Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-11 / 238. szám

SZOMBAT, 2003. OKTÓBER 11. "AKTUALIS Forrás: Közútkezelő Kht. AZ ELMÚLT 16 ÉV BELTERÜLETI BALESETEI Csongrád megyében (db) DM-gretite ILLYÉS SZABOLCS | Balesetek kerékpáros részvételével H Gyalogoselütések Balesetek segédmotoros kerékpár részvételével | Magános járműbalesetek A balesetek felénél gyalogos vagy kerékpáros sérül meg Több autó, még több dugó Mária által Jézushoz Egyre nehezebben férünk el az utakon, ezért gyakori a településen belüli közlekedési baleset. Fotó: Schmidt Andrea Nincs kiút a dugókból a megyei közút­kezelő társaság főmérnöke szerint. A hely­zet csak romlik, ha hazánkban is annyi autó közlekedik majd az utakon, mint az uniós országokban. Elfogyott a hely a városokban - mondja Rigó Mihály, a Csongrád Megyei Állami Közútke­zelő Kht. főmérnöke. Szeged főútjainak nagy része állami fenntartású út, ezeket kezeli a társaság. Ha ilyen nagy számú gépjármű köz­lekedik a település belterületén, természete­sen kevés lesz a parkolóhely, és torlódások alakulnak ki. Jelenleg Magyarországon még csak feleany­nyi autó jut ezer lakosra, mint az Európai Unió országaiban. Ott majdnem minden második lakosnak van gépkocsija, de ha­zánkban is gyorsan és folyamatosan nő az autók száma. A fővárosban már szinte állan­dóak a torlódások, de időnként Szegeden is csak araszolni lehet a Belvárosban és egyes főutakon. A megoldást mindenütt a tömeg­közlekedés fejlesztése jelentené, de az önkor­mányzatoknak erre nincs elég pénzük, még a jelenlegi színvonalat is nehezen tudják fönn­tartani. Ha minden közlekedő ideális körülmé­nyeket kapna, akkor sok sávon haladhatná­nak a személyautók, rengeteg parkolóhely lenne az út szélén, kiváló tömegközlekedés szolgálná a lakókat, széles zöldsáv szegé­lyezné a járdát, és épülne természetesen ke­rékpárút is. Csakhogy ehhez ötven-száz mé­ter széles utcák kellenének - mondja a mér­nök. A rendelkezésre álló terület azonban kö­tött, az épületeket nem lehet arrébb tolni, ezért a forgalom tervezésénél újra el kell osz­tani a felületeket a közlekedők között. A bel­területi baleseti statisztikák pedig arra figyel­meztetnek, hogy a védtelen gyalogosokra, ke­rékpárosokra jobban kell figyelnie a közleke­désmérnököknek. Tizenhat év összesített adatai azt mutatják, hogy a személyi sérülés­sel járó balesetek több mint felénél a járóke­lőket és bicikliseket ütik el. Ha a közlekedés áldozatainak számát sze­retnénk csökkenteni, a mérnök szerint a gya­loglás és a kerékpározás feltételeit kell javíta­ni a városokban. A szakma szabályai szerint elvileg elsőként éppen e két csoport és a tö­megközlekedés igényeit kell kielégíteni a közlekedés tervezésénél. Ezután következik az áruszállítás, és utolsó helyre szorulnak a személyautók, ezt a sorrendet azonban a gya­korlatban nehéz érvényesíteni. Szeged közlekedési problémái azért nem olyan súlyosak, mert itt nem annyira szűkek az utcák, mint a valóban ódon városokban. Rigó Mihály azonban megjegyzi: amikor el­készültek az árvíz után az újjáépítés tervei, és fölépült az új, mérnöki rajzasztalon szüle­tett város, a hatalmas helyigényű autó mint tömeges közlekedési eszköz, még meg sem jelent az utcákon. A mérnök szerint a közeljövőben biztosan tovább nő az útfelületet és parkolót igénylő autók száma, ezért a közlekedőknek hosz­szabb kocsisorokra, parkolási gondokra kell fölkészülniük. M. B. I. Törékenység és erő. Érdekes, hogy alig egy méter választott el tőle, s mégsem volt közelebb, mint a tévében vagy az újságol­dalakon. Megtört, idős bácsi, jóval kisebb, mint képzeltem. S akkor, az iszonyú távolságból egyszerre magával ragadott az erő, a körös-körül hullámzó tömeg ereje: kiáltások, könnyek és sikolyok. Érezni, hogy része vagyok valami rendkívülinek, hiszen nem csak egy öregember ő, hanem a vezetője és veleje az emberiség legnagyobb intézményének. Egy kicsit félrefordí­totta a fejét, és ránk nézett: arca a betegség kifejezéstelensége, tekintete élet, tűz, erő. Huszonöt esztendővel ezelőtt szállt fel a fehér füst a Vatikán­ban: ereje teljében lévő, fiatal bíboros került az egyház élére, Karol Wojtyla, egy lengyel pap. leimondatként nemzete „mári­ás" vallásosságára jellemző igét választott: „Per Mariam ad Je­sum", azaz Mária által Jézushoz. A béke és a diplomácia pápája lett, vezetésének ideje alatt nagyot fordult az egyház kereke­Negyed század - nagy reformok szelíd megvalósítása, önvizsgá­lat és heves bocsánatkérés. Engedhetetlen, erővel hordozott er­kölcsi tanítás, s mégis népszerűség, határtalan rajongás, még az utolsó dekád gyötrelmeiben is kimondott-kimondatlan „sztár­ság". Valamiért megkerültük a gondosan körbeterelt, százezres tö­meget, átjutottunk, s iszkoltunk valamiféle hátsó kijárat felé. Egyszerre megnyílt a kordon, s kigördült a jellegzetes autó. Se­hol tömeg, sehol kiáltás, csak mi, talán négyen. Még csak biz­tonságiakból álló gyűrű sem. csak a sofőr, meg távolról pár öl­tönyös. Épp ugyanúgy állt, megtörten és hatalmasan. Tekinte­téből akkor értettem meg: ő nem holmi sztár, akit a népszerű­ség éltet. Nem sikítottunk, nem könnyeztünk, azonban ki­mondatlanul is éreztük, részesei vagyunk valami rendkívüli­nek: nincs többé kor, távolság, betegség, sem rajongó őrület, csak a bizonyosság: egy úton vagyunk, s ő vezet. Még életének végén is hazánk közel hatmillió, s világ egymilliárd hitvalló katolikusát. Aranyat ért az eső A héten mintegy 50-60 millimé­ternyi csapadék esett Csongrád megyében, október első harma­da szépítette az eddigi adatokat. Az egy hétig tartó esős időjárás jót tett a talajnak - mondta Cser­jést Lajos, az FMV Csongrád me­gyei hivatalának osztályvezetője. Ennek köszönhetően könnyeb­ben szántanak, vetnek majd az elkövetkezőkben. A cukorrépát viszont az esők miatt még nem szedték fel, csak eztán fognak hozzá a munkához a gazdaságok. A szakember szerint közepes ter­més várható. Magyarországon január l-jétől szeptember végéig átlagosan 294 milliméter csapadék hullott, ami 145-tel kevesebb az átlagnál, Csongrád megyében valamivel több, 342 milliméter. Az aszály tehát folytatódott. A talaj nedves­ségtartalma például a Kisalföldön csökkent, az Alföld egyes terüle­tein viszont kissé növekedett. F. K. Határvadászok akciója a végeken Közel kétezer személyt és ezernél is több autót ellenőriztek a héten a déli végeken tartott ha­tárrendészeti akcióban. A Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság 174 kilomé­ternyi szerb-montenegrói-magyar határszakaszon négynapos akciót szervezett a gépkocsicsempészet és az illegális határátlépések visszaszorítására. - Az akcióba hét határőrizeti, négy határforgalmi kiren­deltség munkatársait, valamint két határvadász századot és a bűnügyi felderítő szolgálat nyomozóit vontuk be - tájékoztatta lapunkat Kovács Iván, a határőr igazgatóság sajtószóvivője. A munkát a ké­szenléti rendőrség MI-2-es helikoptere is segítette. A járőrök a négy nap alatt 1076 gépjárművet ellen­őriztek, amelyek közül kettőről kiderült, hogy lo­pott. A 2 millió forint értékű Ford Mondeót és a 100 ezret érő 1500-as Ladát Dávod községből lopták el. A homokháti tanyavilágban élők többsége hátrányos helyzetű Veszélyeztetett gyermekek Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő a tanyán élők felzárkóztatására indított program­jához állami támogatás kér. A most elkészült felmérés szerint a homokháti tanyavilágban élő kétezer gyermek nagy része hátrányos helyzetű, a tanyaépületek többsége pedig 55 évnél idősebb. A tanyákon sok idős ember él. Fotó: Gyenes Kálmán Nógrádi Zoltán azonban ebben az évben folya­matosan csak rossz híreket kap a jövőt illetően. A költségvetésbe sikeresen beépített tanyai norma­tívát csökkentik és a tanyagondnoki szolgálat is kevesebb pénzből gazdálkodhat majd 2004-ben. Eddig pályázati pénzből visszavásárolhattak ta­nyai iskolákat, jövőre ezt már nem támogatja az állam. A családsegítő szolgálat most 260 forintot kap egy-egy személy után, jövőre már csak 247 forint jár. Ráadásul a tervek szerint az a szolgálat, amely nem tud legalább 5-6 főt ellátni, egy fillér támoga­tást sem kap. Az országgyűlési képviselőnek még számos el­képzelése lenne a tanyákon élők felzárkóztatására, de nem kap semmi segítséget. - Nem nagyon bí­zom a sikerben, ugyanis a kormány már kimondta döntését a meglévő támogatások csökkentésével, illetve megszüntetésével - tette hozzá végül Nógrá­di Zoltán. KORMOS TAMÁS Keresztirányba egyenesen haladó járművek összeütközése Keresztirányba haladó, kanyarodó járművek összeütközése • esyéb - A végsőkig küzdünk a tanyán élő gyermekek, il­letve családjaik esélyegyenlőségének megteremté­séért - mondta Nógrádi Zoltán fideszes országgyű­lési képviselő, mórahalmi polgármester, aki a fel­zárkóztatására indított programját a parlament elé szeretné terjeszteni. A tizenöt települést magába foglaló Homokhátságon húszezren laknak tanyán. Csongrád megye gazdasági helyzete egyre kilátás­talanabb, sorra szűnnek meg a nagyobb gyárak. A tanyákon élőket sújtja leginkább az elszegényedés. Az idén 10 százalékkal nőtt a tanyaiak száma. A la­kosok többsége idős, illetve 14 év alatti gyermek. A felmérés szerint a tízezer tanyából 1200-ban lakik gyermek. A vizsgált épületek öt százalékában nincs villany, minden tizedikben van csak egészséges ivóvíz. A házak fele 1945 előtt épült, mindössze 10 százalé­ka fiatalabb húszévesnél. A felmérésből az is kide­rült, hogy a gyermekek 35 százaléka három, 25 százaléka 3-5, míg 20 százaléka 5-10 kilométert gyalogol naponta a buszhoz. A felnőttek nagy része ingázik, többségük csak nyolc általános iskolai vég­zettséggel rendelkezik és nem egészen húsz száza­lékuknak van állandó munkahelye. Az itt élő családok egyre zárkózottabbak, csak ké­sőn derülnek ki a problémák. A térség gyermekjólé­ti szolgálatának adatai alapján megtudható, hogy az 518 gondozásba vett gyermekből 375 tanyai, a 99 védelembe vettből pedig 82. A családokból ki­emelt gyermekek esetében sokkal rosszabbak ezek az arányok. - Hogy miért harcolunk a tanyaiakért? Erre csak annyit mondok: egy háromgyermekes család kö­zépső gyermeke szerint tanyán élni a legjobb - foly­tatta a polgármester, országgyűlési képviselő, aki már hat éve küzd az úgynevezett tanyaprogram parlamenti elfogadtatásáért. A láthatóbb rendőrség a cél MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Rendőr-főka­pitányságon Lukács János főkapi­tány vezetésével a rendőri vezetők és a megye országgyűlési képvise­lői tanácskoztak tegnap délelőtt. A találkozón elhangzott: a rend­őri szerveknél folyamatban lévő büntetőeljárások száma az előző év hasonló időszakához képest csökkent. A személyi sérüléses közúti balesetek száma a korábbi évekhez hasonlóan alakult. A leg­több balesetet a gyorshajtás, az el­sőbbség meg nem adása, a kanya­rodás, illetve az előzés szabályai­nak megszegése, valamint a hely­telen követési távolság okozza. A rendőrségi állományra a fia­talodás jellemző. Tekintettel az uniós elvárásokra, a városi kapi­tányságok létszámának növelé­se, azaz a látható rendőrség meg­teremtése a cél - hangzott el teg­nap a találkozón. A tanácskozáson Huszár János szabadkai magyar főkonzul tájé­koztatást adott a Szerbia-Monte­negró és Magyarország között no­vember l-jén életbe lépő vízum­kényszer bevezetéséről, valamint az azzal kapcsolatos teendőkről. A megjelent országgyűlési kép­viselők - Botka László, Gazdag János, Géczi József, Kozma Jó­zsef (MSZP], Bartha László, Far­kas Sándor, Nógrádi Zoltán |Fi­desz-MPSZ) és Balogh László (MDF| - elmondták a találko­zón, hogy elégedettek a rendőr­ség munkájával. Sok képviselő és rendőr is elfér kis helyen. Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom