Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-22 / 68. szám
4 • AKTUÁLIS" HÉTFŐ, 2004. MÁRCIUS 22. Bezárják az orvoskar Kossuth Lajos sugárúti óvodáját Nincs pénz a gyermekekre Nem vesznek fel új gyermekeket az SZTE orvoskari óvodájába. így legkésőbb három éven belül nem marad gyermek az intézményben, amelyet bezárnak. Az ok: pénzhiány. A szülők tiltakoznak. Gyermekenként évente 200 ezer forint körüli összeget költ a Szegedi Tudományegyetem jSZTE) Általános Orvosi Kara (ÁOK| a Kossuth Lajos sugárúti óvoda fenntartására. A kari tanács a napokban döntött úgy, hogy kimenő rendszerben megszünteti az intézményt. Azaz: nem most zárják be az óvodát, csak nem vesznek fel új gyermekeket. Az óvoda korábban az orvostudományi egyetem intézménye volt, az SZTE megalakulásakor amikor az orvostudományi egyetem beolvadt az universitasba - az orvoskar örökölte meg. Fenntartására nem kap plusztámogatást, saját, egyébként is szűkös költségvetéséből kell kigazdálkodnia az ehhez szükséges összeget. - Az óvodába 61 gyermek jár, közülük mindössze 22-en orvoskari dolgozók gyermekei - tudtuk meg Benedek György professzortól. Az ÁOK dékánja hozzáfűzte: igyekeztek a leghumánusabb megoldást választani, ezért döntöttek a kimenő rendszerű bezárás mellett. így akár még három évig is működhet az óvoda, folyamatosan csökkenő gyermeklétszám mellett. Az ÁOK megkereste a közeli, Klapka téri óvodát, ahol szívesen fogadják azokat a gyermekeket, akiket szüleik kivesznek a megszűnésre ítélt intézményből. A döntés miatt 11 óvodai dolgozó állása kerül veszélybe: közülük a legszerencsésebbeknek még három évig lesz munkájuk. Az orvoskar már most eladja az óvodaépület évek óta kihasználatlan szárnyát, a másik épületrész sorsáról később döntenek. Benedek György hangsúlyozta: nem szívesen hozták meg a dönAz óvodaépület egyik szárnyát már most értékesítik Fotó: Karnok Csaba tést, de a kar jelenlegi anyagi helyzetében az óvoda bezárásával megtakarítható körülbelül tízmillió forintnak is jelentősége van. A szülők azonban a dékánhoz eljuttatott levélben tiltakoznak a döntés ellen. Elsősorban az óvoda nyújtotta szakmai és tárgyi feltételekre hivatkoznak, amelyekről nem szeretnének lemondani. Nézetük szerint a korábban 150 gyermeket is befogadott óvoda jobb lehetőségeket biztosít, mint számos önkormányzati intézmény. Ötletük szerint az SZTE többi karáról is fogadhatna gyermekeket az intézmény - jelentkező lenne, hiszen az elmúlt évben is 20 gyermeket utasítottak el. A kihasználtság javulásával csökkenhetne a fenntartás költsége. A szülők írásos tájékoztatást kérnek az óvoda tervezett sorsáról, és javasolják: az ÁOK vezetése tekintse át az épület értékesítésének szükségességét, vagy biztosítson egy új épületet, és nyissa meg az intézményt az összes SZTE dolgozó számára, így az egész egyetem viselhetné a fenntartás terheit. K. B. Közjegyzői kamarai választás A négy megye - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok - közjegyzőit, közjegyző-helyetteseit és -jelöltjeit tömörítő Szegedi Közjegyzői Kamara a napokban új tisztségviselőket választott. A kamara elnöke dr. Baitha Béláné dr. Farkas Margit makói közjegyző, az elnökség tagja pedig dr. Bathó Gábor jászberényi, dr. Mándoki István kecskeméti, dr. Kutyik Mátyás és dr. Sándor József békéscsabai, Galambos Gáborné dr. szegedi és Patakiné dr. Pataki Mária szarvasi közjegyző, valamint dr. Virágh Pál kecskeméti, dr. Pándi Magdolna békéscsabai és Szaniszlóné dr. Mészáros Erika szegedi közjegyzőhelyettes lett. Hazatért otthonába az éhségsztrájkoló Négynapi koplalás után fölhagyott a háza elárverezése miatt kezdett éhségsztrájkkal a sándorfalvi Daróczi József. MUNKATÁRSUNKTÓL Négy napot töltött étlen-szomjan a Parlament előtti Kossuth téren a sándorfalvi Daróczi József, aki azért kezdett éhségsztrájkba, mert családi házát kölcsöntartozás miatt elárverezték. Amint azt lapunkban megírtuk, a házépítésre 1984-ben fölvett 340 ezer forint hitel részleteit a férfi balesete miatt nem tudták fizetni. Házukat „áron alul" nem akarták eladni, s pénzük nem lévén, adósságuk végül másfél millió forintra nőtt. Az árverés után Daróczi József úgy döntött, az Országház előtti éhségsztrájkkal hívja föl a figyelmet saját és hasonló sorsra jutott társai helyzetére. A hét végét és az ünnepet már a Parlament előtt, a József Attila-szobor közelében ülve töltötte. Négy napig nem evett és nem ivott. Legyöngült, tíz kilót lefogyott. Végül a hazatérés mellett döntött, mert belátta, családjának szüksége van rá. Az otthoniakkal telefonon tartotta a kapcsolatot, s ügyvédjétől megtudta: a házat áruló új tulajdonos nem veszi jó néven, hogy demonstrációba kezdett, s azt sem, hogy a házvétel iránt érdeklődők nem tudják megnézni az ingatlant. Az elkeseredett férfi ezért abbahagyta az éhségsztrájkot és hazautazott. Mint mondta, tudja, hogy „a jog nem az ő oldalán áll", de változatlanul igazságtalannak érzi, hogy bárhova fordult, nem kapott olyan segítséget, ami kimenthette volna helyzetéből. Közművelődési konferencia Szegeden Közművelődési konferenciát szerveznek március 22-e és 25-e között a Szegedi Tudományegyetem Közművelődési Tanszékének hallgatói. A négynapos konferenciát hétfőn délután öt órakor nyitják meg a Szilléri sugárúti közművelődési tanszéken. Ezt követően Ottlik Károly tart előadást Protokoll napjainkban címmel. A SZOTE-klubban 21 órától ismerkedési estet rendeznek, majd Hevesi Tamás koncertezik. Kedden délelőtt 11 órától előadások kezdődnek a tanszéken a pályázatírásról, a PR-ről és a színházról. Délután egy órakor bemutatkoznak a különféle intézmények, majd Havas Henrik az újságírásról fél négytől, Holló Márta pedig fél hattól a Fókusz műsorszerkesztéséről beszél. A Belvárosi moziban este nyolc órától a Mix című filmet vetítik. Szerdán délelőtt tíz órától a tanszéken a protokollról, a szponzorkeresésről lesz szó. Délben Sas Tamás tart előadást a magyar filmről, a Mohácsi vész című filmet pedig este nyolckor vetítik a Belvárosi moziban, majd az alkotóval, fancsó Miklóssal beszélgetnek. Csütörtökön 10 órától a tanszéken előadások hangzanak el a rendezvényszervezők munkájáról, a reklámról és a mozikról. Délben Bárdos András avatja be a résztvevőket a híradózásba, 15 órától Réz András ismerteti a „filmvászonról jövő kultúrát", 17 órától pedig Kulka János beszél a színházművészetről. A konferencia záróbuliját pedig a JATE-klubban rendezik meg. Nyilvános középdöntő Kerek Ferenc zongoraművész, az SZTE Zeneművészeti Főiskolai Karának főigazgatója nyitotta meg szombaton délelőtt az első alkalommal megrendezett szegedi nemzetközi Bartók Béla-zongoraversenyt. A hét végén az elődöntőket tartották meg, a nyilvános középdöntőre - amelyre a közönséget is várják - ma 10-től 13, illetve 15-től 18 óráig kerül sor a zeneművészeti kar Fricsay Ferenc hangversenytermében. A Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével szerdán 16 órakor kezdődik a döntő, amelyen versenyműveket játszanak a legjobbak. Az eredményhirdetés és a győztesek gálakoncertje csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik. Csongrád megye lakossága közepesen elégedett az egyenruhásokkal Közvéleményt kutattak a megyei rendőrök KÖRKÉP ALGYŐ. A faluházban ma délután öt órától tartja soron következő összejövetelét a Civil vezetők klubja. BALÁSTYA. Az idősek klubjában ma délelőtt kilenc és délután egy óra között önkéntes véradásra várják a segíteni szándékozókat. SZEGED. Folytatódik a Filmek, amiket szeretünk sorozat a Millenniumi Kávéházban (Dugonics tér 12). Monory M. András 1989-ben készült Meteóját vetítik ma este nyolc órától. A filmben többek között Esztergályos Cecília, Eperjes Károly, Kistamás László és Varga Zoltán játszik. DESZK. A deszki általános iskola kezdeményezésére a napokban megalakult a SZISZ, vagyis a Szeged és térsége Nevelés-oktatási Intézményeinek Szövetsége. A szervezetet tizenegy település harmincnyolc óvodája, általános és középiskolája alapította. A SZISZ elnöke Rostásné Pópa Mária (deszki Zoltánfy István Általános Iskola), titkára Lóczi Tünde deszki kistérségi községpolitikai referens. Az elnökség tagjai: Gera Tibor (Eötvös József Gimnázium), Harkai Jánosné (Orczy István Általános Iskola) és Laczik Antalné (Tisza-parti óvoda), mindhárom intézmény szegedi. A felügyelőbizottság elnöke a szegedi Gábor Dénes gimnáziumból Lengyel Zoltán. KÜBEKHÁZA. Összevont szülői értekezletet tartottak a községben az óvodás és az általános iskolás gyermekek szüleinek. Ezen többek között Molnár Róbert polgármester ismertette az oktatási intézmény anyagi helyzetét és kilátásait, valamint beszélt az elsősöknek és másodikosoknak szeptembertől bevezetendő német nemzetiségi oktatásról. MÓRAHALOM. A Magyarország Pontok címen meghirdetett pályázaton a gondozási közporit két számítógépes, internethasználatra alkalmas állomás felszerelését nyerte. A technikai berendezések és az irodabútorok előreláthatólag április végén érkeznek meg a központba. RÖSZKE. A községben ma zárul a március 16-án kezdődött egészséghét. A művelődési házban reggel nyolc órától délután kettőig tüdőszűrésre várják az érdeklődőket. A gyermekorvosi rendelőben pedig délután fél kettőtől fél hatig reumatológiai vizsgálatokat tartanak. SZEGED. A víz világnapja alkalmából képzőművészeti és esszé pályázatot hirdetett a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi szervezete, valamint az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság Víz és katasztrófa címmel. A képzőművészeti pályázatra óvodákból, általános és középiskolákból összesen 469 rajz, az esszé pályázatra pedig 27 fogalmazás érkezett. A zsűri szerint az ovisok közül a szegedi Fodor Bánk József rajzolt a legszebben. Az általános iskolások között öt hódmezővásárhelyi leány lett az első. A középiskolásoknál pedig a szegedi Németh Kitti Noémi végzett az első helyen. Az esszé pályázaton szintén szegedi siker született mindkét korosztályban. A kicsiknél Gonda Vivien, a nagyoknál pedig Sebők Brigitta lett az első. A rajzokból ma délelőtt fél tizenegykor kiállítás nyílik a Móra Ferenc Múzeum aulájában, amelyen közreműködnek a Széchenyi István Gimnázium diákjai. Közvélemény-kutatást végzett a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, hogy megállapítsa, hogyan ítéli meg a megye lakossága a rendőrség munkáját. Az úgynevezett minőségügyi rendszer kiépítéséhez reprezentatív közvélemény-kutatást végzett megyénkben a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság. Az önkéntes kérdezők, rendészeti szakközépiskolások és főiskolások az utcán, a közintézményekben, a rendőrkapitányság épületében, vagy éppen igazoltatást követően állították meg az embereket, és arra kérték őket, hogy egy kérdőív alapján alkossanak véleményt a rendörségről. Lukács János rendőr dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány lapunknak elmondta, hogy a fdmérés eredményeit felhasználva olyan, magasabb szintű szolgáltatást nyújtó rendőrséget próbálnak kialakítani, mely mind a lakossági, mind pedig a társadalmi, s egyben az európai uniós elvárásoknak is megfelel. A felmérés során összesen 1803 Csongrád megyei lakost kérdeztek meg. Huszonhat százalékuk, azaz 470-en kerültek közvetlen kapcsolatba a rendőrséggel. - Kíváncsiak voltunk, hogyan értékeli a lakosság a munkánkat, mennyire bízik bennünk, elégedett-e velünk, egyáltalán, mi a véleményük rólunk, és milyen a rendőrségről alkotott képe - fogalmazott Elek Gábor főhadnagy, a főkapitányság minőségügyi főreferense. - A statisztikából látszik, hogy a válaszadók kevesebb mint egyharmada került kapcsolatba a rendőrséggel. A többség véleménye így nagymértékben függ a közvetlen környezete által elmondottaktól, valamint a média által közvetített képtől - tette hozzá a főhadnagy. Ez azt jelenti, hogy azok, akik még nem kerültek kapcsolatba a rendőrséggel, jobbnak ítélik a hatóság munkáját. A megkérdezettek ötfokozatú skálán nyilatkoztak többek között a közbiztonságról. A felmérésben résztvevők az országos helyzetet átlagosan 2,78, a megyeit 3, míg saját településük közbiztonsági helyzetét 3,22-re értékelték. Mindez azt mutatja, hogy a lakosság jobbnak ítéli lakóhelye közbiztonságát az országosnál. Arra a kérdésre, hogy mennyire nyújt védelmet lakókörnyezetében a rendőrség a bűnözőkkel szemben, a megkérdezettek 48 százaléka válaszolta, hogy átlagosan, 19 százalékuk szerint jól és mindössze 7 százalék vallotta, hogy tökéletesen véd. - Megkérdeztük azt is, hogyan javíthat a rendőrség a szolgáltatás minőségén. Az első helyen a technikai feltételek javítása szerepelt, amit a képzettség javítása és az állomány létszámának növelése követett - magyarázta a főreferéns. Összességében a lakosság közepesnél kicsivel jobbnak értékelte a rendőrség tevékenységét. A közvélemény-kutatás kiértékelése után jövő év elején, és azt követően kétévente ismét megkérdezik a lakosságot, s így próbálnak változtatni a rendőrség munkáján, s igyekeznek eleget tenni a lakosság igényeinek, elvárásainak. A. T. J. BIN D Ó. Kérdés, hogy a csinos rendőrnőtől szívesebben fogadjuk-e a büntetést Fotó: Schmidt Andrea