Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-10 / 212. szám

10 SZIESZTA-REJTVÉNY 2005. szeptember 10., szombat Farkas Bertalan második születése HUSZONÖT EWEL EZELŐTT REPÜLT AZ EGYETLEN MAGYAR ŰRHAJÓS Kilencvennegyedikként járt a világűrben. Soha nem készült űrhajósnak, mégis: a magyarok közül ö volt az első és eddig egyetlen asztronauta. Farkas Bertalan 25 évvel ezelőtt, 1980 májusában az orosz egységgel nyolc napot töltött az űrben, a Szoljut és Szoljuz űrkomplexumokon végeztek kutatást. Nemrég a Szegedi Ifjúsági Napokon fiatalok százai faggatták űrutazásáról, s mi is ezt tettük. - Már gyerekkorában is űrhajósnak készült? - Nem, sőt nagyon sok kollégámmal ellentétben még pilóta sem akartam lenni. Focistának készültem, tűzoltónak, mozdonyvezetőnek, mint a korombeli gyerekek. A falumban, Gyulaházán volt egy barátom, az édesapja vadászpilóta volt. Ez egy kicsi közösségben óriási teljesítmény. Amikor hazajött, megfogtam a bőrkabátját, elkértem, hogy belebújhassak. Talán ez volt, ami megfertőzött. Ráadásul később tanárommá lett, amikor a Kiliánon pilótatojás voltam. A fiatalok is ismerik - A vadászpilóta hivatástól már csak egy lépés az űr? - Az teljesen más műfaj volt, olyan távoli, megfoghatatlan dolog, hogy meg sem fordult a fejemben. Könyveket olvastam erről a témáról, de a nyolcvanas években tisztában voltunk azzal: nagyon nehéz és hosszadalmas az űrpilóták kiválasztása, kicsi az esély arra, hogy eljussunk az űrbe. A hatvanas években például nem repülhetett az, akit műtötték, vagy tömött foga volt. Húsz évvel később azonban már ez is megváltozott, egyik sem volt akadály. Tömött fogam is volt és vakbélműtétem is. Maga a repülés valami felfoghatatlan dolog. Amikor egy vadászpilóta szuperszonikus géppel repül, 18 ezer méteren, többszörös hangsebesség fölött - az maga a csoda. S ha az ember egyszer belecsapott a repülésbe, akkor mindig az újdonságot, a megmérettetést keresi. Az űrrepülésre önkéntes volt a jelentkezés. A magyar honvédség katonái voltunk, de ez a program, amelyben részt vettem, a békés célú űrkutatás programja volt. S ezt nagyon szeretném hangsúlyozni. Óriási lehetőséget kaptak az akkori szocialista országok a Szovjetuniótól. Hiszen tudjuk: sem műszereket, sem űrhajósokat nem egyszerű felkészíteni az űrrepülésre. - Végül önt jelölték a nagy útra, Magyari Béla maradt a Földön. Meg tndták tartani a baráti-bajtársi viszonyt? Nem lett sértődés a rivalizálás vége? - A kérdés önmagában nagyon jó. De minden jelentkező - a kubaiak, a csehek, a bolgárok, és mi, magyarok is - tudatában volt annak, hogy csupán két pilóta kerül Csillagvárosba, és közülük egy fog repülni. Ezt tudta Magyari Béla, és tudtam én is. Ami engem illet, kicsit másképp látom a dolgot. Egy szuperszonikus pilóta életében nem lehet annál csodálatosabb, mint hogy részt vehet egy űrhajós kiképzési programban, legyen az a világ bármelyik részén, a Szovjetunióban vagy az Egyesült Államokban. Már a földi kiképzés is majdnem olyan, mintha repülne az ember. Az űrbe eljutni persze egészen más dolog. Bélával nagyon sokszor beszéltünk erről. Ha már kint vagy, és részt veszel a kiképzésen, persze, hogy szeretnél repülni. Eddig csupán 434-en repültünk a hat és fél milliárd emberből. És a 434 mögött sok-sok ezer dublőr van, akik nem jutottak soha a világűrbe. Magyari Béla hihetetlen emberi oldalát mutatta meg, amikor én a világűrben voltam. Sokat töprengtem rajta, de persze nem tudom, én hogyan fogadtam volna, ha nem repülhetek. De nekem ez adatott, ezt kellett végigcsinálni. És nagyszerű dolog, hogy 25 év után, bárhová is megyek az országban, emlékeznek rám, faggatnak, kérdezősködnek. És a fiatalok is tudják, hogy van egy magyar űrhajós, és ismerik a nevét is. Az emberek nem felejtettek el, és ez tartja bennem a lelket. TUdom, még egyszer nem jutok a világűrbe. Égy ilyen program rengeteg pénzbe kerül, és nincs az a magyar kormány, amely ezt biztosítani tudná. 90 perc alatt a Föld körül - Mire gondolt az űrhajó fellövésekor, amikor a startnál hallotta a visszaszámlálást? - Nem volt könnyű. A startra ma is emlékszem, mind a ketten izgultunk. Kubaszov is, pedig ő akkor repült harmadszor. Én meg örültem, hogy minden másodpercet túléltem. 9 perc 20 másodpercig repültünk, ehhez egyetlen vadászpilóta sem szokott hozzá. Nehéz elviselni, hogy ilyen hosszú ideig tart a 4,5 G-s túlterhelés. Sokszor megkérdezték, hogy hol jobb, fönt vagy lent. Erre az a válaszom, hogy a Földön a legjobb - az űrrepülés után. Amikor viszszajössz élve, egészségesen, és kívülről püföli a kabinodat a mentőcsapat - ettől csodálatosabb nincs. Ez egy második születés. A startnál magadra maradsz a társaddal, de a viszszatérés során érzed azt a hihetetlen szeretetet, azt a hatalmas tiszteletet, amelyet azok tanúsítanak, akik soha nem kerülnek a világűrbe: a háttérszemélyzet. Még minden porcikád meleg, még szkafanderben vagy, és sután öleljük egymást, mert nem férnek oda hozzám, végül csak az orrunkat dugjuk össze. Ez valóban olyan mint egy gyermek születése. Ott van valaki, aki nagyon messziről érkezett - és nem tudnak mit kezdeni vele, akkor az öröm. - Milyen volt kinézni az űrhajó ablakán? Gondolom, nem volt tériszonya. - Persze, az nem volt. Nem sok ember repült 18 ezer méteren a vadászpilótákon kívül. Nem sok ember látja olyan magasból a Kárpát-medencét. De 350 ezer méterről nézve megint más. Akkor, amikor 90 perc alatt megkerülöd a Földet, gyorsan maradnak el mögötted a kontinensek. Az emberi értelemben vett évszakok ott változnak alattad 90 perc alatt: a déli félteke jégsapkái után Dél-Amerika sivatagjait látod, amikor beesel az Egyenlítő fölé. Aztán jön Európa májusban repültünk, tavasz volt -, majd az ausztrál sivatag. Amit megkomponált Vivaldi A négy évszak című művében, az az űrhajósoknak ott fent nagyon sokszor eszükbe jut. Tizenhatszor kerülöd meg a Földet 24 óra alatt! Mindig más és más a napkelte és a naplemente. Ez egyrészt hihetetlen, másrészt elmondhatatlan. Ezt át kell élni! Nem lehet elmesélni az első szerelmet, sem az első űrrepülést. Tudomány az űrben Számos tudományos munkát végzett az űrben ezek szerint egy jó értelemben vett polihisztort tisztelhetünk önben. - Az űrkutatás nagyon öszszetett dolog. Ha csak a főbb területeket veszem: környezet- és természetvédelmi célzattal felvételek elkészítése, analízis, orvosbiológia. Fantasztikusan komoly dolgok. Ha ez nincs, a Mars körüli repülés nem működik. Anyagtechnológia - a különböző chipek és kristályszerkezetek kialakítása, a világűrben törNÉVJEGY Farkas Bertalan űrhajós, repülőtiszt Született: Gyulaháza, 1949. augusztus 2. Képzések: Kilián György Repülő Műszaki Főiskola, repülőtiszti kiképzés a Szovjetunióban. 1972-1978: vadászpilóta a pápai vadászrepülő alakulatánál. 1978-1980: űrhajós kiképzés a szovjetunióbeli Csillagvárosban. 1980. május 26-június 3.: az Interkozmosz-program keretében Valerij Kubaszov, Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósokkal nyolcnapos űrrepülést hajt végre. Az űrben orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket folytatnak. 1986: elvégzi a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karát. Ez évtől az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjában dolgozik. 1995: dandártábornokká léptetik elő, a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettese. 1996-1997: katonai attasé az Egyesült Államokban. 1997 óta nyugállományú dandártábornok. Az Atlant-Hungary nevű légitársaság résztulajdonosa. 1989-től a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának tagja. Hobbi: sport, természet, zene, könyv ténő gyártása. Mikrobiológia manapság olyan csodálatos kísérleteket végeznek fent a tudomány összes területein, amelyek egyszer nagyon sokat jelentenek majd az emberiség számára. - Sok cikk jelent meg arról néhány éve, hogy sem az amerikai Holdra szállás, sem Gagarin űrrepülése nem volt valóságos. - Farkas Bertalan űrrepülését is megkérdőjelezték a rendszerváltó '90-es években. Pedig jelentem: ott voltam. Amit Gagarinról és az amerikaiakról mondanak, természetesen nem igaz. - Ügy érzem, egy boldog, elégedett emberrel beszélgettem. - A nemzetek sorában hetedikként vihettem fel a világűrbe a piros-fehér-zöld lobogót. A 94. űrhajós voltam a 6,5 milliárdból. Méltán lehetek ezért büszke, boldog és megelégedett. NYEMCSOKÉVA Új csillagászati hírportál mm Egy hónappal az október 3-i napfogyatkozás előtt a Magyar Csillagászati Egyesület munkatársai új hírportált indítottak, amelyet egyaránt szánnak a nagyközönségnek és a tudományág iránt komolyabban érdeklődő amatőr csillagászoknak, pedagógusoknak is. A csillgaszat.hu címen elérhető portál nemcsak e tudományág nemzetközi eredményeiről tudósít, hanem a magyarországi eseményekről, aktualitásokról is. Mit esznek majd a Mars-utazók? MTI Mars-kenyér zöldparadicsom-lekvárral, „spirulina-galuska" (vitaminban és fehérjében gazdag mikroalga), burgonyából és paradicsomból készült krémes - néhány azokból a finom ételekből, amelyeket a francia Alain Ducasse-társaság (ADF) és a GEM kereskedelmi hálózat gondolt ki az Európai Űrügynökség (ESA) számára a jövőbeli Mars-missziókhoz. Az eddigi pirulák, kiegészítők, előre készített ételek már nem elégségesek. A múlté már az „egyenízű" szendvics, vagy püré, amit Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmjében esznek. A 2030-ra tervezett űrutazás 24 hónapot vesz igénybe, az űrhajósoknak változatosabb és friss élelemre van szükségük fizikai és pszichológiai kondíciójuk megőrzése céljából. Az ESA Melissa-programjának keretében végzett kísérletek alapján kilenc zöldség termeszthető az utazás alatt az űrhajóban, vagy a célplanétán egy speciális üvegházban, amelyben a levegőt, a vizet és a hulladékot elemekkel reciklálva létre lehet hozni a megfelelő ökorendszert. Ezek a növények a szója, a saláta, a paraj, a kukorica, a rizs, a burgonya, a hagyma, a spirulina és a paradicsom. Kísérleti termesztésük gravitációmentes körülmények között most fejeződött be. A felsorolt növények képezik majd az űrhajósok menüjének negyven százalékát. A többit és az olajat, a vajat, sót, borsot a Földről viszik magukkal. - A legnagyobb kihívás az volt, hogy ebből a kilenc növényből kellett változatos ételeket kigondolni, méghozzá egyszerű elkészítési móddal. Ezenkívül kevés sót használhattunk, igaz, engedélyeztek több zsírt és cukrot, mivel ezek alapvető szerepet játszanak az íz fokozásában - mondta el a La Repubblica című olasz napilapnak Armand Arnal, az ADF séfje. Mivel az űrhajósoknak a hagyományos terítékről is le kellett mondaniuk, a GEM kikísérletezett egy sor praktikus űredényt és egy Glace (jég) nevű önhűtőt, amely percek alatt lehűti az ételt. Elve egyszerű és évszázadok óta alkalmazott: a vízpára szolgál az anyag- és kecskebőredények tartalmának hűtésére. Ezt a fizikai jelenséget szinte véletlenül fedezték most fel űrszámítások szimulációja során, és pontosan ellenőrizni tudták, hogyan jön létre a hűtő hatás. Ennek alapján tervezték meg a Glace-t. Sokszor megkérdezték, hogy hol jobb, font vagy lent. Erre az a válaszom, hogy a Földön a legjobb - az űrrepülés után FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT