Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-14 / 189. szám

KEDD. 2001. AUGUSZTUS 14. ÉP TESTBEN 9 Gyógyturizmus a Dél-Alföldön Termálfürdők tengernyi kincsei A dél-alföldi régió mé­lye Magyarország legna­gyobb termálvízlancsét és szénhidrogénkészletét rej­ti magában. Az 1950-es években az Alföld egyes területein - olaj után ku­tatva - a fúrt kutakból jó minőségű termálvíz tört elő. Ez adja a dél-alföldi régió gyógytermálturiz­musának alapját. Ez az ország egyetlen olyan te­rülete, ahol egymást érik a termál- és gyógyvizes fürdők, és ahol szinte min­den betegségre gyógyirt talál az ideutazó. Az alkáli-hidrogén-karbo­nátos (alkalikus) víz palac­kozva emésztőszervi pana­szok kezelésére alkalmas. Ilyen vízzel töltik meg a gyu­lai, szentesi fürdők egyes me­dencéit is. A földes, meszes vizek, azaz a kalcium-, mag­nézium-, hidrogén-karboná­tos vizek a reumás megbete­gedések gyógyítására, mag­nézium- és kalciumtartalmuk miatt ivókúrára, a fogszuvaso­dás megelőzésére is alkalma­sak - például Dávod-Püspök­puszta fürdőjében. A konyhasós, kloridos vi­zek elsősorban nőgyógyásza­ti, reumatikus bántalmak el­lenszerei Békéscsabán, Kis­kunmajsán. A régió jódos, brómos összetételű vizei ad­nak enyhülést a légúti pana­szokra és vérkeringéses meg­betegedésekre egyebek közt Mórahalom fürdőjében. A régió nemzetközi hírű fürdője a gyulai, amely 1985 óta gyógyhelyként működik. 18 medencéje télen-nyáron Életünkben kiemelt je­lentősége van a tiszta és egész­séges ivóvíznek. Ideális eset­ben egy felnőtt naponta 2 liter folyadékot fogyaszt el. Ebben az ivóvíz közvetlenül, vagy közvetve fontos szerepet ját­szik. Az ivóvíz nem tartalmazhat olyan kémiai anyagokat, vagy mikroorganizmusokat, ame­lyek az emberi egészséget bár­milyen módon károsíthatják, de tartalmaznia kell azokat, amelyekre a szervezetnek szük­sége van, és amelyek felvéte­lében a víz szerepe lényeges. Az ivóvíz a folyadékpótlás út­ján nemcsak védi a szervezetet a kiszáradástól, de elegendő mennyiségben fogyasztva őrzi a sejtek rugalmasságát, javítja a közérzetet. A folyadék hiánya rosszulléthez, fáradtságérzet­hez és a rossz közérzet más tü­neteihez vezethet. Fontos sze­repe van az ivóvízben oldott különféle sóknak és mikroele­meknek is. A csontokat erősí­ti a kalcium és a magnézium, az ideális mennyiségű fluorid a csontok és a fogzománc ki­fejlődését segíti elő. Magyarországon 10 évvel ezelőtt a lakosság 90%-a vehet­te igénybe a vezetékes ivóvizet. A közműved ivóvízzel ellátott lakások aránya 76% volt. Je­lenleg a lakosság 98 százaléka számára és a lakások 92 száza­lékában biztosított a közműves vízellátás. Az ezredvégi Ma­gyarország településeinek zö­mében egészséges ivóvíz fo­lyik a csapokból. Számszerűleg a legtöbb gondot az előírtnál nagyobb vas- és mangántarta­lom okozza, amely az egész­ségre veszélyt nem jelent. A közüzemi vízellátásból biztosított ivóvíz ma hazánk­ban biztonsággal fogyasztható. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat éven­te több mint 1 millió laborató­látogatható. Békés megye má­sik kedvelt gyógyvize a Kö­rös-parti Erzsébet-liget árnyas fái alatt található gyoma­endrődi termálfürdő. Ivókúrá­ra is alkalmas vizét 1960-ban gyógyvízzé nyilvánították. Az Alföld gyöngyszemeként em­legetett orosházi Gyopáros­fürdó mellett csónakázótó te­szi kellemessé az időtöltést. A gyógyfürdőkben, a gyógy­vizes termálfürdőkben a fűrdőszolgáltatás mellett gyó­gyászati részlegek is működ­nek Gyulán, Békésen, Dávo­don. A szegedi Ligetfürdő al­káli-hidrogén-karbonátos ter­málvízzel, télen fedett köz­medencével várja vendégeit. A szegedi Anna-vizet 1927 óta fogyasztják gyomorbán­talmak megelőzésére és ke­zelésére. A régióban külön­leges iszapkúrára is van le­hetőség a Makói Gyógy­fürdőben, a Marosból nyert radioaktív gyógyiszap fel­használásával. A csongrádi fürdőt 1956-ban nyilvánítot­ták gyógyvízzé. Karbonátos vizét fedett medencékben él­vezhetik a fürdővendégek. A néhány kilométerre fekvő Szentes fürdője a török fürdők A felnőttek háromne­gyed része táplálkozik többé-kevésbé rendsze­resen, míg egynegyed in­kább rendszertelenül. Az étkezési szokások legin­kább a vacsora esetében változtak. Jó húsz száza­lékkal csökkent ugyanis azok aránya, akik rend­szeresen esznek estén­ként meleg ételt, és ugyanakkor többen let­tek a hideget előnyben részesitők. Ezt a GfK Pi­ackutató Intézet állapí­totta meg. A meleg vacsora háttérbe szorulásában valószínűleg szerepet játszik, hogy egyre csökken a főzni szeretők ará­nya, főleg a nők körében. Amíg ugyanis a válaszadó nők 88 százaléka főzött szí­vesen a legelső, tizenkét év­vel ezelőtti kutatás idején, addig idén áprilisban már csak 76 százalék. Az estén­kénti meleg ételt főleg a fér­fiak körében váltotta fel a hi­deg vacsora, az érettségizet­tek vagy annál alacsonyabb végzettségűek között. S nem jellemző a meleg esti étel az 5000 lakosúnál kisebb tele­püléseken valamint a na­gyobb vidéki városokban élők körében. A nőknél már többségbe kerültek az estén­ként hideg ételt fogyasztók. A naponta meleget vacso­rázók aránya tizenkét éve 42 százalékot tett ki, idén pedig 34-et. A hasonló rendszeres­séggel hideget vacsorázóké pedig 30-ról 33 százalékra emelkedett ugyanebben az időszakban. A naponta reg­gelizők aránya némi csökke­nést mutat. Az első felmérés­A szentesi medence a tőrök fürdők hangulatát idézi hangulatát idézi. A Duna-Ti­sza közének legismertebb gyógyfürdője a kiskunmajsai, mely nemzetközi hírű pi­henőhely. Sokan látogatják azért a kiskunfélegyházit, a kiskunhalasit, illetve a dávo­dit is. A termálvizek a megelő­zésre is alkalmasak, szolgál­ják a felüdülésre, rekreációra érkezőket is. Nagyobb fitnesz­szalonok elsősorban a régió nagy városaiban, városköz­pontokban találhatók példá­ul Szegeden, Kecskeméten, Békéscsabán. Az ismertebb fürdőknél a szauna és a szo­lárium természetes kiegé­szítője a kúrának. A régió szállodáinak egy része az egészséges ember szerveze­tének rekreációját, a stressz oldását szolgálja - például Gyulán az Erkel Hotelben, Szegeden a Forrás Szállóban. A Well-Press kiadó Látni­valók Magyarországon című útikönyvéből az ország más területeinek gyógyfürdőiről is részletes információt kap­hatnak. nél még a válaszadók 76 szá­zaléka evett reggelenként rendszeresen, idén már csak 70 százalék. Nőtt viszont a szinte soha nem reggelizők aránya, 6-ról 11 százalékra. A GfK kutatása azt is megállapította, hogy az egészséges táplálkozás igazi térhódítása még mindig várat magára. Ugyanis az 1989. évi 16 százalékkal szemben idén a felnőttek mindössze 13 százaléka állítja magáról, hogy nagyon odafigyel az egészséges étkezésre. A len­gyelekhez, de különösen a csehekhez képest a magya­roknál sokkal inkább jel­lemző a rendszeres étkezés. Ez ugyanis nálunk a válasz­adók 74 százalékára érvé­nyes, szemben a lengyelek 62 és a csehek 55 százaléká­val. A mindennapi meleg va­csora magyar specialitásnak látszik, még akkor is, ha csökken a „népszerűsége". Amíg ugyanis a magyarok közel egyharmada szokott esténként rendszeresen me­leget enni, addig a csehek­nek csak 24, a lengyeleknek pedig 18 százaléka. Ugyan­akkor Lengyelországban minden második válaszadó hideg vacsorát eszik min­dennap. A főzés a környező két or­szágban jóval kevésbé elter­jedt, mint itthon. A lengyel nők valamivel kisebb aránya, 74 százaléka tud is, szeret is főzni. Ugyanezt a cseh nők közül csak 50 százalék mondja el magáról. Az egészséges táplálkozásra tö­rekvők aránya Lengyelor­szágban éppen meghaladja a 10 százalékot, és így alacso­nyabb a miénknél. Fogmosás­technika A fogszuvasodás egyi­ke azoknak az úgyneve­zett népbetegségeknek, amelyek teljes egészé­ben megelőzhetők a rendszeres és megfelelő szájápolással. Közismert, hogy lehetőleg minden étkezés után, de na­ponta minimum kétszer fogat kell mosni. Az azonban már kevéssé köztudott, hogy ha fogmosási technikánk nem megfelelő, akkor nem tudjuk fogainkról kellóképpen eltá­volítani a baktériumok okoz­ta lepedéket, amelyek veszé­lyeztetik fogaink épségét. A helyes fogmosás célja tehát, hogy a lepedék teljes eltávolí­tásával megelőzzük fogaink megbetegedését, megőrizzük fogaink épségét és üde legyen a leheletünk. Ennek elérésé­hez mindenekelőtt megfelelő fogkefe és fogkrém kell. A fo­gak kíméletes tisztántartásá­hoz legjobb a kis fejű, puha vagy középkemény sörtéjű fogkefe, a fogszuvasodás elle­ni védelem biztosításához használt fogkrém pedig min­denképpen tartalmazzon flu­oridot. • A fogmosást mindig a belső fogfelszínek tisztításá­val kezdjük. A fogkefét eny­hén nyomva, körkörös moz­gással vezessük a fogak felszí­nén. A belső felszínek meg­tisztítása után következhetnek a külső fogfelszínek. • A fogkefét úgy tartsuk, hogy a sörték a fogat kb. 45 fo­kos szögben érintsék, így nem­csak a fogak, de az ínybaráz­dák és részben az íny is elér­hetővé válik. • A fogakat nem szabad erősen dörzsölni, mert az a fogzománcot és a fogínyt is károsíthatja. Enyhe nyomással úgy mozgassuk előre-hátra 5­10 másodpercig a fogkefét, hogy a sörtevégek a helyükön maradjanak. Az elülső fogak belső felszínei kivételével minden fogfelszínt így tisztít­sunk. • A rágófogak felszínei­nek tisztításánál úgy tartsuk a fogkefét, hogy a sörték elérjék az ínyt, és az előzőekhez ha­sonlóan előre-hátra mozgas­suk a fogkefét. Véradás júliusban Az elmúlt hónapban a vö­röskereszt és a szegedi véradó állomás által szervezett véra­dásokon összesen 1184-en ad­tak vért. A Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójában 12-en, a kórházi dolgozók kö­zül 23-an, a hangszergyárban 15-en, a Tisza Volánnál 34­en, a MÁV fűtőházának dol­gozói közül 44-en, a Vertikál Kft.-nél 20-an. a kamionos ta­lálkozón 20-an, Bakson 26­an. Sándorfalván 69-en, Dó­con 12-en, a véradó állomáson 924-en adtak vért. A szegedi klinikákon júliusban 44 szívműtétet, 6 veseátültetést, és 25 érműtét végeztek. Nyári fülpanaszok Még a tiszta víz is feláztat­ja a hallójárat bőrét, így nem tud ellenállni a kórokozók támadásainak. Igaz ez akkor, ha egy kicsiny fülzsírdugó megakadályozza a fülünkbe jutott víz kicsorgását. Az uszo­dák, strandok vize nem mindig mondható abszolút tisztának, tehát már önmagában is fertőzést okozhat. Ha lyuk van a dobhártyán, nem csak a hal­lójárat bőre, hanem a dobhár­tyán belüli terület, az ügyne­vezett dobüreg is fertőződhet, és hosszan tartó középfülgyul­ladás, fülfolyás alakulhal ki. Tiszta vizet az uniós pohárba! riumi vizsgálatot végez el. Ahol gondot észlelnek, ott azonnal intézkednek a megfe­lelő minőségű ivóvíz biztosítá­sáról. Magyarország uniós csatla­kozásának egyik feltétele az EU-ban érvényes előírások át­vétele. Egyes ivóvíz-minősé­gi határértékeknél az uniós Kevesebben reggeliznek Változó étkezési szokások előírások szigorúbbak a jelen­legi hazai szabványnál, eseten­ként viszont a magyar határ­értékek szigorúbbak, mint az uniós előírások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom