Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-28 / 99. szám

A TORONY ALATT A Torony alatt - A Délmagyarország melléklete a szegedi önkormányzat megbízásából. Megjelenik minden szombaton. Kiadja a Szegedi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. 6720 Szeged, Széchenyi tér 10/11. Telefon: 564-364. Felelős kiadó: dr. Bartha László. Szerkesztő: Kisimre Ferenc. A lapot nyomja és előfizetésben terjeszti a Délmagyarország Kft. Árus terjesztés Délhír Rt. IV. A TORONY ALATT SZOMBAT, 2001. ÁPRILIS 28. Környezetünk /i minap egyik troliváró/~\ ban azt próbáltam kiszámítani, hogy a szürke betont vajon hány év alatt sikerült kifehéríteni? Nem mésszel, nem súrolással, nem is egyéb technikával, hanem rágógumival! Az egyik forgalmas lakónegyedben lévő megállóhelyen ugyanis már most 5-10 centis hézagokkal szépen befedték a talajt az eldobált rágók. Lévén, hogy a reggeli csúcsforgalomban szinte mindegyik oskolás korú gyerek csámcsog, amikor pedig befut a jármű, kipöki a fehér színű ragadós masszát, ez derűlátással egybekötött prognózist fogalmaz meg bennem a bevezetőben feltett kérdést illetően: hamarosan fehér megállóban várakozunk majd a trolibuszra... Nos, ez csak egyik általános jelensége a szemetelésünknek. De általános az is, hogy a villamosra, buszra, trolira való felszállás előtt nagyot szippantunk a füstrudacskánkból, azután - ha van időnk - rálépünk a csikkre, vagy laza mozdulattal elhajítjuk. A parazsló cigarettavég pedig kétszeresen káros: könnyen felgyújthat valamit, s esztétikailag is rontja a környezetet. Az anyagiakról nem is beszélve. A temérdek „élvezeti cikket" össze kell gyűjteni, ha a villamossínek és a talpfák közül egyáltalán ezt lehet, a munkásokat fizetni kell, a nejlonzsákokat úgyszintén, etc., etc. Ez talán az egyik legmarkánsabban jelentkező szemetelési mód az urbánus környezetben. A legszembetűnőbb is egyben. Hogy tudok-e még említeni hasonlót? Tudok. A kedves Olvasó is meggyőződhet nap nap után arról, hogy a városban miként dobjuk el az elhasznált vonaljegyet a reggel tisztára sepert utcán vagy parkban, hogyan „felejtjük" az egyik fa tövében a sós kiflitől megszabadított papírzacskót, vagy laza mozdulattal miként dobjuk ki a kocsi ablakán a műanyag üdítős dobozt! A város peremrészeinek problémáit ismerjük: zuglerakók, milliós értékű kocsikból sutyiban kipottyantott szemeteszsákok, traktorral a folyó vagy csatorna partjára hordott építésitörmelék, melyet pénzért süllyesztenek utána a vízbe... Szóval széles a paletta. H

ogy mindez miért jutott eszembe? A közelmúltban egyik külföldi ismerősöm arról áradozott, hogy milyen szép a mi városunk, Szegedre jönni igazi felüdülés, szemnek, léleknek egyaránt. Dagadta keblem, mint ahogyan ez nyilván mások esetében is így van, ha szerette városát dicsérik. Azután kolléganőnk megkérdezte a szegedieket, ők hogyan vélekednek minderről. Vegyes válaszokat kaptunk. Egy valami azonban mindegyikből kiviláglik: jobbítani kell. Kellene. Hogy ne legyen szemetes, piszkos a környezetünk. A válaszok másik feléből azonban az is kiderül, hogy ehhez mi igazán tevőleges módon járulhatunk hozzá: fogjuk vissza magunkat, s ne szemeteljünk. Ilyen egyszerű! Kisimre Ferenc Felújítás a Korondi utcai rendelőben Változik a rendelés helye és DM-információ Dr. Bartha László polgármester a Korondi utcai rendelő felújítása kapcsán az alábbi felhívást tette: „Értesítem az érintett lakosságot, hogy megkezdődtek a Korondi utcai rendelő felújítási munkálatai. Ennek elősegítése érdekében az épület fölszinti helyiségeit kiürítik, így a házi gyermekorvosi, és a nőgyógyászati rendelés, valamint a védőnői tanácsadás, és fogadóóra helye ideiglenes jelleggel - a rendelő felújításának befejezéséig - más helyen és időben történik. A házi gyermekorvosok a továbbiakban a gyermekkórház fül-orr-gégészeti ambulanciája melletti külön bejáratú rendelőben, az alábbiak szerint végzik tevékenységüket: Hétfő: 8-tól 11 óráig dr. Bíró Julianna; 11 -tői 14 óráig dr. Makó Gabriella; 14-től 17 óráig dr. Rudas Magdolna. Kedd: 8-tól 10.30 óráig dr. Makó Gabriella; 11-től 14 óráig dr. Bíró Julianna, (csak csecsemő-tanácsadás). 14-től 17 óráig dr. Rudas Magdolna. Szerda: 8-tól 10.30 óráig dr. Bíró Julianna; 11-től 14 óráig dr. Makó Gabriella. Csütörtök: 8-tól 10.30 óráig dr. Rudas Magdolna; 11-től 14 óráig dr. Makó Gabriella, (csak csecsemő-tanácsadás). 14-től 17 óráig, dr. Bíró Julianna. Péntek: 8-tól 11 óráig dr. Rudas Magdolna; 11 -tői 14 óráig, dr. Makó Gabriella; 14-től 17 óráig, dr. Bíró Julianna. A házi gyermekorvosok telefonszáma: 435-423. A védőnők elérhetősége pedig az alábbiak szerint alakul: Újszeged, Szolgáltatósor, a Patyolat és a Minimál ABC között található épületrész helyiségei. Fogadóóra hétfőtől péntekig 8-tól 16 óráig. Telefonszám: 436-961. A nőgyógyászati rendelő továbbra is a Korondi utcában működik, dr. Boros Mária rendelőjében, az emeleten. Telefon: 435-769. Fentiek figyelembe vételével a nőgyógyászati rendelés (Dr. Bede Károly) ideje az alábbi: Hétfőn: 14-től 18; kedden: 8-tól 12; szerdán; 14-től 18; csütörtökön: 8-tól 12; pénteken 11.30-tól 15.30 óráig. Dr. Boros Mária rendelési ideje megváltozik: Hétfőn: 8-tól-12; kedden: 12től 16; szerdán: 8-tól 12; csütörtökön: 12-től 16; pénteken: 7.30-tól 11.30 óráig. Telefon: 435-769. A munkálatok előreláthatólag 2001. június 30-ig tartanak. Szíves megértésüket kérjük a szükségmegoldás miatt felmerülő kellemetlenségek miatt." Dr. Bartha László polgármester Kikli Tivadar munkásságáról Három évtized a Tisza partján Kikli Tivadar 80 éves. Legutóbb 1999-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy zenei munkásságáért Dankó Pista-díjjal tüntették ki. A zenei és irodalmi körökben ismert egyénnek páratlanul érdekes az életútja. Zenei tehetsége igen korán megmutatkozott. Tízéves korában kezdett hegedülni, két évvel később már iskolai zenekarban játszott. 16 éves korában vonósnégyest komponált. Sőt! 16 éves korában írta meg élete sikerszámát „Szerelem' szerelem" címmel, s ez a nóta azóta nem csak a magyar rádió és a televízió állandó műsorszáma, hanem szerte az egész világot bejárta. 21 éves korában szerzői estet tartott a Zeneakadémián. Azóta a megjelenő, zenei jellegű kiadványok állandó munkatársa. Sokoldalú zenész. 1949ben jelenik meg első hanglemeze. Ma már tíz lemezen, negyven kazettán csendülnek fel dalai. Közéleti szereplése is sokoldalú, akárcsak a zenéje. Alapító tagja s jelenleg díszelnöke a Magyarnótaszerzők és Énekesek Országos Egyesületének, valamint a dél-magyarországi egyesületnek. 1995-ben indítja el országos terjesztéssel a Nótás Újságot. Élete főműve, a „Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona", amely 1999-ben jelent meg. A zenei alkotások mellett irodalmi téren is gazdag a tevékenysége, megérdemelt sikert arattak többek közt az „Egridiákok" (1944), „Az őrnagy és a többiek" (1993), valamint „Az éjszaka kohói" (2000) című művei. Újságíróként is dolgozott, számos publikációja jelent meg a helyi és fővárosi lapokban. 1988-ban a „Relativitás" című humoros novellájával elnyerte az ALEKO nemzetközi irodalmi díjat. Kikli Tivadar 1968 nyarán költözött Szegedre. A tápéi, majd a II. kerületi tanács dolgozója, végül a városházán az építési osztály főelőadója lett. 1973tól a gabonafelvásárló igazgatási osztályvezetője az 1982ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. A Szegeden töltött 33 év során megszerette a várost, mely őt és tehetségét tisztelve befogadta. A Magyarnótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete és a Szegedi írók Társaság magyarnóta-gálaest keretében nyilvánosan is köszönteni fogja Kikli Tivadart május 6án, vasárnap, 16 órai kezdettel az Alsóvárosi Kultúrházban, a műveiből válogatott dalok bemutatásával, 16 énekes - budapesti és helybéli művészek felléptével. Kevesebb nyilvános WC a városban Bezárják a Széchenyi téri illemhelyet Őszre lebontják a Széchenyi téri illemhelyet, mivel nem illik a városképbe. (Fotó: Miskolczi Róbert) Szegeden összesen nyolc nyilvános WC működik, ha működik. Ezek közül kettő van, mely folyamatosan üzemel. A Széchenyi téri és a Károlyi utcai évszaktól függetlenül várja a megkönnyebbülni vágyókat. A többi csak akkor áll a szegediek és a turisták rendelkezésre, ha valamilyen rendezvény van a környékén. Ősztől viszont már a Széchenyi téri is bezár, mivel nem illik a városképbe, így lebontják. A Roosevelt, a Bartók Béla és az Aradi vértanúk téri nyilvános WC-ken kívül a többi ötöt a volt Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat helyett most a Dóra Kft. üzemelteti. - Az illemhelyeket az idén folyamatosan felújítjuk, átalakítjuk-tájékoztatta lapunkat Lengyel József igazgató. A munkálatokat a szakhatóságok felügyelete mellett végzik, hogy a későbbiekben ne legyen gond. Az újszegedi Ligetben lévő WC szezonális jelleggel, csak rendezvények idején használható. Az épület éjszakai őrzése nem megoldott, emiatt sok kárt okoztak benne a rongálok. A toalett fölújítása a Liget teljes rendezésével együtt történik majd. A Roosevelt téri Halászcsárda kezelésében van a játszótér melletti illemhely, mely május elsejétől szeptember 30ig áll a megkönnyebbülni vágyók rendelkezésére. Ősztől a Belvárosnak csak egyetlen nyilvános WC-je marad, mivel a városrendezési tervben bontásra ítélik a Széchenyi térit. A „zöld villamos" ugyanis nem illik a városképbe. Emiatt megnövekedik a Károlyi utcai toalett forgalma. Ezért ennek felújítását, sőt teljes átalakítását tervezi a társaság. A hagyományos funkció mellett csomagmegőrző, parkoló-, busz- és villamosjegyet árusító trafik is lesz majd benne. A Bartók Béla és az Aradi vértanúk térit vállalkozásba adták. Csak kis- és nagydologra használva veszteséges, ezért teljesen átalakítják mindkettőt. A Károlyi utcaihoz hasonlóan ezekben is lesz trafik, de emellett lángossütőt, fagyizót építenek mellé. Ugyanis idegenforgalmi szempontból is fontos, hogy legyen a városban nyilvános illemhely, és ne az éttermekbe, kávézókba térjenek be dolgukat végezni a turisták. A rokkantakra is gondolnak, nekik külön helyiséget biztosítanak. A két beruházás közel 16 millió forintba kerül. A Szent István téren csak piaci napokon, az Apáti utcában pedig a Szegedi Szabadtéri Játékok alatt vehetjük igénybe a nyilvános illemhelyeket. K. T. Szegedi épületek vásznon, képeslapon Munkatársunktól Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni Faragó Csaba festményeiről, grafikáiról, képeslapjairól alkotott benyomásainkat, akkor mindössze ezt kellene mondanunk: tömény Szeged! Merthogy az. A szegedi amatőr festő, aki saját bevallása szerint autodidakta módon képezi magát, s barátai rábeszélésére kezdett rajzolni, festeni, olyan képeket mutat be a közönségnek a Wagner Teaházban, amelyeken csupa szögedi épületek láthatók. Tus, akvarell, olajpasztell váltja egymást, kontúrjai markánsak, első pillantásra esztétikusak, tiszták. Faragó Csaba kedvenc épülete a dóm. Vörös és kék színben is megfestette az épületet, meg részleteiben is. így azután láthatjuk a dóm bejáratát, keleti oldalát, meg a Dömötör-toronnyal a háttérben. Hasonlóképpen kedvenc témája a zsinagóga, a Nemzeti Színház, a Reök-palota, az Oskola utca, s a közönség szívéhez is egyik legközelebb álló épület - a Múzeum. Leggyakrabban az okkert, a barnát, a zöldet, a cinóbert és a fekete minden változatát használja. Azt vallja, a festés kellemes időtöltés, állandó alkotási kényszerének levezetése. Ezzel örömet szerez magának, de igazán boldog, ha alkotásaival esztétikai élményt nyújthat másoknak is. A sok-sok Szegeddel... Faragó Csaba alkotásait április másodikáig tekinthetik meg az érdeklődők a Teaházban. Oskola utca, háttérben a dómmal. Szeged kontúrjai: épületek, amelyeket mindennap látunk, de nem figyelünk rájuk eléggé...