Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-06 / 4. szám

6 • A K T U A L I S • HETFÓ, 2003. JANUAR 6. Bankrablás, családi viszály, közúti vita 2002-ben Fegyverrel a kézben A magyar kriminalisztika történetében példátlan fegyveres bűncselekmény történt Móron, amikor is az Erstc Bank fiókját megtámadó két férfi hidegvérrel kivégezte az ügyfeleket és a bank dolgozóit. Tótújfalun egy 14 éves lány lőtte agyon az apját, Budapesten pedig ügy intézett el egy közlekedési konfliktust egy autós, hogy lelőtte a másik autó vezetőjét. Február 24.: Kilenc lövést adtak le Debrecenben egy Sólyom utcai családi házra. Személyi sérülés nem történt. Április 15.: A Győr-Moson-Sopron megyei Abda diszkójában lövöldözés során meghalt egy garázdálkodó vendég. A szórakozóhely alkalmazottja és egy másik vendég megsebesült. Május 9.: Az Erste Bank móri fiókjában két férfi tüzet nvitott az ott-tartózkodókra: hat ember azonnal, kettő a kórházban meghalt. A tettesek 7 millió 500 ezer forintot raboltak. Később két személyt a bíróság letartóztatott, de tagadják, hogy ók támadták meg a pénzintézetet. 10.: Budapesten, a XI. és a XXII. kerület határán egy személygépkocsi vezetője közlekedési konfliktus miatt lelőtte egy kamion sofőrjét, aki a helyszínen életét vesztette. 26.: Budapesten, a III. kerületben légpuskával kézfejen lőttek egy 30 éves nőt, aki az utcán sétált. Július 9.: Ismeretlen álarcosok Budapesten többször rálőttek egy vállalkozó kocsijára, majd a jármű üléséről elraboltak egy közel 30 millió forintot tartalmazó táskát. Több emberen, részben nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Nemcskéri Gusztávot első fokon a Fővárosi Bíróság. A férfi 1996 és 1999 között lelőtte egy argentin ismerősét, az áramszolgáltató díjbeszedőjét, egy postásnőt és a saját testvérét. MTI Telefoni: Kovács Tamás Augusztus 31.: A Somogy megyei Tótújfalun egy 14 éves lány agyonlőtte nevelőapját, aki évek óta terrorizálta családját és szexuálisan zaklatta a gyermeket. Szeptember 22.: A Tolna megyei Kurdon agyonlőttek egy férfit, aki a terményt őrizte a Szőlőhegyen. 30.: Egy leányfalui presszóban egy ismeretlen férfi belelőtt a pultba, s az ott egyedül tartózkodó tulajdonost a bevétel, mintegy 30 ezer forint átadására kényszerítette. Október 15.: Öten könnyebben megsérültek egy lövöldözésben Csikóstóttósön egy halastónál. 18.: Budapesten, a IV. kerületi Járműtelep utcában három lövést adtak le légpuskából két járókelőre, mindketten könnyebben megsérültek. November 27.: Kiskőrösön, egy szórakozóhelyen egy távozásra felszólított vendég Flóbertpisztolyával meglőtte a szórakozóhely portását, aki könnyű sérülést szenvedett. December 4.: Egy álarcos férfi fegyverrel megpróbálta kirabolni az egyik ózdi élelmiszerboltot. A férfit másnap őrizetbe vette a rendőrség. 16.: Három férfi követett el fegyveres rablást Bátonyterenyén, egy játékteremben. A szórakozóhelyen egyedül tartózkodó teremfelügyelő zsebéből 96 ezer forintot vettek ki, miután a férfit földre kényszerítették, kezét és lábát ragasztócsíkokkal összekötözték, szemét leragasztották. AZ MTI SAJTÓAÜATBANKJA ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: OLÁH ZOLTÁN SZÜLETETT Dobár Lászlónak és Bóna Mónikának Ádám, Molnár Csabának és Tóth Anikónak Dorka, Szatamia Istvánnak és Burai Andreának Olivér István, Kolompár Györgynek és Kanalas Hajnalkának Hajnalka, Szalma Róbertnak és Lakatos Beátának Kanapriya, Drávai Jenőnek és Kovács Ágnesnek Benedek, Enyingi Ferencnek és Mezei Marianna Piroskának Ferenc Viktor, Galac Zsoltnak és Káló Tímeának Virág, dr. Horpácsy Balázs Dávidnak és Kertész Orsolyának Márk Donát, Horváth Istvánnak és Kocsis Emesének István Krisztián, Rea Attilának és Egri Tímea Nikolettának Barnabás, Harmati Istvánnak és Nagy Orsolyának Bertalan Móric, Szorcsik Attilának és Szalai Indítnak Júlia, Csanádi András Gábornak és Dobó Évának Ádám, Makai Károly Zsoltnak és Engi Máriának Róbert, Noska Lászlónak és Mihályi Anikónak Szabolcs Gergő, Nagy-Berta Jánosnak és Kovács luditnak Lázár, Nagyistók Zsoltnak és Kecskés Mariettának Zsolt, Nagy Zsolt Gézának és Tischer Ildikónak Vivien, Kasza Sándornak és Gazdag Anita Rékának Bence Erik, Mészáros Zsolt Károlynak és Vigh Mónika Annának Alexa Klaudia, Császár Gábornak és Jójárt Anitának Gábor, Gönczöl Sándornak és Kiri Erzsébetnek Norbert, Tiszaváry Péternek és Nyíri Máriának Nóra, Ambrus Tibornak és Zsemberi Mónikának Álmos Barnabás, Hurton Zoltánnak és (agicza Katalin Erzsébetnek Benedek, Sipka József Istvánnak és Nemes Mónika Eszternek Andrea Alexandra, Toronyi Zoltánnak és Tóth Andrea Máriának Gréta, Birinyi Miklósnak és Király EniCsaládi események kőnek Miklós Sándor, Bogdányi István Zoltánnak és dr. Piry Katalin Ilonának Borbála, Kovács Gábornak és Orbán Ritának Zsófia, Hódi Györgynek és Miklós luditnak Mirella Virág, Nagy Tibornak és Csanyavec Ilona Annának Eszter Boglárka, Kővágó Istvánnak és Pethe Szilviának lázmin, Varga Istvánnak és Szakács Anikónak Noel Márk és Kíra Mercédesz, Nagy Sándornak és Takács Katalinnak Richárd, Zsebi Lászlónak és dr. Molnár Mártának Dóra, Gácsi László-, nak és Papp Évának Szaffi, Vörös István Andrásnak és Csabai Lívia Erzsébetnek Klaudia, Molnár Gábornak és Zónai Erikának Gábor, Nagy Barnabásnak és Tóth Erzsébetnek Dávid Renátó, Nagy Zoltánnak és Dombi Ibolyának Friderika, Zsigmond József Jánosnak és Szathmáry Évának Botond, Medvecz Miklós Krisztiánnak és Nagyístók Ildikó Máriának Martin, Kocsis Ferenc Jánosnak és Császár Szilviának Dávid Szilveszter, Csizmazia Botond Györgynek és Wilhelm Adélnak Barnabás Botond, Szántai Ferencnek és Szlávik Anikónak Szabolcs, Tábori Róbertnek és Hegedűs Évának Eszter, Födi Lászlónak és Orosz Annamáriának lázmin, Veress Tibornak és Kristó Annamáriának Hunor, Zsigmond Rolandnak és Lengyel Anitának Erik, dr. Ződi Zoltán Mihálynak és dr. lyuroski Dórának Laura Miléna, Hűse Jánosnak és Szélpál Emília Erikának Liliána Emília, Békési Gábor Zoltánnak és Lengyel Krisztinának Zsombor András, Magyar Imrének és Kocsispéter Editnek Cintia, Ábrahám Károlynak és Gregus Enikőnek Barna, Ótott Józsefnek és Horváth Ildikónak József, Túri István Benőnek és Bába Ildikónak Máté, Márki Zoltánnak és Bóka Zitának Noémi, Rácz Csabának és Babarczi Tímeának Roland, dr. Prágai Zoltán Bélának és Bullás Erika Andreának Olivér és Patrik nevű gyermeke. MEGHALT Erdei István, Hegedűs Jánosné Illés Anna, Kurusa József, Bereng Gyula, Markovics Józsefné Fejes Ida, Nátyi Albertné Börcsök Piroska, Bakos Lajosné Barna Mária, Takó József, Kleman László, (akus Lászlóné Fodor Irén, Péter Károly, Bartók Istvánná Kormos Mária, dr. Rákos Istvánné Farkas Rozália, Szécsényi Rozália, Pap Imre, Pfendler László, Balog Mihály, Tilványi Erika, Demeter Lajos, Sánta Ferenc, dr. Sipos György Zoltán, Molnár Ferencné Tarjányi Luca, Tábit Márton, Csókási Jenő, dr. Berentes Béla attila, Farkas László Lajos, Balázs Lajos, Balog Lajos, Sánta Istvánné Mendi Magdolna, Mihályi Jánosné Fodor Anna, Gál Ferenc, Terhes Lászlóné, Horváth Mátyás, Kasza Szilveszter, Kruly György Mihály, Molnár Istvánné Tóth Katalin, Fodor Dezső, Kapitány András, Berek Jenő László, Szalma Mihályné Török Mária, Mihályi István, Rátkai Jánosné, Czink Mátyásné Kovács Borbála Sára, Gyémánt Zoltánné Csóti Rozália, Hargitai Andrásné Cseréb Klára, Varga Imre, Fenyvesi Béláné Veverka Márta, Kass Józsefné Kalmár Mária, Bullás Ferenc, dr. Heid Sándor Istvánné Ágoston Etelka, Balogh Sándorné Simon Anna, Csilics István, Bodó Imre, Rajmond Antal Mihály, Bernáth Dezsőné Kormos Mária, Fodor Andrásné Bognár Piroska, Ördög Gábor József, dr. Toldi Miklósné Géczy Mária, Biró Albertné Vendel Terézia, Gyémánt Istvánné Nagy Ilona, Szél Sándorné Oláh Mária, Sinka Ferencné Korom Zsuzsanna, Turzó Gábor László, Balla József, Zsótér Ferenc József, Zádori Mihály Gábor, Farkas Józsefné Tanács Viktória, Bende Antal Györgyné Borbás Anna Margit, Török Károly Ferenc, Licsaner Józsefné Lajtár Edit, dr. Vajda Mária, dr. Ósukás István, Csányi Ferenc, Vincze Józsefné Plavecz Erzsébet Etelka, Bogos György, Szőgyi Sándor András, Miklós János, Rigó Istvánné Agócs Julianna Margit, Takács Ferencné Faredin Ilona Erzsébet, Szántó Lászlóné Galamb Erzsébet, Kondász István Mihály, Kis Róbert Ferencné Tóth Margit, Katona László, Tóth Mária, Pesti Béla, Terhes Mihály, Kecskeméti Illésné Halász Erzsébet, Bóka János, Vazorka Györgyné Lebák Aranka, Török György, Tóth István, Nagy János, Pámer Ottó József, Pintér Vincéné Jójárt Ilona, Biacsi Imre, Gémes Sándorné Förgeteg Anna, Tóth István, Keresztes Mihályné Lévai Rozália, Szili László, Bencsik Anna Gyurka Anna, Illés László, Bezdán Kálmánná Dicső Anna Rozália, Frank Mátyásné Racs Margit, Babai János, Kovács Szilveszterné Apró Hona, Zádori Ivánné Dudás Margit, Veres István, Császárputyi Pál, Csiszár István, László József, Terbe József, Kispéter Mihály, Tóth Mihály, Varga József, Misán Jánosné Pálinkó Erszébet, Kocsárdi Béla Sándor. Karácsonyfabontás, házszentelés, szélvárás Ma kezdődik a báli szezon Vízkeresztkor leszedjük a karácsonyfát, mert úgy tudjuk, így szokás. Arról, hogy miért, illetve hogy milyen hagyományai vannak ennek az ünnepnek, újabb korunkban elég keveset tudunk már. A vízkereszt (január 6.) réges-régtől a fontos, meghatározó ünnepek közé tartozik, vallásos legendáriummal, illetve a természet újjászületését csalogató vigalmi időszak, a farsang kezdeteként. A keleti egyház ezen a napon Krisztus születését ünnepelte, a római egyház az Úr megjelenését, de szólt ez a nap [ézus megkereszteléséről, a napkeleti bölcsekről, azaz a háromkirályokról és a víz megszenteléséről, a házszentelésekről is. Megünnepléséről Bod Péter krónikája szerint a magyaroknak már a kereszténység felvételekor úgy rendelkeztek fejedelmeik, „...hogy a pap minden ember házához elmenjen a kereszttel, valamint áldást mondjon". A házszentelésre Mátyás király idejéből vannak XV. századi emlékeink, a háromkirályok legendájának első magyar nyelvű följegyzései a XVI. század elejéről származnak, a betlehemezésből kifejlődött népszokást, a háromkirály-járást pedig egy évszázaddal később egyre bővülő körben gyakorolták. A napkeleti bölcsek, Gáspár, Menyért, Boldizsár „királyjárása" még egy évszázaddal ezelőtt is dívott Szegeden. Kovács János etnográfus szép leírásából tudjuk, hogy vízkeresztkor három „surhankó legény" aranyos papírcsákó-koronával a fején, hosszú, fehér ingbe öltözve, korommal szerencsenfeketére mázolt arccal, fakardosan járta a házakat egy faszerkezetre erősített, gyertyával világító csillaggal, eljátszották, elénekelték, miként köszöntötték a háromkirályok a kis Jézust aranynyal, tömjénnel, mirhával. A házbeliek persze megajándékozták a köszöntőket gyümölccsel, kaláccsal, esetleg némi aprópénzzel, kolbásszal, szalonnával. A három király felemlegetése vízkeresztkor még a házszenteléskor történik, mikor a pap a katolikusoknál a bejárati ajtóra szerelt krétával felírja nevük kezdőbetűit, hogy óvják a hajlékot a gonosztól. A G + M + B védő jele mellett az otthonokat megszentelt vízzel való meghintéssel is igyekeztek őrizni a rossztól. Szokásban volt az is, hogy a gazdasszonyok az e napon szentelt vízzel az ólakat, istállókat is „megszentelték", sőt sok család ivott a vízből, aminek gyógyerőt is tulajdonítottak. Gyógyító hatásúnak vélvén a karácsonyi asztal morzsáit, vízkeresztkor azokból is adtak a jószágoknak, akárcsak a karácsonyi búzából, meg a kará* csonykor kútba dobott és ilyenkor onnan kihalászott almából. A megszentelt vizet Szegeden és környékén háromkirályok vizének is nevezték, s az egész esztendő során szolgált védő és gyógyító szerként. A szenteltvízzel való szemgyógyítást például még a múlt században is gyakorolták, akárcsak a fejfájások háromkirályvizes borogatását. Ezzel a vízzel volt szokás megszentelni a kismamák „Boldogasszony ágyát". S öntöttek belőle az újszülöttek első fürdővizébe is. A szenteltvíz az embert végső útjára is elkísérte, a ravatalt azzal hintették meg a végtisztességet adók. A szegedi tanyákon a halotthintő szenteltvízbe szórtak a karácsonyi asztalról eltett morzsákból is. A vízkeresztnapi „szentelkedésekhez" itt-ott sajátos világi praktikák, jóslások, varázslások is társultak. Volt például, ahol a papnak a házszentelés után pár percre le kellett ülnie a szobában, hogy a tyúkok majd jól kotyoljanak. Másfelé a papot égő gyertyával kísérték ki a házból, hogy nagyra nöjön a kenderjük. Amellett, hogy e napon a dologtiltást (pl. mosás, varrás, meszelés tilalmát) betartották, nagyon figyelték az időjárást is. A népi tapasztalás ugyanis azt mutatta, hogy ha vízkeresztkor csurog az eresz, hosszú télre kell számítani. Más szerint: ha a háromkirályok napján esik a hó, gyorsan ki fog tavaszodni, ha viszont fagy, akkor soká tavaszodik. S ha esik az eső, akkor esős lesz majd a tavasz, illetve férges lesz a máktermés. A legtöbben erre a napra szelet kívántak, az ugyanis a néphit szerint azt jelentette, hogy az esztendő szerencsés lesz. SZABÓ MAGDOLNA A vízkereszttel megkezdődik a farsangi báli szezon is.