Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-07 / 234. szám

HÉTFŐ, 2002. OKTÓBER 7. • AKTUÁLIS" 5 Október 6-a egységbe forrasztja a nemzetet Békésen emlékeztek Aradon a vértanúkra Folytatás az 1. oldalról A Szózat elhangzása után a meg­emlékezés szónokai mindannyi­an a nemzeti összefogás erejét hangsúlyozták. A román kor­mány üzenetét Vasile Dan Ungu­reanu, Arad megye prefektusa tolmácsolta, majd a város polgár­mestere, Dorel Popa mondott be­szédet. Mindketten a két népet összekötő szálak fontosságát, a közös jövőt emelték ki. A román és a magyar himnusz után Mar­kó Béla, az RMDSZ elnöke el­mondta, a szabadságharc maga volt a történelem, amely megte­remtette a más nemzetekhez tar­tozók egységét is. Amikor Szili Katalin lépett a pódiumhoz, néhány fiatal füttyel próbálta megzavarni beszédét. ­Akik ezt csinálják, nem romá­nok, magyarok! - jelentette ki felháborodottan az egyik idősebb férfi. Míg Szili az aradi vértanúk tettét méltatta, újra megjelentek a tömegben a temesvári Új Szó, valamint a Jelen nevű újságot árusító gyerekek. - Az aradi vértanúk kálváriája, legalább egy napra, mindig egy­ségbe forrasztja a nemzetet. Ilyenkor, ha csak egy pillanatra is, mindannyian megértjük, hogy a nemzet nem üres frázis, nem melldöngetés - hangsúlyoz­ta az Országgyűlés elnöke, aki­nek felszólalásába néha egy-egy sípszó hasított bele a szomszé­dos futballpályáról. A beszédek után a jelen lévő egyházi méltóságok három nyel­ven, magyarul, románul és né­metül áldották meg az egybe­gyűlteket, majd a székely him­nusz elhangzása után a politikai élet képviselői, a helyi vezetők és civil szervezetek elhelyezték az emlékezés és a tisztelet koszorúit az 1849. október 6-án kivégzett aradi vértanúk emlékoszlopán. ­Dávid Ibolya nem is beszél? ­kérdezte fiától az egyik férfi, majd sértődötten távoztak. Az emberek pedig, akik tiszte­letüket tették a vesztőhelynél, mintha megkönnyebbültek vol­na a megemlékezés után. A. T. J. Dávid Ibolya az emlékmű lépcsőjén. Fotó: Schmidt Andrea Méltósággal a halálba Méltósággal mentek a halálba azok, aldk a harcban élen álltak - mondta tegnap az 1848/49-es (orradalom és szabadságharc vértanú tábornokai előtt tisz­telgő szegedi megemlékezésen Ványai Éva alpolgármester. Mintegy háromszázan jöttek össze tegnap a szegedi Aradi vér­tanúk terén, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc vér­tanú tábornokaira emlékezze­nek. A Himnusz elhangzása után Janik László színművész szavalta el Somogyváry Gyula Díszmenet című költeményét. ­Jaj a legyőzötteknek!, tartja a ró­mai mondás, és Haynau tartotta ezt - kezdte ünnepi beszédét Vá­nyai Éva. Az alpolgármester hangsúlyozta: Haynau az aradi tizenhármak kivégzésével a kon­tinens forradalmárait akarta megfélemlíteni, mert akkor már szerte Európában recsegett-ropo­gott a feudalizmus rendszere. Szólt arról, hogy a magyar forra­dalom mellé számtalan nép fiai sorakoztak fel, mert fontosnak tartották az eszmét, a szabadsá­got és a fejlődést. - Méltósággal mentek a halálba azok, akik a harcban élen álltak - mondta vé­gezetül a szónok. Vitézi Hunyadi László beszédé­ben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár október 6-a gyásznap­ként él a magyar köztudatban, hős tábornokaink nem azért ál­dozták fel életüket, hogy egyik gyászból a másikba essünk. A Vi­tézi Rend főkapitány-helyettese ezt követően röviden szólt az au­gusztus 13-i árulásról, a lenini bolsevizmusról, Mohácsról, Mu­hiról, Aradról és az 1956-os for­radalomról. Az ünnepség hátra­lévő részében Janik László a Kos­suth-nóta taktusaira felsorolta a vértanú tábornokok nevét. SZ. C. SZ. • ' • Gyertyákat és virágokat vittek a fiatalok. Fotó: Gyenes Kálmán Hamarosan megműtik a zákányszéki férfi tüdejét Hetekig távol a családtól A hosszú távollét előtt pár napra hazaengedték Csányi Támást. A férfiért ma megy a mentőautó Zákányszékre, hogy előbb Sze­gedre, majd Budapestre vigye. A végcél a bécsi klinika, ahol meg­műtik a tüdejét. Az operáció után még hetekig kezelik az orvosok Csányi Tamást. Csányi Tamás január 15-e óta egy lépést sem tehet oxigénpa­lack nélkül. A 32 éves zákány­széki férfinek ugyanis egy gye­rekkori betegség következtében elhalt tüdeje nagy része. Emiatt képtelen egyedül lélegezni. Az életét csak egy bonyolult operá­ció menthetné meg. - Mindent megteszünk, hogy elviselhetőbbé tegyük fiam min­dennapjait - mondta édesanyja, Terike. A család megpróbál spó­rolni, hogy a drága gyógyszereket, segédeszközöket megvehessék. Még az öreg kocsit is eladták. A műtétet és az utókezelést az Or­szágos Egészbiztosítási Pénztár fi­nanszírozza, de a járulékos költ­ségek a családot terhelik. A hoz­zátartozó utazása, szállása, vala­mint a tolmács díja igen sokba ke­rül. A legolcsóbbnak számító bé­csi szeretetotthonban 60 eurót kérnek egy éjszakáért. Tamás a hét végét családja kö­rében tölthette. - Nehezen bír­tam a kórházat, szeptember 16-ától október 4-éig a pesti Ko­rányi Intézetben kezeltek - me­sélte. Fizikailag már nagyon gyenge. Utoljára saját erejéből májusban volt a házuk kerítésén kívül. Azóta a mentősök viszik mindenhová. Hirtelen össze se lehet számol­Niki, Tomika és Tamás. Fotó: Gyenes Kálmán ni, hányféle gyógyszert is kell szednie Tamásnak. Csak reggel tíz tablettát tesznek eléje. ­Könnyű ételeket főzök, elsősor­ban főzeléket, sovány szárnyas húst, illetve sok gyümölcsöt és joghurtot adok neki - mondja az édesanya. Tamás korábban ne­héz fizikai munkát végzett, ezért többnyire húst evett. - Legnehe­zebben a jóféle pacalpörköltről tudtam lemondani - nevetett ke­sernyésen. A háromhetes pesti kezelés alatt szinte minden szakember megvizsgálta, szívsebésztől kezd­ve az ideggyógyászon át egészen a fogászig. Várhatóan október 16-ára tűzik ki a bécsi műtétet. A tüdőben kicserélik a beteg, elzáró­dott ereket. Ha ez a beavatkozás sikerrel jár, akkor nem is lesz szükség a transzplantációra. Az otthon töltött három nap sokat segített. Az 5 éves Niki és a 2 éves Tomika játszott a papával. Reggelente pedig mellé feküdtek az ágyba és úgy nézték a mesét. ­Segítséggel kimentem a tornácra és néztem a gyerekeimet, hogy szaladgálnak a kertben - tette hozzá Tamás. A család nagyon reménykedik a műtét sikerében. Abban bíz­nak, hogy elegendő lesz az ércse­re. De ez csak hosszú hetek alatt derül ki, mivel rengeteg időbe te­lik az utókezelés. - Abban re­ménykedek, hogy már oxigénpa­lack nélkül búcsúztathatjuk az óévet - mondta végül az édes­anyja. Tamás legnagyobb álma pedig az, hogy gyerekeivel hógo­lyózhasson az udvaron. KORMOS TAMÁS A polgármester szerint 50 milliárd érkezett Szegedre, az exminiszterelnök 20 milliárdról tud Mennyi az annyi a városházán? Nem pusztán a közvetlenül az önkormány­zat kasszájába folyt pályázati pénzekre gon­dolt a polgármester akkor, amikor azt mond­ta: 50 milliárd forint érkezett a városba. - Szeged város 2008-ig tartó fejlesztési prog­ramjához 100 milliárd forintra van szükség, ebből 52 milliárd már a város kasszájában van - mondta Bartha László polgármester kevéssel az áprilisi parlamenti választások előtt, március 22-én lapunknak. A közel­múltban egy ugyancsak a Délmagyarország­nak adott interjújában arról számolt be, hogy a városba ötvenmilliárd forint érkezett az elmúlt négy esztendőben, szemben az előző ciklus 3 milliárdjával. Szegedi válasz­tási nagygyűlését követően Orbán Viktor ex­miniszterelnök úgy nyilatkozott: „egészen pontosan 20 milliárd forint érkezett a város­ba". Bartha László polgármester kérésünkre el­készíttette a szegedi önkormányzat 1999 és 2002 közötti nyertes pályázatainak listáját. Az önkormányzat csaknem nyolcvan pályá­zatot nyújtott be sikeresen, és nyert összesen 8 milliárd 791 millió 117 ezer forintot. A hazai támogatásoknál is nagyobb össze­gű, pontosan 11 milliárd 35 millió forintot kitevő összeg a regionális szennyvíz- és hul­ladékkezelési programra az EU környezetvé­delmi alapjától, az ISPA-tól nyert támogatás. Az ISPA-támogatással együtt az önkor­mányzat által pályázaton megnyert összeg 19 milliárd 826 millió 117 ezer forint. Bartha László kalkulációja szerint az általa említett 50 milliárdba tartozik a 11 milliár­dos ISPA-támogatás kormányzati önrésze, hatmilliárd forint. Ugyanakkor a polgármester az Ady téri egyetemi könyvtári központ építésére a Sze­gedi Tudományegyetem által megnyert 8 milliárd 500 millió forintot is ide számítja. A könyvtári komplexum konferencia-központ­jának építéséhez az önkormányzat által a Széchenyi-terv pályázatán nyert 892 millió forintot is felhasználják. Az ISPA kormányzati önrészével és a könyvtári központtal együtt így a városba ér­kezett pályázati támogatások összege Bartha László számításai szerint már megközelíti a 35 milliárd forintot. Ehhez jön még a Szegeden működő vállal­kozások által megnyert támogatás. A vállal­kozásfejlesztési alapokból kifizetett összeget Bartha László 10 milliárd forintra becsülte. A kalkuláció így hozzávetőlegesen 45 milli­árd forintnál tart, amelyet a Szegeden műkö­dő cégek befektetései, mint például a Sole Rt. csaknem kétmilliárdos fejlesztése egészít ki 50 milliárd forintra. - Amikor a városba érkezett 50 milliárd fo­rintról beszéltem, sohasem arra gondoltam, hogy ez az összeg közvetlenül a város kasszá­jába folyt be. Orbán Viktor volt miniszterel­nöknek igaza van, valóban 20 milliárd forint­nyi az a pályázaton nyert összeg, amely gya­korlatilag már bent van a kasszában - mond­ta Bartha László. Hozzátette: a támogatások, amelyek közvetlenül a vállalkozókhoz érkez­tek, illetve a nagy cégek által végrehajtott fej­lesztések is Szeged fejlődését segítik. KÉRI BARNABÁS Október 18-án a Délmagyarország szervezésében Polgármester) elöltek vitája a Tisza Szállóban Október 18-án este a kampány­csend beállta előtt rendezi meg a Délmagyarország a szegedi polgármesterjelöltek vitáját a Tisza Szálló nagytermében. Emlékezetes, hogy az áprilisi or­szággyűlési választások első for­dulója előtt a Budapesti Közgaz­daság-tudományi Egyetemen ren­dezték meg az Orbán-Medgyessy vitát. A két legesélyesebbnek tar­tott miniszterelnök-jelöltet, Or­bán Viktort és Medgyessy Pétert a kampánycsend beállta előtt né­hány órával ültették egy asztalhoz a szervezők. A parlamenti válasz­tások eredménye igazolta, jól be­csülték meg az erőviszonyokat, hiszen a vitázó felek mögött álló pártok, pártszövetségek szerezték meg a legtöbb szavazatot. A Délmagyarország hasonló formában, rendszerben gondol­kodva szervezte, szervezi meg a szegedi polgármesterjelöltek vi­táját, beszélgetését. Lapunk ok­tóber 18-án, pénteken este fél 7-kor a jobboldali pártok és civil szervezetek által támogatott füg­getlen polgármesterjelöltet, Ba­logh Elemért és a szocialisták polgármesterjelöltjét, Botka Lászlót ülteti majd egy asztalhoz a Tisza Szálló tükörtermében. A Szetey András főszerkesztő által vezetett beszélgetésen a vá­ros életét érintő kérdések kerül­nek szóba. Jóllehet három jelölt indul az október 20-i önkormány­zati választáson a polgármesteri székért, úgy véltük, úgy véljük, Baloghnak, illetve Botkának van a legnagyobb esélye. Egyetemi fesztivál Az SZTE Konzervatóriuma 1991-92-es tanévben alakult gi­tár tanszakának bemutatkozó hangversenyét rendezik meg ma 18 órától a Millenniumi Klubban. A tanárok: Bozóki Andrea tan­székvezető, Pavlovits Dávid és To­kodi Gábor gitárművész. 19 órá­tól a szegedi egyetemistákból álló, hangszeres népzenét játszó Rozs­damaró zenekar ad koncertet az SZTE-aulában. A zenekar tagjai: Polgár Lilla (ének, a Népművészet Ifjú Mestere), Lipták Dániel (he­gedű), Nagy Gábor brácsás (duda, furulya, a Népművészet Ifjú Mes­tere), Horváth Ádám (bőgő, csel­ló). Ugyancsak 19 órától rendez­nek beszélgetést neves alföldi bo­rászokkal a Szentháromság Bor­házban (Szentháromságu. 26.). A vendégek: Somodi Sándor és So­modi Szilvia Mórahalomról. 19 órakor Drót7-est kezdődik a Grand Caféban. A független peri­odika hetedik számának szegedi bemutatóján levetítik a „7" című rövidfilmet, majd felolvas Kollár Árpád, Gerencsér Péter valamint Weiner Sennyei Tibor. Madarakról az IH-ban A nemzetközi madármegfigyelő napok záró rendezvényeként ma délután négy órakor kiállítás nyí­lik a szegedi, Felső Tisza parton található ifjúsági házban. A „Na­tura 2000 hálózat - Természeti örökségünk védelme az Európai Unióban" című, nagyszabású tárlat a hazai madarakat mutatja be, illetve a környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyel­met.

Next

/
Oldalképek
Tartalom