Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-08 / 6. szám

SZOMBAT, 2007. JANUÁR 6. •AKTUÁLIS" 3 Most Ásotthalmon követelt áldozatokat az értelmetlen száguldozás „Mindjárt jövünk, csak megyünk egy kört" Pontosan nem lehet tudni, mi­ért indultak el a fiúk az éj­szakában; egyikük csak annyit mondott a barátjának: „Mind­járt jövünk, csak megyünk egy kört." Nem érkeztek vissza. A két fiatalember életét vesztette péntek estéről szombatra vir­radó hajnalban: Ásotthalom belterületén balesetet szenved­tek. Az autót vezető férfinak nem volt jogosítványa, és ivott. Ásotthalom és Új szentiván is gyászol. A települések lakóit szinte letaglózta a szombat haj­nalban Ásotthalom központjá-^ ban történt baleset, amelyben egy 25 éves ásotthalmi, Cs. Zol­tán és egy 23 éves újszentiváni fiú, K. Szabolcs életét vesztette. A két fiatalember egy Fiat Bravó­val száguldozott az utcákon, a fa­lubeliek szerint legalább száz­hússzal. A rendőrségi helyszíne­lés is megállapította, hogy a gép­kocsi nagy sebességgel csapódott a Felszabadulás és a Béke utca sarkán álló villanyoszlopnak. Az autót vezető Cs. Zoltánnak nem volt jogosítványa, s ittasan veze­tett. A tragédia helyszínére napköz­ben sorra érkeztek az idősebbek és a fiatalabbak, ki gyalog, ki bi­ciklivel, ki gépkocsival. Virágo­kat és gyertyákat helyeztek el a helyi posta előtti villanyoszlop­nál. Rózsák, mécsesek, fájdalom. A legtöbben zokogtak, nem akar­tak beszélni a történtekről, akik mégis, azok csak azt hajtogatták, hogy „szerencsétlen fiatalok"! vagy „ szegény szülők"! Egy nyugdíjas nő a rádióban hallotta, hogy mi történt. - A so­főrt gyerekkora óta ismertem, na­gyon rendes fiatalember volt, azt hiszem, szakácsként dolgozott a vásárhelyi laktanyában. Nem akarom elhinni, hogy ez történt vele - pityergett a néni. Egy férfi és a párja autóból szállt ki. Perce­kig álltak szorosan egymáshoz bújva, megrendülten a villanyosz­lop előtt - virággal a kezükben. Mielőtt elmentek, a férfi elcsukló hangon mesélte, hogy a sofőr egy­kor a szomszédja volt, és nagyon becsületes srácnak ismerte, ezért sem érti a történteket. Újszentivánon a polgármesteri hivatal előtt felhúzott fekete zászlóval emlékeztek a baleset­ben elhunyt másik fiúra, K. Sza­Az újszentiváni Csépi Gergő (balra) túlélte a balesetet, mert nem szállt be az autóba Fotó: Schmidt Andrea bolcsra. A 23 esztendős fiatalem­ber pénteken este egy ásotthalmi tanyán a barátaival az egyik is­merősüket búcsúztatta, aki kül­földön készült munkát vállalni. Szabolcs nem akart egyedül menni a buliba, ezért megkérte a szintén újszentiváni Cs. Gergőt, hogy tartson vele. A gyerekkori barátok Szabolcs Golfjával indul­tak Ásotthalomra, de Gergő ve­zetett. A területi képviselőként dolgozó Szabolcs sohasem ült a volán mögé, amikor ivott. Éjfél körül az ásotthalmi tanyán Ger­gő éppen telefonált egy barátjá­nak, hogy Szegeden folytatnák a bulizást, amikor Szabolcs oda­szólt neki: „Mindjárt jövünk, csak megyünk egy kört" - és be­szállt Cs. Zoltán mellé... Gergőt sokkolták a történtek. - Miután Szabolcsék elhajtottak, kétszer is megcsörgettem, hogy mikor jönnek vissza, de nem vette fel a telefonját. Amikor megtud­tuk mi történt, mindannyian a helyszínre siettünk, de már nem .segíthettünk. Borzasztó fájdalmat érzek- mondta megtörten. Ásotthalmon most is égnek a mécsesek a szörnyű baleset hely­színén. A villanyoszlop tövében virágok. Újszentivánon is lobog a fekete zászló. A fiatalok értel­metlen halálát nehezen dolgoz­Mécsesek, virágok a tragédia helyszínén. A falusiak értetlenül áll- zák föl a települések lakói, nak a történtek előtt H. L. Valóság, hol vagy? SZÁVAY ISTVÁN Az igazat mondd, ne csak a valódit - írta egykoron József Attila. De mi lesz az igazsággal, hajnég a valóság is rejtve marad előt­tünk ? Szemezgessünk az utóbbi napok gyöngyszemeiből! Szijjártó Pé­ter nekihevülve küldi melegebb éghajlatra a kormányt, mondván: 37 milliárdot költenek kommunikációra (magyarán önreklámra) megszorításoktól hemzsegő korunkban, ahelyett, hogy ezt a hatal­mas összeget a hazai vállalkozások támogatására fordítanák. Mire a kormányszóvivő közli, miszerint Szijjártónak tudnia kéne, hogy az uniós pénzek lehívásának előírásai között szerepel, hogy azok bizonyos százalékát kommunikációra kell költeni. Az meg már legföljebb az én bajom, hogy sem Szijjártótól, sem a kormányszó­vivőtől nem tudom meg, mennyi a 37 milliárdból az uniós kötele­zettség és mennyi a szép emlékű ezüsthajós rémálom ? Stumpf István, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminiszte­re immár egy kutatóként közli: a voksvadász Gyurcsány-kormány sok mindent tönkretesz megszorításaival, csak hogy ne kelljen leg­fontosabb szavazóinak, a nyugdíjasoknak sérelmeket okoznia, így az ő helyzetükön nem ront, szemben másokéval. Igaz, Gyurcsány már a megszorítások bejelentésekor azt mondta, nem hajlandó a nyugdíjasokat megszorongatni, amivel - gondolom - egyetért minden, 40-50 ezer forinthói vegetáló nyugdíjas, ha Fidesz-szim­patizáns, ha MSZP-szavazó. No meg a többség is, hiszen a nyugdí­jasok azok, akik már képtelenek javítani helyzetükön. Répássy Róbert fölháborodva közli valamelyik tévé reggeli mű­sorában, hogy alkotmánysértést követett el a kormány, amikor sorra szünteti meg a különböző állami hivatalok megyei igazgató­ságait, regionálissá szervezve át azokat. Fölháborodását az sem csillapítja, hogy a kormányszóvivő már egy nappal korábbi sajtó­tájékoztatója után bejelentette, a Fidesz is megszavazta azt a tör­vényjavaslatot, ami az átalakítást lehetővé tette. A műsorban pe­dig beszélgetőtársa, Újhelyi István előhúz egy papírt, miszerint az Orbán-kormány 2000-ben szó szerint ugyanilyen határozatot ho­zott, csak éppen nem hajtották végre. Most pedig ideje megtakarí­tani azt a néhány százmilliót. Mivel Répássy csak feszeng, ismét nem tudhatom meg, ki és mennyiben mond igazat, mert a té­nyekkel láthatóan ő is hadilábon áll. Mindez látlelet csupán. Annak az információs katasztrófának jelzésére, hogy lázas elhivatottsággal konfrontálódó politikusaink megszólalásaiból sosem fogjuk megismerni a valóságot. Ráadásul a média agyondolgoztatott, és egyre inkább mikrofonállvány-sze­repre kondicionált-kárhoztatott munkatársai révén sem. Legföl­jebb a sokak által utált Bokros Lajosnak a kevesek által ismert Fi­gyelőben a kormányprogramra tett maliciózus megjegyzáséből lehetnek a valódi helyzetről sejtelmeink, miszerint: „Csőd ma már nem fenyegeti Magyarországot, de fellendülés sem." Ha pedig sem a valót, sem az igazat nem tudhatja meg igazán ez a külföldi sajtót (mondjuk a bécsi Paul Lendvait vagy a Financi­al Timest) nem igazán olvasgató, kesergő-acsargó ország, aligha marad más, mint hogy a forró ősz még forróbb tavaszba váltson. Bár ez elkerülhetetlenül csak tovább rontja majd mindnyájunk helyzetét. Fizetik a támogatást A Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal január közepén elkezdi a 2006-2007. évi terület­alapú támogatások nemzeti ki­egészítő részének kifizetését is. Erre mintegy 160 ezer gazdálko­dó jogosult. A hektáronkénti tá­mogatás 12 ezer 405 forint, ami jelentősen kevesebb a tavalyi 19 ezer 142 forintnál. Ennek az az oka, hogy a korábbinál jóval töb­bet kellett fordítani a visszaesett állattartás és a tejtermelés támo­gatására. Csak az utóbbira egy év alatt 15 milliárd forintot költött az agrártárca. Vállalkozóknak kínálja falun a posta a küldeményfelvétel fogát Pirula a benzinkúton, csekk az ABC-ben? A versenyképesség növelése érdekében csaknem ezer állandó hivatalától válna meg a Magyar Posta. A gyér forgalmú kistelepüléseken vállalkozóknak, üzleteknek, vegyesboltoknak adná tovább a külde­ményfelvétel jogát az állami részvénytársaság. Ilyen bolt már működik megyénkben: két éve a kövegyi ABC látja el a helyi postai feladatokat. Más kistele­püléseken nem tartják jó ötletnek a posta tervét. MUNKATÁRSUNKTÓL Két éven belül befejeződik az egyik utolsó, jelentős veszteséget termelő állami mamutcég, a Magyar Posta liberalizációjá. A folyamat bizonyos részletei­ről a napokban jelentek meg cikkek az országos la­pokban. Több, megyénk postaszolgáltatását is ele­meiben érintő tétel is napvilágot látott, hiszen a cég kijelentette: 2841 „saját helyéből" 1800-at tartana meg. Eszerint több, kis forgalmú városi hivatalt vég­leg bezárnának, míg a kisebb településeken szintén veszteséget termelő helyek küldeménykezelési jogait akár vállalkozóknak is továbbadnák. A tervek szerint ezer faluban, községben a küldemények felvételét és a postai feladatok ellátását akár vegyesboltokban is elképzelhetőnek tartják. Erre már volt példa a megyénkben: legutóbb két éve Kövegyen, az ABC-n belül alakítottak ki egy pos­ta üzlethelyet, ami azóta is a vállalkozás és az állami cég közös fönntartásával üzemel. - Összesen 200 négyzetméteres az üzletünk, így biztos, hogy csaknem megvalósíthatatlan lenne egy külön pult vagy sarok kialakítása, amire biztos, hogy szükség lenne, ha postahely létesüljön nálunk - fo­galmazott kérdésünkre Dénesné Fehér Edit, a csa­nádpalotai ABC üzletvezető-helyettese. Aki nem tartja túl jó ötletnek, hogy a falusi üzletekben az élel­miszer és a tartós fogyasztási cikkek mellett a keres­kedők küldeményeket, esetleg pénzt vegyenek fel, mert az mégiscsak egy másik szakma. - Azt sem tudnám, ki látná el a postai feladatokat, hiszen ketten szolgáljuk ki a vevőket, így időnk sem maradna erre a szolgáltatásra - tette hozzá Dénesné. A magyarcsanádi vegyesboltban sem lelkesedtek a posta ötletéért. Az eladóknak jelentős többletmunkát jelentene, ha ezzel is törődniük kéne, nem is beszélve arról, hogy minden bizonnyal átképzésen kellene át­esniük, amit nem biztos, hogy megérné vállalniuk. - Már most is annyi kiadványt árusítunk, hogy az éppen elég, magazinok, napilapok és más nyomda­termékek is vannak az élelmiszerek mellett, törődni kell a remittendával is. Szerintem túl nagy terhet je­lentene, ha még a postaszolgáltatással is foglalkozni kellene, és nem vagyok benne biztos, hogy üzleti szempontból agyáltalán megérné - mondta el la­punknak Seres Józsefné üzletvezető-helyettes. - Nem tartom rossz ötletnek, remélem, az üzlet­láncunk vezetői is elgondolkodnak majd rajta, mert szerintem, növelheti a bolt forgalmát egy ilyen üzlet­ág beindítása - közölte Berta Mihályné, az apátfalvi ABC üzletvezetője. - Én nem dönthetek róla, de biz­tos, hogy pozitívan állnék a változtatáshoz, még ak­kor is, ha átképzéssel, átalakítással járna a szolgálta­tásbővítés. Persze ha bevezetik az üzletünkben, tet­szik, vagy nem tetszik, foglalkoznunk kell ezzel is. Postahivatal Újszentivánon. A cég egyelőre csak tervezi, hogy ezer faluban vállalkozásba adná a felada­tok ellátását Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom