Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-22 / 68. szám

4 • AKTUÁLIS" HÉTFŐ, 2004. MÁRCIUS 22. Bezárják az orvoskar Kossuth Lajos sugárúti óvodáját Nincs pénz a gyermekekre Nem vesznek fel új gyermeke­ket az SZTE orvoskari óvodá­jába. így legkésőbb három éven belül nem marad gyermek az intézményben, amelyet bezár­nak. Az ok: pénzhiány. A szülők tiltakoznak. Gyermekenként évente 200 ezer forint körüli összeget költ a Sze­gedi Tudományegyetem jSZTE) Általános Orvosi Kara (ÁOK| a Kossuth Lajos sugárúti óvoda fenntartására. A kari tanács a na­pokban döntött úgy, hogy kime­nő rendszerben megszünteti az intézményt. Azaz: nem most zárják be az óvodát, csak nem vesznek fel új gyermekeket. Az óvoda korábban az orvostu­dományi egyetem intézménye volt, az SZTE megalakulásakor ­amikor az orvostudományi egye­tem beolvadt az universitasba - az orvoskar örökölte meg. Fenntar­tására nem kap plusztámogatást, saját, egyébként is szűkös költ­ségvetéséből kell kigazdálkodnia az ehhez szükséges összeget. - Az óvodába 61 gyermek jár, közülük mindössze 22-en orvos­kari dolgozók gyermekei - tud­tuk meg Benedek György pro­fesszortól. Az ÁOK dékánja hoz­záfűzte: igyekeztek a leghumá­nusabb megoldást választani, ezért döntöttek a kimenő rend­szerű bezárás mellett. így akár még három évig is működhet az óvoda, folyamatosan csökkenő gyermeklétszám mellett. Az ÁOK megkereste a közeli, Klap­ka téri óvodát, ahol szívesen fo­gadják azokat a gyermekeket, akiket szüleik kivesznek a meg­szűnésre ítélt intézményből. A döntés miatt 11 óvodai dolgozó állása kerül veszélybe: közülük a legszerencsésebbeknek még há­rom évig lesz munkájuk. Az orvoskar már most eladja az óvodaépület évek óta kihaszná­latlan szárnyát, a másik épület­rész sorsáról később döntenek. Benedek György hangsúlyozta: nem szívesen hozták meg a dön­Az óvodaépület egyik szárnyát már most értékesítik Fotó: Karnok Csaba tést, de a kar jelenlegi anyagi hely­zetében az óvoda bezárásával megtakarítható körülbelül tízmil­lió forintnak is jelentősége van. A szülők azonban a dékánhoz eljuttatott levélben tiltakoznak a döntés ellen. Elsősorban az óvo­da nyújtotta szakmai és tárgyi feltételekre hivatkoznak, ame­lyekről nem szeretnének lemon­dani. Nézetük szerint a korábban 150 gyermeket is befogadott óvo­da jobb lehetőségeket biztosít, mint számos önkormányzati in­tézmény. Ötletük szerint az SZTE többi karáról is fogadhatna gyermekeket az intézmény - je­lentkező lenne, hiszen az elmúlt évben is 20 gyermeket utasítot­tak el. A kihasználtság javulásá­val csökkenhetne a fenntartás költsége. A szülők írásos tájékoz­tatást kérnek az óvoda tervezett sorsáról, és javasolják: az ÁOK vezetése tekintse át az épület értékesítésének szükségességét, vagy biztosítson egy új épületet, és nyissa meg az intézményt az összes SZTE dolgozó számára, így az egész egyetem viselhetné a fenntartás terheit. K. B. Közjegyzői kamarai választás A négy megye - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagy­kun-Szolnok - közjegyzőit, köz­jegyző-helyetteseit és -jelöltjeit tömörítő Szegedi Közjegyzői Kamara a napokban új tisztség­viselőket választott. A kamara elnöke dr. Baitha Béláné dr. Far­kas Margit makói közjegyző, az elnökség tagja pedig dr. Bathó Gábor jászberényi, dr. Mándoki István kecskeméti, dr. Kutyik Mátyás és dr. Sándor József bé­késcsabai, Galambos Gáborné dr. szegedi és Patakiné dr. Pataki Mária szarvasi közjegyző, vala­mint dr. Virágh Pál kecskeméti, dr. Pándi Magdolna békéscsabai és Szaniszlóné dr. Mészáros Eri­ka szegedi közjegyzőhelyettes lett. Hazatért otthonába az éhségsztrájkoló Négynapi koplalás után fölha­gyott a háza elárverezése miatt kezdett éhségsztrájkkal a sán­dorfalvi Daróczi József. MUNKATÁRSUNKTÓL Négy napot töltött étlen-szomjan a Parlament előtti Kossuth téren a sándorfalvi Daróczi József, aki azért kezdett éhségsztrájkba, mert családi házát kölcsöntartozás mi­att elárverezték. Amint azt la­punkban megírtuk, a házépítésre 1984-ben fölvett 340 ezer forint hitel részleteit a férfi balesete mi­att nem tudták fizetni. Házukat „áron alul" nem akarták eladni, s pénzük nem lévén, adósságuk vé­gül másfél millió forintra nőtt. Az árverés után Daróczi József úgy döntött, az Országház előtti éhségsztrájkkal hívja föl a figyel­met saját és hasonló sorsra jutott társai helyzetére. A hét végét és az ünnepet már a Parlament előtt, a József Attila-szobor közelében ül­ve töltötte. Négy napig nem evett és nem ivott. Legyöngült, tíz kilót lefogyott. Végül a hazatérés mel­lett döntött, mert belátta, család­jának szüksége van rá. Az otthoniakkal telefonon tar­totta a kapcsolatot, s ügyvédjétől megtudta: a házat áruló új tulaj­donos nem veszi jó néven, hogy demonstrációba kezdett, s azt sem, hogy a házvétel iránt érdek­lődők nem tudják megnézni az ingatlant. Az elkeseredett férfi ezért abbahagyta az éhségsztráj­kot és hazautazott. Mint mondta, tudja, hogy „a jog nem az ő oldalán áll", de vál­tozatlanul igazságtalannak érzi, hogy bárhova fordult, nem ka­pott olyan segítséget, ami ki­menthette volna helyzetéből. Közművelődési konferencia Szegeden Közművelődési konferenciát szer­veznek március 22-e és 25-e kö­zött a Szegedi Tudományegyetem Közművelődési Tanszékének hall­gatói. A négynapos konferenciát hétfőn délután öt órakor nyitják meg a Szilléri sugárúti közművelő­dési tanszéken. Ezt követően Ott­lik Károly tart előadást Protokoll napjainkban címmel. A SZO­TE-klubban 21 órától ismerkedési estet rendeznek, majd Hevesi Ta­más koncertezik. Kedden délelőtt 11 órától előadások kezdődnek a tanszéken a pályázatírásról, a PR-ről és a színházról. Délután egy órakor bemutatkoznak a különféle intézmények, majd Havas Henrik az újságírásról fél négytől, Holló Márta pedig fél hattól a Fókusz műsorszerkesztéséről beszél. A Belvárosi moziban este nyolc órá­tól a Mix című filmet vetítik. Szer­dán délelőtt tíz órától a tanszéken a protokollról, a szponzorkeresés­ről lesz szó. Délben Sas Tamás tart előadást a magyar filmről, a Moh­ácsi vész című filmet pedig este nyolckor vetítik a Belvárosi mozi­ban, majd az alkotóval, fancsó Miklóssal beszélgetnek. Csütörtö­kön 10 órától a tanszéken előadá­sok hangzanak el a rendezvény­szervezők munkájáról, a reklám­ról és a mozikról. Délben Bárdos András avatja be a résztvevőket a híradózásba, 15 órától Réz András ismerteti a „filmvászonról jövő kultúrát", 17 órától pedig Kulka Já­nos beszél a színházművészetről. A konferencia záróbuliját pedig a JATE-klubban rendezik meg. Nyilvános középdöntő Kerek Ferenc zongoraművész, az SZTE Zeneművészeti Főiskolai Ka­rának főigazgatója nyitotta meg szombaton délelőtt az első alkalom­mal megrendezett szegedi nemzetközi Bartók Béla-zongoraversenyt. A hét végén az elődöntőket tartották meg, a nyilvános középdöntőre - amelyre a közönséget is várják - ma 10-től 13, illetve 15-től 18 óráig kerül sor a zeneművészeti kar Fricsay Ferenc hangversenytermében. A Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével szerdán 16 óra­kor kezdődik a döntő, amelyen versenyműveket játszanak a legjob­bak. Az eredményhirdetés és a győztesek gálakoncertje csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik. Csongrád megye lakossága közepesen elégedett az egyenruhásokkal Közvéleményt kutattak a megyei rendőrök KÖRKÉP ALGYŐ. A faluházban ma délután öt órától tartja soron következő összejövetelét a Civil vezetők klubja. BALÁSTYA. Az idősek klubjában ma délelőtt kilenc és délután egy óra között önkéntes véradásra várják a segíteni szándékozókat. SZEGED. Folytatódik a Filmek, amiket szeretünk sorozat a Millenniumi Kávéházban (Dugonics tér 12). Monory M. András 1989-ben készült Meteóját vetítik ma este nyolc órától. A filmben többek között Esztergályos Cecília, Eperjes Károly, Kistamás László és Varga Zoltán játszik. DESZK. A deszki általános iskola kezdeményezésére a napokban megalakult a SZISZ, vagyis a Szeged és térsége Nevelés-oktatási Intézményeinek Szövetsége. A szervezetet tizenegy település harmincnyolc óvodája, általános és középiskolája alapította. A SZISZ elnöke Rostásné Pópa Mária (deszki Zoltánfy István Általános Iskola), titkára Lóczi Tünde deszki kistérségi községpolitikai referens. Az elnökség tagjai: Gera Tibor (Eötvös József Gimnázium), Harkai Jánosné (Orczy István Általános Iskola) és Laczik Antalné (Tisza-parti óvoda), mindhárom intézmény szegedi. A felügyelőbizottság elnöke a szegedi Gábor Dénes gimnáziumból Lengyel Zoltán. KÜBEKHÁZA. Összevont szülői értekezletet tartottak a községben az óvodás és az általános iskolás gyermekek szüleinek. Ezen többek között Molnár Róbert polgármester ismertette az oktatási intézmény anyagi helyzetét és kilátásait, valamint beszélt az elsősöknek és másodikosoknak szeptembertől bevezetendő német nemzetiségi oktatásról. MÓRAHALOM. A Magyarország Pontok címen meghirdetett pályázaton a gondozási közporit két számítógépes, internethasználatra alkalmas állomás felszerelését nyerte. A technikai berendezések és az irodabútorok előreláthatólag április végén érkeznek meg a központba. RÖSZKE. A községben ma zárul a március 16-án kezdődött egészséghét. A művelődési házban reggel nyolc órától délután kettőig tüdőszűrésre várják az érdeklődőket. A gyermekorvosi rendelőben pedig délután fél kettőtől fél hatig reumatológiai vizsgálatokat tartanak. SZEGED. A víz világnapja alkalmából képzőművészeti és esszé pályázatot hirdetett a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi szervezete, valamint az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság Víz és katasztrófa címmel. A képzőművészeti pályázatra óvodákból, általános és középiskolákból összesen 469 rajz, az esszé pályázatra pedig 27 fogalmazás érkezett. A zsűri szerint az ovisok közül a szegedi Fodor Bánk József rajzolt a legszebben. Az általános iskolások között öt hódmezővásárhelyi leány lett az első. A középiskolásoknál pedig a szegedi Németh Kitti Noémi végzett az első helyen. Az esszé pályázaton szintén szegedi siker született mindkét korosztályban. A kicsiknél Gonda Vivien, a nagyoknál pedig Sebők Brigitta lett az első. A rajzokból ma délelőtt fél tizenegykor kiállítás nyílik a Móra Ferenc Múzeum aulájában, amelyen közreműködnek a Széchenyi István Gimnázium diákjai. Közvélemény-kutatást végzett a Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság, hogy megállapít­sa, hogyan ítéli meg a megye lakossága a rendőrség munká­ját. Az úgynevezett minőségügyi rendszer kiépítéséhez reprezen­tatív közvélemény-kutatást vég­zett megyénkben a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság. Az önkéntes kérdezők, rendésze­ti szakközépiskolások és főisko­lások az utcán, a közintézmé­nyekben, a rendőrkapitányság épületében, vagy éppen igazolta­tást követően állították meg az embereket, és arra kérték őket, hogy egy kérdőív alapján alkossa­nak véleményt a rendörségről. Lukács János rendőr dandártá­bornok, megyei rendőrfőkapi­tány lapunknak elmondta, hogy a fdmérés eredményeit felhasz­nálva olyan, magasabb szintű szolgáltatást nyújtó rendőrséget próbálnak kialakítani, mely mind a lakossági, mind pedig a társadalmi, s egyben az európai uniós elvárásoknak is megfelel. A felmérés során összesen 1803 Csongrád megyei lakost kérdeztek meg. Huszonhat szá­zalékuk, azaz 470-en kerültek közvetlen kapcsolatba a rendőr­séggel. - Kíváncsiak voltunk, hogyan értékeli a lakosság a munkánkat, mennyire bízik bennünk, elége­dett-e velünk, egyáltalán, mi a véleményük rólunk, és milyen a rendőrségről alkotott képe - fo­galmazott Elek Gábor főhad­nagy, a főkapitányság minőség­ügyi főreferense. - A statisztikából látszik, hogy a válaszadók kevesebb mint egy­harmada került kapcsolatba a rendőrséggel. A többség vélemé­nye így nagymértékben függ a közvetlen környezete által el­mondottaktól, valamint a média által közvetített képtől - tette hozzá a főhadnagy. Ez azt jelenti, hogy azok, akik még nem kerül­tek kapcsolatba a rendőrséggel, jobbnak ítélik a hatóság munká­ját. A megkérdezettek ötfokozatú skálán nyilatkoztak többek kö­zött a közbiztonságról. A felmé­résben résztvevők az országos helyzetet átlagosan 2,78, a me­gyeit 3, míg saját településük köz­biztonsági helyzetét 3,22-re érté­kelték. Mindez azt mutatja, hogy a lakosság jobbnak ítéli lakóhelye közbiztonságát az országosnál. Arra a kérdésre, hogy mennyire nyújt védelmet lakókörnyezeté­ben a rendőrség a bűnözőkkel szemben, a megkérdezettek 48 százaléka válaszolta, hogy átlago­san, 19 százalékuk szerint jól és mindössze 7 százalék vallotta, hogy tökéletesen véd. - Megkérdeztük azt is, hogyan javíthat a rendőrség a szolgálta­tás minőségén. Az első helyen a technikai feltételek javítása sze­repelt, amit a képzettség javítása és az állomány létszámának nö­velése követett - magyarázta a főreferéns. Összességében a la­kosság közepesnél kicsivel jobb­nak értékelte a rendőrség tevé­kenységét. A közvélemény-kutatás kiérté­kelése után jövő év elején, és azt követően kétévente ismét meg­kérdezik a lakosságot, s így pró­bálnak változtatni a rendőrség munkáján, s igyekeznek eleget tenni a lakosság igényeinek, el­várásainak. A. T. J. BIN D Ó. Kérdés, hogy a csinos rendőrnőtől szívesebben fogadjuk-e a büntetést Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom