Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-30 / 305. szám

PÉNTEK, 2005. DECEMBER 30. «VISSZATEKINTŐ« 7 a nemzeti garanciatörvényig Sólyom Lászlót választotta az országgyűlés köztársa- Egy ritka pillanat: kezet rázott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor, az ellenzék vezére. A két poli­sági elnöknek Fotó: MTI/Földi Imre tikus emlékezetes tévévitában csapott össze Fotó: MTl/Szigetvdry Zsolt jén indult eljárás brókerügyben pénzmosás gyanújával. 6.: A Magyar Katolikus Püspö­ki Konferencia Erdő Péter bíbo­ros, prímás, esztergom-budapes­ti érseket választotta a következő öt évre a konferencia elnökévé. 8-10.: Gyurcsány Ferenc hiva­talos látogatást tett Kíná­ban, Hongkongban személyében először járt magyar kormányfő. 14-15.: Sólyom László New Yorkban, az ENSZ-Közgyúlés ju­bileumi ülésszakán aláírta a nukleáris terrorizmus elleni ENSZ-egyezményt. 15-16.: Magyarországra láto­gatott Joaquín Almunia, az EB gazdasági és pénzügyi biztosa, aki kijelentette: az autópálya épí­tés költségei az unió véleménye szerint részei a közkiadásoknak, így az eredményszemléletű ma­gyar államháztartási hiány 2005-ben növekedni fog. 19.: Az országgyűlés döntése értelmében az áfa 25 százalékos felső kulcsa 2006. január l-jétől 20 százalékra csökken. A gázolaj és a benzin esetében a módosítás azonnal életbe lépett. 26.: Bragyova Andrást és Ko­vács Pétert alkotmánybíróvá vá­lasztották. OKTÓBER 4-8.: Az Egyesült Államokban tartózkodó Gyurcsány Ferencet fogadta George W. Bush. 5.: Magyarország 2006. január l-jétől bevezeti a nemzeti vízu­mot. 7.: A Magyar Igazság és Élet Pártja és a lobbik Magyafor­szágért Mozgalom bejelentet­te, hogy MIEP-fobbik Harma­dik Út néven együtt indulnak a 2006-os országgyűlési vá­lasztásokon. 10.: Az MTV Rt. felmondott Friderikusz Sándor szerkesztőnek, mert A szólás szabadsága című műsor vezetője egy interjúban éle­sen bírálta a köztévé vezetését. 11.: Az Alkotmánybíróság Bi­hari Mihályt választotta három évre a testület új elnökévé. 19.: A kormány Pécset javasol­ta 2010-re Európa kulturális fő­városának. 20.: Első alkalommal tartottak Bukarestben magyar-román együttes kormányülést. 21.: Rácz Jenő bejelentette, hogy a H5N1 típusú madárinflu­enza-vírus ellen kifejlesztett ma­gyar oltóanyag humán kipróbálá­sa sikeres volt. 25.: A Fővárosi ítélőtábla a 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot köve­telő móri bankrablás másodfo­kú tárgyalásán jogerőre emelte Kaiser Ede első fokon kisza­bott tényleges életfogytiglani szabadságvesztését, Hajdú László vonatkozásában új eljá­rásra utasított. NOVEMBER 6.: A Fidesz második szövetsé­gi gyűlésén Orbán Viktor meg­hirdette a Változás 2006 progra­mot. 7.: Egyesült a Magyar Telekom és a T-Mobile Magyarország Rt. - Orbán Viktor, aki 2002. má­jus 15. óta nem beszélt a parla­mentben, az országgyűlés ülésén napirend előtti felszólalásában kétharmados nemzeti garancia­törvény megalkotására tett ja­vaslatot. - Az országgyűlés elfogadta a családtámogatási rendszer átala­kításáról és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekhó) bevezetéséről szóló törvé­nyeket. 14.: Alkotmánybíróvá válasz­tották Balogh Elemér szegedi professzort és Holló Andrást. 27-28.: Sólyom László és Somogyi Ferenc külügymi­niszter képviselte Barceloná­ban Magyarországot az első euromediterrán csúcsértekez­leten. DECEMBER 6.: Visszaminősítette a magyar szuverén kúladósságot a legna­gyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings a tartósan magas államháztartási hiányra hivat­kozva. 7.: Megszületett a megállapo­dás a közszolgálati bérekről, jö­vőre átlagosan 4,8 százalékkal emelkednek az illetmények a közszférában. 8.: A brit BAA repülőtér-üze­meltető tette a legjobb ajánlatot a Budapest Airportra, az angol cégé lett a BA Rt, és már át is utalták a 464,5 milliárd forintos vételárat. 10.: Átadták az M5-ös autópá­lya Kiskunfélegyháza és Szeged közötti 50 kilométeres szaka­szát. 12.: Negyedszer sem sikerült elnököt jelölnie a Magyar Rádió Rt. élére a közszolgálati médium kuratóriumi elnökségének, az MR augusztus óta elnök nélkül működik. 15.: A Magyar Televízió A nagy könyv című olvasásnépszerúsítő játékában Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye lett Ma­gyarország kedvenc könyve. 18.: A kormánypártok és az MDF sikernek, a Fidesz kudarc­nak tartja az EU költségvetését. 20.: Bécsben közös kormány­ülést tartott a magyar és az oszt­rák kabinet. 22.: Fej fej mellett a két legna­gyobb párt, az MSZP és a Fidesz. Az SZDSZ-nek 4, az MDF-nek 3 százalékos a támogatottsága. 25.: Erdő Péter bíboros, eszter­gom-budapesti érsek mutatott be karácsonyi misét az előzetes letartóztatásban lévőknek a Fő­városi Büntetés-végrehajtási In­tézetben. Szentbeszédében a bí­boros hangsúlyozta, hogy a bűnt nem lehet természetes magatar­tásnak tekinteni, de azt sem le­het mondani, hogy nincs megbo­csátás. 26.: A bíróságok legnagyobb eredménye, hogy a kiélezett po­litikai versenyben, az egyre több politikailag is motivált bírósági úgy közepette is meg tudták őrizni függetlenségüket, pártat­lanságukat - jelentette ki Lom­nici Zoltán a 2005-ös évet érté­kelve. 27.: Hallássérültek és beszéd­hibások egyaránt sikerrel hasz­nálhatják az úgynevezett „be­szédmestert", egy országosan egyedülálló programot, amelyet a kaposvári Duráczky Pedagógiai Módszertani Központ közösen dolgozott ki a Szegedi Tudomány Egyetem informatikai tanszéké­vel. - A legtöbb törvényt, összesen 201-et, 1990 óta idén fogadta el az országgyűlés - jelentette be Szili Katalin házelnök évzáró saj­tótájékoztatóján AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS AZ MTI­PANORÁMA- SAJTÓADATBANK ALAPJÁN KÉSZÜLT Akik ebben az évben hagytak itt bennünket Az idén is alig telt el úgy nap, hogy hazai vagy nemzetközi hírügynöksé­gek ne közölték volna ismert mű­vészek, tudósok, írók, sportolók, po­litikusok halálhírét. A halál mindig fájdalmas, pláne akkor, ha valakiért nagyon korán jön el. JANUÁR 9.: Gyarmathy Tihamér (90) Kos­suth-díjas festőművész 11.: Fabrizo Meoni (47) olasz mo­torkerékpáros a Barcelona-Dakar ra­lin 17.: Csaó Ce-jang (Zhao-Ziyang) (85) volt kínai pártfőtitkár 19.: Kulcsár Anita (28) kézilabdázó 24.: Tandori Károly (80) Kossuth- és Széchenyi-díjas matematikus, akadé­mikus 30.: Tar Sándor (64) József Attila-dí­jas író - Efraim Kishon (Kishont Ferenc) (81) magyar származású izraeli író, drámaíró, humorista FEBRUÁR 3.: Zurab Zsvania grúz miniszterel­nök 4.: Max Schmeling (90) német ne­hézsúlyú bokszlegenda - Ernst Mayr (100) német születésű amerikai biológus, a XX. század Dar­winja 5.: Gnassingbé Eyadéma (69) tábor­nok, togói elnök 6.: Lazar Berman (75) orosz zongora­művész ,11.: Kovács Dénes (75) Kossuth-díjas hegedűművész - Arthur Miller (89) amerikai dráma­író 14.: Rafik Hariri volt libanoni kor­mányfő 20.: Hunter S. Thompson (67) ame­rikai újságíró 21.: Ákos Stefi (86) táncdalénekesnő 24.: Kozák András (62) Kossuth-díjas színész MÁRCIUS 1.: Peter Cví Maikin (77) volt izraeli titkosügynök, aki 1960-ban elfogta Adolf Eichmannt 8.: Aszlan Maszhadov (53) csecsen vezető 9.: Csányi László (81) karnagy, a Ma­gyar Rádió Gyermekkórusának egyik alapítója 13.: Lakatos Pecek Géza (60) jazzdo­bos 17.: George Kennan (101) amerikai diplomata, a feltartóztatás politikájá­nak kidolgozója 25.: Kertész Erzsébet (96) József Atti­la-díjas író - Lord Callaghan (93), egykori brit munkáspárti kormányfő 28.: Losonczi Pál (86), az egykori pártállam elnöki tanácsának elnöke ÁPRILIS 2.: II. János Pál pápa (84) 5.: Saul Bellow (89) Nobel-díjas ame­rikai író 6.: III. Rainier (81) monacói herceg 8.: Kolozsvári Papp László (65) két­szeres József Attila-díjas író, műfordító 10.: Pusztai Gyula (60), az MSZP or­szággyűlési képviselője 21.: Csang Csun-csiao (Zhang Chunqiao) (88) kánai politikus, a „né­gyek bandájának" egyik tagja 22.: Philip Morrison (89) amerikai fi­zikus, az atombomba egyik létrehozója 24.: EzerWeizman (81) volt izraeli elnök 26.: Maria Schell (79) osztrák szüle­tésű német színésznő 28.: Rónai András (73) magyar szüle­tésű izrali színész MÁJUS 1.: Pásztory Zoltán (61) Kossuth-dí­jas zenész, az Illés együttes dobosa 2.: Bob Hunter (63), a Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom társalapítója és első elnöke 11.: Fodó Sándor (65), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapító és örökös tiszteletbeli elnöke 18.: Pongrátz Gergely (73), az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Corvin-köz főparancsnoka 24.: Dobsa Sándor (72) zenész, zon­goraművész, a Stúdió 11 zenekar mű­vészeti vezetője 30.: Csikós-Nagy Béla (90) közgaz­dász, akadémikus JÚNIUS 6.: Anne Bancroft (73) Oscar-díjas amerikai színésznő 11.: Vasco Goncalves (83) egykori portugál kormányfő 13.: Alvaro Cunhal (91), a Portugál Kommunista Párt egykori vezetője 21.: A szegedi Darázs Antal (59) au­tóversenyző, az autókrossz hazai meg­alapítója, nyolcszoros magyar bajnok 22.: Jack Kilby (81) Nobel-díjas ame­rikai tudós, az integrált áramkör felta­lálója JÚLIUS 1.: Nóvák Éva (75) olimpiai bajnok úszó - Luther Vandross (54) amerikai soul-énekes 3.: Kézdi Lóránt (76) díszlettervező, Balázs Béla-díjas érdemes művész 6.: Claude Simon (91) Nobel-díjas francia író 15.: Kállay Ilona (74) Jászai-díjas szí­nésznő 17.: Sir Edward Heath (90) volt kon­zervatív brit miniszterelnök 20.: Hernádi Gyula (79) Kossuth- és József Attila-díjas író 24.: Richárd Doll (92) brit orvos, a dohányzás és a tüdőrák közti összefüg­gés felfedezője 27.: Ruszt József (68) érdemes és ki­váló művész, fászqi Mari- és Kos­suth-díjas rendező 31.: Wim Duisenberg (70), az Euró­pai Központi Bank első elnöke AUGUSZTUS 1.: Kránitz Lajos (62) Jászai Man-dí­jas színész - Fahd bin Abdel Aziz (85) szaúd-ará­biai király 4.: Szabó Iván (71) volt pénzügymi­niszter 6.: Robin Cook (59) volt brit külügy­miniszter 7.: Ibrahim Ferrer (78) kubai énekes, a Buena Vista Social Club együttes tag­ja - Peter Jennings (67), az amerikai ABC televízió legendás hírmúsorveze­tője 8.: Barbara Bel Geddes (82) amerikai színésznő, a Dallas című tévéfilmsoro­zat Miss Ellie-je 21.: Róbert Moog (71) amerikai mér­nök, a szintetizátor első modern válto­zatának feltalálója 23.: Lavicska Kálmán (63) orvos, a Magyar Televízió egykori tévédoktora 26.: Csajka GáborCyprian (51), Rad­nóti Miklós-díjas költő, grafikus 31.: foseph Rotblat (96) lengyel származású brit Nobel-békedíjas tu­dós, a Pugwash-mozgalom megalapí­tója SZEPTEMBER 3.: William Rehnquist (80), az ameri­kai szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke 14.: Róbert Wise (91) négyszeres Os­car-díjas amerikai filmrendező (A mu­zsika hangja, West Side Story) 16.: Mácsai István (83) Mun­kácsy-díjas festőművész 20.: Simon Wiesenthal (96), a II. vi­lágháborús náci háborús bűnösök leg­híresebb kutatója és üldözője - Joel Hirschhorn (67) Oscar-díjas amerikai zeneszerző OKTÓBER 1.: Dienes Gedeon (91) művelődés­kutató, tánctörténész, kritikus és nyel­vész 13.: Eörsi István (74) Kossuth- és Jó­zsef Attila-díjas író, költő, a demokrati­kus ellenzék emblematikus figurája 18.: Alekszandr lakovlev (81) szov­jet-orosz politikus, a peresztrojka fő­ideológusa 19.: Klement Zoltán (79) biológus, Széchenyi-díjas akadémikus 24.: Rosa Parks (92) amerikai fekete polgárjogi harcos NOVEMBER 3.: Aenne Burda könyvkiadó (96) 9.: Kocseril Raman Narajanan (85) volt indiai elnök, az első az úgyneve­zett érinthetetlenek rétegéből, aki ilyen magas hivatalba került 10.: Supka Magdolna (92) Széchenyi­díjas művészettörténész 23.: Tábori Nóra (77) Kossuth- és fá­szai Mari-díjas színművész 25.: George Best (59), a Manchester United legendás észak-ír labdarúgója - Richárd Burns (35) brit autóver­senyző, a 200l-es rab-világbajnokság győztese 26.: Urbán Árpád (63), az MSZP or­szággyűlési képviselője DECEMBER 3.: Hintsch György (81) filmrendező 6.: Frederick Ashworth (93) amerikai nyugalmazott altengernagy, aki 1945-ben kioldotta az atombombát Nagaszaki felett 10.: Richárd Pryor (65) amerikai szí­nész, Hollywood legnépszerűbb fekete bőrű komikus színészeinek egyike 12.: Trebitsch Gyula (91) magyar származású német filmes és televíziós producer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom