Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-07 / 259. szám

4 KAPCSOLATOK SZERDA, 2001. NOVEMBER 7. Miénk a város! A városépítészeti magazin november 7-én, szerdán este 7 óra­kor friss adással jelentkezik a Telin Tv képernyőjén. Foghíj­telkek beépítése témakörben a szegedi, Takaréktár u. 4. sz. alatti egykori, lebontott halászcsárda helyén készülő impo­záns lakóépületről lesz szó. A beruházó-kivitelező Pallér 2001. Kft. ügyvezetőjével, Csémák Zoltánnal és Kónya Imre építész­tervezővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Becsei Péter. A továbbiakban megtudhatjuk, hogy hamarosan eltűnik a Hor­váth Mihály utcai, műemlék házzal szemközti fabarakk, s he­lyébe új épület készül. Merre van a múzeum, melyik irányba induljunk a Sportcsar­nokhoz? A műsor második része a tájékoztató, információs táb­larendszer kiépítésének lehetőségeiről, másutt már sikerrel működő szisztémájáról ad áttekintést - a Route-Sys Kft. szak­mai vezetője, Lóczi László segítségével. HÍREK NYÍLT NAP. Beiskolázá­si tájékoztatót tartanak nyol­cadik osztályos általános is­kolás tanulók és azok szülei részére a szegedi Eötvös Jó­zsef Gimnáziumban. A nyílt nap rendezvénye csütörtökön 16 órakor kezdődik. ÖRDÖNGÖS A KÁVÉ­HÁZBAN. A Millenniumi Kávéház (Szeged, Dugonics tér 12.) mai vendége az Ör­döngös. A zenekar a század­forduló zenéjét, hangulatát varázsolja a kávéházba. Az este fél 9-kor kezdődő ren­dezvényre a belépés díjta­lan. Piactéri politika Aláírások Kádár szobráért Lefagyásjelző a megye nyolc pontján Hóra készülnek Munkatársunktól Frankóién éj a Grand Caféban Munkatársunktól Hagyományteremtő céllal francia filmeket bemutató mo­ziciklust indít útjára a szegedi Alliance Francaise, melynek első állomása ma, szerdán lesz a szegedi Grand Caféban. A frankofón filmeket délután öt­kor kezdik vetíteni, amit egy­más után egész éjszaka láthat a közönség. Először a Mo­nieur-t adják, majd este hétkor a Kirikou és a boszorkány, ki­lenctől Juliette Binoche és Dá­niel Auteuil főszereplésével A sziget foglya következik, ti­zenegykor pedig az Életvona­tot mutatják be. A programot éjjel egykor a Farkasok szö­vetsége című alkotás zárja. A rendezvény folytatásaként El­veszett illúziók címmel a Bel­városi tékában kétheti rendsze­rességei mutatnak be egy-egy francia filmalkotást. A film­szemle november 14-én a Pat­rice Leconte rendezte Rizspo­ros intrikákkal kezdődik, majd 28-án a Családi hangulatot ve­títik. A jövő év márciusáig tar­tó filmfolyamot március 22-én ismét egy frankofón éjszakával zárják a Grand Caféban. Tudománynapi programok Diákok a laborban Munkatársunktól A magyar tudomány nap­jához kapcsolódó szegedi rendezvények sorában csü­törtökön délelőtt 9 órától tart­ják a Szegedi Akadémiai Bi­zottság fogászati és szájse­bészeti munkabizottságának ülését a SZAB székházában. Az ápolástudományi munka­bizottság tagjai pedig holnap délután 2 órakor tanácskoz­nak ugyanott. A SZAB-ban rendezik meg a nyelvész dok­toranduszok országos konfe­renciáját csütörtökön és pén­teken. A megnyitó holnap 10 órakor kezdődik. A tudomány népszerűsíté­sére laboratóriumi látogatáso­kat szervez a Szegedi Tudo­mányegyetem középiskolai diákok számára. A gyerekek holnap délután a kísérleti fi­zikai, a kolloidkémiai, vala­mint a növénytani tanszék la­boratóriumait keresik fel szakemberek vezetésével. A tudománynapi rendezvények sorába illik a nyolcadik Szent-Györgyi-napok prog­ramja is. A szemészeti klini­ka tantermében csütörtökön délelőtt 10 órától egyetemi magántanári, emeritus pro­fesszori kinevezéseket, jubi­leumi diplomákat, valamint hallgatói pályadíjakat adnak át. Délután szakmai előadáso­kat tartanak, másnap, pénte­ken pedig bemutatkozik az orvosképzésben részt vevó szegedi gyermekkórház és a bajai kórház. A programso­rozat részeként teniszversenyt hirdetnek meg pénteken dé­lelőtt, illetve kiállítás nyílik „Gyógyítás, képzőművészet, rehabilitáció" címmel a sze­mészeti klinika tantermének elócsarnokában. A bemuta­tott tárgyak a neuropszichiát­riai rehabilitációs osztály be­teginck alkotásai. Hóértekezletet tartott a Csongrád Megyei Közútkezelő Kht. tegnap a rendőrség, a honvédség, a közlekedési társaságok, az önkormányzatok, valamint a sajtó képviselőinek. Kárász Jó­zsef, a közútkezelő üzemeltetési és fenntartási osztályvezetóje kijelentette: felkészülten várják a telet, a vállalat rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével hómentessé te­hetik a megye 1351 kilométernyi úthálózatát. Az osztályvezető felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a fagyok beálltával vezessenek óvatosabban. Fagyok, illetve ha­vazás esetén gyakran csak órákkal az észlelés után kezdhetik meg a sózást vagy a kotrást, és még így is maradhatnak jég­bordák, amelyek súlyos baleseteket is okozhatnak. Gádzser Gábor, a közútkezeló forgalomszabályozási és há­lózatkezelési osztályvezetóje beszámolt a megye nyolc kriti­kus pontján felállított, lefagyásjelzó berendezés működéséről. Kijelentette, hogy a szerkezet pontos adatokat mér, de nem bíz­hatják magukat teljesen a gépi riasztásokra. Aknákat találtak Csongrádon A csongrádi volt laktanya területének rendezését a na­pokban kezdte meg a Murányi és Társa Bt. A cég - melynek egyik tulajdonosa Murányi László önkormányzati képvi­selő - hétfőn délután végezte a gaztalanítást a raktárépületek környékén. A gép kaszája egy földön lévő fémben megakadt. Kiderült: a gazzal együtt si­került lenyírni egy akna gyúj­tószerkezetét is. A munkát ezt követően is folytatták. A rendórség a talált eszköz be­vizsgálására a tűzszerészek közreműködését kérte. A Murányi és Társa Bt. szá­mára megbízást adó Gyovai Gáspár alpolgármester kedd délben leállíttatta a laktanyá­ban folyó munkát. Kora dél­után áz alpolgármesterrel, to­vábbá Ormos Gábor pénzügyi bizottsági elnökkel és Murányi Lászlóval jártuk be a területet, ahol a dolgozók további 14 aknát mutattak. Ezekből egy az elsőként megtalált robbanó­szerkezet közelében, míg a többi egy raktárt övezó belső udvar bejáratánál volt elhe­lyezve. A sorkatonai szolgálatát a csongrádi laktanyában letöl­tött, és aknatelepítési módo­zatokat is elsajátított Ormos Gábor szerint a rozsdásodó szerkezetekről első ránézésre meg lehet állapítani, hogy harckocsitaposó aknák. Kö­zülük szerinte tizennégy szin­te bizonyos, hogy csak a kato­nák gyakorlását szolgálta, rob­banóanyag helyett betont rejt a belsejük. Az, amelynek állí­tólagos gyújtószerkezetét le­vágta a fűkasza, gyakorlóesz­köz lehet, de a közelében lévőről elképzelhető, hogy robbanótöltettel ellátott. Ha a tűzszerészekkel még­is át kellene nézetni a laktanya területének egészét, az önkor­mányzatnak több millió fo­rintjába kerülne, és egyelőre még a pénzügyi bizottság el­nöke sem tudja, milyen forrá­sokból lehetne a feladatokra előteremteni a szükséges anya­gi fedezetet. M. Sz. J. Még a nyáron robbant ki a vita arról, hogy állítsanak-e szobrot Kádár János emlékére Budapesten. A Munkáspárt ve­zetói akkor úgy fogalmaztak: az MSZMP egykori első titká­ra volt oly nagy alakja a ma­gyar történelemnek, hogy a Köztársaság téren elsétálók emlékművével szembesülje­nek. S bár vastag kabátban tűrve a novemberi hideget már nem valami könnyű felidézni a pár hónappal ezelótli meleget, a kádári életművet méltatók lelkesedése nem hűlt ki: Sze­ged Mars terén tegnap is alá­írást gyűjtő ívekkel kezükben szólították meg a járókelóket a Munkáspárt aktivistái. - Tíz ember közül hét-nyolc ellátja kézjegyével a papírla­pot, ha megtudja, milyen cél érdekében kérjük aláírását ­szolgált statisztikával a Mars téren Szántó Tivadar, s már mutatta is a Kádár János arc­képével díszített ívet. - Még negyed órája sincs, hogy ki­álltam ide, de láthatja, már ki­lenc név sorakozik egymás alatt. Hasonlóan sikeresnek ítél­te az aláírást gyűjtő akciót Nagyvári László: - Ne higyje azt, hogy csak az idősebbek helyeslik a Munkáspárt tervét. Nagyon sok fiatal is úgy érzi, igenis nagy formátumú politi­Házak nőnek a fák helyén Újszegeden Engedély nélküli kivágások A Mars téren sietők közül többen megálltak azért, hogy aláírásukkal igazolják: ők örülnének egy Kádár-emlékmünek. (Fotó: Karnok Csaba) kus volt Kádár, mondjon bár­mit is a jelenlegi hatalom. Hegyi Szilvia 25 éves bolti eladó mindenképp így gondol­hatta, mert egy-két mondatos beszélgetés után már kérte is a golyóstollat. - Nem tudok sokat Kádár Jánosról, de rosszat én soha nem hallottam róla a szüle­imtől. Miért ne lehetne neki szobra? - vonta meg a vállát a hölgy, és már sorolt is be a buszra várók közé. S miközben Szántó úrtól ép­pen azt tudtam meg, hogy Csongrád megyében - a két héttel ezelőtti adatok szerint ­eddig már 5 ezer 30, az ország­ban pedig több mint 120 ezer szignót tudtak összegyűjteni a munkáspárti aktivisták, egy asszony nem titkolt dühvel raj­zolta névbetűit a papírra. - Ormándi Mihályné vá­gyok, 57 éves nyugdíjas mun­kásasszony. Negyvenegy évig robotoltam a kendergyárban, és most 29 ezer forint a nyug­díjam. A férjemet 32 évi mun­ka után rúgták ki az állásából, nem is tudott elhelyezkedni soha többet, ebbe halt bele. A fiam is munkanélküli, a lá­nyomnak sincs semmi esélye arra, hogy megvegye azt a la­kást, amiben él. Ezek után ne is kérdezze, miért írom alá ezt a papírt. A közelben álldogáló taxi­sok viszont egykedvűen fi­gyelték a munkáspártiak szor­goskodását. - Én úgy vélem - szólt egyikük, nevének elhallgatá­sát kérve -, hogy ha már annyira akarják egyesek ezt a Kádár-szobrot, hát állítsák föl, engem bizony nem zavar. De mégis talán az lenne a jobb, ha ezzel a szoboremelés­sel várnának még egy kicsit. Mondjuk addig, amíg elcsi­tulnak az indulatok. Mert nem nehéz megjósolni: egy Kádár­emlékmű sokakat annyira sér­tene, hogy naponta kellene ta­karítani az összefirkált szob­rot. Szántó Tivadar szavaiból azt hallottam ki, egy darabig biztos nem fog kiderülni, jo­gos-e a taxis aggodalma. - A mai kormányzattól egy ilyen emlékmű állításához semmi segítséget nem kap­nánk. Mégis próbálkozunk, gyűjtjük az íveket, aztán majd meglátjuk - köszönt el Szán­tó úr. S pár másodperc múlva már egy középkorú asszony­nak magyarázta, melyik rub­rikába is kell beírni a nevét, ha Kádár-szobrot szeretne. Bátyi Zoltán Egyhektárnyi területen fákat vágtak ki az újsze­gedi Magdolna utca végé­ben. A területen építési telkeket alakít ki az ön­kormányzat. A fairtás el­len fölháborodotton til­takoznak a környékbeli­ek. Alighogy kidőltek az első kivágott fák. az újszegedi Magdolna utca lakói azon­nal összefogtak a házsor vé­gében álló erdő megmentésé­ért. A motoros fűrészek zajá­tól fölbolydult méhkassá vál­tozott a nyugodt környék. A favágás miatt fölháborodott emberek közül néhányan dá­lumos fényképezőgéppel és videokamerával dokumen­tálták a történteket, mások fűhöz-fához szaladtak, gyors segítséget remélve. „Nekünk senki sem szólt, nem is tudtuk, mi történik. Csak azt láttuk, hogy pusztít­ják a fákat, irtják az erdőt. Ezek a fák a nyugalmat, csöndet jelentették, min­dennap madárdalra ébred­tünk" - mondta a fölfűrészelt törzsek és ágak között egy közelben lakó asszony. A mintegy hektárnyi tisz­tásra a területet körülzáró drótkerítés résén átjutottunk. Vezetőnk jól ismerte a járást: magabiztosan lépkedett át a sáros avarral borított árkon keresztbefektetett, keskeny pallón: mint mondta, koráb­ban egy első osztályú egye­sületben tornázott. Az asszony a gidres-göd­A Magdolna utcaiakat senki sem tájékoztatta a fakivágásról. (Fotó: Schmidt Andrea) rös irtáson gúlákba rakott fa­rakások között sétálva me­sélte el, hogy a környékbeli­ek minden lehetséges fóru­mon tiltakoztak. Hívták a főkertészt, szóltak egy képvi­selőnek, aki a helyi rádióban azt ígérte, polgári egyesüle­te Újszegeden is állít majd jelöltet a választáson. Keres­ték saját önkormányzati kép­viselőjüket, Farkasné Pócsai Blankát is, de egyszer sem tudtak vele beszélni. A lakók aláírásokat gyűjtöttek, s a föl­háborodás csúcspontján még azt is fontolgatták, hogy a fákhoz kötözik magukat, így akadályozván meg a további kivágásokat. „Nem az építés ellen szó­lunk, de féltjük a fákat, és úgy gondoljuk, tervezhették vol­na a házakat máshová is. Ki­sebb lenne a zúgolódás, ha la­kossági fórumon tájékoztat­nak bennünket a tervekről" ­foglalta össze véleményét a nevének elhallgatását kérő asszony, a Magdolna utcaiak szószólója. „Otthoni telefonszámom közismert, a telefonkönyvben is megtalálható. Senki sem hí­vott ebben az ügyben, s az üze­netrögzítőn sem kértek vissza­hívást" - állította Farkasné Pó­csai Blanka, a terület önkor­mányzati képviselője, aki megígérte: utánanéz a történ­teknek. Molnár Gyula ornitológus arra hívta föl a figyelmet, hogy értékes és ritka madarak fész­kelőhelye szűnik meg a fák kivágásával. „Jégmadarat is láttunk már a környéken" ­mondta a szakember, aki saj­nálja, hogy az erdőkben, facso­portokban csöppet sem bővel­kedő vidéken fogynak a fák. „A volt újszegedi kertészet helyén, valamint annak kör­nyékén építési telkeket alakí­tunk ki. Itt, a városfejlesztési tervek szerint, tizenhárom hek­táros lakópark létesül. A terü­let rendezése előfeltétele an­nak, hogy pályázhassunk a Gazdasági Minisztérium tá­mogatására" - tájékoztatta la­punkat Kerekes Péter, a Szege­di Ingatlankezelő és Vagyon­gazdálkodó Rt. elnök-vezér­igazgatója. „A körülkerített, növevény facsoportokkal benőtt sáv ön­kormányzati terület, amely­nek egy részét építési telek­ként hasznosítja a város. Az elvadult, rendezetlen „erdőt" az elmúlt évtizedekben elha­nyagolták; szemétkupacok csúfították el, csavargók ta­nyája volt. Bár a fák egy részé­nek kiemelése a tereprende­zés miatt elkerülhetetlen, a ki­vágásba engedély nélkül és önhatalmúlag kezdett a kerté­szet területének rendezésével megbízott kivitelező. A mun­kát leállítottuk. A jegyző uta­sítására, a városi főkertész ve­zetésével szakemberek vizs­gálják meg a területet, s dön­tenek a fák további sorsáról" - mondta Kerekes Péter. Nyilas Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom