Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-09 / 237. szám

Szombat, 2004. október 9. SZIESZTA 13 JURONICS TAMÁS A 30., MÁTÉ BENCE A 32. HELYEN ÁLL A MAGYAR HÍRLAP LISTÁJÁN Együtt az ötven legsikeresebb fiatal A napokban jelent meg a Magyar Hírlap kiadványa, amely az 50 legsikeresebb magyar fiatalt mutatja be. Az összeállításban - amelyben határon túl élő sikeres fiatalok is helyet kaptak - a szegedi kötődésű Juronics Tamás koreográfus és Máté Bence természetfotós is szerepel - a 30. és a 32. helyen. A legjobb ötven rangsorát Miklósa Erika operaénekes vezeti, s bekerült a sikeres csapatba a Bagi-Nacsa humoristapáros, a televízióból jól ismert Till Attila és Nóvák Péter, valamint Laky Zsuzsa szépségkirálynő is. A 50 legsikeresebb magyar fiatalról készített kiadványt fellapozva örömmel nyugtáztuk: Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett táncos-koreográfusa, és Máté Bence természetfotós is helyet kapott a rangos listán. Igaz, egyikük sem szegedi - Juronics Tatán született, Máté pedig Pusztaszeren él mégis szegedinek tekintjük őket. A Szegedi Kortárs Balett koreográfus-táncosát próba előtt értük el telefonon. Mint mondta, öröme nem felhőtlen. - Nagyon örülök a díjnak, jólesik, hogy benne vagyok a legsikeresebb ötvenben, de furcsa, hogy a társulat szegedi és országos helyzete nem tükrözi a sikeresség állapotát mondta. - Harminchat éves vagyok, elég sokat tettem már, így néha kikérhetnék a véleményemet városi kulturális ügyekben, kaphatnánk végre egy próbahelyet a színházban. Komoly munkaterve van a társulatnak, amit egyszerűen nem tudunk végJuronics Tamás és Máté Bence hezvinni, ha nincsenek meg a feltételek. Borzalmasan kevés pénzből dolgozunk, igyekszünk a táncosainknak normális pénzt adni, de eközben a társulat létszáma egyre fogy, mert kevés a pénz. Emellett pedig gondoljam azt, hogy sikeres vagyok? A mindennapjaim sajnos nem úgy telnek, mint egy sikeres ember élete. Nincs megfelelő stáb körülöttem, közben pedig látom, hogy más emberek, alkotók jóval könnyebb helyzetben vannak. Elég csak a saját színházamat nézni. A szegedi színházban mindenki teszi a dolgát, mi meg árva gyerekként igyekszünk erőlködni, próbálunk létrehozni valamit. Most valóban paF0TÓ: SCHMIDT ANDREA, KARN0K CSABA naszkodom, mert azt gondolom, ha Budapesten sikeresnek ítélnek meg, az a munkakörülményeimen is meg kellene, hogy látszódjon. A balett terveiről Juronics elmondta, hamarosan a pozsonyi operában lépnek fel a Carmina Buranával, majd izraeli turnéra mennek október végén. Felújítják a majd tízéves Tavaszi áldozatot, amit bemutatnak majd Szegeden is. A koreográfus egy Szentivánéji álom-adaptációra is készül, amit jövő januárban láthat a közönség. Máté Bence meséli, érdekesen indult a sikertörténet. Felhívta egy újságíró, aki őt már régebbről ismerte, s csak annyit mondott, hogy lesz egy melléklet, és ebbe szeretne egy interjút készíteni vele. A fiatal természetfotós akkor még nem tudta, hogy mennyire komoly a dolog. - Később a barátaim szóltak, hogy láttak a tévében, egy olyan műsorban, amelyekben ezt az újságot mutatták be. így derült ki számomra, hogy belekerültem a kiadványba. Arra a kérdésre, hogy sikeresnek tartja-e magát, Bence ügy válaszol: a siker mindenkinek mást jelent. - Ha arra kérnek, rangsoroljam magam az ország fiataljai között, akkor nem tudtam volna mit válaszolni mondja. - A siker számomra elsősorban az, ha az emberek érdeklődve fordulnak a munkáim felé és ezáltal közelebb hozhatom őket a természethez. Örülök annak is, ha a tevékenységemet azzal ismerik el, hogy egy szövetség felvesz a tagjai sorába - most épp a fotóművészek szövetségére gondolok, amelynek én vagyok a legfiatalabb tagja. Az is buzdító erőként hat, ha egy-egy pályázaton jól szerepelek. A pusztaszeri fiatalember tavaly érettségizett, s felvételt nyert a soproni egyetemre, vadgazdamérnöki szakra, de egyelőre évet halaszt. - Nem dobtam el magamtól a lehetőséget, jövőre elkezdhetem az iskolát, ha mégis meggondolnám magam. Még mindig Pusztaszeren lakom, s most végre teljesen a fotózásnak élhetek. Abból a szempontból könnyű a helyzetem, hogy a saját ruházkodásomra, étkezésemre egyelőre nem kell költenem, hiszen a szüleim eltartanak. Mivel nekem még nem kell senkiről gondoskodnom, minden pénzt, amit megkeresek, a fotózásba forgatok vissza. Bence két nagy munkában van most benne, egyrészt arról ír cikket, hogy a természetvédelmi tevékenységnek köszönhetően milyen madárvilág alakult ki a Csaj-tórendszer egyik taván. Ezenkívül épített egy saját tervezésű úszó lessátort a National Geographic Magyarország támogatásával. NYEMCSOK ÉVA A VÁLOGATÁS SZEMPONTJAI Az idei legjobb ötvenet a Magyar Hírlap két szerkesztője választotta ki szakújságírók segítségével. Ezt követően a héttagú zsűri a következő kérdések alapján pontozott: - Mekkora dicsőséget szeizett magának és az országnak? - Mekkora további fejlődési lehetőségeket ígér az eddigi eredménye? - Mennyire tudta pénzre konvertálni a sikerét? - Milyen helyzetből indult, mennyi munka és tanulás van az eddigi eredményében? A jelölteket a zsűritagok 1-től 10-ig pontozták, ez alapján állt össze a legjobb ötven sorrendje. A ranglistát Miklósa Erika operaénekes vezeti (tavaly az első helyen Lékó Péter állt), Juronics Tamás a 30., Máté Bence a 32. helyre került, az utolsó, 50. helyet Zwack Izabellának ítélte meg a zsűri. BELGA: AZ ÉRTÉK A KERESKEDELMI TÉVÉKEN KÍVÜL VAN Az exminiszter hiányolta magát a szövegből A fiatalok körében rendkívül népszerű a Belga. A provokatív kultzenekar óriási sikert aratott az idei Szegedi Ifjúsági Napokon is. A csak művész- vagy keresztnéven nyilatkozó négy huszonéves fiú szövegeiben a hazai társadalom szinte minden rétege, csoportja és negatív jelensége megkapja a magáét: erőteljes, ironikus kritikával fogalmaznak az MC-k, azaz a szövegmondók. Arról kérdeztük őket, szerintük mi képvisel ma itthon értéket, miért épp egy multi terjeszti a punkmentalitású társulat lemezeit, és mi a siker ára. - Az előbb dedikálni mentek. Sok zenekar egyáltalán nem tartja fontosnak, hogy személyes kapcsolatot tartson, beszélgessen a rajongóival. Úgy tűnik, önök máshogy látják ezt. Balázs: - Szerintünk bunkóság lenne, ha nem így tennénk. Persze volt már olyan, amikor szinte agresszióba ment át a rajongás, és a biztonsági őrök is alig tudták visszatartani az őrjöngő tinédzsereket, akik le akartak smacizni, meg ilyenek. Barna: - Semmi baj ezzel az autogramkéréssel - bár nekünk egy kicsit furcsa. Az látszik belőle, hogy fontosabb nekik egy aláírás tőlünk, mint maguk a szövegek vagy a zenék. Pedig itt nem mi vagyunk a lényeg. - Nem sokalltak még be ettől a rajongócirkusztól? Balázs: - Hál' istennek, még nem. Szerencsére nem is nagyon ismernek fel bennünket az utcán, mert a koncerteken be vagyunk öltözve, meg egyébként is figyelünk arra, hogy még a polgári nevünket se. használjuk a zenekarral kapcsolatban. Átminősítés sztárzenekarrá - Itt várakozva az ajtó előtt, megdöbbentem, mennyi újságíró, tévés kíváncsi önökre. Minek tudják be ezt a fokozott sajtóérdeklődést? Balázs: - Ha eljutsz egy bizonyos szintre, akkor a zenédre beindulnak a tinik, kialakul egy trend, az pedig a sajtót vonzza. Ezen a ponton jön aztán az, hogy átminősítenek bennünket sztárzenekarrá, a mainstreambe, mert hiába játsszuk ugyanazt, már nem húszan, hanem háromezren vannak egy koncerten. - Önök szerint hol van a mainstream határa? Balázs: - Amikor elmegyünk az összes ilyen show-ba, meg minden egyéb helyre, meg állandóan toljuk az arcunkat a jesen belefér az ideológiánkba. - Van-e ma olyan dolog Magyarországon, ami véleményük szerint értéket képvisel, amit értékesnek tartanak? Barna: - Igen, ami a kereskedelmi tévékből hiányzik, az mind az. Bár ez túl tág kategória. Ezenkívül a magyar táj mindenképp érték. És nagyon sok magyar zenekar, amelyek nem szerepelnek a zenei csatornákon, rádiókban és tévéshow-kban. Balázs: - Szerintem a magyar termálvíz kincs. Nem foglalkoznak pénzcsinálással - Most már azért elmondható, hogy beindult a zenekarszekere: turnék, rajongók, lemezek köthetők önökhöz. Mennyire lehet ma itthon megélni abból, amit csinálnak, és ahogy teszik azt? Balázs: - Előbbre jutni nem lehet vele, se lakást, se kocsit nem veszünk ebből a pénzből. Igazából - azok után, hogy idén a Sziget" nagyszínpadán sok ezer ember előtt játszottunk inkább azon gondolkodunk, hogy kicsit összeszedve magunkat más dolgokba is belefolyjunk. Filmezéssel szeretnénk például foglalkozni, vagy filmekhez zenét írni. Ez perspektívát ad, megalapozná a jövőnket. A filmezésnek is az alkotói, kreatív oldala érdekel bennünket, nem foglalkozunk a pénzcsinálás szempontjaival. TOMBÁCZ RÓBERT Blikkben és a Viván, akkor átléptük ezt a határt. De ez rajtunk múlik - mi viszont nem akarjuk ezt a cirkuszt: nincs bennünk erre vágy, és nem is vagyunk erre alkalmasak. - Azért másfél éve szerepeltek a Friderikusz - A szólás szabadsága egyik adásában. Ott a Képviselő boogie című számot adták elő, amiben enyhén provokatív, ironikus éllel - közismert politikusok neveivel játszadoznak zeneileg, anélkül persze, hogy konkrétan minősítenék őket. Volt-e negatív reakció a dalban említett politikusok részéről? Barna: - Néhányan sérelmezték, hogy kimaradtak belőle. Hallottuk, hogy például László Csaba expénzügyminiszter hiányolta magát a szövegből. Erre azt kell mondjam, sajnos, holmi kétéves miniszterséggel ezt nem lehet elérni. Balázs: - Ezek beszédes nevek: szöveget se kell hozzá írni, csak ki kell mondani őket, és már annak van egyfajta fílingje, mert mindenki asszociál. A zenei környezettel együtt meg pláne magukért beszélnek... Multiterjesztés - Úgy tudom, a második lemezüket az egyik multi terjeszti. Hogy fér össze ez a szövegek ironikus, gúnyos, a magyar társadalom szinte minden csoportját kritizáló, kifigurázó és gyakorlatilag a punkkal rokon szellemiségével? Balázs: - Szerintünk jól: a kiadótól egyenesen az üzletbe megy a lemez, ami mindenhol ott van. így olcsóbb és mindig kapható. Az első albumhoz ugyanis még mindig nem lehet hozzájutni vidéken - ezt akartuk elkerülni. Az egyébként, hogy találtunk egy multin egy rést, és azt a magunk hasznára fordítottuk, kihasználtuk, szerintünk rafinált tett volt. Tel„Szerencsére nem is nagyon ismernek fel bennünket az utcán, mert a koncerteken be vagyunk öltözve" FOTÓ: SCHMIDT ANDREA