Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-02 / 52. szám

PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 2. TUDOMÁNY - KUTATÁS 17 Magyar berendezés a nemzetközi űrállomásra A Pille röpte A tervek szerint március 8-án indul a floridai Cape Canaveralről a Discovery amerikai űrsikló, amely egyrészt a november óta a nemzetközi űrállomáson tartózkodó űrhajósok váltólegénységét, másrészt a februárban a bázishoz csatlakoztatott Destiny amerikai laboratóriummodulban használandó tudományos berendezéseket, köztük a Magyarországon kifejlesztett Pille dozimétert szállítja rendeltetési helyére. A Pille nagy előnye, hogy az űrhajósok a kozmoszban is folyamatosan használhatják, azaz nem kell várni a dózisterhelés mértékének a megállapítására a Földre való visszatérésig. Legkorszerűbb változata mikroprocesszoros vezérlésű. A Pille memóriakártyája rögzíti a mérési eredményeket, így az űrhajósoknak nem kell időt vesztegetniük arra, hogy az adatokat naplóba rögzítsék. Emellett a Pille arra is alkalmas, hogy beprogramozásának megfelelően automatikusan méréseket végezzen. A Pille több mint húszéves pályafutása igazi sikertörténet. Első változatát Farkas Bertalan, az eddigi egyetlen magyar űrhajós az Interkozmosz-program keretében 1980-ban vitte magával a Szaljut-6 űrállomás fedélzetére. Ezt követően a Pille átkerült a hetes sorszámot viselő Szaljutra, onnan pedig a Mirre. A Pille létezése a nyolcvanas évek elején jutott az amerikai űrkutatók tudomására: 1981-ben egy tudományos konferenciára, Budapestre érkezett Sally Ride, az első amerikai űrhajósnő. A vendég a Központi Fizikai Kutató Intézetbe is ellátogatott, s ekkor vetett szemet a magyar műszerre. Kérte, hogy magával vihesse valamelyik kozmikus útjára. Abban az időben azonban ennek politikai akadályai voltak. A szovjeteknek nemigen tetszett az ötlet, hogy az egyik „testvéri állam" űrkutatási eszközt bocsásson az amerikaiak rendelkezésére. Végül is sikerült elérni, hogy a Pille kikerüljön az Egyesült Államokba, majd a Challenger amerikai űrsiklón 1984-ben használták is, így amerikai űreszközön is debütált. Az ezredelő legnagyobb szabású űrvállalkozásán, a Nemzetközi Űrállomáson az eddigieknél is összetettebb feladatok várnak a Pillére. Ezzel kapcsolatban Apáthy István, a KFKI Atomenergia Kutatóintézetének a Pille műszaki fejlesztéséért felelős vezetője elmondta: a műszer legkorszerűbb változatát 1999-ben szállították ki az Egyesült Államokba, ahol az amerikai szakértők elvégezték rajta a szükséges teszteléseket. Az követően, hogy március közepén az űrállomás Destiny moduljában elhelyezik, az első három hónapban az űrállomás dózisterheltségét térképezi fel. Várhatóan a nyártól az amerikaiak főként biológiai kísérleteknél vetik be a magyar berendezést. A tudósok nem csak azt kívánják vizsgálni, hogy a súlytalanság milyen hatással van az élő organizmusokra, hanem azt is, hogy mi írható a kozmikus sugárzás számlájára. Ehhez szolgáltat majd doziometriai adatokat a Pille. Az oroszok az űrállomás belsejében és az űrséták során szolgálati rendszerükben személyi dózismérőként kívánják működtetni a Pillét. A március 8-i indításra magyar űrkutatók ötfős küldöttsége is hivatalos. Hegedűs György Befejezte küldetését a NEAR űrszonda Washington (MTI) Szerdán befejezte az adatok továbbítását a földi irányító központba a NEARShoemaker amerikai űrszonda, amely február 12-én szállt le a bolygónktól jelenleg 316 millió kilométerre lévő Eros nevű aszteroidára jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A szondát azt követően, hogy a szakértők számára is meglepően sima leszállást hajtott végre a kisbolygó felszínén, február 14-én utasították: még legalább tíz napig küldjön adatokat az égitestről, majd a hét végén újabb négy nappal meghosszabbították küldetését. A NEAR energiaellátását biztosító napelemtáblák azonban már a felszínen nem kapnak elegendő napfényt, így a szonda jelei egyre gyengébbekké váltak, és mostanra már nem foghatóak. A NEAR leszállása közben több mint hatvan fényképet küldött a Földre, a legutolsót 120 méteres magasságból. A talajfogást követően képalkotó rendszere ugyan már nem működött tovább, de röntgenés gamma-spektrométereivel tovább vizsgálta a kisbolygó felszínét. Az utolsó tudományos adatcsomagot szerdán küldte „haza". Az elmúlt két hétben gyűjtött mérések lehetővé teszik, hogy a mindössze 33 kilométer hosszú Eros anyagi összetételét mintegy 10 centiméteres mélységig vizsgálhassák a tudósok. Az űrszondát 1996 februárjában a floridai Cape Canaveralről indították. Tavaly február 14-étől a kisbolygó körül különböző magasságokon keringve majd egy éven át fényképezte folyamatosan az Erőst, illetve mérte műszereivel az égitest jellemzőit. A NEAR-Shoemaker az első olyan ember alkotta szerkezet, amely egy kisbolygó körüli pályára állt, majd leszállt rá. Bizonyítékok az egykori marsi életre Kezdetleges - de volt? Újra a kutatások központjába került a Mars. A hódmezővásárhelyi Gaál Bernadett is ezt a bolygót tanulmányozta a NASA-program keretében. (Fotó: Tésik Attila) Washington (MTI) Az 1984-ben a déli sarkvidéken talált, ALH84001 jelű, a Marsról a Földre került meteorit újabb elemeinek a tanulmányozása alátámasztja azt az elméletet, hogy valaha létezhetett kezdetleges szintű élet a vörös bolygón - vélekednek amerikai tudósok. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA kaliforniai Ames intézetének a kutatócsoportja a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklap kedden megjelent számában ismertették vizsgálódásaik eredményét. Imre Friedman, a kutatócsoport vezetője úgy véli, hogy tudóstársaival a meteoritkőben olyan kikristályosodott magnetit-(mágnesvasérc)láncolatok nyomaira bukkantak, amelyek csak élő szervezetben jöhettek létre. Egy ilyen láncolat az élő organizmuson kívül kerülve a mágneses erők hatására azonnal sűrű halmazokká roppan össze. Ezek a kristályláncok mutatnak rá a tudósok - egy bizonyos baktériumfajtába ágyazódva mintegy iránytűként műkődnek, azaz a mágneskristályok a baktériumegyedet segítik a tájékozódásban, de az őket hordozó élő szervezet elpusztulása után is megmaradnak. A NASA tudósai úgy tartják, hogy ez történt az ALH84001 esetében is: a meteoritkő mintegy 3,9 milliárd évvel ezelőtt egy kozmikus karambol következtében vágódhatott ki Mars felszínéről a világűrbe, majd 13 ezer esztendővel ezelőtt becsapódott az Antarktisz területére. A baktériumok elpusztultak, de a korábbi létüket bizonyító mágneskristályok megmaradtak. Az ALH-84001-es meteoritkő 1996-ban már lázba hozta a tudományos világot. Akkor Dávid McKay vezetésével olyan mikroszkopikus méretű ásványi anyagokra bukkantak a meteoritkőben, amelyek szerves vegyületek egykori meglétére utalnak. Az akkori következtetéseket azóta számos tudós vitatta, és már öt éve is óva intettek a szakemberek attól, hogy a marsi kőben talált „életnyomok" alapján elszabaduljon a fantázia. Ha helytállónak is bizonyulnak a kutatási eredmények, mindössze az nyer bizonyítást, hogy a Marson is - mint a Földön - valaha megindult a szerves vegyületek képződése, ám ez a folyamat eddig rejtélyes okokból hirtelen megszakadt, s így nem valószínű, hogy a vörös bolygón valaha is kialakulhatott volna az élet valamely magasabb rendű formája. Őszülő társadalmak Százharmincöt év is van a génjeinkben Az emberek többsége szívesen megélné a következő évszázadot, bár legtöbben hozzátennék azt is: csak egészségesen. így, ha hitelt is adunk a jóslatnak, hogy csakhamar elélhetnek a legidősebbek akár 135 évig is, a látszólagos örömhir számos komoly problémát is fölvet. - A XX. századot „őszülő évszázadnak" is nevezhetjük, amelyet a „demográfia parancsuralma" jellemzett. És a most kezdődött új évszázadnak már a második hónapjában bizton kijelenthetjük, hogy az általam „robbanásnak" nevezett jelenségek tovább folytatódnak. Három tendencia figyelhető meg. Egyre többen vagyunk bolygónkon - alávetve az említett „parancsuralomnak". Egyre hosszabb az emberi élettartam - tehát tovább ..őszülünk". A harmadik jelenség pedig az információk mennyiségének hihetetlen mértékű megnövekedése, .•robbanása" - kezdte beszélgetésünket a 68 éves dr. Iván László, a budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara geriátriai részlegének nemzetközi hírű vezetője. - Az életkor és az ön tudományának meghatározása legyen az a bizonyos „kályha", amelytől elindulunk... - A WHO (az Egészségügyi Világszervezet) a következő életszakaszolást fogadta el: az ötvenedik-hatvanadik év között tart az átmenet vagy az áthajlás, majd a hetvenötödikig az idősödés kora. A kilencvenedik életévig időskorról beszélünk. Aki betöltötte már a kilencvenet, az az agg, aki pedig túl van a századik születésnapján, az a matuzsálemi korba lépett. Ennek a kategorizálásnak persze nem mindig felel meg az úgynevezett személyre szabott életkor, hiszen valaki fiatalabb vagy idősebb is lehet a biológiai koránál. Gerontológia és geriátria - Ami pedig a tudományomat illeti, annak meghatározásához először egy kicsit nyelvészkednünk kell. Az ókori görög államokban működött a vének tanácsa, a gerúzia. Ebből származik a szóösszetételekben a geronto-előtag, amely az öregkorral való kapcsolatot jelölimagyarázza a professzor. A gerontológia az öregedés élet- és kórtanával, társadalmi és más kérdéseivel foglalkozó tudományág. A geriátria pedig nem más, mint megelőző, gyógyító és rehabilitáló (helyreállító) idősorvoslás. Másképpen kifejezve: az öregkorban előforduló betegségekkel foglalkozó tudomány. - Milyen problémákat vet fel az ön által említett további „őszülés", a második „robbanás"? - Ez meghatározó, globális kérdéssé vált a Földön. A fejlett államokat tömörítő OECD (a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) országainak előrejelzése szerint az elkövetkező huszonöt-harminc éven belül bevételeik mintegy hatvan-hetvenöt százalékát az idősödéssel kapcsolatos problémáik megoldására kell fordítaniuk. Hazánk is tagja ennek a szervezetnek speciális és a nálunk fejlettebb országokénál nagyobb gondokkal. Most csupán kettőt említek. Három-négy évvel ezelőtt még úgy gondolták a gerontológusok, hogy az emberi faj egyedei száz-száztíz évet élhetnek. Ma azt mondják: genetikai alapozottságuk révén akár a százharminc-százharmincötödik születésnapjukat is megélhetik! Jelenleg a japánok a listavezetők. Náluk az újszülöttekre - mind a lányoknál, mind pedig a fiúknál - átlagosan 82,5 év maximális élettartam vár. Az Egyesült Államokban, Kanadában, a fejlett európai országokban 81, illetve 78 a két vonatkozó szám. Magyarországon viszont nemcsak fogyatkozik a népesség, de ráadásul születésükkor a lányokra hetvenöt, a fiúkra pedig csupán hatvanhat év vár. Szendvicsnemzedék Különböző országokban vizsgálatokat végeztek arra vonatkozóan, hogy a hatvan év felett krónikussá váló és viszonylag nagy mortalitású (halandóságú) betegségeknek melyek az okai. Kiderült: négy nagy csoportba sorolhatók. A környezeti ártalmak 18-22 százalékban felelősek. A mindenkori egészségügy állapota 18-20 százalékos tényező. A genetikai meghatározottság 25-30 százalékkal részesedik. Legnagyobb súllyal - harminc-harmincöt százalékkal - a személyes életmód esik latba. Ezért nagyon fontos, hogyan sáfárkodunk a genetikai örökségünkkel. Magyarországon a hatvanévesnél idősebb népesség aránya elérte a húsz százalékot. És ennek a kétmillió embernek legalább 51 százaléka egy krónikus (tartós) betegségben szenved. Körülbelül tíz százalékukat két, minimum három százalékukat pedig három vagy több ilyen kór sújtja. Ez is specifikus vonás, hiszen a fejlett civilizációkban jobbak a mutatók. - Az élettartam meghosszabbításának nyilvánvalóan csak úgy van igazán értelme, ha az nem jár az életminőség drasztikus csökkenésével. Melyek ennek a kvalitásnak az ismérvei? - Én ezeket egyik munkámban harminc pontban soroltam fel. Röviden annyi mondható, hogy az életminőség lényege: tevékenynek maradni, saját magunkat ellátni, önazonosságunkat megtartani, anyagi biztonságban lenni. Ennek elérése természetesen nemcsak önmagunknak, hanem családunknak, hozzátartozóinknak, de a társadalomnak is fontos. Az elöregedés ugyanis - mint már szó esett róla súlyos terheket ró az országokra. Különösen az úgynevezett szendvicsnemzedékre. A hasonlatot úgy képzeljük el, hogy a középkorúakat szimbolizáló húsra alulról is, felülről is egy-egy fél zsemle tapad. A gyerekek, illetve az idősek. Az aktív középkorúaknak saját magukon kívül róluk is kell gondoskodniuk. - Említette a jó sáfárkodást. Melyek az időskorban megoldandó feladatok? A boldog és hosszú élet titkai - Ezek a teendők az egyes személytől függetlenek. Az első: az egészségügyi panaszokkal orvoshoz kell fordulni, hogy megállapíthassa - a szervezet természetes kopásáról vagy valamilyen betegségről van-e szó. A második: az idősödő ember táplálkozását a „Többször - keveset!" elv vezérelje. A harmadik: a rendszeres mozgás. Ajánlatos mindennap legalább fél órát friss levegőn tempósan gyalogolni. A negyedik: amit csinálunk, annak adjuk meg a módját, tegyük öröm forrásává! Ennek jó a lélektani hatása. Az ötödik: az idős ember kerülje a hirtelen fizikai, szellemi, érzelmi megterheléseket, mert azok nagyon rontják szervezete állapotát. A hatodik: lehetőség szerint csökkentendők az olyan kockázatok, mint a környezeti ártalmak, az úgynevezett lelki mérgek, a szükségtelen stresszhatások. Közismert a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás romboló hatása. Utoljára, de nem utolsósorban említem, hogy a helyes életvitel kialakításában nagy szerepet játszik az ismeretszerzés és a testi-lelki panaszokat okozó, magányosságot oldó tevékenykedő nyugdíjas klubok is. - Már vannak annak az idősek problémáira specializálódott szakorvosok is. - Az Európai Unióban 1997-ben fogadták el a geriátriát szakorvoslásnak. Magyarországon tavaly októberben vizsgázott le a Semmelweis Egyetemen az első ötven geriáter. Beindult a háziorvosok, belgyógyászok, pszichiáterek ilyen irányú továbbképzése. Idén kezdik meg működésüket a szakambulanciák. A későbbiekben a kórházakban, klinikákon geriátriai osztályokat szeretnénk létrehozni. így kíván a medicina az időskor minél hosszabb, minél egészségesebb, minél tartalmasabb eltöltéséhez hozzájárulni - fejezte be beszélgetésünket dr. Iván László geriáter professzor. Gazdy Dénes