Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-07 / 285. szám

PÉNTEK, 2001. DECEMBER 7. • MEGYEI TÜKÖR­7 Kerti csatorna, egyedi panelfűtés, díjnyertes csőszűrő Ősember, és ami gurul Elhunyt Jakucs professzor 76 éves korában elhunyt Jakucs László nemzetközi hírű és elismertségű karsztkutató, az SZTE professor emeritusa. Munkássága jelentős előre lépést jelentett a karsztkutatás tudományos megalapozásában, átformálta a karsztmorfológia szemléletét, új elméletet dolgozott ki a barlangok eróziós formaalakulására, a még ismeretlen karsztos rendszerek feltárására. Bizonyította a karsztfolyamatok döntően biogén szabályozottságát. Az új kutatási elvek alapján több, addig ismeretlen barlang létezését mutatta ki, melyek közül a több mint 10 km hosszú Béke-barlang volt, melyet 1952-ben fedezett fel, bizonyítva, hogy az üregrendszer nemcsak a karsztvizek oldó hatására alakulhat ki, hanem a nem karsztos területekről származó patakok hordalékának eróziójával is. Ezen eredményei nemzetközi elismerést szereztek neki és tudományos iskolájának. A budapesti egyetem elvégzése után egy évtizedig igazgatója volt az Aggteleki-cseppkőbarlangnak. Ezt követően 1963-tól nyugdíjba vonulásáig vezette az általa alapított szegedi természeti földrajzi tanszéket. Tüdományos iskolateremtőként, az egyetem legjobb hagyományait követve, tudós nemzedékeket nevelt, a ma tevékenykedő geográfus szakemberek jelentős része tekintheti mesterének. Életművét ezen túl több mint egy tucat tudományos könyv, számos tankönyv, jegyzet, a tudományos ismeretterjesztés elkötelezett híveként készített 10, több idegen nyelvre is lefordított népszerűsítő mű és közel 140 tudományos közlemény jelzi. Egyetemi tanárként aktívan részt vett a hazai és nemzetközi tudományos életben. Évtizedekig tagja volt az MTA különböző bizottságainak, részt vett a Nemzetközi Földrajzi Unió munkájában, társelnöke, majd tiszteleti tagja lett a Magyar Földrajzi Társaságnak és Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaságnak. Munkáját, iskolateremtő tevékenységét a legmagasabb szintű szakmai (Prinz­érem, Teleki-érem, Kadics-érem), tudományos (Eötvös-koszorú] kitüntetésekkel ismerték el. Sem az oktatással sem a kutatással nem hagyott fel nyugdíjas éveiben sem, kiváló könyveket készített nemcsak „szerelmetes barlangjairól", hanem például szintézisbe foglalta a legújabb geomorfológiai eredményeket. Jakucs professzort a természettudományi kar saját halottjaként gyászolja. Műszerfejlesztés A csőszűrő berendezés az első találmány, amely bevételt hoz a konyhára. Fotó: Schmidt Andrea BUKTATÓK Megkérdeztük Ficzere Lászlót, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. műsza­ki igazgatóját: cége nevében hogyan vélekedik a panelok egyedi fűtésének lehetőségeiről. - Egyrészt nagyon örülök, hogy létezik ilyen találmány, másrészt ennek az elterjedése azt jelentené, hogy nem maradna ügyfelünk. Persze egy ilyen szabadalom gyakorlati megvalósítása során na­gyon sok buktatóval kell szembenéznie a kivitelezőnek. Egy tömbház fűtésrendszerének az átalakításába minden lakónak bele kell egyeznie, és mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia. Egy ké­ményrendszer kiépítése is szükséges, ami szintén nem olcsó beru­házás. Nem lehetetlen, hiszen az országban már volt erre példa, még­sem hiszem, hogy tömegesen elterjedhetne. Közbeszerzési eljárás keretében 62 millió forint értékű műszerbe­szerzésről döntött Csongrád Me­gye Önkormányzata. A pénzből a makói kórháznak vásárolnak majd ultrahangkészüléket, kémi­ai laborautomatát, valamint al­tatógépet. A megyei önkormányzat fenntar­tásában lévő makói Dr. Diósszilá­gyi Sámuel Kórház-Rendelőinté­zetvezetése korábban jelezte, hogy az intézmény folyamatos működ­tetése érdekében mielőbb szükség lenne néhány fontos műszer be­szerzésére, tudtuk meg Ott Jó­zseftől, a közgyűlés alelnökétől. A kórház ugyanis évek óta súlyos műszerhiánnyal küzd, amelynek enyhítésére a megye pályázat útján A csongrádi ifjúsági ház haszno­sítását évek óta kételyek övezték. Az önkormányzati képviselő-tes­tület idén márciusi ülésén dön­tött arról, hogy az épület a jövőben sport és ifjúsági célokat szolgáljon. Murányi László kép­viselő viszont a közelmúltban új ötlettel állt elő, miszerint a vá­ros „nagypostája" költözzön át az ifjúsági házba. A csongrádi önkormányzati képvi­selő-testület osztatlan elutasítás­ban részesítette Murányi László ötletét, miszerint a helyi ifjúsági ház a későbbiekben postaként funkcionáljon. A városatya az ez­zel kapcsolatos gondolatát még ok­tóber második felében, interpellá­ció formájában közölte Molnár Jó­zsef polgármesterrel, aki így a té­mát kénytelen volt a döntéshozók elé terjeszteni. A legutóbbi testü­leti ülésen a gazdasági bizottságok (is] elutasították az ötletet, mond­ván, a jórészt üvegfalú épület ­főként biztonsági szempontból ­postának nem lenne megfelelő, rá­adásul az ifjúsági ház további hasz­nosításáról már márciusban dön­tés született. A postaköltöztetés ügyében ki­bontakozott vita a csongrádi testü­letben szokatlannak számító for­mát öltött. Murányi László első­ként megnyugvással vette tudo­másul, hogy képviselőtársai több­próbált anyagi segítséget szerezni. Céltámogatási igényüket azonban 1999-től - forráshiányra hivatkoz­va - mindig elutasították. Ezért a megyei önkormányzat­nak saját forrást kellett biztosíta­ni a tarthatatlan állapot enyhítésé­re. Eddig 10 milhó forintot fordí­tottak a CT és a mammográf be­szerzésére. Az alelnök elmondta még, hogy szemészeti mikroszkó­pot is vásároltak a kórháznak, va­lamint elvégeztették a legszüksé­gesebb felújítási munkákat. Most 25 miihót szánnak az ult­rahangkészülékre, összesen 22 mil­lió forintot fordítanak a kémiai la­borautomatára és 15 millióba ke­rül az altatógép. N. R. J. sége postaszakértővé léptette elő magát. A pénzügyi bizottság alel­nöke, Gőg János e megjegyzésre Klebelsbergtelepi otthonában él, dolgozik és alkot ötletes találmá­nyokat Huszár András feltaláló, vízvezeték-szerelő mester. Az elmés szerkezeteket tartalmazó paksa­méta tetején névjegykártyája fek­szik, a mester büszkén magyaráz­za a telefonszámok mellett látha­tó kis grafika jelentését: - Ez egy ősember, éppen az az elődünk, aki a fáról lejőve először döbben rá, hogy ami gurul, könnyebben mozdítható. O a ke­rék feltalálója. Hiszem, hogy ezek az igazán eredeti találmányok vi­szik előre a világot, az emberiséget. Már gyerekkoromban és tanonc­ként is a technikai megoldások ésszerűbbé tételén agyaltam, de az első, igazi találmányom a nyolcva­nas évek elején született meg. Ez egy hajlékony csatlakozócső volt, amelyet a panelok szennyvízcsöve­inek javításaival használhattam eredményesen. - Sikerült szabadalmaztatni az ötletet1 - Ez akkor eszembe sem jutott, csak a mindennapi munkámban jelentett segítséget. Persze más ta­lálmányaim ügyében már több­ször is felkerestem a Szabadalmi Hivatalt, de nem jók a tapasztala­taim. Sajnos nagyon magas a sza­badalmi illeték, aki magánember­ként alkot tárgyakat, új technikai megoldásokat, a jelenlegi szabá­lyozás szerint csak ráfizethet. - Milyen, később szabadalmaz­tatott ötletek születtek meg a ter­vezőasztalon! - Kidolgoztam egy csatornarend­szert, amellyel a kertes házak szennyvízelvezetését lehetett vol­na megoldani, a „hagyományos" módszer költségeinek a töredé­kéből. Ez egy gravitációs csatorna, amelyet nem az úttest alatt, ha­nem a kertek lábainál keh elvezet­ni, így nem szükséges az aszfalt fel­bontása, a felesleges íveket, fordu­ló szakaszokat is megspórolhat­nák. A tervek készen vannak, de eddig egyetlen önkormányzat sem tartott igényt erre a megoldásra. A kilencvenes években dolgoz­tam ki a panellakások egyedi me­legvíz- és fűtésrendszerét. A szaba­dalomról sajnos anyagi okok mi­att le kellett mondanom, de jogdí­válaszképpen elmondta: „Kedves Laci! Szeretnélek kérni, hogy a későbbiekben jobban figyelj arra, jas a találmány. Szerintem a jövőben megvalósítható lenne, hogy a teljes felújítás költségénél jóval kisebb összegből egyedi fűté­sessé alakítsuk át a házgyári laká­sokat. Ebbe természetesen egy adott tömbház minden lakástu­AZ ÖTLET A posta ifjúsági házba költöz­tetésének ödetét Murányi Lász­ló - elmondása szerint - azért vetette fel most, mert a Ma­gyar Posta Rt. a csongrádi 1 -es számú hivatalának jelentős fel­újítását tervezi. Úgy vélte: ha ez bekövetkezik, a Posta Rt. az önkormányzat tulajdonában lévő épület hosszú távú hasz­nosítását meghatározza, s ezál­tal behatárolja a városközpont fejlesztésének egyes lehetősége­it is. A képviselő szerint a „nagyposta" épületét közmű­velődési célokra lenne célszerű hasznosítani, ezáltal ugyanis a többek között parkot, szállo­dát, könyvtárt és sok üzletet magában foglaló területet maj­dan (az autóbusz-állomás áthe­lyezése után?] „sétálóutcává" lehetne alakítani. A postahi­vatal ifjúsági házba költözteté­se esetén viszont kiszorulna e körzetből a postához irányuló egyre jelentősebb gépjárműfor­galom, ráadásul még Bökény városrész lakói is közelebb ke­rülnének a postához. valójában mit is mondok, hiszen a bizottság szakértők tájékoztatá­sa alapján vélekedett úgy, hogy az lajdonosának bele kell egyeznie. Ki kell építeni egy kéményrend­szert, és lakásonként egy-egy kis kazán biztosítaná a fűtést és a me­leg vizet. Számításaim szerint egyenként 500 ezer forintos költ­ségből a komplett rendszer kiépít­ifjúsági ház épülete a jelenlegi ál­lapotában nem védhető." Miután Gőg János közölte, hogy a pénzügyi bizottság tagjai egyálta­lán nem szeretnének postaszak­értővé válni, a városgazdasági bi­zottság elnöke, Bedő Tamás is fel­hívta Murányi László figyelmét, hogy máskor a mondandójából ne csak azt hallja meg, amit akar. E bi­zottság ugyanis főként a testület korábbi, ifjúsági ház hasznosítá­sára vonatkozó határozata miatt nem támogatta az ötletet. Ekkor Murányi László közbe­szólva kérte, hogy válaszolhasson, az ülést vezető polgármester vi­szont közölte: „Majd ha szót adok!" így az önkormányzat jegyzője, Berkes István még őt megelőzően elmondhatta: az önkormányzat már akkor tájékoztatást kapott a posta ifjúsági házbeli elhelyezé­séről, amikor a hivatal ideiglenes áthelyezése kapcsán eme épület is szóba került. A posta tájékoztatá­sa szerint az ifjúsági házat ideigle­nes postaként is csak jelentős biz­tonságtechnikai beruházás után lehetne igénybe venni. A vita vé­gén Murányi László a képviselőtár­saira tekintve megállapította, hogy régen látott együtt ennyi szere­csenmosdatót, majd a testület ­egy tartózkodás mellett - elutasí­totta a javaslatát. M. SZ. J. hető, ettől kezdve azonban min­denki a pénztárcájához mérten fűtheti a lakását. - Van olyan találmánya, amely bevételt hozott! - Két évtizede most először mondhatom, hogy talán visszajön a befektetett pénzem, még egy szerződéssel is kecsegtettek az öt­letemért. Ez egy csőrendszerekbe építhető folyadékszűrő, amely a 2000-es, feltalálók olimpiáján Ge­nius-díjat kapott. Ez a szerkezet megakadályozza, hogy a vízrend­szerbe, például a fúrt kutakból szi­vattyúzott vizbe szennyeződés ke­rülhessen. A Mofém csaptelepei­hez optimalizáltam az ötletet, így a cég komolyan érdeklődött a szűrő iránt. Több száz csaptelep meg­rendelése esetén még akár nyere­séges is lehet az eddig befektetett munka. ILLYÉS SZABOLCS Harmadik a SZÉF MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar agrár-felsőoktatási in­tézmények hallgatói minden évben országos vetélkedőn mérik össze tudásukat, egyebek mellett az Eu­rópai Unió mezőgazdaságot szabá­lyozó előírásairól szerzett ismere­teiket. Az idén Hazám hazája, Európa címmel megrendezett szellemi ver­sengést a Debreceni Egyetemen tartották, ahol a Szegedi Tudomá­nyegyetem Élelmiszeripari Főis­kolai Karának háromfős csapata jó eredményt ért el. A negyedéves vállalkozó-menedzser szakos Kis Katalin, Módra Mária és Bucsai Kálmán - akiket dr. Balogh Sándor egyetemi tanár készített fel - a harmadik helyet szerezte meg, és 400 ezer forintos jutalommal tért haza. A szegedieket mindössze egyet­len ponttal előzte meg a második helyen végzett Kaposvári Egyetem csapata. Törölték MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Ügyvédi Kamarától ka­pott tájékoztatás szerint dr. Ződi Zoltán ügyvédet 2001. október 31-i hatállyal „lemondás" útján töröl­ték az ügyvédi névjegyzékből. Postahivatalt az ifjúsági házba? Testületi szerecsenmosdatás Csongrádon A csongrádi ifjúsági ház csak jelentős átalakítás után lenne alkalmas postahivatal befogadására. Fotó: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom