Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-07 / 235. szám

PÉNTEK, 2005. OKTÓBER 7. •AKTUÁLIS« 5 Visszatették József Attila szobrát MEREVEDESIIDO A József Attila-szobor anyagáról szólt a vita a vásárhelyi közgyűlésben, amikor - bizonyságul arra, hogy nem az avatás utáni napokban öntötte ki az alkotó az alakokat - az elkészítés időigényességére terelődött a szó. Csorba Mihály alpolgármester ekkor jegyezte meg: „72 óra a merevedési idő". A díszteremben ülők hangos nevetésben törtek ki, Lázár János pol­gármester pedig rátett egy lapáttal, amikor odaszólt mellette ülő kollégájá­nak: „Ez életkortól js függ, alpolgármester úr..." József Attila szobra visszakerült helyére, a vásárhelyi Hősök te­rén mindenki megnézheti az al­kotást. A tegnapi közgyűlésen szóba került az ügyben kiala­kult botrány: Hernádi Gyula képviselő felvetésére megkere­sik a talapzat süllyedésének fe­lelőseit, Lázár János polgármes­ter pedig feljelenti azokat, akik - állítása szerint - lejáratták a várost azzal, hogy kétségbe von­ták a szobor bronz mivoltát. MUNKATÁRSUNKTÓL Nemcsak a vásárhelyi közgyűlés­ben, hanem a városháza mögötti Hősök terén is lázas munka folyt tegnap délelőtt. Az utóbbi hely­színen József Attila elhíresült szobrát állították vissza a szak­emberek arra a talapzatra, amit ­miután bejelentették, hogy süly­lyed - hétfőn délután, alig egy nappal az avatása után leemel­tek. Természetesen a képviselők sem hagyták szó nélkül azt az or­szágos botrányt, amely az alko­tás körül kialakult: lapunkban megírtuk, hogy elterjedt a hír, miszerint a szobor vagy annak egyes részei nem készültek el időben, ezért vasárnap viaszból készült alkotást ünnepeltek a résztvevők. Hernádi Gyula szocialista kép­viselő most elmondta: az egész történet méltatlan a költőhöz és a városhoz. Javasolta, hogy ke­ressék meg a talapzat süllyedésé­ért felelős embereket, a bronz-vi­asz kérdésre pedig rendőrségi vizsgálat útján tegyenek pontot. Lázár János polgármester egyet­értett a talapzat hibájával kap­csolatos felelősségre vonással, a másik ügyben azonban úgy nyi­latkozott: a szobor minden része bronzból volt, van és lesz. Az egész ügyet „kisstílű hülyeség­nek" minősítette, szerinte politi­kai szándékok motiválták az egé­szet. Hozzátette, feljelenti Kotor­mán Norbertet és Prokai Gábort, a Képző- és Iparművészeti Lekto­rátus osztályvezetőjét - ők ugyanis azt állították, a vasárna­pi szoboravatáskor az alakok nem bronzból, hanem viaszból voltak. Lázár szerint ezzel az egész várost lejáratták. PROKAI KÉRDÉSÉ H! „Hogyan tud valaki, aki tudja az igazságot, nyugodt lélekkel felje­lentést tenni?" - kérdezett vissza érdeklődésünkre Prokai Gábor, a Képző- és Iparművészeti Lektorá­tus osztályvezetője, aki tőlünk hallott Lázár János polgármester szándékáról. Prokai annyit tett hozzá, nehéz higgadtnak maradni ebben a helyzetben, de megvárja azt a feljelentést. Az aradi tizenháromra emlékeztek Díszlövés Szegeden a mártíroknak Spórolósán közlekedik a dán férfi - „Karambol" a biokonferencián Étolajjal hajtja az autóját A vértanúk terén emlékezett tegnap Szeged az aradi tizenháromra. Az idei nemzeti gyásznapon a szónoklat és a koszorúzás ösz­szekötötte az 1848-49-es szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom mártírjait. Az IKVminden szempontból megfelelő cserelakást keres Félmillió, nem kettő Kevesebbet kell ráfizetni, hogy feleakkora, de új cserelakásba költözhessen egy család a Szent Mihály utcából, mint tegnap írtuk. Kétmillió helyett félmillió forint a bérleti jog értékének kü­lönbözete. Az IKV vezérigazgatója hangsúlyozta: a szociális szem­pontokra tekintettel kezelik a lakók ügyeit, mindenki számára elfogadható megoldást keresnek. MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnapi lapunkban írtunk ar­ról, hogy a Szent Mihály utca 9. szám alatti szecessziós bérpalo­tát eladja a város. Németh Ist­ván, az IKV vezérigazgatója el­mondta: a lakóknak a belváros frekventált helyén felépült, mi­nőségileg minden igényt kielé­gítő Arany János utcai lakóépü­letben ajánlottak cserelakást, ám egy részük ezt nem fogadja el. A lakók tegnapi írásunkban azt állították, hogy például egy 120 négyzetméteres polgári la­kás helyett egy feleakkora, új cserelakást kínáltak - kétmilli­ós ráfizetéssel. Soós Ferenc az IKV Rt. kezelési igazgatója ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy például egy 60 négyzetméteres új cserelakás bérleti joga a la­kásrendelet értelmében (azaz jogszabály által meghatározott 50 ezer forintos térítési díjjal számolva) körülbelül 500-550 ezer forinttal drágább, mint a dupla ekkora nagyságú, rossz műszaki állapotú, teljes felújí­tásra kijelölt épületben lévő la­kásé. A lakók állítása tehát nem felel meg a valóságnak. A fölvett jegyzőkönyvek tanúsága szerint az Arany János utcai csere csak egy lehetőség volt, de folyamatosan keresik a la­kók igényeinek megfelelő la­kást. A vezérigazgató hangsúlyoz­ta: a Szent Mihály utca 9. szám alatti önkormányzati in­gatlan 15 lakásos épület, mely­ből 7 lakás már üres, a lakók megfelelő elhelyezése megtör­tént. A napokban lezajlott tár­gyalások eredményeként a fennmaradó 8 lakásból 4 lakás bérlője jelezte, hogy elfogadja az Arany János utcai lakást. Az Arany János utcai ingatlan épí­tésekor már két bérlő kifejezet­ten kérte, hogy oda költözhes­senek. Egy lakás idős bérlője a Csongrádi sugárút környékén kér liftes panelépületben csere­lakást, rokonaihoz közeli he­lyen. Németh István szerint az IKV dokumentumokkal tudja igazol­ni, hogy a lakókat megfelelően tájékoztatta és mindkét fél szá­mára megfelelő alternatívákat kínált. Az IKV a szociális szem­pontokra tekintettel kezeli a la­kók ügyeit, igyekszik mindenki számára elfogadható megoldást találni. Az említett épület eseté­ben azonban elengedhetetlen a felújítás, ennek költsége több száz millió forint, amelyet a vá­ros és a lakók sem tudnának vál­lalni. Ezért célszerű, és a város érdekét szolgáló a döntés, hogy az épületet kiüríti és felújítási kötelezettséggel értékesíti az ön­kormányzat oly módon, hogy közben a bennlakók elhelyezésé­ről a legnagyobb körültekintéssel gondoskodik - jelentette ki a ve­zérigazgató. Huszárok és '48-as honvédok álltak az öltönyös-ünneplős, koszorú­zásra kész vezetők mellett. Az október 6-i nemzeti gyásznapon Sze­ged és Csongrád megye mai vezetői, a város diáksága és számos fel­nőtt lakója emlékezett 1848-49 hőseire és mártírjaira. A kort és han­gulatát a tegnap délutáni városi ünnepségen, a Aradi vértanúk terén, az 1849. augusztus 5-i szőregi csatának emléket állító obeliszk tövé­ben a Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület egyen­ruhába bújt tagjai idézték. Másfél év heroikus küzdelme után a győz­tesek a maguk szabályai szerint ítélkeztek, s tették 1848-49 hős ka­tonai vezetőit és az első felelős és független magyar kormány minisz­terelnökét mártírrá - összegezte a történelem könyvekből tanultakat a szónok, Sipos József. Mi a forradalom lényege? - kérdezte. Szerinte a 12 pontban foglaltak, pontosabban a polgári szabadságjogok, a polgá­ri jogegyenlőség és a népképviselet kivívása, s leginkább a jobbágyfel­szabadítás. A hősök méltatása után a vértanúk helyzetét Damjanich, Lázár és Pöltenberg, illetve a vérbíró levelét idézve érzékeltette. Bat­thyány Lajosról szólva Nagy Imre jutott eszébe és kijelentette: mind­két miniszterelnök diktatúra áldozata. A mártírok nevének hallatán fehérblúzos diáklányok egy-egy szál rózsát, sötét öltönyös fiúk egy-egy szál égő gyertyát helyeztek el az 1849. évi csatákra emlékeztető obeliszk tövénél. Koszorút vittek Sze­ged és Csongrád megye jelenlegi vezetői, illetve a politikai és civil szervezetek képviselői. Megkoszorúzták az 1958. október 6-án kivég­zett 1956-os mártír,.Kováts József emléktábláját is. A fejet hajtó sze­gediek közt elvegyült a megyéspüspök is. Miközben a téren ünnepel­tek, a város élt és lüktetett: autók és kerékpárosok lassítottak, gyere­kek ugráltak és szaladgáltak, a villamos megállt, majd csöngetett pi­cit. De még a galambok is megriadtak a kivégzett hősök tiszteletére elrendelt díszlövés fölcsattanásakor. Ú.I. Hiába a nagy érdeklődés, Niels Ottó Pedersen senkinek nem mutatta meg a csodaberendezést Fotó: Schmidt Andrea Közönséges bolti étolajjal hajtott autóval furikázik a Szegeden élő Niels Ottó Pe­dersen. Literenként 150 forintot spórol. A gépkocsiját szerette volna bemutatni az újszegedi bioépítészeti konferencián, de Gőgös Zoltán, a megújuló energiaforrá­sokért felelős miniszterelnöki biztos meg­ijesztette. Magyarországon ugyanis élelmi­szernek minősülő anyaggal - mivel nem tartalmaz jövedéki adót - nem lehet gép­járművet hajtani. Kívülről kitűnőnek látszó autóval érkezett az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Ház ud­varára a dán származású, de városunkban élő Niels Ottó Pedersen. A bioépítészeti konfe­rencián azt akarta bemutatni, hogy az étola­jat nemcsak krumplisütéshez használja, ha­nem ezzel működteti turbódízel Golf hárma­sát is. Úgy tervezte: elmcfndja a technológia lényegét, majd a bioszakemberek megtekint­hetik a motorház belsejét is. Az érdeklődés fokozására egy közönséges, félig teli étolajos flakonnal lépett a terembe. Pedersen úr bár­melyik boltban megvásárolható napraforgó­olajat önt - gázolaj helyett - a kocsijába. El is mondta, hogy az egyik multinál a dízel árá­nak feléért, 129 forintért veszi literjét. Aztán kijelentette, hogy az üzemanyagként hasz­nált étolaj nem tévesztendő össze a jóval drá­gább és mérgező anyagot is tartalmazó biodí­zellel. Autóját 1800 euróért alakították át Német­országban, ahol már húszezer ilyen kocsi gu­rul az utakon és a tapasztalat szerint a fo­gyasztás, a teljesítmény és az élettartam a be­avatkozással nem változott. Elárulta: Szege­den is tárgyal egy vállalkozóval és számítása­ik szerint itthon 250 ezer forintból megold­hatnák az átalakítást és étolajjal futhatnának egyes, meghatározott típusú dízel autók. Az étolaj legálisan használható üzem­anyagként? Niels Ottó Pedersen ezt a kérdést feltette már a közlekedési miniszternek is, aki állítólag azt válaszolta: szerinte legális. Igaz, azt ajánlotta, kérdezzenek meg mást is. Minderre szót kért a teremben tartózkodó Gőgös Zoltán, a megújuló energiaforrásokért felelős miniszterelnöki biztos és elmondta: az a magyar állampolgár, aki hazánkban élel­miszernek minősülő üzemanyaggal hajtja kocsiját, szabálytalanságot követ el és meg­büntetik. Mert nem lehet üzemanyagot adó­mentesen használni. Mivel az étolajat nem terheli a 85 forintos jövedéki adó, aki hasz­nálja, az államot megkárosítja. A büntetés a mindenkori adó tízszerese - literenként. Ez egy tanknál: 42 ezer 500 forint. A dán férfi a biztos hallatán láthatóan meg­ijedt, nem engedte, hogy autóját bárki is le­fényképezze, majd kijelentette: a bemutató elmarad. A résztvevők mindenesetre meg­tapsolták Pedersen urat, aki a konferencia résztvevőinek gyűrűjében beült az étolajhaj­tású autójába, indított és kilőtt. CS. G. L. Rákok és kagylók a Marosban elmúlt idényben. Megjelent a folyó­ban az édesvízi kagyló és a rák - ez pedig úgyszintén biztató jel. Több kiemelten védett vízi élőlény - pél­dául magyar bucó, selymes durbincs és szilvaorrú ke­szeg - is van a Ma­rosban. A tisztulás fő oka Paulovics Péter sze­rint az, hogy több, a folyót korábban szennyező romániai gyárat bezártak, a még működők pedig a Maros középső és felső szakaszán van­nak. A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület szakértője ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az elhagyott bá­nyák meddőhányói továbbra is veszélyt jelentenek. MUNKATÁRSUNKTÓL A vértanúk emlékére gyertyát gyújtottak a fiatalok Fotó: Gyenes Kálmán Horgászok és ter­mészetvédők egy­aránt azt tapasztal­ják, a Maros vize évről évre tisztább lesz. Ékes bizonyí­tékai ennek például a ragadozóhalak, amelyekből egyre több akad mostan­ság a horogra, és pontyból is figye­lemre méltó meny­nyiséget fogtak az 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom