Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-11 / 212. szám

KEDD, 2001. SZEPTEMBER 11. EGY SZÁZALÉK 3 A nepperektől és a rossz időtől tartanak a gazdák Hol lesz szüret és mulatság? Gond a gazdának, ha tavalyi bor marad a hordókban. (Fotó: Gyenes Kálmán) Pintével tele a padlás Aki a szőlőre, borra állt rá, most gondolkodhat: megéri? Ültetett, vett, örökölt ezer-ötezer-tízezer tőkét, s ül tétován, mitévő is legyen? Akinek nincs a szüretre gépsora - mert igazán csak keveseknek van - napszámossal rokonnal, segítséggel vödörbe, ládába, kasba gyűjti a szőlősorok ezermillió fürtjeit. Eddig a szőlősgazda a teli ládákat, kasokat az utánfutóra, pótkocsira rakta vagy éppen a platóra helyezett tárolóba döntögette tartalmukat, és bevitte a leszüretelt szőlőt a pincéhez. Átadta a felvásárló cégnek. Ott a feldolgozó gépsorok zúzták, préselték a bogyókból a bornak való mustot. Ették a gazda termelte portékát. De olyan étvággyal, hogy a legnagyobb gazdaságok több száz hektáros szőlőskertjeinek termését is azon nyomban fölfalták. Csakhogy ezek a szőlőfaló pincegazdaságok óriásevő voltukban egyre étvágytalanabbak, a végére kényeskedő, fintorgós szőlőnyelők lettek csupán, hiszen ahogy a magyar áruk előtt bezárult az orosz piac, a nagy mustoló gazdaságok hordóiban szaporodni kezdett a bor. Sokszoros óbor lett az újból meg minden más, ami alól kifarolt az eddig bevált piac. A váltástól a magyar áru értéktelenedett. Lettek viszont értékesek, az új piacokon keresettek. Francia, olasz, spanyol borokkal vetekedő kevesek. A zöme viszont-akaratán kívül- maradt úgy, ahogy korábban, ami miatt mára tele a puttony, a hordó, a tartály, a pince és tele a gazda hócipője is, mert többéves munkájának gyümölcséért - esetünkben a borszőlő kilójáért - csupán harminc forintot kap. Holott százat kéne, hogy a jó piac áldásaként legalább egy pohár sört ihassék. A pincével úgy is, tele a padlás... Fidesz-MPP-MDF-színekben ? Vincze László még nem tudja Létrejött a borbizottság Budapest (MTI) A tavalyi irreálisan magas szőlőfelvásárlási árak az idén irreálisan alacsonyan indulnak, és ez ellehetetleníti azokat a gazdákat, akik hosszú távon a szőlőtermesztésből akarnak megélni - mondta Font Sándor. Az MDF frakcióvezető-helyettese beszámolt arról, hogy múlt heti felvetése után Varga Mihály pénzügyminiszter és Vonza András mezőgazdasági miniszter úgy döntött: munkabizottságot hoznak létre a szőlőtermesztés, a bortermelés és a bor jövedéki helyzetének áttekintésére. A Duna-Tisza köze borászatának helyzetét vizsgáló testület vezetője Font Sándor lett, a dunántúli régiót áttekintő bizottság vezetője pedig Nógrádi László (Fidesz). - A hattagú bizottság ma tartja meg első ülését, és péntekre elkészíti azt az anyagot, amely vélhetően a kormány elé kerül, ugyanis állami beavatkozás nélkül nem lehet a helyzeten változtatni - közölte Font Sándor. A politikus elmondta, hogy a fehér szőlőnek 30-32 forint, a vörös-kék szőlőnek 45-47 forint a kilónkénti felvásárlási ára, mely a minőségtől függően kis mértékben növekedhet. A csongrádi szőlősgazdákkal szemben a megye más területein gazdálkodók elsősorban nem a túltermeléstől, hanem a nepperektől és az esős időtől tartanak. A csongrádiak szerint a város környéki borvidéken vészhelyzet alakult ki. Az ottani termesztők kormányzati beavatkozást sürgetnek, ugyanis úgy vélik, ennek hiányában akár húszezer mázsa szőlő is a tőkén maradhat. A mórahalmi, a pusztamérgesi, az ásotthalmi gazdálkodók nem aggódnak, szerintük vevőre talál a boruk a piacon. Csongrád megye tíz hegyközségében mintegy 2 ezer hektáron terem szőlő. Borvidékünkön 1099 hektáron fehér, 805-ön pedig kék szőlő adja az alapját az asztalra való bornak. Az ásotthalmi Triovin 2000 Kft. ötven hektáros szőlőskertjében a jövő héten kezdik szüretelni a muskotály szőlőt. Mivel a társaság föl is dolgozza a tőkesorok termését, és elegendő nagyságú a pincéjük a bor érlelésre, másoktól is vásárolnak mustnak való alapanyagot. A harmincharmincöt forintos kilónkénti árat megtoldják a 12 százalékos „kompenzációval". Mivel az eddigi becslések bő terméssel kecsegtetnek, föltöltődik a nyolcszáz hektoliteres ászoktér, ahol a mustból - természetesen kellő kezelés után - bor érlelődik. Amint azt Dobák Sándortól megtudtuk: nyomottnak mondható a bor piaca, de az ásotthalmi borra eddig még mindre lett vevő. Tartani inkább az időjárástól tartanak, mert ha ilyen esős marad az ősz, mint volt a napokban, hamar lefelezheti az ígéretes termést. Igazi veszélyt inkább a szőlővásárló nepperek megjelenésében látják, akik elviszik a megszorult emberektől a szőlőt, és nem fizetnek érte. Mert most az a hír járja: rájuk rothad a szőlő, ha nem adják oda az első „útszéli" keresAz idén eddig egyetlen Csongrád megyei önkormányzat sem került csődveszélybe. Több település helyzete azonban kritikusnak mondható. A megye 61 önkormányzata közül ugyanis 45 nyújtott be az idén pályázatot az önhibájukon kivül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak meghirdetett állami támogatásra. Szeged nem tartozik közéjük, a megyeszékhely még soha nem kért működtetésre állami támogatást. Egyébként Csongrád megye az igénylők arányát tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után az országos „toplista" második helyére került. Szeptember 30-áig lehet beadni újabb támogatási kérelmet a működési nehézségekkel küszködő önkormányzatoknak, tudtuk meg az Területi Államháztartási Hivatalban. Az önkormányzatok évente kétszer pályázhatnak a kormányzati segítségre. - Figyelembe véve, hogy az első ütemben kért mintegy 1 milliárd 300 ezer forint helyett összesen 768 millió 421 ezer forint segítség érkezett kedőnek. A tízéves Somodi Borgazdaságban hét hektáron terem az ásotthalmi szőlő. Minőségi borok előállítására specializálódtak, így ha bő a termés, akkor sincs különöTizenhárommilliárd Az ország 3149 önkormányzata közül az idén 1197 igényelt vissza nem térítendő állami támogatást. Közülük 1160 - többek között 42 Csongrád megyei település is kapott kormányzati támogatást, amely megközelíti a 13 milliárd forintot. Csongrád megyébe, most is jelentős számú kérelemre lehet számítani, véli Dobóczky Károly, a TÁH államháztartási irodájának vezetője. Ezt támasztja alá az is, hogy a pályázók nem mindegyike kapta meg a kért összeget. A megyei TÁH információi szerint azonban csődközeli helyzetbe egyik település sem került. Az idén a megyei települések közül Hódmezővásárhely nyújtotta be a legnagyobb összegű igényt. Rapcsák András polgármester szerint a 325 millió forintos igényük indosebb gond, mert akkor több palackot töltenek meg a korábbinál. Amikor rákérdeztünk a híres borászat vezetőjére, Somodi Sándorra, hogy fél-e a kolt volt. A vészhelyzet elkerülése érdekében előre felvették a kért támogatási keret jelentős részét, háromszázmillió forintot. A város azonban „csak" 132 millió 600 ezer forintot kapott a központi keretből. - A különbözetet vissza kellett fizetnünk - mondta a polgármester -, amit a Belügyminisztériumtól kapott 42 millió forint visszatérítendő, átmeneti támogatás segítségével megtettünk. A megyei pályázók között második legnagyobb igénylő Mindszent volt. Á város negyrekordterméstől, válasza volt: bárcsak az lenne! Tőkéire az idén ráfért volna még néhány fürt - mondta. A mórahalmi Polgárék a szomszéd megyéből jöttek. A venmillió forinttal kapott kevesebbet a szükségesnél. Ezért szigorú költséggazdálkodás mellett megpróbálják átszervezni az önkormányzat gazdálkodását. Mégis rákényszerülnek, hogy szeptember 30-áig újabb támogatási kérelmet adjanak be, tudtuk meg Gyovai Tiborné polgármestertől. Röszke havi egymilliós előlegigénnyel nyújtotta be idei pályázatát. Magyari László polgármester úgy véli, a 13 millió 600 ezer forintos támogatás megítélése nélkül képtelenek lettek volna megőrizni város 8 ezer 456 hektáros határában valamikor ezer hektárnyi volt a szövetkezeti szőlőskert, amely a rendszerváltással szétosztódott. Ebből vásárolt a keceli Polgár Mihály, és mára mórahalmi gazdaként a neves borászok közé küzdötte föl magát. Vörös- és fehérbornak való szőlőfajtákat termeszt. Náluk nem maradhat a tőkén az idei szőlő termése, mert a jó bornak már megvan a helye. A pusztamérgesi Farkasék 17 hektáros szőlőjük termését mind elszűrik, mert kiürült az ezerliteres pince. Ha az eső nem akasztotta volna meg a múlt hétre tervezett szüretet, 30-40 ember szedné az idei bornak való szőlőt. így egy hetet tolódnak a munkák, és október közepéig tartanak. M. T. az önkormányzat működőképességét. A folyamatosan forráshiányosnak minősített Földeák polgármestere, Vass Imre arra utalt, hogy az esztendő végéig további 4 millióra lenne szükségük. Ezért ők is kaptak előleget. így kerülhették el a likviditási gondokat. Emellett átcsoportosították költségvetési keretük egy részét. A beruházások lelassítása is átmeneti megoldásnak számított. Szentes 95 milliós pályázati kérelmét elutasították. Ennek egyik oka volt a beküldött pályázati anyag egy részének eltérő szakmai értelmezése, a másik, hogy a helyi adóbevételek várhatóan magasabbak lesznek az országos átlagnál. - A pénzhiányt a város nem tudta, tudja kigazdálkodni szögezte le Szirbik Imre polgármester -, ezért időszakonként már hitelfelvételre kényszerültünk. Fejlesztési forrásaikat csökkentették, tovább szigorították az önkormányzat gazdálkodási feltételeit. Az átmeneti „tűzoltás" azonban nem jelenti a probléma megoldását, állítja a polgármester. Ezért is készítették el pályázati kérelmüket a második fordulóra. N. Rácx Juciit Vincze László Csongrád megyei kisgazda országgyűlési képviselő nem tud arról, hogy a jövő évi parlamenti választásokon Fidesz-MDF közös jelöltként indítanák egyéni választókerületében. Bár lapinformációk szerint a Fidesz nem kíván olyan szoros választási megállapodást kötni a Torgyán-ellenes kisgazdákkal, mint az MDF-fel, nem zárható ki, hogy a legnagyobb kormánypárt támogatja majd azokat a kisgazdákat, akik 1998-ban egyéni körzetből kerültek a parlamentbe. A csongrádi, 4-es számú választókerület képviselője, Vincze László egyéni képviselőként került az orCsökkent a helyhatóságok mozgástere az elmúlt három évben, mert a kormányzat a közigazgatás legtöbb területén központosítást hajtott végre - állította Botka László, az MSZP megyei elnöke. Ezzel szemben a szocialisták azt tervezik, hogy megosztják a hatalmat a helyhatóságokkal, de ettől nem lesz gyengébb a kormány. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei baloldali vezetésű települések polgármestereinek és képviselőinek Szentesen tartott tegnapi tanácskozásán a Fidesz hibájaként említették, hogy a pártpolitikát rákényszerítette a városokra, községekre, mert a fejlesztési forrásokat politikai hovatartozás szerint osztotta szét. Botka hozzátette: ezzel még vádolni sem kell a Fideszt, hiszen a legnagyobb kormánypárt nyíltan hirdette e szempontot a források odaítélésészággyűlésbe. A politikus lapunknak elmondta: az ügyben nem tud konkrétumokkal szolgálni, azt viszont megtisztelőnek tartja, hogy felmerült a neve koalíciós körökben. A támogatásról szóló hír egyébként nem új a számára, mert mint mondta: Torgyán József egy évvel ezelőtt már közölte az egyéni választókerületből a parlamentbe jutott kisgazda képviselőkkel, hogy támogatni fogják őket a koalíciós partnerek. Vincze szerint különböző szintű tárgyalásokon döntik majd el, hogy kisgazda vagy Fidesz-MDF közös jelöltként indul-e a jövő évi választásokon. Sz. C. Sz. nél. A szocialisták ellenben stabil, kiszámítható pénzügyi hátteret akarnak teremteni az önkormányzatok működéséhez. A települések költségvetésének meghatározó eleme a normatíva kell legyen, nem pedig a pártpreferenciák szerint megítélt állami támogatás. Szirbik Imre szentesi polgármester azt emelte ki, hogy a területfejlesztési tanácsokban most a kormány által delegált személyek vannak többségben. Az lenne a szerencsés, ha az elosztható források felett olyanok diszponálnának, akiket a választók delegáltak az említett testületbe. Hozzátette: a baloldaliak a polgárbarát közigazgatásra voksolnak, aminek az a lényege, hogy a döntéseket azok a grémiumok hozzák meg, amelyek a legközelebb vannak az emberekhez. B. I. Csongrád megyében negyvenkét település kapott kormányzati támogatást Csődveszély nélkül, kritikus helyzetek Baloldali képviselők tervezik Polgárbarát közigazgatást Mindszenten a szigorú költséggazdálkodás mellett megpróbálják átszervezni az önkormányzat gazdálkodását is. (Fotó: Miskolczi Róbert)