Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-10 / 287. szám

HÉTFŐ, 2001. DECEMBER 10. AKTUÁLIS­5 Erzsike néni tartozása Nem tudja, de nem is akarja kifizetni a hulladékszállítási díjhátra­lékát Papp Gyuláné. A hetvenéves beteg asszony egy ásotthalmi ta­nyán él. Fia 35 esztendősen meghalt, 43 éves lánya pedig százszá­zalékos rokkant, így nem reménykedhet abban, hogy gyermekei ki­húzzák a bajból. Erzsike néni attól fél, hogy ha nem fizeti ki az 1935 forintos tartozását, elviszik a rendőrök. Papp Gyuláné Erzsike néni tavaly augusztusban költözött ki Szegedről az ásotthalmi tanyavilágba. A hetvenéves asszony súlyos szív- és cu­korbeteg, azonkívül amnéziában szenved. Mint mondta: negyvenezer forintos nyugdíjának több mint felét különböző gyógyszerekre költi. A ha fiatalon meghalt, százszázalékos rokkant lányát pedig unokája ápol­ja, gondozza a megyeszékhelyen. Az idős asszony nemrégiben két felszólítást is kapott, hogy rendezze szemétszállítási díját. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. levelében az áll, hogy Erzsike néni hat hónapnyi hulladékszállítási díjjal, 1935 forinttal tartozik a sze­gedi cégnek. A tanyán élő asszonyt már az ásotthalmi jegyző is figyel­meztette arra, hogy tartozása van. A törvény őre levelében egyebek mellett a következőt írta: felhívom figyelmét arra, hogy a hulladékgaz­dálkodásról szóló törvény rendelkezései szerint az ingatlantulajdonos köteles a szervezett hulladékbegyűjtést igénybe venni, a háztartásában keletkezett hulladékot gyűjteni, s azt az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek átadni és a kezelés költségeit megfizetni. A levél így folytatódik: amennyiben a fenti kötelezettségét nem teljesíti, az így keletkezett köztartozását adók módjára kell végrehajtani, vagyis felszó­h'tás közvetlen letiltás, ingó-, majd ingatlan-végrehajtás foganatosítá­sával. A záró passzusban a jegyző felhívja Erzsike néni figyelmét arra, hogy amennyiben nem rendezi tartozását, úgy bírságolási, illetve elő­vezettetési jogával fog élni. Az idős asszony megijedt, mert mint mondta: nem szeremé, ha rend­őrök vinnék el. Ugyanakkor közölte, úgy emlékszik, hogy háromszor 645 forint hulladékszállítási díjat már kifizetett. Egyébként pedig nem szívesen fizet szemétszállítási díjat. Egyrészt azért nem, mert abg van szemete; ami pici keletkezik, azt elégeti a fatüzelésű kályhájában. Más­részt azért sem akar fizetni, mert a házától körülbelül négy kilométer­re van az első konténer, ahová el kellene szállítania a szemetet. Miért bzessen annak a szolgáltatónak, amely nem szolgáltat? Palatinszkiné Szekeres Ildikó ásotthalmi aljegyző szerint közelebb áll a házhoz az a konténer, amiről Papp Gyuláné beszél. Elmondta: bár a nénit sajnálja, nem tud mit tenni, a tartozását nem engedhetik el. „Ha Erzsike néni nem rendezi a hátralékát, s azt nem tudjuk behajtani, ak­kor azt a törvény szerint az önkormányzatnak kell befizetni. Márpedig Ásotthalom így is nehéz helyzetben van, hiszen jelenleg közel hatvan­millió forintos hiánnyal küszködik" - közölte az aljegyző. Aki szerint főként a külterületen élők nem akarnak szemétszállítási díjat fizetni, arra való hivatkozással, hogy ők elégetik a háztartási hulladékot. A má­sik indokuk pedig az, hogy ők viszik el a szemetet a konténerig. Farkas Gabriellától, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. gazdasági igazgatóhelyettesétől megtudtuk, hogy Ásotthalom külterületén idén ja­nuár elseje óta végeznek hulladékszálhtási szolgáltatást. A község kül­területén ugyanis a hulladékok által okozott környezetszennyezés olyan méreteket öltött, hogy az önkormányzat kénytelen volt elrendelni a köz­szolgáltatás kötelező igénybevételét. Papp Gyuláné - aki nyugdíjasként 20 százalék kedvezményt is kap - januártól júniusig nem fizetett a szol­gáltatásért. Ugyanakkor méltányosságot sem kért a szegedi cégtől, így a tartozása továbbra is fennáll... SZ. C. SZ. Latoicaiék lobbiznak a Kurca-partiakért Figyelnek a gazdagokra is Az aktív dolgozók nyolc százalé­kát kitevő gazdagokra azért kell figyelni, hogy ne tudják kizsák­mányolni a társadalom többi ré­tegét - Latorcai János, a parla­ment gazdasági bizottságának el­nöke szerint Á politikus azt is el­mondta a hét végén tartott szen­tesi fórumon: hazánkban egyide­jűleg történt a gazdasági növeke­dés és az infláció csökkentése, így biztosan tervezhető a költségve­tés. Latorcai lános elmondta: küzdel­met indítottak az Országgyűlés­ben, hogy Szentes elnyerje a me­gyei jogú városi státust. A vitairat kapcsán kitért arra, nincs olyan párt, amely a bölcsek kövét a zse­bében tartja, ezért kérik ki az anyagról a választók véleményét. A hasznos kezdeményezéseket pe­dig beépítik majd a kormányprog­ramba. Latorcai szerint az állam­nak fel kell vállalnia a beavatkozást a gazdaságba részint a hátrányok csökkentése, részint a meglévő elő­nyök megtartása érdekében. A sa­ját értékrendje alapján az előnyök közé sorolta a szakemberek tudá­sának gyarapodását, ami nélkül elképzelhetetlen lett volna a tech­nológia és a termékszerkezet kor­szerűsítése. A magyar gazdaságpolitikát a hatékonyság és a stabilitás jelle­mezte az utóbbi években. Minde­zek azt eredményezték, hogy ha­zánk befektetési célország lett. Szintén előnyös, hogy nálunk egy­idejűleg történt a gazdasági növe­kedés és az infláció csökkentése, Fotó: Miskolczi Róbert így biztosan tervezhető a költség­vetés. A gazdasági bizottság elnöke a hátrányok között említette az or­szág lélekszámának fogyását, s nagy áttörésre nem számít rövid időn belül. Szólt az infrastrukturá­bs lemaradásunkról, és arról, hogy a multinacionáhs cégek termelik meg a magyar gazdasági növekedés több mint háromnegyedét. A jöve­delmi viszonyokkal kapcsolatban kiemelte: az aktív keresőknek csak nyolc százaléka számít gazdagnak a fejlett európai országok mércéjé­vel mérve. Szerinte nemcsak a sze­gényekre és a középrétegre kell fi­gyelni, hanem a gazdagokra is, hogy az utóbbiak ne tudják kizsák­mányolni a társadalom többi ré­szét. Gondnak nevezte a belső adósságállomány 760 milliárd fo­rintot kitevő mértékét is. Latorcai meggyőződése: az előnyök akkor tarthatók meg, ha - többek között - az oktatási rendszerbe invesz­tálnak. BALÁZSI IRÉN Egyedülálló hárs- és kőríshget Tessék választani: tülekedni vagy sétálni? Visszafogott bronzvasárnap Folytatás az 1. oldalról A plazadivat két erősen eltérő vo­nalvezetést takar: a legmenőbb mackó, azaz szabadidőruha ma­gas talpúval és dzsekivel, vagy a leg­szebb kimenőruha felfrissített sminkkel és beszárított frizurával. Merthogy itt kérem ismerkedni is lehet, vagy legalábbis régi ismerő­söket viszontlátni. Ez utóbbi eset­ben a bevásárlókocsit el nem en­gedve, azzal együtt kell a rég nem látott felé lavírozni, s olyan hango­san üdvözölni, hogy mindenki hall­ja tízméteres körzetben a hang­szóróból áradó édes dallamok elle­nére. Bronzvasárnap azonban nem nagyon jutott idő effajta jelenetek­re sem. Deák Zoltán, erősen ötve­nes úriember az érkezéstől számí­tott tíz percen belül dúlva-fúlva távozott egy csokis keksszel a hó­na alatt az áruházból. - Rengete­gen vannak, lépni sem lehet, a be­vásárlókocsikat egyfolytában a sar­kamra tolták az utánam jövők! Visszajövök máskor, mert ez őrül­tek háza - dohogja. A Pálffy család némi előtakaré­koskodás után most szánta el ma­gát arra, hogy az év legnagyobb vállalkozásába fogjon, s megvásá­roljon egy új bojlert, részletre. - A vízmelegítőt nem tudjuk a fa alá tenni, így aztán nem sok minden lesz ott, mert a bojler szinte az összes pénzünket elviszi. De már nagyon időszerű volt a csere. A gyerekeknek azért csak odacsem­pészünk valamilyen kisebb ajándé­kot. Ok is tudják, hogy nem állunk túl jól anyagilag, ezért soha nem nyaggatnak minket márkás ruhá­kért, drága játékokért. Mindkét gyerek saját maga készít meglepe­A Dóm téri vásár igazi kikapcsolódást nyújt. Hangulata méltó az ünnephez. Fotó: Karnok Csaba tést, néhány napja délutánonként rejtélyes módon el-eltűnnek a la­kásban - mesélt az apuka az ün­nepi készülődésről. Délután a buszmegállóban óri­ási zacskókat szorongatott min­denki, a felszállásra készülődve igyekeztek a csomagokat ésszerű­en elrendezni: a műanyag hinta­ló mellé épp becsusszan a talp­masszírozó kiskád dobozostul, a másik kézben pedig vidáman elfér a mgós combizomfejlesztő készü­lék. Hogy fog ennek valaki örülni! - főleg, ha mindhármat megkap­ja. A Kárász utcán nagy volt a nyu­galom, a kereskedők szerint túl nagy. Élénk érdeklődés csak a könyvesbolt kínálata iránt mutat­kozott. A Somogyi utcai vásárban remekbe szabott, belül prémes bőrből készült baseballsapkával lepte meg magát a családjával sé­táló Tornyai László: - A vasárna­pot végre a családommal tölthe­tem, nem pazarlom az időt a be­vásárlásra. Együtt sétálunk, néze­lődünk, beülünk egy cukrászdába. A karácsonyi ajándékokat hét köz­ben szerzem be, egyedül és a leg­nagyobb titokban - árulta el a csa­ládfő. A kilencéves Ádám nem árulhatta el, hogy mivel lepi meg szüleit és testvérét, csak arról lib­bentette fel a fátylat, hogy a szük­séges alapanyagokat már besze­rezte édesanyjával, csak az elkészí­tés van hátra és a csomagolás. A Dóm téren forralt bor és friss kürtőskalács illata fogadta advent második vasárnapján a karácsonyi vásár látogatóit. És nyugalom. Volt idő és hely a kézműves portékákat nézegetni, a gyerekeket alig lehe­tett lekönyörögni a mászókákról, a mókuskerékről és a hintáról. S ha emiatt el is tört a mécses, ah­hoz a kis hisztihez megfelelő po­rondot kínált a tér. Elfért. W.A. Az ezer fa városa Szeged a földbe. Telepítésük nem csupán a ligetek különlegessége miatt je­lentős. A facsoportokon növény­egészségügyi megfigyeléseket vé­geznek a szakemberek: kiderül majd, melyek a legellenállóbb faj­ták, melyek igénylik a legkevesebb vegyszert, melyeket érdemes a vá­rosban nagyobb számban is ültet­ni. A botanikusok pedig valóságos paradicsomkertként tekinthetik majd a ligeteket, amelyekben meg­határozhatják a magyarországi hárs és kőrisfajtákat. Sok tölgyfát is ültettünk, köz­tük Szegeden elfeledett, de őshonos fajtákat - árulta még el Gila Csa­ba. De földbe került még számos különleges növény is: hhom-, csá­szár-, vas- és tulipánfa - a fölsoro­lás korántsem teljes. A november első hetében kezdő­dő munkák során mintegy ezer köbméter földet mozgattak meg. A gödrök azonban egy-másfél héttel hosszabb ideig tátongtak a kelleté­nél. A környezetgazdálkodási kht. elnézést kér a szegediektől, bár a csúszás nem a helybeliek hibája miatt történt. A faiskolák késtek a szállítással. Minőségi növendék fákat ugyanis csupán néhány távo­b kertészet nevel az országban. Az ezer fa nagy többségét Tahi, Alsó­tekeres és Szombathely faiskolái­ból hozták, de a baktói Tölgyesi fa­iskola növényeiből is került a sze­gedi utcákra. A földlabdás, támkaróval rögzí­tett fák törzsátmérője átlagosan 10 centiméter, életkoruk 6-25 év. Szomorú tapasztalat, hogy több helyen, így a Selyem utca, Szilién sugárút környékén, közel ötven frissen elültetett fát rángattak ki a földből. A környezetgazdálkodási kht. munkatársai visszahelyezték a növényeket. Gila Csaba bízik ab­ban, hogy a fák nem sínylik meg a támadást. NYILAS PÉTER Harmincmillió forintot költ Sze­ged fásítására a város: mintegy ezer fát ültetnek a parkosítás te­rén lemaradt lakótelepekre. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. egységes utcafasorokat ala­kít ki, ezen felül országosan is egyedülálló kőris- és hársfaligetet teremtenek. Mintegy ezer fát ültet el a városban ezekben a hetekben a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht. Ilyen ará­nyú fásítás az árvíz utáni újjáépí­tés és fatelepítés óta nem volt Sze­geden! - mondta Gila Csaba, a kht. növényvédelmi mérnöke. Át­lagos években két-háromszáz fát ültettek a városban. A fásítás költ­ségeit a tavaly létrehozott „zöld­alapból" fedezik: az ezer fa megvá­sárlása és elültetése 30 millió fo­rintba kerül. Elsősorban azokra a lakótelepi városrészekre telepítik a növényeket, ahol félbemaradt a parkosítás. Tarjánban és Odesszá­ban sok nagyra nőtt fa zöldell, Ró­kuson, Makkosházán és Felsővá­roson viszont kietlen zöldterületek vártak évtizedeken át az árnyat adó, szemet gyönyörködtető fákra. A lakótelepek fásításán túl, kép­viselői és lakossági kérésre pótol­ták a kipusztult növényeket, de gondoltak például arra is, hogy fákkal védjék a nyári forróságtól szinte izzó parkolóhelyeket. Egységes utcaképet adó fasorok kialakítására törekedtünk - mond­ta a növényvédelmi szakember. Nagy lombfelületű, s a rendelkezés­re álló helyhez alkalmazkodó faj­tájú fákat telepítettek. Ahol lég­vezetékek nem szabnak határt a fák fejlődésének, oda magasabb növésű növények kerültek. így pél­dául a Szilién sugárúttá huszon­nyolc oszlopos japánakác került. A kábelek „tetőzte" Móra utcám vi­szont gömbkóris illett jobban. A te­lepített fajták fölsorolása lehetet­len: 98-féle fa díszíti az utcákat és a tereket. Gila Csaba egy igazi meglepetés­sel is szolgált. Magyarországon pá­ratlan módon, egy hársfa s egy kö­risügetet alakítottak ki. Különle­gességüket az adja, hogy a két facso­portban megtalálható az összes ha­zai kőris- illetve hársfajta. A kőrishgetet a Kukovecz Nana utca közelében találjuk, a hársfák parkja pedig a Zsitva soron került A Zsitva soron a hét végén is dolgoztak a faültetők. Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom