Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-30 / 151. szám

SZOMBAT, 2001. JÚNIUS 30. KAPCSOLATOK 5 Kút a tér közepén „A nagysodrású gyalogostengely vizuális, akusztikus végpontja a zenélő szökőkút, amelyet éppen az út közepére kellett felépíteni, hogy jelezze: ott kinyílik a tér" — fogalmazott meg egy, a főépítészéhez képest merőben más szakmai álláspontot Koczor György, az ismert szegedi építész. Koczor ugyan nem ismeri a szökőkút átépítésének terveit, mégis úgy véli, nem kell kivenni a Kárász utcai gyalogostengely közepéről, hiszen így nem tudja majd ellátni feladatát, hogy lezárja a forgalmas sétányt. „A Klauzál téri oroszlános kútnak is jobb helye lett volna a Kárász utca kereszteződésében, hiszen így mutatta volna: ott véget ér a korzó egy szakasza" - vélte az építész. ért alakították át például a Honvéd téri kutat virágágyássá. A Glattfelder téren, az újszegedi Ligetben, és az Aradi vértanúk terén csobogó szökőkút mellett a Széchenyi és a Dugonics téren, illetve a Móra-parkban működik még nagyobb szökőkút. Évente 11 millió forintot emészt fel a cég költségvetéséből ezek működtetése, karbantartása. Bár a Móraparkban milliós nagyságrendű beruházás során kicserélték a világítótesteket, a megrepedt medence helyreállítására nem futotta. (Egyes városi elképzelések szerint itt télen jégpályává alakítható szökőkutat építenek majd...) A Klauzál téren felállított oroszlános kút is csak „félgőzzel" üzemel, hiszen a vízszámla havi összege eléri a 450 ezer forintot. A Palánkban hasonló okok miatt csak a szabadtéri idejére engedik tele a hárommedencés kutat. A lakótelepek szökőkútjainak vízcsapjait pedig a tisztiorvosi szolgálat záratta el, mert sokan fürdésre használták a medencéket. Szeged valószínűleg nem lesz a jövőben a szökőkutak városa. Hiszen jóformán még a meglévők üzemeltetésére sem futja a szűkös költségvetésből, nemhogy a fejlesztésükre, vagy esetleg újak építésére. Sőt. A Belváros rekonstrukciójának elképzeléseibe úgy tűnik, nem is fér bele jelenlegi formájában a szegedi Nagyárvíz centenáriumán épített Dugonics téri szökőkút, a szegediek kedvelt találkahelye. Nóvák István városi főépítész megerősítette: tanulmányterv készült a kút rekonstrukciójáról, mert elhelyezkedése nem illik bele a Széchenyi tértől az Aradi vértanúk teréig húzódó gyalogostengelybe. „Humanizálni kell ezt a betongödröt, amely ma már nem felel meg a kor elvárásainak" - fogalmazott Nóvák István, ám leszögezte: a szökőkút átépítése csak a hosszú távú tervek között szerepel. Az elkészült tanulmány szerint nem bontanák le teljesen a kutat, hanem „elfeleznék", így bővítve ki a gyalogosok útját a Dugonics téren. Kéri Barnabás Miért hagyták el a fideszesek az üléstermet? „Véletlenszerűen" távoztak „Véletlenszerű" volt, hogy a csütörtöki megyei közgyűlés nyolcadik napirendi pontjának tárgyalása előtt a fideszes képviselők elhagyták az ülésteremet - állítja Szabó Adám frakcióvezető. Ezt az álláspontot a frakció több tagja is megerősítette. Vannak azonban, akik nem így vélik. Hogy miért? Nos, ekkor kellett szavazni Frank József megyei közgyűlési elnök jutalmazásáról. Ugyanakkor az is tény: az ülést közel két órája vezető közgyűlési elnök nem rendelte el a sokak által nagyon várt szünetet. így - az intézményvezetők kinevezése után - a fideszesek Bucsányi László kivételével kivonultak a teremből. Olyan persze máskor is előfordult, hogy néhány képviselő nem vett részt egy-egy téma tárgyalásán. Ez esetben azonban a fideszesek szinte egyszerre álltak fel és hagyták el a tanácskozás helyszínét. A lecsökkent létszám miatt azonban a közgyűlés nem vált határozatképtelenné. A közgyűlés levezetését ekkorra már átvevő Ott József alelnök sem állította le az ülést - hangsúlyozta Szabó Ádám, a megyei közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője. A jelenlévők pedig a fideszesek jelenléte nélkül szavazták meg az ügyrendi és jogi bizottság által beterjesztett határozati javaslatot, amely Frank József jutalmazásáról szólt. N. R. J. Félbevágják a Dugonics téri szökőkutat? Medencék helyeit virágágyások Kórháziak kitüntetése A megyei rendőr-főkapitányság díszkardot adományozott a kórház vezetőjének. (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktól A szegedi kórház dolgozói tegnap a polgármesteri hivatal dísztermében tartották a Semmelweis-napi ünnepségüket, ahol bejelentették: Csongrád megye rendőrfőkapitánya, Lukács János ezredes a kórház rendőrséget segítő munkájának elismeréséül díszkardot adományozott az intézmény főigazgatójának, Nárai Györgynek. A kórház a rendőrség munkatársainak rendszeres szűrővizsgálatát és az egészségügyi problémával kiszűrtek gyógykezelését végzi. Az ünnepségen dr. Piros Györgyi, a kórház belgyógyászati osztályának vezető főorvosa emlékezett Semmelweis Ignácra, s tolmácsolta az anyák megmentőjének üzenetét a ma gyógyítóinak. Az ünnepségen bejelentették, hogy hétfőn, Budapesten, a központi Semmelweis-napi ünnepségen miniszteri dicséretben részesül dr. Zöllei Magdolna főorvos, a krónikus belgyógyászati osztály vezetője, az egészségügyi miniszter díszoklevelét kapja Szabó Lászlóné. a traumatológiai osztály főnővére. A kórház dolgozói közül tízen kaptak főigazgatói dicséretet, hatan vehették át az arany pecsétgyűrűt, s többen jutalomban részesültek. Elképzelhető, hogy átépítik a Dugonics téri szökőkutat, mert egy tanulmány szerint rossz helyen épült: épp a Kárász utcai „gyalogostengely" kellős közepére. Huszonhárommillió forint kellene - a jelenlegi állapot megtartása mellett - a kút teljes rekonstrukciójához, amire valószínűleg a közeljövőben nem csak az új tervek miatt nem költenek majd, hiszen a város a húsz nagyobb szegedi szökőkút közül is csak hatot tud üzemeltetni. A kisebbek egy részét pedig virágágyássá alakították. Európa egyik legmodernebb létesítménye lehetne a Dugonics téri szökőkút, ha kerülne 23 millió forint a felújítására. A színes fényekkel világító, zenélő, vízsugaraival sokféle alakzatot produkáló szökőkútból ma már éppenhogy spriccel a víz. A mészkőburkolat lecsempült, elkopott. A réz fúvókákat ellopták, helyettük műanyag csonkok ontják a vizet, de csak egyféle alakzatban, mert a szivattyúk működését változtató automatika nem működik. A színes lámpákat kiszerelték, mert nem feleltek meg az érintésvédelmi előírásoknak. Bár az egyetemi központ épületének alagsorában, a vezérlő helyiségben számítógép tárolja a muzsikáló kút tízórás zenei anyagát, ma már nem tud olyan kunsztot a szökőkút, amellyel ámulatba ejthetné a szemlélődőt. Pedig két évtizede még egy olyan rendszer kiépítését is tervezték, amelynek segítségével a vízsugarak és a fények aláfestésként kísérték volna a Dugonics téren muzsikáló zenekarokat. Nem sok esély van a kút korszerűsítésére, hiszen a város húsz nagyobb szökőkútja közül ma már csak hat üzemeltetésére futja a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. keretéből magyarázta Szolnoki László műszaki igazgatóhelyettes, miSzegedi alkotók kiállítása Kortárs etűdök A kiállítást Szuromi Pál nyitotta meg. (Fotó: Karnok Csaba) Etűdök kortárs művészektől címmel nyílt kiállítás csütörtökön, a Klauzál téri Wagner teaházban. Szaniszló János zongorajátékát követően Szuromi Pál méltatta a kiállított képeket. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a kis léptékű műveket is becsülnünk kell. A tárlaton szereplő, 20x21 centiméteres műalkotások méretezése a század- és évezredváltás dátumára utal, más szóhasználattal emberléptékűnek is mondhatók. A kis népekhez jobban illenek a kis képek, mint a monumentálisak. Ezek nem akarnak fölénk kerekedni, intimitást, közvetlenséget sugároznak. A méret nem határozza meg a minőséget. A kiállító művészek között szerepel: Aranyi Sándor, Balla Attila, Balogh Istx'án, Blaksi Márta, Berkecz Éva, Volker Beyer, Csáki Róbert, Csikós András, Darázs József, Dienes Gábor, Eszik Alajos, Fekete Miklós, Fischer Ernő, Kéri László, Kovács Keve, iMzár Pál, Bozsena Lesiak, Zbignew Lesiak, Lóránt János, Mráz János, Nádas Alexandra, Krysztyna Novakowska, Jerzy Nowakovski, Nóvák András. Papp György, Pataki Ferenc, Sejben Lajos, Sinkó János, Szekeres Ferenc, Szikora Tamás, Lous Stuijfzand és Zoltai Attila. A tárlat az SZTE JGYTFK rajz tanszékének közreműködésével valósult meg. W. A. Egyre több műemléket újítanak fel Védelem alatt álló épületek Szeged legnagyobb értékei a műemlék és műemlék jellegű épületek. Az árvíz előtti ingatlanok, a Dömötör-torony vagy a Mátyás téri ferences templom felbecsülhetetlen értékű épületek. A műemlékek szinte mindegyike lakott, vagy irodának, vagy üzletnek ad otthont. Állapotuk azonban csak közepesnek mondható, a teljes felújításuk több milliárd forintot tenne ki és a rekonstrukciójuk évekbe telne. Szegeden 143 műemlék vagy műemlék jellegű épület áll a törvény védelme alatt - tudhattuk meg Mátyus Zoltánnétól, a Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatóság szegedi irodájának építésfelügyeleti előadójától. Két teret, a Szent György és a Mátyás teret is műemléki környezetté minősítette a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, ami több mint száz ingatlant érint. Szinte mindegyik épület lakott vagy kihasznált, legalább egy bérlő mindegyikben tartózkodik. A felújítás A ferences templom értéke felbecsülhetetlen. (Fotó: Karnok Csaba) alatt álló épületek a munkálatok alatt természetesen üresen állnak, de amint elkészültek, a lakók visszaköltözhetnek, a megújult helyiségek bérletesítése eddig még soha nem okozott problémát az önkormányzatnak. Megtudtuk: az ingatlanokat általában bérlik, s az összes műemlék épületnek alig tíz százaléka van magánkézben. Műemlék épületet azonban szinte senki sem akar vásárolni, a tulajdonosok pedig nem örülnek, ha védetté nyilvánítják ingatlanjukat. Akad, aki büntetésnek veszi a karbantartási kötelezettségeket, pedig csak az épület állagának megőrzését írja elő a törvény. Persze a renoválás finanszírozása sokba kerül. Mindent összevetve azonban nem jelent súlyosabb anyagi terhet egy ilyen épület állagának megőrzése, mint más épületek fenntartása. Egy műemlék épület adásvételénél az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg, önkormányzati tulajdonú műemlék épület megvásárlásához pedig miniszteri engedély szükséges. Az épületek általában közepes állapotban vannak, tartószerkezeti problémák sehol sincsenek, általában a homlokzati és a belső építészeti felújítások a legszükségesebbek. A felújítások támogatásában most egy kedvező folyamat tapasztalható. Sok épületet már most is renoválnak. a közeljövőben pedig több ingatlan felújítását is megkezdhetik. Mindegyik műemléki védettség alatt álló ingatlan nagyon értékes. Közülük is kiemelkednek az árvíz előtt épült műemlék épületek. Ilyen például a Dömötör-torony vagy a Mátyás téri ferences templom. A régi Hungária épülete is az értékesebbek közé tartozik, befektető hiányában azonban már évek óta állnak a felújítási* munkák. Az önkormányzat tizenhét épület műemlékké nyilvánítását kezdeményezte, a műemlékvédelmi felügyelőség pedig három ingatlant, a Szent István téri víztornyot, a Széchenyi tér 16. szám alatti házat és az iparkamara Szilágyi utcai épületét ideiglenesen le is védte. Illyös Szabolcs