Öttömösön 1970 óta dr. Hegedűs B. Zoltán a doktor és a patikus is. lyokon a számítógépes rendszer megkövetelésétől kezdve az áru­sítható gyógyszerek listájának szűkítésén át, hogy sutba dobta ötletét - mondván: ezt se a kiste­lepüléseken élőknek találták ki. ÚJSZÁSZI ILONA Gyógyszer és iskola UJSZASZI ILONA A csendes falurombolás, ami mostanság törvényekbe és számsze­rűsített szabályokba rejtve történik, nem oly látványos Csongrád­ban, az ország legvárosiasabb területén, mint mondjuk az aprófal­vas Baranyában. Az itteni hatvan település között nincs kétszáz­lelkesnél kisebb, ötszáz lakosúhoz közelítőből is csak négyet, ezer lakosúnál kevesebbet számlálóból meg tizet tart számon a statisz­tika. De ami egyetlen csöpp faluval történik, az minden nagyobb lelkiismeretét is birizgálhatná. Mert hagyja, hogy a központosítani akaró központi akarat ezerféle módszert alkalmazzon arra,.hogy elszívja a levegőt az önkormányzattal rendelkező kicsiktől. Felkiáltójeles Klárafalva esete. Hiába, hogy a múlt évszázadban oda patinás községházát, iskolát építettek az ősök, ha egyre körül­ményesebben lehet ott élni a mai utódoknak. Odáig jutott a for­galmas 43-as út mentén elnyúló, több mint ötszáz lelket számlá­ló falu, hogy ott szinte csak aludni lehet. A helyben elérhető szol­gáltatások köre egyre zsugorodik. Azt már megszokták a néhány­utcás településen, hogy nem él köztük orvos, nem jár hozzájuk gyógyszerész. Most azzal szembesülnek, hogy náluk vény nélküli szereket sem érdemes árulni, mivel nem a csöppnyi falvakban élők körülményeinek javítására gondoltak a patikaliberalizációt kiötlők. A szabályokat ugyanis annyira központosították, hogy a feltételeket leginkább a számítógépes világháló részét képező multik és a benzínkútláncok képesek teljesíteni, egy falusi ve­gyesbolt semmiképp. Csak 117 kérvényező reagált a tavaly no­vemberben elfogadott, a gyógyszerellátásról szóló törvényre, amely január óta lehetővé teszi egyes vény nélkül kapható készít­mények - egyebek mellett lázcsillapítók, gyulladáscsökkentők és vitaminok - gyógyszertáron kívüh forgalmazását. Pedig az Orszá­gos Kereskedelmi Szövetség azt remélte, 30-35 ezer üzlet is meg­táltosodik, mert fantáziát lát a recept nélkül is a betegnek adható hashajtónak vagy fájdalomcsillapítónak a polcra helyezésében. így folytatódik a csendes haldoklás és a szomszéd faluval való eggyé olvadás Klárafalván is. Erre visz, hogy a Ferencszállással körjegyzőséget alkotó klárafalvi községháza csak korlátozott ideig tart nyitva. Vagy hogy a költségvetési és közoktatási törvény friss előírásai, a központi pénzforrás elzárása miatt szeptembertől be kell zárni az alsósokat egyetlen összevont osztályban tanító klá­rafalvi iskolát. Ha oda az iskola, az majdnem olyan, mintha a fa­lunak nincs temploma. Ha nincs a kisgyerekeket is okító helyi kö­zösség, oda az összetartó erő, oda a hit. Más falvak jövőképére is hathat Klárafalva története. A Szeged környéki települések hezitálnak: engedjenek-e az anyagi kény­szernek, hagyják-e kistérségivé központosítani az iskolájukat. A napokban döntenek arról, hogy megtartsák vagy megfosszák ma­gukat - most az iskolától. Jogerős ítélet a két évvel ezelőtti szentesi ügyben Tizenhárom év fegyház a gyilkosnak A Szegedi ítélőtábla jogerősen 13 év fegyházbüntetésre ítélte azt a férfit, aki különös kegyet­lenséggel ölt meg egy asszonyt. A két évvel ezelőtti gyilkosságra ma is emlékeznek Szentesen: a holttestet járókelők a Rákóczi utcai kerékpárbolt előtt találták meg, vérbe fagyva. MUNKATÁRSUNKTÓL A rendőrség a tettest még aznap kézre kerítette, a szentesi Balogh Lászlót különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolták. A táblabíróság tegnap megváltoz­tatta a megyei bíróság első fokon meghozott ítéletét, mert úgy ítél­te meg, hogy súlyosabb büntetést érdemel: a tettes idős asszonyt támadott meg, és nagyon kegyet­len módon oltotta ki annak éle­tét. Az első fokon kiszabott 11 év fegyházbüntetés helyett ezért 13 év fegyházat szabtak ki rá - és ez már jogerős büntetés. A gyilkosságot Balogh László 2005. május 17-éről 18-ára vir­radó éjjel követte el. A letartózta­tása előtt betanított munkásként dolgozó, nőtlen, vagyontalan, szakmunkásképző iskolát vég­zett vádlott 17-én barátjával, N. Ferenccel megbeszélte, hogy együtt elmennek szórakozni. En­nek megfelelően este a vádlott megjelent az egyik szentesi sörö­zőben, ahol két barátja, N. Fe­renc és M. Gusztáv társaságában pontosan meg nem határozható mennyiségű sört, tömény sze­szes italt fogyasztott el, és leitta­sodott. Záróra körül hagyták el a vendéglőt, majd a vádlott vissza­tért, mert szerinte több pénznek kellett volna nála maradnia, mint amennyit a zsebében talált. A söröző felé haladva meglátta a távozó P. Györgyöt és V. Béláné sértettet, akivel ezen az estén ko­rábban nem volt kapcsolata. Megállította őket, és arról kérde­zősködött, hogy nem látták-e az általa elveszettnek hitt pénzt. P. György elment, a vádlott és a sér­tett pedig - pontosan meg nem határozható okból - vitába keve­redett. Balogh megütötte V Bélá­nét, aki viszonozta az ütést. A verekedés eldurvult, a vádlott ököllel csapott a sértettre, akinek az arca vérzett, és menekülni próbált, de a vádlott utána ro­hant. Letépte a nőről ruháinak 99 A vádlott egy többkilós betontömböt derék­magasságból többször a sértett fejére ejtett. nagy részét, hanyatt lökte az őt szidalmazó asszonyt, többször megrúgta, összeharapdálta a melleit, majd fojtogatni kezdte áldozatát. A sértett kiabált, ezért a vádlott egy többkilós beton­tömböt vett magához, amit de­rékmagasságból többször a sér­tett fejére ejtett, így összeron­csolva a nő koponyáját. Az asz­szony sérülései olyan súlyosak voltak, hogy nem sokkal később belehalt a bántalmazásba, életét gyors orvosi beavatkozással sem lehetett volna megmenteni. Holttestét hajnali öt óra körül fe­dezték fel a járókelők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom