Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-10 / 287. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. DECEMBER 12. «AKTUÁLIS« 5 „Inkább a jövőn, semmint a múlton gondolkodom" Ma veszi át Kertész a Nobel-díjat Kertész Imre Heuréka! címmel tartotta meg Nobel-beszédét a Svéd Királyi Akadémián. A magyarul elmondott vallomást a vendégek a rendelkezésükre álló fordításokból követhették. Az első Nobel-díjas magyar író szavaiból idézünk: „Amióta repülő­gépre szálltam, hogy itt, Stockholmban átvegyem az ez évi irodalmi Nobel-díjat, szakadatlanul egy szenvtelen megfigyelő szúrós tekinte­tét érzem a hátamon; s ebben az ünnepi pillanatban, amely hirtelen a közfigyelem fókuszába állít, inkább e hűvös megfigyelővel, semmint az egyszeriben világszerte olvasott íróval érzem magam azonosnak... Talán túl sokáig éltem diktatúrákban, ellenséges és reménytelenül idegen szellemi környezetben ahhoz, hogy szert tehettem volna némi irodalmi öntudatra: ezen egyszerűen nem volt érdemes eltöprenge­nem. Emellett mindenfelől az értésemre adták, hogy az, amin gon­dolkodom, az úgynevezett 'téma', amely foglalkoztat, időszerűtlen és nem attraktív. így hát ezért is, és mert a saját meggyőződésemmel is egybevágott, az írást mindig is a legszigorúbb magánügyemnek tekin­tettem... Teljes őszinteséggel felmérve akkori helyzetemet, nem tu­dom, hogy Nyugaton, egy szabad társadalomban, képes lettem vol­na-e megírni ugyanazt a regényt, amelyet ma Sorstalanság címen is­mer a világ... Auschwitz igazi problémája az, hogy megtörtént és ezen a tényen a legjobb, de a leggonoszabb akarattal sem változtatha­tunk. .. Úgy érzem, hogy amikor Auschwitz traumatikus hatásán gon­dolkodom, ezzel a mai vitalitásának és kreativitásának az alapkérdé­séhez jutok el; s Auschwitzon gondolkodva így, talán paradox módon, de inkább a jövőn, semmint a múlton gondolkodom." S. E. Újhelyi István a 2003-as költségvetésről Takarékos állam, fedezet a béremelésre A 2003-as költségvetési terve­zetről tartott sajtótájékoztatót tegnap Szegeden Újhelyi István szocialista országgyűlési képvi­selő. MUNKATÁRSUNKTÓL Takarékos állam - ezzel jelle­mezte röviden Újhelyi István MSZP-s országgyűlési képviselő a kormány 2003-as költségveté­si tervezetét. A kormány saját működési kiadásaiból farag, hogy fedezhesse a béremelése­ket. Még az idén tizennégy száza­lékkal nőnek a reálbérek, jövőre pedig újabb hétszázalékos emel­kedés várható. A GDP 2003-ban 4-4,5 szá­zalékkal, a fogyasztói árak pe­dig 5 százalékkal nőnek, az ál­lamháztartás hiánya viszont várhatóan 4,5 százalékkal csökken. A kormány célja, hogy hosz­szú távon fönntartsa a gazda­sági növekedést. A gyermekes családok is nagyobb támoga­tást kapnak, összességében 12,5 százalékkal jut erre a cél­ra több pénz. A nyugdíjasok helyzete is javul a 8,4 százalé­kos emeléssel, valamint a foko­zatosan bevezetett tizenhar­madik havi nyugdíjjal. Az országgyűlési képviselő tájékoztatójában külön kitért Szegedre is. A csongrádi me­gyeszékhelyen, Szegeden jövő­re harminc százalékkal emelik az ösztöndíjkeretet, a rászoru­ló gyermekek ingyen étkezhet­nek, illetve jövő szeptember­től a hátrányos helyzetben lé­vők ingyen kapnak tankönyve­ket. Édesanyja mellett helyezték örök nyugalomra a balástyai rém második áldozatát Elbúcsúztatták Bernadettet A cég élére olyan vezető kell, akiben megbízik az önkormányzat ­mondta Bénák László. Fotó: Miskolczi Róbert Havi 160 ezer forintos melegvíz- és fűtésszámlája miatt bírósághoz fordul egy szegedi fogyasztó. Bénák László, a hőszolgáltató társaság igazgatója benyújtotta lemondását. Egy szegedi asszony független szakértői vizsgálatot kér irreálisan ma­gas melegvíz-számlája ügyében. Májusban 36 ezer, júliusban, augusz­tusban és szeptemberben 38 ezer, októberben és novemberben pedig már 92 ezer liter meleg víz elfogyasztásáról kapott számlát. Lakásá­ban novemberben kikapcsolták a fűtést és a meleg vizet, az egész hó­napra szóló számlát ugyanakkor erre a hónapra is kiküldték. Eszerint 160 ezer 151 forintot kellene fizetnie; ebből a fűtés díja mindössze 4 ezer 959 forint. Olvasónk azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Panaszra ment a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-hez, a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez, valamint a polgármesteri hivatalba. Beadványaiban minden fórumon azt kérte, hogy független szakértő vizsgálja fölül a hőszolgáltató számlázási gyakorlatát. Amennyiben ezt nem teszik meg, bepereli a távfűtőtársaságot. Pálkúti Istvánné, a Csongrád Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelő­ség igazgatója lapunk, s minden érintett tájékoztatására elmondta: a felügyelőség csupán az elszámolási rend betartását vizsgálhatja. A díjszabás, illetve a díjalkalmazás ellenőrzése az önkormányzat (a hő­szolgáltató társaság többségi tulajdonosa) hatásköre. Pálkúti Istvánné hozzátette: a fogyasztóvédelmi felügyelőség a mc­legvízdíj-elszámolási rendszer fölülvizsgálatát kérte a városi önkor­mányzattól. Bénák László, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. igazgatója írásban benyújtotta lemondását. A társaság vezetője cáfolta, hogy távozá­sa összefüggésben lenne a magas számlák miatt kirobbant ügy­gyei. Véleménye szerint a társaság irányítását olyan vezetőre kell bízni, aki iránt megvan a szükséges bizalom. Lemondásának okát abban jelölte meg, hogy úgy érzi: ő már nem kapja meg ezt a bi­zalmat. „A számlázás rendje változatlan, a legnagyobb adósoknál folytatjuk a kikapcsolást" - mondta az igazgató, akinek lemondásáról a társaság december 15-i taggyűlése dönt majd. (A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 51 százaléka a városi önkormányzat, 49 százaléka pedig a dunaújvárosi Alfa-Nova Kft. tulajdona.) A városházán egyelőre nem kívánták megerősíteni lapunk értesülé­sét, amely szerint a távfűtő társaság élére a tervek szerint Básthy Gá­bor, az 1994-98-as önkormányzati ciklus gazdasági alpolgármestere kinevezését javasolnák. * NY. P. Háromszázmillió forintért indíthat pert az önkormányzat az ÁPVRt. ellen Szeged pénzt kér a földekért SZDSZ és bevonulás A sorkatonai szolgálat megszün­tetését szeretné elérni a Szabad Demokraták Szövetsége. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szabad Demokraták Szövetsé­ge (SZDSZ) már 1998-ban kez­deményezte a parlamentben a sorkatonai szolgálat megszünte­tését. Az akkori kormány ezt el­utasította. A párt Csongrád me­gyei választmányának elnöke, Beregszászi Sándor tegnapi sajtó­tájékoztatóján úgy vélte, hogy a sorkötelezettség eltörlését legké­sőbb 2005-ig végre lehet hajtani. Egy közvélemény-kutatás sze­rint 2000. január közepén a meg­kérdezettek 54 százaléka egyet­értett a sorkatonai szolgálat megszüntetésével. Beregszászi szerint a magyar hadsereg szín­vonala nem éri el az európai átla­got, hiszen a '60-as és '70-es évek szintjén van a technikai felsze­reltsége. A hadsereget nem lehet úgy modernizálni, hogy ne vált­sanak a koncepción. Az új, XXL századi technikával felszerelt ka­tonaságot pedig csak hivatásos állománnyal lehet megfelelően működtetni. A kisebb létszámú, ütőképesebb hadsereg pedig jóval olcsóbb lenne a mostaninál. Rá­adásul évente 60 ezer fiatalt so­roznak be, a hivatásos állomány­ban elég, ha a fele szolgál. Bénák lemondott, utóda Básthy lehet só áldozatát, a tavaly augusztus­ban eltűnt és az idén március 7-én holtan megtalált Szanka Hajnalkát eltemették a balástyai temetőben. Nem sokkal később azonban bele kellett nyugodnia a megváltoztathatatlanba: április elején a Balástya melletti tanya­világban megtalálták az 1998 jú­liusában eltűnt, meggyilkolt Jéga Szabó Bernadett holttestét is. „Három és fél évig a buszon min­den reggel eszembe jutott: talán a húgom itt nyugszik valahol. És tessék: itt ásták el az út mellett" - zokogott áprilisban a gyilkos, Szabó Zoltán anyjának tanyája mellett Anita, ott, ahol kiemel­ték a földből húga maradványait. A gajgonyai tanyavilágban négy nőt temetett el Szabó. Jó­zsa Róbertné tetemére - akit a balástyai rém 1998 áprilisában ölt meg - ugyancsak a gyilkos édesanyja egykori tanyája mel­lett leltek rá. Hosszas kutatás után júliusban, egy szilvásban találták meg Szabó Zoltán ne­gyedik áldozatát, egy Kistelekről eltűnt nőt. Szabó Zoltán ügyét alig egy he­te, vádemelési javaslattal adta át a Csongrád Megyei Rendőr-főka­pitányság a Csongrád Megyei Fő­ügyészségnek. Tegnap Jéga Szabó Bernadett te­metésével Balástya történelmé­nek fekete korszaka is lezárult. KB. A Pick „gyárudvara". A telekért értékes részvénycsomagot kapott a város. Fotó: Gyenes Kálmán keként - nyilatkozta lapunk­nak Szentgyörgyi Pál. A gazda­sági alpolgármester ugyanak­kor elmondta: a jelentkező igen komoly referenciával bír, korábban számos önkormány­zat, például Veszprém és Szar­vas számára is jelentős pénzt szereztek a jogszabályok érvé­nyesítésével az ÁPV Rt.-tői a belterületi földek után. Szent­györgyi megjegyezte: az előző városvezetés is kapott ilyen ajánlatot, de nem élt vele, és hallgatólagosan tudomásul vette, hogy az ÁPV Rt. mind­össze 79 millió forintot fize­tett. - Még közgyűlés elé sem került az ügy - mondta Szent­györgyi. Az alpolgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy az előter­jesztés, amiről pénteken dönte­nek majd a képviselők, nem ugyanaz, mint az elhíresült To­csik-ügy. - Akkor a Vektor Rt. az önkormányzatok, Tocsik Márta pedig az ÁPV Rt. megbí­zásából alkudozott egymással. Mi nem alkut akarunk, hanem a jogaink érvényesítését, akár peres úton - fogalmazott Szent­györgyi Pál, aki hangsúlyozta: mivel a privatizációt követő öt éven belül a követelés elévül, így valószínűsíthető, amennyi­ben a korábbi városvezetés is pert indított volna, a jelenleg remélt 3-400 millió forintnál jóval magasabb összeget tudott volna megszerezni az ÁPV Rt.-tői. - Éppen azért kell siet­nünk, hogy a most érvényes kö­veteléseink ne évülhessenek el - hangsúlyozta a gazdasági al­polgármester. KÉRI BARNABÁS Tfegnap helyezték örök nyuga­lomra a balástyai rém, Szabó Zoltán egyik áldozatát, Jéga Szabó Bernadettet. - Nem tudhatjuk, mikor dob­bant utoljára testvérünk szíve, nem tudhatjuk, volt-e ideje bűn­bocsánatért fohászkodni - hang­zott a rövid gyászbeszéd egy rész­lete. A balástyai temetőben szi­tálni kezdett a hó, a faluból a sír­kertbe hallatszott a harangok kondulása, amikor a 19 éves ko­rában, négy évvel ezelőtt meg­gyilkolt Jéga Szabó Bernadettet végső nyughelyére kísérték. A lányt édesanyja mellé fektették a családi sírba. Koporsóját zokogó nővére kísérte a ravatalozóból. Édesanyjuk halála után Berna­dettet felnevelő féga Szabó Anita márciusban még abban remény­kedett, hogy húga épségben tér haza közel négy esztendő után is. „A telefonvonalunkat csak azért tartjuk fenn, ha tud, akkor je­lentkezhessen" - mondta még márciusban Anita. Még akkor sem hunyt ki minden remény, amikor március végén a később balástyai sorozatgyilkos néven ismertté vált Szabó Zoltán utol­Végleg nyugalomra helyezték az áldozat földi maradványait. Fotó Miskolczi Róben További háromszázmillió fo­rintra tart igényt a szegedi ön­kormányzat az úgynevezett bel­területi földek után. Egy gazdasági társaság jelent­kezett az önkormányzatnál, hogy a város nevében hajlandó pert indítani az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő Rt. el­len. A cég vezetői szerint ugyanis az ÁPV Rt. kevesebbet fizetett az önkormányzatnak a Szegeden korábban állami tu­lajdonban működő és privati­zált vállalatok belterületi föld­jeinek használata után. A vá­ros 1997-ben 1 milliárd 250 millió forintot kapott ilyen cí­men, 2001 márciusában pedig 79 millió forintot. Az akkori városvezetők ezt az összeget tudomásul vették és elfogadták. Ezzel szemben az önkormányzatnak ajánlatot te­vő cég szerint további, legalább 3-400 milliós követelést lehet­ne peres úton érvényesíteni az ÁPV Rt.-vei szemben. - A pénteki közgyűlés zárt ülésén tárgyalunk a témáról, ezért az üzleti titok miatt azt sem mondhatom meg, melyik cég ajánlotta fel, hogy pert in­dít az önkormányzat nevében, és azt sem, melyik az a 22 vál­lalat, amely privatizálása mi­att pénz jár a városnak a belte­rületi földterületek ellenérté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom