Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-15 / 12. szám

KEDD, 2002. JANUÁR 15. • EGY SZÁZALÉK" 7 Hajón hizlalt bárány a magyar asztalon Még „egycsatornás" a juh piaca Az adóhivatal és az őstermelő Közvetlen külföldi tó'kebefektetések Magyarországon (millió euró) 2000 r Külföldiek Magyarországon A Gazdasági Minisztériumtól kapott információk szerint a Magyarországra beáramló közvetlen külföldi tőkebefektetések nagysága 2001. januárja és júliusa között 1512 millió eurót tett ki. Ebből az összegből a részvény és az egyéb tulajdonosi részesedés 839 millió euró, a tulajdonosi hitelek nagysága pedig 673 millió euró volt. Ami azt jelenti, hogy 2000 első félévéhez képest közel 44, 1999 hasonló időszakához viszonyítva pedig 68 százalékos a növekedés. A közvetlen tőkebefektetések állománya Magyarországon 2001. július 31 -én 24 ezer 443 millió euró, az előző évhez képest 20 százalékkal több. Magyarországon az utolsó tíz évben a legjelentősebb befektető országoknak az USA, Németország, Hollandia, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada, Belgium, Ausztria, Svédország, Svájc, Japán, Luxemburg és Olaszország számított. Az említett országokon kívül jelentős tőkével van jelen a magyar piacon Korea, Izrael és Finnország is. A külföldi államok rangsora folyamatosan változik, egyik évben az USA, a másikban Németország, a harmadikban Hollandia fekteti be a legtöbb tőkét. Tavaly az első félévben a külföldiek rangsorát Japán vezette 251,5 millió euró befektetéssel. A második helyen holtversenyben Németország és Hollandia állt (119,6 és 119,5 millió euróval), majd az USA (84) és Ausztria (73,8) következett a rangsorban. A külföldi érdekeltségű vállalkozások 1992-ben még kevésbé fontos szerepet játszottak Magyarországon, a hozzáadott értéknek mindössze a 22 százaléka jutott rájuk (szemben az 1999-es 49 százalékkal), s megvalósult beruházásoknak mindössze a 22 százalékában működtek közre (1999ben 57 százalékos arányt mutattak a statisztikák). Még ennél is kiugróbb teljesítményt értek el a külföldi érdekeltségű vállalkozások a külkereskedelemben: a KSH friss, 2000ről szóló összesítésében kimutatja, az összes magyar exportból több mint 77 százalékkal részesednek a nem magyar alapítású és tőkehányadú cégek. EK. 1500 1000 500 1053 I 1 KAzvetlen tőkebefektetések [—1 F.bböl: részvény. r-Tl Tulajdonosi L—1 Magyarországon —* egyéb tulajdonosi rész ISj hitelek A gépkocsinyeremény-betétkönyveket is nevesíteni kell. Fotó: Miskolczi Róbert Becslések szerint mintegy 300 milliárd forint értékű anonim betét tulajdonosának kell figyelnie a határidőkre ahhoz, hogy ne kerüljön a rendőrség nyilvántartásába. Az anonim, tehát név nélküli betétek megszűnnek, azokat június 30-ig lehet következmények nélkül nevesíteni. A Bankszövetség szerint ugyan ellenkezik az adatvédelmi törvénnyel és alkotmányossági jogokat is felvet a parlament által még tavaly november 27-én elfogadott, pénzmosás elleni törvénycsomag egyik pontja, ennek ellenére úgy tűnik, lejárt a névtelen betétek kora. A rendelkezések értelmében azon ügyfelek adatait, akik június 30. után nevesítik betétjeiket, a pénzintézeteknek továbbítaniuk kell az Országos Rendőr-főkapitányságra. Akik pedig 2005 után fedik fel kilétüket, avagy nevesítik elveszettnek hitt, vagy hosszú hagyatéki tárgyalás után megörökölt anonim betétjeiket, azoknak már a rendőrségtől kell engedélyt kérniük. A szigorítás célja, hogy Magyarország mielőbb lekerüljön az OECD pénzmosás elleni csoportjának feketelistájáról. Az Európai Unió tagországaiban ugyanis már évekkel ezelőtt megszüntették az anonim betéteket. Mivel 2005 még messze van, egyelőre elég csak az idei dátumra, a június 30. betartására koncentrálni. Becslések szerint különben mintegy 300 milliárd forint értékű anonim betét tulajdonosának kell figyelnie ezt a határidőt annak érdekében, hogy ne kerüljön a rendőrség nyilvántartásába. Takarékbetétet különben már 2001. december 19. óta kizárólag névre szólóan lehetett elhelyezni a pénzintézetekben, a már meglévő anonim betétkönyveket pedig az első bemutatás alkalmával nevesítik. A pénzintézetek szerint a legtöbb betét idős embereké, akik ehhez a formához szoktak hozzá, s könyvecskéik általában rövid, egykét éves lejáratúak. Ezek tulajdonosai rendszerint az év elején megjelennek a bankokban és beíratják az előző esztendő kamatát, a pénzmosáshoz pedig semmi közük. A névtelen betétet is azért választották, hogy „ha valami történne velük", családtagjaik hagyatéki tárgyalás és illetékfizetés nélkül hozzájussanak a pénzükhöz. A legtöbb bank ezekben a napokban arra hívja fel a névtelen betétek tulajdonosait, nem kell sürgősen lépéseket tenniük, hiszen még csaknem hat hónap áll rendelkezésükre. A nevesítés általában díjmentes. Érdemes tehát otthon alaposan átforgatni a családi papírokat, hiszen előkerülhetnek a múlt rendszerben közkedvelt gépkocsinyeremény-betétkönyvek is, amelyek a törvény betűi szerint az anonim betétek közé tartoznak. Szakemberek azt is tanácsolják, ha a betétkönyv még első tulajdonosánál van, ő nevesítse, akadályoztatása esetén azonban meghatalmazással erre bárkit megkérhet. A nevesítés során a már meglévő betétkönyveket jogfolytonosan lecserélik, vagyis a betétek kamatozása és a lekötési idő is folyamatos marad (az 1993. június 30ig elhelyezett betétek pedig megőrzik állami garanciájukat). FEKETE KLÁRA 1512 Lejárt a névtelenség kora a hazai bankokban Júliusig alhatnak a betétek 2000. jan.-júl. 2001. jan. 7 T* » !»T«L»BJ.* J« »MIS»LT MSRAM KGWJJRFWLTT MJLTA.WT *** • A ^ " t.M*itíbt! «K? NRINMYGTJFCXXÍ FANL Xi-mx^n ' A mrmiéxtm*, vatsí • twwtkonvv rv* fcpasűl In a aonxliu H6m*Dí»í SMgnwtiwlKl mÉKíioí* terem tenapo. « ánpuiu -mUráí faagal, sírzlran vótl. X A gi^inn : twut.! a Itl^liiáM;. í fcaí+íkíHyv FAREWMÍM «*!$»« UrraSkM IMUtmti, Soroz*" v Külls«6h«w: Postahivatal Móxoswswárjf: Síim: 7349 Mázaszaswar rtutwi H^TRTTTTHX-L^RRUSt^UÖHIM - AArt ~C* Évtizedekkel ezelőtt Hódmezővásárhely és a megye juhállománya a mostani sokszorosa volt. Jelenleg a megyében 648 juhtenyészet lelhető, Vásárhelyen 48. Ez utóbbi 2 ezer 200 anyát és 600 jerkét foglal magában. „Célunk: legalább 40-ezer juh legyen a megyében, és ezen belül Vásárhelyen is növekedjék az állomány" - mondja Mucsi Imre professzor, egyetemi tanár, az SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Karának oktatója, az Agnuscoop elnöke, aki minden pozíciójában a juh- és kecskeágazat pártolója volt és maradt. Tőle tudjuk: Magyarországon elsősorban az Alföldön tett szert nagy jelentőségre a juhtartás, -tenyésztés. Legtöbb a juh Hajdú-Biharban; Csongrád megye a harmadik helyen szerepel. S hogy mi kell a juhtenyésztéshez? Legfontosabb a rövid füvű legelők jelenléte, s éppen ezek nagymértékben megsínylették a birtokszerkezet átalakulását, mondja Mucsi Imre. A nyolcvanas években egyes szövetkezetek, állami gazdaságok területén akár 5-10 ezer juh is legelt, most ugyanitt négy-ötszázas nyájak találhatók. A legtöbb juhtartó alig néhány darab vagy tucat állattal foglalkozik. Az Alföldön elsősorban extenzív vagy félextenzív módon tartják a juhot, ez a „klasszikus juhászkodás". Tavasztól őszig, Szent György napjától Szent Mihályig vagy tovább, kinn legel a nyáj; a birka még télen, a hóbuckák alól is sok táplálékot össze tud szedni. Télen nálunk többnyire a hodályban tartás dívik, ekkor szénát, jobb minőségű szalmát adnak az állatoknak, és tudjuk meg a professzortól - abraA magyar bárányt jórészt olasz piacra szállítják. Fotó: Tésik Attila kot is szükséges nyújtani ahhoz, hogy a január-februári ellések után húsvétra piacképes bárány állítódjék elő. Milyen az értékesítési lehetőség? „Egycsatornás" - a magyar bárány több mint 90 százalékát Olaszországba viszik. Három fő szezonja adódik az értékesítésnek: a karácsony előtti, a húsvét előtti, s a „Ferragusto", azaz a Nagyboldogasszony ünnepe előtti (augusztusi) időszak. Viszonylag kis súlyban, 14-26 kiló közt „megy el" a bárány. Ezek épp választott bárányok, még nem „legelősek", fehér húsuk egészen más zamattal rendelkezik, mint a Nyugat-Európából származó, vörös húsú, „legelősöké". Az olasz piac általában biztos, ám mivel szinte egyetlen, nincs verseny, és előfordul: a juhászok nyomott áron,is kénytelenek értékesíteni a bárányt. Kérdésünkre - más dél-európai vagy közel-keleti országokba lehetne-e magyar bárányt kivinni? - Mucsi Imre elmondta: Görögországba például lehet olykor. Az arab országokba is, de ott még olcsóbb a bárány, s a nagyobb súlyúak kellenek. Javítana a helyzeten és egyszersmind a hazai piacot is bevonná az értékesítési lehetőségek közé, ha lenne magyar kézben itthoni juhvágó híd (jelenleg egyetlen egy vág nagyobb mennyiségben bárányt, a Kaposvár melletti bárdudvarnoki), s vágott, csomagolt állapotban kerülne a fogyasztókhoz az áru. Jelenleg Új-Zélandról származó, hajón hizlalt-földolgozott-csomagolt bárány jut a magyar asztalokra, meglehetősen drágán. És ide kerülnek az úgynevezett „selejtanyák" is, ezekből Nyugat-Európában kutya-, macskaeledel készül, nálunk a magyar specialitásként ismeretes birkapaprikás, birkagulyás alapanyagát jelentik. A juhtejnek még csekély a jelentősége (bár az utóbbi időkben támogatást kapott, éppúgy, mint a kecsketej), a gyapjúé még kevesebb: az itteni fajta gyapjából más országokban is akad elég. Lássuk, a húsra visszatérve: milyen fajtát igényel a piac? Legtöbben a fésűs merinóval foglalkoznak, Magyarország az egyetlen ország, ahol ilyen mennyiségben, minőségben föllelhető ez a fajta, tudjuk meg a professzortól. Léteznek ugyan húsbirkák is, ezeket azonban kevésbé kedvelik a fogyasztók. A régi magyar eredetűként ismert racka, cigája jórészt csak szórványként lelhető, bár létszámuk jelentősen nőtt a kilencvenes évekhez képest, amikor csaknem kizárólag géntartalék-állományokat alkottak. Nem lehetetlen: a következő években már ezekből is léteznek majd nagyobb nyájak. Vásárhely - hívja föl a figyelmet Mucsi Imre - egyebek közt arról is híres, hogy itt rendezik a nevezetes, egy-egy alkalommal tíz-tizenötezer embert is vonzó Szent Györgynapi juhászversenyt, egybekötve az alföldi állattenyésztési napokkal, melyre Erdélyből, a Felvidékről, Bácskából, a Bánátból is érkeznek juhászok, szakemberek. Cserebökényben, Szentes mellett szervezték az elsőt annak idején, aztán átvette Vásárhely, s az idén tartják a tizennyolcadikat. ECS. MUNKATÁRSUNKTÓL Az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága tájékoztatást juttatott el szerkesztőségünkhöz a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megállapításának és megfizetésének új szabályairól. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény módosítja az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 11. paragrafusát. A módosított jogszabály szerint, ha a mezőgazdasági őstermelő jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítő elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, az őstermelő a munkáltatójának tett bevallást helyettesítő nyilatkozatában köteles nyilatkozni az ebből a tevékenységből származó bevételéről is. A nyilatkozat alapul vételével a munkáltató megállapítja a száA Szegedi Ügyvédi Kamara dr. Katona Zoltán ügyvédet - igazgatási úton 2001. szeptember 27-én, dr. Simon Tünde ügyvédet - lemondás útján 2001. december 31-én, dr. Timárné dr. Bús Ágnes ügyvédet - lemondás útján 2001. december 31-én TÖRÖLTE AZ ÜGYVÉDI § NÉVJEGYZÉKBŐL. zalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás mértékét (a bevétel 5 százalékának a 15 százalékát) és azt az Art. jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai szerint megfizeti. Abban az esetben, ha a jövedelemadó-hátralék és az egészségügyi hozzájárulás teljes összegének levonására - a munkabérből való levonás szabályai szerint - nincs lehetőség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni. Az új szabályozás rendelkezéseit a 2001. évi egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapításánál már alkalmazni kell. A bevallást helyettesítő nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági ős(kis)termelő 15 százalékos egészségügyi hozzájárulásával kapcsolatos munkáltató feladatok teljesítéséhez - ideértve a NY/63P2001. számú nyilatkozat és az M63<2001. számú nyomtatvány kitöltési útmutatóját is az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 2001. évi 13-14. számában megjelent 8006/2001. számú elnöki tájékoztató ad részletes iránymutatást. Zöldszám Az APEH újra üzemelteti ingyenesen hívható zöldszámát, amelyen a 2001. évi szja-bevallás elkészítésével kapcsolatos kérdésekre válaszolnak a munkatársak. A 06-8063-00-63-as számon 2002. január 15-től minden érdeklődő szakszerű választ kaphat kérdéseire: hétfőtől csütörtökig 8 és 10, pénteken 8 és 13 óra között.