Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-17 / 13. szám

SZOMBAT, 2005. JANUÁR 15. «AKTUÁLIS* 5 - Üljön be a vécés néni mellé az, aki úgy gondolja, tömeges igény van a nyilvános illemhelyekre Szegeden... - fakadt ki Hódi Ist­ván, a Bartók tén WC tulajdono­sa, akit azért hívtunk föl, mert az évekkel korábban bezárt házikó falán fölirat hirdeti: az épület el-» adó. Arra célzott, hogy lapunkban többször is megírtuk az idegenfor­galmi szezonban, hogy kevés a nyilvános illemhely a városban. Aki az utcán szorult helyzetbe ke­rül, kénytelen bekéredzkedni va­lamely cukrászdába vagy étterem­be, ahol fogyasztani is illik vala­mit, mert nem nézik jó szemmel a nyílegyenesen a WC-be indulót. A Szegedi Jégkunyhó Kft. ügy­vezetője tapasztalatból beszél: ő üzemelteti az Aradi vértanúk te­rén nemrég fölújított illemhelyet is, amelynek nagyobbik felében büfé működik. Nem véletlenül: a WC önmagában nem hozna any­nyi bevételt, amennyiből akár csak rezsire futná. A központi orvosi rendelővel átellenben álló házikó mellékhe­lyiségét naponta 5-20 vendég lá­togatja; a legerősebb napokon sem szökik a forgalom 25 fő fölé. Hódi István szerint a magyarázat az, hogy a környéken hemzseg­nek a bisztrók, vendéglők, kocs­mák és kávézók, s természetesen mindegyikben van WC is. A ven­dégek nyilvánvalóan helyben könnyítetlek magukon, akit pe­dig az utcán ér cl a szükség, be­térhet bármely közhivatalba is. A Bartók téri illemhely fölújítá­sára már engedélyes terv is készült. Eszerint - az Aradi vértanúk téri­hez hasonlóan - itt is kétharmad részben valamilyen üzlet foglalná el a több mint 50 négyzetméteres területet, a kisebb fertályon üze­melhetne az illemhely. Az átalakí­táshoz szerkezetig kellene vissza­bontani, s mindenestül átépíteni a házikót. A fölújítás becsült költsé­ge legalább 6 millió forint. NY. P. Egy szép, napos délelőtt a szegedi használtautó-piacon A Cserepes sori Lada szaga Országosan ismertté vált a szőregi rózsaünnep és a szegedi hídi vásár Reklámozzák Annát, Dórát Míg a lányok izgulnak és tanulnak, a fiúk inkább buliznak Vizsgaidőszak éjjel-nappal Üzlet és nyilvános WC működne a Bartók téri házikóban Illemhelyet vegyenek! Vevőre vár a szegedi Bartók téren évek óta zárva tartó nyilvános WC. Tulajdonosa szerint az illemhely üzemeltetése önmagában vesztesé­ges, ezért kétharmad részben egy üzlet működne a kis épületben. Folytatás az 1. oldalról A bejáratnál jól megtermett ku­tyák bámulták egykedvűen az ér­kezőket, égett gumiszag terjen­gett a levegőben, a távolban egy autót túráztattak. Kigyúrt, fuk­szos legények, kisgyermekes csa­ládok, magányos férfiak vizslat­ták a járműveket, amelyek között egyaránt akadt kivikszolt autó és poros-saras csotrogány. nem zárult le, Szeged gyógyvizeit már érde­mes reklámozni, hiszen még a városban is kevesen tudják, hogy a két parton kétféle gyógyhatású víz fakad. A másik újdonság, a műemlék épületben működő élményfür­dő, az Anna a régi fővárosi fürdők felújítá­sáig egyedülálló kínálatával Magyarorszá­gon. Először idén kerül bele Szeged kínálatába az egyetem tanulmányi és információs köz­pontja is, amely az üzleti turizmust élénkít­heti: megfelelő környezetet biztosít közepes méretű konferenciák számára. Szeged első félévi kulturális rendezvényei közül a májusi hídi vásár és a júniusi szőregi rózsaünnep a legkiemelkedőbb esemény, amelyek mára már országosan is ismertté váltak. A Szeged napja köré csoportosított programoknak köszönhetően a pünkösd utá­ni héten megmozdul az egész város. A hídi vásárral egyszerre a Széchenyi téri borfeszti­vál kínál további programot, a Roosevelt té­ren pedig a szegedi gulyást kóstolhatják meg az érdeklődők. Más, kisebb idegenforgalmi jelentőségű rendezvényeket is megpróbál a Tourin­form-iroda népszerűsíteni. Mihály Illés a 75 éves a dóm programjait, a második szegedi tavaszi fesztivált, a szegedi vers ünnepét, a gyermek- és ifjúsági néptáncfesztivált, az egyetem tavaszi fesztiválját említette. M. B.I. KÉT CSILLAG Ha arra vagyunk kíváncsiak. Szeged mennyire je­lentős turisztikai célpont Magyarországon, leg­egyszerűbb a híres francia Michelin cég zöld úti­könyvének csillagait megnézni. A könyv címe Bu­dapest és Magyarország, így már eleve jelzi, a fő­város idegenforgalmi szempontból a külföldi szerzők szemében akkora súlyú, mint az összes többi úticél együtt. Egy magyar város, Pécs ka­pott három csillagot. Szeged két csillagjával Egerrel, Kecskeméttel, Sopronnal egy kategóriá­ba került. Igaz, a kötet szerzői még a Kárász utca felújítása előtt jártak a városban. A Szegedi Tudományegyetemen január 28-áig tart a vizsgaidő­szak. A hallgatók számára ilyen­kor egybefolynak az éjjelek és nappalok. Mindenki igyekszik bepótolni azt, amit év közben elmulasztott. A hét végén a Her­mán Ottó Kollégiumban kér­deztünk meg egyetemistákat ar­ról, hogyan állnak a vizsgáik­kal. A decemberi ünnepek és az év végi hajrá után holt szezonnak tűnik a január. Az év első hónap­ja azonban nem mindenkinek számára eseménytelen. A Szege­di Tudományegyetemen decem­ber 20-ától január 28-áig tart a vizsgaidőszak. Németh Ágnes és Oláh Csilla szobatársak az egyetem Temes­vári körúton lévő Hermán Ottó Kollégiumában. - Az előző éjjel egy óráig tanul­tunk, mindkettőnknek van még hátra vizsgája - mosolyognak ál­mos szemekkel. Ágnes Túrkevé­ről érkezett Szegedre, jelenleg harmadikos az egyetem angol szakán, de mellette fizikát is ta­nul. - Január másodika óta nem voltam otthon, hétfőn vizsgá­zom nyelvészetből, úgyhogy iz­gulok - mondta Ágnes. Akitől megtudtuk: volt már, hogy nyug­tatót kellett bevennie. Hozzátet­te: nem ez a jellemző, inkább unja a tanulást, elmegy futni a li­getbe. Oláh Csilla egy Székesfehérvár melletti kis faluból, Jenőből jött Szegedre. Csilla mesterségesin­telligencia-kutató szeretne lenni - Programtervező matemati­kus szakra járok. Szerencsére már csak egy vizsgám maradt, amit kedden szeretnék letenni, ezért nem mentem haza a hét vé­gén - magyarázta. Elmondta: kó­lát iszik éjjelente, hogy fent tud­jon maradni. Hegedűs Gábor és Sárosi Lász­ló is a Hermán Ottó Kollégium­ban él. Mindketten Szegeden maradtak a hét végére, de nem a vizsgák miatt. - Általában hangulat kell ah­hoz, hogy rávegyem magam a ta­nulásra. Szeretem, ha zajlik kö­rülöttem az élet, engem nem za­varnak a szobatársak - mesélte László, aki jogásznak készül. El­mondta, csak ilyenkor bújja a könyveket, év közben ugyanis nem sokat tanul. Ez azonban nem akadályozza meg abban, hogy ne menjen el vizsgaidő­szakban is egy-két bulira. - Én sem vagyok aggódó típus. Ha szorít az idő, leülök és megta­nulom az anyagot. Egyetlen problémám, hogy a kollégium­ban nehezebben fog az agyam. Itt mindig van valaki, aki rávesz ar­ra, hogy tartsak egy kis szünetet - mondta Gábor. Kollégiumi háló- és tanulószoba Fotó: Karnok Csaba Ülve várják a vevőt Egy Audi A6-osban két édes gyermek játszott. A hat év körüli kislány öccsét csiklandozta a hátsó ülésen - kacagásuk kihal­latszott a járműből. A tulajdono­sok zöme egyébként az autóban ülve várta az érdeklődőket, amin nem csodálkoztunk, hiszen húsz-huszonöt perc elteltével ­bár szépen sütött a nap - a mi ke­zünk is fázott. Idősb férfi száz­ezerért kínálta piros, szakadt Zsiguliját. Az ablaktörlő alatt el­helyezett, kézzel írott papíron je­lezte, hogy Simson motort is be­számít. Egy harmincéves fiatal­ember 3 millió 900 ezer forintot kért az automata sebváltós BMW 320-asáért. - Most hoztam ki először a ko­csit. A „háromkilenc" csak irányár, lehet alkudni. Kell a pénz, mert lakást akarok venni ­mondta a férfi, aki kérte, ne sze­repeltessük nevét a cikkben. Sze­rinte a szegedi csak olyan autó­mutogatós piac, kevés üzlet köt­tetik. Elmondta, még próbálko­zik majd, de ha így nem „megy el" a kocsi, akkor meghirdeti. Marika továbbra is tekerni fog A hátsó traktusban a manapság oly divatos robogókat kínálták. Farkas Sándor 120 ezerért kínálta elektromos robogóját. Azt mond­ta, hogy egy töltéssel negyven kilo­métert is el lehet menni a német Egy ifjú piacozó. Az érdeklődők inkább csak „csipegetik" az autókat Fotó: Schmidt Andrea kétkerekűvel. A hetven körüli sze­gedi férfi tavaly áprilisban vásárol­ta a motort, amit igen keveset használt. Ma már nem is ülhet fel rá, mert az orvos - magas vérnyo­mása miatt - eltiltotta a vezetés­től. Helyette kerékpározik, de azt is csak ritkán. Beszélgetésünk alatt egyre többen álltak meg és vették szemügyre a járművet, amit Sanyi bácsi beindított a kedvünkért. A motornak hangját sem lehetett hallani. „Az áram pönölését akkor sem hallod, ha denevér vagy" - je­gyezték meg mellettünk. Két kö­zépkorú férfi bizonyos Marikáról beszélgetett, akinek szerintük jól állna a járgány, de amikor megtud­ták, mennyire tartja az öreg, le­mondtak a motorról, mondván: Marika tekerje csak továbbra is a biciklit, ennyit nem költenek rá. Piaci sajátosságként feljegyezhet­jük, hogy annál a járműnél, ahol két-három ember megáll, ott előbb-utóbb kisebb csoportra verő­dik össze. Ha ráadásul még az au­tót is beindítják, és behajolsz a mo­tortérbe, egymás után mondják a körülötted álló „szakértők", mi ko­tyog, csörög, zörög. Ötödik sebesség a Szovjetunióban így volt ez egy 1986-os Lada 2105-ös esetében is. A tulaj 240 ezerért kínálta a fényesre suvic­kolt, rendkívül jó állapotban lévő autóját, amiben a fiatal érdeklődő az ötödik sebességet kereste. A tu­lajdonos felvilágosította, hogy húsz évvel ezelőtt még nem volt divatban az ötödik sebesség a Szovjetunióban, ahol a gépet gyár­tották. A potenciális vásárlók min­dent megvizsgáltak a Ladán: meg­hallgatták a motort, belenéztek a csomagtartóba, beszagoltak az utastérbe, majd beültek a kocsiba. A tulaj az érdeklődőkkel próbaútra indulva odasúgta nekünk, 200 ezernél alább nem adja kocsiját. Azt már nem vártuk meg, hogy vé­gül is nyélbe ütötték-e az üzletet. Balogh István a fiának jött autót nézni a piacra. Elmondta, hogy egy nagyobb, dízeles kocsit szeret­ne vásárolni 1 millió 300 ezer fo­rint körüli áron, de eddig csak benzineseket látott. Megtudtuk, hogy a gyerek Fiat Linójával hat­szor volt kinn a piacon, de nem tudta eladni. A jármű nemrégi­ben „háznál, hirdetésre kelt el". - Mert nagyon sokan csak csi­pegetik az autókat - szólt közbe Miklós Gábor, aki egy Opel Ast­rát árult. A férfi közölte, tud olyan autót ajánlani, ami megfe­lel Balogh Istvánnak. sz. c. sz. A tavaly elkészült szegedi fejlesztéseket most lehet megismertetni a nagyközön­séggel. Az Anna-fürdőt, Újszeged „új" gyógyvizét, vagy az Ady téri konferen­cia-központot be kell vezetni az idegen­forgalmi piacra. Egyre ismertebb viszont Szeged néhány kulturális rendezvénye, mint például a rózsaünnep, vagy a hídi vásár. A tavaly befejeződött szegedi fejlesztések a város turisztikai vonzerejét is növelik. Sze­ged város népszerűsítése során hangsúlyoz­zák majd az Anna-fürdő, a konferencia-köz­pont elkészültét, és bemutatják az újszegedi Dóra-kút gyógyvizére épülő fürdőket, szállo­dát - ígéri Mihály Illés. A Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. igazgatója sze­rint Szeged kulturális kínálata jól kiegészíti a város hagyományos és új attrakcióit. A városlátogató turisták csalogatásá­ban könnyebbség, hogy tavaly Európa Nostra-díjat kapott Szeged a Kárász utca és a Klauzál tér felújításáért. A címet Eu­rópai örökség-díjként szokás magyaráz­ni, egyszerűsíteni - utalva a világörök­ségre. Újjászülethet a gyógyturizmus Szegeden. Az újszegedi termálvizet tavaly gyógyvízzé nyilvánították, az újszegedi fürdők hama­rosan országos gyógyfürdővé, a Forrás gyógyszállóvá válhat. Bár a folyamat még Lányok és asszonyok a szőregi rózsaünnepen Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom