Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-10 / 212. szám

Szombat, 2005. szeptember 10. SZIESZTA 11 9 SZEMKÖZT A városvezetéstől függ, lesz-e SZIN a jövőben Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt. Az e heti adásban Boros Gyulát, a Szegedi Ifjúsági Ház vezetőjét faggatta Vass Imre szerkesztő-riporter és Szabó C. Szilárd újságíró a Szegedi Ifjúsági Napokról. MUNKATÁRSUNKTÓL - Mi küzdeni fogunk azért, hogy a következő években is legyenek Szegedi Ifjúsági Napok, de ez függ a mindenkori városvezetéstől - válaszolta egy kérdésre a rendezvény főszervezője. A Szegedi Ifjúsági Ház igazgatója, Boros Gyula elmondta: a szervezők-rendezők jónak ítélték meg az idei fesztivált. Hangsúlyozta, három éve, 2003-ban még csak 11 ezren, idén pedig már több mint 28 ezren vettek részt a rendezvényen. Ez is azt bizonyítja - mondta -, hogy van létjogosultsága a fesztiválnak, amely idén 82 millió forintos költségvetésből gazdálkodott. A rendezvényt 400 ezer forintos veszteséggel zárták. A SZIN büdzséjének 50 százaléka jegybevételből, 15 százaléka önkormányzati támogatásból, 35 százaléka pedig a szponzoroktól és a területértékesítésből származott. Elhangzott, hogy 2003-ban nagyobb arányban támogatta a város a fesztivált, amelyen idén a látogatók 52 százaléka nem szegedi volt. A Cure-koncertre több nézőt vártak. Boros elmondta, sokan valószínűleg azért nem jöttek el, mert nem hitték el, hogy Szegeden lép fel a világ legdrágább fesztiválzenekara. Az IH vezetője szerint nem lehet összehasonlítani a SZIN-t a Szigettel, mert az utóbbinak a területe és a költségvetése is jóval nagyobb. A Sziget ebben az évben másfél milliárd forintból gazdálkodott, amelynek - Boros Gyula szerint - 75 százaléka volt szponzori pénz. Az igazgató úgy véli, a SZIN-t csak más vidéki fesztiválokkal (VOLT Fesztivál - Sopron, Tokaj-Hegyalja, EFOTT) lehet összevetni. - El kell döntenünk, hogy kinek csinálunk programot. Mi a szegedieknek szeretnénk. Úgy vélem, hogy az ötödik-hatodik fesztivál után már meglesz az egyénisége, az arca a SZIN-nek - fogalmazott. Elhangzott: a szervezők gondolkodnak azon, hogy júniusra tegyék át a SZIN időpontját, így nyárzáró helyett nyárnyitó fesztivál lehetne a szegedi rendezvény az országos programok sorában. Elcsavart toronyház Különleges toronyházat adtak át a közelmúltban a svédországi Malmőben: az épület tetőzete az alapzathoz képest 90 fokkal el van fordítva. A házat kilenc tömbből építették fel, s e tömbök mindegyikének az éle 10 fokkal elfordul az alatta lévőhöz képest. Az 54 emeletes házat - amelynek alsó emeletein irodák, felső szintjein luxuslakások lesznek - Santiago Calatrava spanyol építész tervezte. FOTÓ: MT1/AP/GISELA SVEDBERG POZSONY NAPRÓL NAPRA SZÉPÍTI ÉRTÉKES KINCSEIT Várral koronázott Pozsony vára a Duna fölött Úti célként manapság még ritkán lebeg a Dél-Alföldről külföldre vágyakozók szeme előtt. Ám Prágába sietve (merthogy a cseh főváros viszont a magyar barangolók nagyon kedvelt célállomása), a város központját elkerülve persze megcsodáljuk a Duna fölött magasodó várát, a lassan hömpölygő folyam fölött átívelő szép hídját, s megjegyezzük: egyszer talán Pozsony nevezetességeivel is meg kellene ismerkednünk. Nos, jómagam csak azt ajánlhatom: aki remélt szép őszünkön elutazik, ha csak teheti, töltsön el egy-két napot a történelmi tanulmányainkból is jól ismert szlovák fővárosban, s ígérem, számos meglepetésben lesz része, felejthetetlen emlékekkel a tarsolyában térhet haza. Pozsony mint főváros már fekvése miatt is nagyon különleges, hiszen talán a világ egyetlen olyan fővárosa, amelynek városhatára egyben országhatár is. Szinte va'lószínűtlenül elbújik Szlovákia nyugati csücskében, nem csoda hát, hogy a nem éppen nagy országban is lakik olyan, akinek több mint 400 kilométert kell utaznia ahhoz, hogy saját fővárosába elérjen. Ez persze közel sem jelenti azt, hogy Pozsony (Bratislava) a perifériára szorulna. Sőt a pozsonyi körzet mostanság Európa egyik legdinamikusabban fejlődő része. A város szinte minden pontján építkezés zajlik. Ha valaki mondjuk 15-20 éve járt utoljára a szlovák fővárosban, nyugodjon meg, nem tévedt el, csupán a világ alakult át annyira körülötte, hogy nem ismer rá. Míg korábban az egyébként számos értékes épülettel bíró város kicsit kopottnak, netán szürkének tűnt, addig ma már híres óvárosa ezernyi színben pompázik. Az ötvenezer lakosú történelmi központban számos magyar vonatkozású emlékkel is találkozhatunk, köszönhetően annak, hogy Pozsony ezer éven át a Magyar Királyság része, mi több, híres koronázó városa volt, ahol 1563 és 1830 között 11 király és 8 királyné fejére tették fel a koronát. Az egykoron a magyar országgyűlésnek is otthont adó városban előszeretettel építettek palotákat a magyar főnemesek. Pozsonyban barangolva érdemes megnézni, milyen körülmények között is fogadta vendégeit mondjuk Zichy gróf, hol laktak a Pálffyak, a Csákyak, az Esterházyak. A szlovák köztársasági elnöki palota is eredetileg egy magyar fűúr, Grassalkovich Antal kerti nyaralójának épült 1760-ban. A városfejlesztési hevületben persze nem csupán a már említett paloták öltöztek új ruhába a rendszerváltozás után. Pozsony belvárosának szinte minden épülete megújult, s a reneszánsz, barokk, rokokó, s ki tudja még hány építészeti stílust képviselő házak között órákig sétálhat az idegen úgy, hogy percenként kényszert érezzen a fényképezésre. Ha pedig megfáradt barangolása során, több tucatnyi söröző, kávézó, étterem közül választhatja ki a számára leginkább vonzót a megpihenéshez. Az áraktól nem kell elrettennie, ugyanis az étel- és italárak mérsékeltebbek a magyarországiaknál, bár az is tény, hogy Pozsony a legdrágább szlovákiai város - legyen szó étkezésről vagy akár szállásról. Mint Szlovákiában élő magyaroktól hallottam, ez nem véleden, ugyanis Pozsony nem csupán látnivalókat, hanem a szlovákiai átlagnál jóval magasabb fizetéseket is kínál. Ezt persze a Kelet-Szlovákiában élők, nem egyszer a munkanélküliséggel szembesülök nem kis irigységgel szemlélik, mint mondjuk teszszük azt mi, vidéki magyarok is, ha saját fővárosunk kerül szóba. A turistát persze ez a probléma nem tudja hosszabb időre lekötni, hiszen meg kell még néznie a Mihály-tornyot, a Lőpor-tornyot, a Szent Márton koronázó templomot, a Fő teret, a városházát, a Ferencesek terét. Hogy aztán megcélozza a híres pozsonyi várat, ami egy 85 méteres dombon magasodik a város fölé, mintegy megkoronázva azt. Mai formáját a IX. század óta számtalan átépítés után nyerte el. A várból, vagy a mellette álló szlovák parlament épületének teraszáról pompás kilátás nyílik a városra. Ám ha valaki igazi kuriózumra vágyik, ballagjon végig Pozsony híres, a '70-es években, magyar mérnökök tervei alapján épített függőhídján, aminek tetejére egy lift röpíti fel. Onnan aztán még egy páratlan, bár nem igazán szemet gyönyörködtető látványban is lehet része. A Duna másik partján terül el Európa legnagyobb lakótelepe, a Petrzalka, amelynek méreteire csak néhány jellemző adat: építését 1976-ban kezdték meg, volt időszak, amikor egyszerre 10 ezer munkás építette, és betondzsungelében 120 ezer ember él. Hogy itt miként lehet megvaA SZERZŐ FELVÉTELEI Szlovákia népessége alapján Európa 22. országa. Napjainkban 5,4 millióan élnek a 49 ezer 38 négyzetkilométeres államban, amely 1993. január l-jén lett önálló, pár nappal később az ENSZ, majd 2004. május l-jén az Európai Unió tagja. A lakosság 57 százaléka lakik Szlovákia közel 140 városában, amelyek közül a 364 négyzetkilométeren elterülő Pozsony messze a legnagyobb. Pozsony az I. világháborút és az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követően, 1919. január l-jén lett Szlovákia fővárosa. Tizenhét városrészben 450 ezer lakos lel itt otthonra. A szlovák városrangsorban Kassa (Kosice) követi a fővárost (240 ezer polgár), míg a bronzérmes Eperjesen (Presov) közel 100 ezren laknak. lósítani egy panelrekonstrukciós programot, az számomra rejtély. No persze, ez inkább a szlovákok gondja, akik szemlátomást igencsak ügyesen küzdenek meg problémáikkal. A rohamléptekben fejlődő Pozsony dinamizmusa lenyűgöző, s biztosra veszem, aki felkeresi ezt a várost, ahhoz is kedvet érez majd, hogy hosszabb kirándulásra vállalkozzék északi szomszédunknál. BÁTYI ZOLTÁN Belvárosi utca teraszokkal és felújított épületekkel