Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-10 / 159. szám

CSÜTÖRTÖK. 2003. JULIUS 10. • A K T U A L I S • 3 Tíz év után majdnem megismétlődött a nagy ásotthalmi erdőtűz Oltottak az évfordulón A jakabszállásihoz hasonló tűztől tartanak az ásotthalmi erdőben is. MTI Telefotó: Újvári Sándor Oltással „ünnepelték" a szegedi tűzoltók az ásotthalmi erdőtűz tízéves jubileumát: 1993 nvarához hasonlóan tegnap is a község külterületén lángoló fenyveshez riasztották őket. Tíz évvel ezelőtt szándékosan gyújtották fel az erdőt. Asotthalom külterületén, a Kissori úton három hektáron égett a fenyves. A szegedi, makói, hódmezővásárhelyi és kiskunhalasi tűzoltókat délután három óra körül riasztották. A tüzet 4-es kiemeltként kezelték |az 5-ös a legmagasabb, legveszélyesebb fokozat). Többnyire csak az aljnövényzet égett, néhol azonban a fák koronája is lángra kapott. A tüzet rövidesen megfékezték, a fokozatot pedig visszaminősítették 3-asra. Emiatt a makói és a vásárhelyi egységeket visszafordították. A szegedi és kiskunhalasi tűzoltók összesen hat járművel és húszfős személyzettel küzdöttek a lángokkal. Az oltásban az ásotthalmi önkéntesek is kivették a részüket. Két óra alatt sikerült megakadályozni a tűz továbbterjedését. Az erdőben három hektáron megsemmisült a növényzet, de szerencsére személyi sérülés nem történt. Azt még nem lehet tudni, keletkezett-e anyagi kár. A tűzoltóság szakértők bevonásával vizsgálja a tűz okát. A helyszínre igyekvő tűzoltók közül az idősebbek éppen arról beszéltek, hogy pontosan tíz évvel ezelőtt is erdőtűzhöz siettek Ásotthalomra. Akkor nem egy napig, hanem egész szeptemberig adott nekik munkát az ásotthalmi határ. Nyár közepétől ugyanis folyamatosan hívták őket kisebb-nagyobb tüzekhez. Akkor összességében mintegy ötvenhektárnyi erdő vált a lángok martalékává. Személyi sérülés egyik esetben sem történt, de több tanya is teljesen kiégett. A kárt több millió forintra becsülték. Ráadásul az 55-ös főút melletti benzinkutat is védeniük kellett, mivel erdő vette körül. Ha a töltőállomás is kigyullad, talán emberéletet is követelt volna a tűz. Tíz évvel ezelőtt a legnagyobb problémát a folyamatosan változó irányú erős szél jelentette. Akkor is aszály sújtotta a térséget és a kiszáradt fák között állandóan megfordult a szél. Több esetben is komoly veszélyben forgott a tűzoltók élete, mivel pillanatok alatt hatalmas lángoszlopok között találhatták magukat. Oltás közben egy vásárhelyi tűzoltóautó elakadt a homokban, s a legénységet ugyan sikerült kimenteni, de a jármű teljesen kiégett. Az 1993-as sorozatos tűzeseteket szándékosan idézték elő. A rendőrség évekkel később el is fogta azokat, akik szinte sportot űztek az ásotthalmi erdő felgyújtásából. K.T. A havi fix és a vicc FEKETE KLARA Újra van miért irigyelni a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket. Miközben a versenyszférában havi bruttó 119 ezer forint az átlagbér, addig az állami szektorban dolgozók 151 ezret visznek haza - természetesen átlagosan. A költségvetési szervezeteknél dolgozóknak jár a.nyelvpótlék, a ruhapénz, a tizenharmadik, a legtöbb helyen pedig már a tizennegyedik havi fizetés is. A köztisztviselők, ha most vásárolnak államilag támogatott lakáshitellel új otthont, számukra a teljes vételárat is meghitelezheti a bank. A munkaidót ugyan mindenütt szeretik meghosszabbítani a főnökök, de nagy általánosságban azért délután 4-kor hazaengedik a jól teljesítő alkalmazottakat a családhoz. Mintha visszatérnének a két háború közötti békeévek, amikor az állami alkalmazott a 200pengős fix-szel viccelt könnyen. Igaz, az is vicc, hogy mekkora a mai fixek vásárlóereje a régiekhez képest. Amikor a Szegedi Ipartestület 64 ezer pengőért 1927-ben telket vásárolt a Horváth Mihály utcában - erről a mostani elnök mesélt -, akkor egy petőfitelepi ház csak ezerbe került. Ezer pengőt pedig akár egy-két év alatt össze lehetett spórolni. Miközben az akkori és a mostani versenyszférában... Mindezen gondolatok természetesen nem pusztán az irigység miatt jutottak eszembe (dehogynem!), hanem Parragh Lászlónak, a kereskedelmi és iparkamara elnökének tegnap publikált, nagy vihart kiváltó takarékossági intézkedései nyomán. Ezek a szavak követték Demján Sándornak, a VOSZ elnökének.tegnapelőtti nyilatkozatát, amelynek lényege: a környezetünkben lévő országokhoz képest nálunk a legmagasabb a nyereségadó, valamint az összes közteher, a sok kicsi és közepes vállalkozás forintjai mégsem fordítják jobbra az ország sorát, mivel ezek az összegek a drága államot tartják el. Parragh még olyan adatokat is csatasorba állított, hogy a hasonló lélekszámú államokban feleannyi az állami alkalmazott, mint nálunk. Summa summarum: 50-70 ezer költségvetési alkalmazottnak kellene utcára kerülnie, hogy az adóterhek csökkenhessenek és az ország versenyképessége javuljon - ez áll a kamara elnöke által felállított egyenletben. A felvetés merész, és tudni lehet, tett nem követheti. Hacsak vissza nem hívják Bokros Lajost. A Tisza-völgy vize A június közepe óta tartó Tisza-völgyi kritikus értékű vízhozamok miatt a tiszalöki duzzasztási szintet a 420-450 centiméteres sávban, a kiskörei duzzasztási szintet pedig a 725-740 centiméteres sávban tartják, amelyek 15-20 centiméterrel magasabbak a megszokottnál. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közleménye szerint a kiskörei duzzasztó kizárólagos beavatkozási lehetőség arra, hogy rendkívüli kisvizes időszakban szabályozott vízleeresztéssel a hozam biztosítható legyen. A legkedvezőtlenebb helyzet a Tiszán alakult ki. A folyó országhatári belépő szelvényénél, Tiszabecsnél a június 15-21. között az érkező vízhozam másodpercenként 20 köbméter alatti volt, ami 35 köbméter/másodperccel kevesebb a még elfogadható kisvizes küszöbértéknél. A Tisza felső vízgyűjtőjéről érkező vízhozamok döntően meghatározzák a szétosztható vízkészlet mértékét. Kortyol a kert Párizsi ismerőseim tavaly meghökkentek azon, hogy a vízcsapnál gondolkodás nélkül teletöltöttem a poharamat és a számhoz emeltem. - Ne idd azt! - szisszentek föl. - Nem biztos, hogy az jó-, ott az ásványvíz. Az értelmiségi család egyik tagja sem tudta, hogy a tizenhárommilliós fővárosban a csapból folyó víziható-e. Szerintük „inkább" nem az. Helyette kis gurulós kocsival fuvarozták haza a közeli boltból az eldobható műanyag flakonban a vizet, amely az Alpoktól zötyögött Párizsig egy nagy kamionban. A tiszta víz érték, ezt a magyar ABC-ben is láthatjuk, forintban. Ma már mi is ugyanúgy vásároljuk. Miközben a szemétbe kerülő flakonba csomagolt, az egész országon végigdübörgő teherautókkal hozzánk cipelt vízért sokat fizetünk, a házunkba bevezetett ivóvizet kertünkben szétlocsoljuk. Kedvezményesen. Úgy tűnik: a vezetékes, tiszta, iható víz valódi értékét még nem jelzi az ára. Abban a néhány alföldi faluban azonban nagyon jól tudják, ahol főzni csak zacskós vízzel szabad. Nálunk meg a vízmű arra ösztönöz, hogy még többet használjunk belőle, az emberi fogyasztásra alkalmassá tett, kristálytiszta vízből. MOLNÁR B. IMRE Mindenhol jár a locsolási kedvezmény Különböző vízdíjak a megyében Szeged után a szentesieknek kell a legkevesebbet, azaz 155,68 forintot fizetniük egy köbméter ivóvízért. Az itt élők - a csongrádiakhoz, a vásárhelyiekhez, illetve a makóiakhoz hasonlóan - locsolási kedvezményt vehetnek igénybe, ám ' ennek mértéke is változó. i Változó képet mutatnak a lakosi sági ivóvíz- és csatornadíjak a I megye városaiban. Egy köbméter ivóvízért - Szegedet leszámitva a legkevesebbet, vagyis 155,68 forintot a szentesiek fizetnek. De ezen a településen a legalacsonyabb, 99,68 forint a csatornadíj is. Ez utóbbi 10 százalékát a szezonban, vagyis május l-jétől szeptember 30-ig locsolási kedvezményként vehetik igénybe a családi házakban élő szentesiek. Csongrádon is jár a locsolási kedvezmény, azonban itt ez az ivóvízdíj - köbméterenként 160 forint - 25 százalékát, valamint a teljes csatornadíj elengedését jelenti. Az erre vonatkozó igényt minden évben be kell jelenteni a szezonra, május 1 -jétől szeptember 30-ig, illetve a leolvasási időszakig. A városban a csatornadíjért köbméterenként 121 forintot kell fizetniük a magánszemélyeknek. A vásárhelyieknek köbméterenként 185,90 forint kiadást jelent az ivóvízhasználat. A csatornadíjért pedig 189,30 forintot kell fizetniük. A locsolási kedvezmény ez utóbbi 10 százaléka, Vásárhelyen a szezonban a locsolási kedvezmény a csatornadíj 10 százaléka. Fotó: Tésik Attila melyet a 100 négyzetméternyi zöldfelülettel rendelkezők vehetik igénybe május 1. és szeptember 30. között. Havi alapdíjat, azaz 246 forintot fizetnek a makóiak az ivóvízért, a fogyasztási díj köbméterenként 161 forint. Az alapdíj térítése alól mentességet élveznek azok a háztartások, ahol egyedül élnek, illetve ketten laknak és közülük az egyik betöltötte a 60. életévét. A csatornadíjnál szintén 246 forint havonta az alapdíj, s fogyasztási díj köbméterenként 145 forint. A locsolási kedvezmény az éves csatornadíj 10 százaléka, melyre a jogosultságot az ingatlan jellege alapján a szolgáltató állapítja meg. • Egy köbméter vízért a megyei jogú városok közül a legkevesebbet, 109 forint 90 fillért Békéscsabán, a legtöbbet, azaz 285 forint 60 fillért Salgótarjánban kell fizetni. A Megyei Jogú Városok Szövetsége táblázatából kiderül, hogy a 22 tagú csapaton belül az ársorrendben a második legolcsóbb helynek Szeged számít 116 forint 70 filléres díjával, míg Hódmezővásárhely 185 forint 90 filléres árával a nyolcadik legdrágább hely. Feltehetőleg nincs az az alacsony díj, ami kivívná a lakosság egyértelmű szimpátiáját, mégis: a megyei jogú városok átlaga alapján víz esetében 174 forint 60 fillér a középtarifa. T.A. Céljáratok a szabadtéri idején MUNKATÁRSUNKTÓL Az idei szabadtéri játékok alatt is indítja céljáratait a Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT). A trolibuszok és villamosok július 11. és augusztus 21. között járnak valamennyi előadás és főpróba után, illetve szükség esetén az esőnapokon is. A menetrend szerinti utolsó járatokat követően a céljáratok indulását az előadások végéhez igazítják. Igény szerint több trolit, illetve villamost is közlekedtetnek. Az 5-ös vonalon a Széchenyi térről mindkét végállomás felé (Vértói út, újszegedi gyermekkórház) járnak majd a trolik. A 9-esen pedig ugyancsak a Széchenyi térről mind a Hont Ferenc, mind a Lugas utca irányába közlekednek a járművek. Az 1 -es villamos az Aradi vértanúk teréről a Rókus, illetve a Szeged pályaudvarig közlekedik. A Dugonics térről a vadasparkig a 3A jelzésű villamos, míg ugyancsak a Dugonics térről a 4-es Kecskéstelep és Tarján felé szállítja az előadás után az utasokat. Az előre megváltott jegyek és bérletek ezeken a járatokon nem érvényesek, menetjegyeket a céljáratokon lehet vásárolni 130 forintért. A 6 éven aluli gyermekek (felnőtt kíséretében) és a 65 éven felüliek ingyen utazhatnak.