Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-22 / 45. szám

4 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2001. FEBRUÁR 22. hírek NIZZA L1TAN. Ma este fél 6-kor a Vár utcai Kass Galériában Nizza után... címmel rendezik meg az Európa Kávéház estjét, amelyen Bajtay Péterrel, az Európai Unió delegációjának politikai tanácsadójával beszélget a házigazda: dr. Soós Edit egyetemi adjunktus. DESZKI NEPDALOSOK. Pénteken rendezik meg a 111. Maros menti fesztivál következő kategóriájának versenyét. A deszki faluházban délután 2 órától a szólóhangszeresek és a népdalosok mérik össze tudásukat. A házigazdák mellett zákányszéki, bordányi, algyői, rúzsai, röszkei, zsontbói és öttömösi általános iskolások vesznek részt. A gyerekek teljesítményét szakmai zsűri bírálja el. FIÚ A MFNNYASZSZONY. Szombaton az ásotthalmi művelődési házban farsangi lakodalmas bált rendez az Ásotthalmi Ifjúsági Egyesület. A délután 5 órakor kezdődő mulatságon még egy „fordított pár" játékos egybekelésének is tanúi lehetnek a résztvevők. A farsangi „házasulók" szerepet cserélnek: a menyasszony fiú lesz, a vőlegény pedig leány. napló MA DR GÉCZI JÓZSEF országgyűlési képviselő fogadóórát tart 14 és 15 óra kőzött az MSZP területi irodájában (Sz.cgcd, Tisz.a L. krt. 2-4.). JUHÁSZ MIKLÓS, a 3-as választókerület (Tarján, Felsőváros) képviselője fogadóórát tart 16-17 óráig a Kémes utcai óvodában. DR. TÍMÁRNÉ HORVÁTH MAGDOLNA, a 25-ös választókerület (Tápé) képviselője fogadóórát tart 14 és 16 óra között a tápéi ügyfélszolgálaton (Honfoglalás u. 73.). DR. BARTHA LÁSZLÓ országgyűlési képviselő (3. vk) tart fogadóórát 17 órai kezdettel a Fidcsz-Magyar Polgári Párt irodájában (Victor II. u. $.). HOLNAP DR. ZLEHOVSZKY ILONA, a Munkáspárt jogtanácsosa 13 és 15 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart a Hüvelyk u. I. alatti volt barakkóvodáhan. TÓTH JÓZSEF, a 16-os választókerület (Kiskundorozsma) képviselője lakossági fórumot tart IX órától a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Vendégei: dr. Nagy Sándor és dr. Géczi József országgyűlési képviscló. e Westel-üzenet Kedves olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek, telefonhívások melleit szívesen fogadja a 06-30/218-1 l-l l-es számra az SMS-üzeneteket is! Észrevételeiket, véleményeiket köszönjük! Féltett jármű? A 0630/358-20-83-as telefonszámról azt kérdezik, hogy a Szegedi Közlekedési Társaság által a Hajtás kiállításon is bemutatott szép, narancssárgazöld színű troliját miért nem használja? Megvett gondolat. A 0630/219-45-10-es telefonszámról Ábrahám István úgy gondolja, nagyon jó ötlet a játszótér-játszóház, jó volna ha már a vakációra megvalósulna. Olvasónk valamilyen támpontot, címet kér, illetve kapcsolatot keres ahhoz, hogy segíthessen. Tiszasziget: részvényekből járda és bölcsőde A gyarapodó falu Kétszáz fővel gyarapodott Tiszasziget lakossága az elmúlt tíz évben. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a falu fiataljai már nem feltétlenül igyekeznek Szegedre. Jó néhány városi család vert itt gyökeret. A beruházások idén is folytatódnak. A tervek között szerepel a még sáros utcák aszfaltozása, közel két kilométer hosszú járda megépítése, hulladékudvar átadása és bölcsőde beindítása. Az önkormányzat a gázrészvényekért kapott több mint 50 millió forintot is a beruházásokra fordítja. A kis létszámú alföldi falvak többségéből folyamatosan vándorolnak el a fiatalok, mivel alig van helyben munkalehetőség. Az önkormányzatok igyekeznek megállítani ezt a folyamatot. A tiszaszigeti képviselők 1998-ban úgy határoztak, hogy a létszámcsökkenés megállításának érdekéhen fejlesztik a falut. Az elhanyagolt utcákat kicsinosították, járdát, utat építettek, benépesítették az üresen álló portákat. - A kilencvenes évek közepétől megállt a lakosság fogyása, sőt emelkedési is elértünk - büszkélkedett Bodó Imre polgármester. Míg 1990-ben ezerötszáz tiszaszigetit tartottak számon, jelenleg több mint ezerhétszázan laknak a faluban. - A fejlesztéseknek köszönhetően azt tapasztalom, hogy a szigetieknek már vannak terveik, a boldogulásukat helyben keresik - mondta PáKészül a sportpálya új öltözőjéhez vezető út. (Fotó: Schmidt Andrea) linkós István. Az önkormányzati képviselő 1 % 1 óta lakik a faluban. Tizenöt-húsz éve szinte mindenkit ismert. Most, ha végigmegy az utcán, a szembejövők fele ismeretlen. Egyre többen költöznek ki Szegedről Tiszaszigetre. Új „osztást" is nyitottak. A Fűzfa utcában már 13 telek talált gazdára, s tíz portán már épül is a ház. A közeljövőben a sportpálya melletti, mintegy 22 hektárnyi önkormányzati legelő helyén is házak sorakoznak majd. Tavaly 16,5 millió forintot tudtak különféle fejlesztésekre fordítani. Az óvodában és az iskolában belső átalakításokat végeztek, idén szeptembertől pedig már a bölcsiseket sem kell a szomszédba vinni. A Dózsa György és a Kolozsvári utca szilárd burkolatot kapott, a József Attila, illetve Temető utcát pedig zúzott kővel szórták fel. Közel 800 méternyi járdát is átadtak. Felszámolták a falu határát csúfító illegális szemétlerakót, s az idén készül el az uniós szabályoknak is megfelelő hulladékudvar. Tiszasziget is tagja a Tisza-Maros Szög Kistérségi Egyesületnek, s Kübekházával, Deszkkel és Újszentivánnal közösen 3,5 millió forintot nyertek, amellyel a szervezet további működését fedezik. E négy település és Szeged csatornaépítésre adott be pályázatot, az összegből a szigetieknek félmilliárd forint jutna, melyből ez évben elkezdik a munkát. A település 1994 óta forráshiányos, az idén is közel 14 millió forintos állami támogatás szükséges. Azért 2001-ben nem állnak le a beruházásokkal. A tervek között szerepel egy új iskola felépítése, ami közel 300 millió forintba kerül. Az év végére szeretnék a falu összes sáros utcáját aszfalttal borítani. Szilárd burkolatot kap a Rákóczi, a Béke és az Alföldi utca, valamint a Vadkerti tér. Az év második felében pedig az Aradi és a Petőfi utcában folytatják a munkát. Közel két kilométer hosszú járda is készül. A falutól a Tiszáig közel négy kilométernyi út vezet, amelyet a vízügyesekkel közösen szeretnének kijavítani. E hónap végén pedig már az új öltözőben bújhatnak mezeikbe a helyi focisták. A beruházásokhoz hiányzó pénzt a gázrészvényekre kapott 50,4 millió forint negyedéből pótolhatják. Kormos Tamás Mit gondol a Fekete Angyalról? A Fekete Angyalként hírhedté vált fővárosi nővér tette sokakat megrázott, az esetet a közvélemény is elítéli. Az azonban érdekes, hogy az ügy kapcsán az eutanázia kérdése kerül előtérbe, annak ellenére, hogy az ápoló tettének ehhez semmi köze nem volt. Kausch Erzsébet, vállalkozó: - Amit ez a nővér tett és ahogyan tette, azt teljes mértékben elutasítom. Félelmetes, hogy így is meg lehet halni ma Magyarországon egy egészségügyi intézményben. Támogatom viszont, hogy bizonyos menthetetlen esetekben engedélyezhető legyen a kegyes halál a beteg beleegyezésével. Félő, hogy a hazai körülmények „éretlenek" egy ilyen morális, jogi, orvosi és más szempontok szerint is kényes téma megvitatáshoz vagy törvénybe iktatásához. Ilucskóné Lehuta Ágota, szociális munkás: - Ezt az Rausch Erzsébet, Bucskóné Lehota Ágota, Komáromi István. (Fotó: Somogyi Károlyné) m a hét kérdése esetet gyilkosságnak tartom, s elítélem. A tett indoka, azaz halálba segítés már más megközelítést igényel. Úgy érzem, sokan egyetértenek velem abban: minden körülmények között az emberi méltóság megőrzését kellene szem előtt tartani és a magánytól megóvni a beteget. Sajnálom, hogy ilyen megrázó eseteknek kell felhívnia a figyelmet arra, hogy a halál témája - s ebbe az eutanázia is beletartozik nem szabad, hogy tabu legyen. Komáromi István, vállalkozó: - Elmebeteg cselekedetnek tartom a Fekete Angyal tettét, nem szabadna ilyennek történnie egy kórházban. Egyébként az eutanáziát, pontosabban az általam külföldi információk alapján ismert részét, ellenzem, mégis az mondom, hogy nagyon súlyos, indokolt esetekben engedményeket kellene tenni. Nem hisz az ember a csodákban akkor, amikor szeretteit csonttá soványodva látja, s fájdalmak között kell azt hazudni, jót hoz a jövő. MA AZ ALLIANCE FRAN^AISEben (Petőfi S. sgt. 36.) 18 órakor: .Amikor a tudomány táisul a művészettel" címmel kiállítás nyílik. A tárlatot dr. Wittman Tibor, az orvostudományi egyetem docense Philippe Carlevan, a francia nagykövetség kulturális attaséjának kíséretében nyitja meg, ismerteti és mulatja be. A SZEGED PLAZÁBAN de. 10 órától szegedi farsangi vigalom népművészeti vásárnyitás és kézműves bemutató; 1.3 órától játszóház gyermekeknek, 14 órától Iskolák Farsangi Viadala. A SZÁZSZORSZÉP GYER MEKHÁZBAN 9 órától Mikkamak ka játéktár 1-8 éves gyerekek részére; 17 órától sakk szakkör óvodásoknak és kisiskolásoknak. A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN rekreáciajánló ós klub nyugdíjasoknak. 14 órától a nyugdíjasklubban kézimunka szakkör és kányaasztal. A SZITI EGYESÜLET IFJÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) 13-tól 16 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. A BÁLINT SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Temesvári krt. 42.) 15 órakor: barátom, a hősbariton. Vendég: Réti Attila operaénekes. Beszélgetőtárs: Kiss Ernő (zongora); a Hammido Alapfokú Művészeti Iskola képző- és iparművészeti tanszakának félévi vizsgakiállítása megnyílt. A tárlat március 12-éig, vasárnap és hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg. A VASUTAS NYUGDÍJASKLUBBAN (Rókus Máv gépállomás) 15 órakor farsangi zenés délután. ÉPÍTÉSZ-TANÁCSADÁS 15.30-tól 18 óráig, a Technika Házában (Kígyó u. 4.). Energiatakarékossági kiállítás munkanapokon 8tól 18 óráig. A BARTÓK BÉLA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT „B" Galériáján 17 órakor nyílik Kereszty Zsolt „tanulmányok" című kiállítása. A tárlatot Szuromi Pál művészeti író nyitja meg. A BIBLIOTÉKA KÖNYVTARBAN (Kálvária sgt. 14.) 17.30 órakor a brahmanikus kultúra és védikus filozófia magyarországi ismertetéséről Bakos Áttila író-filozófus tart előadást; 18 órakor a tibeti természetes gyógymódokról, hiedelmekről, csodákról, gyógytechnikákról Petrezselyem József mester-tanár tart előadást. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Royal Szállóban 18 órakor: A Cégbíróság szerepe a gazdasági társaságok törvényes működésében. Dr. Czene Klára csoportvezető megyei bíróval Fekete Klára újságíró beszélget. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10-től 18 óráig népművészeti kiállítás. Ma: 15.30-tól fazekas szakkör felnőtteknek, 16 órától alkotó csemeték klubja. 17 órától bőrműves szakkör. Holnap: 14 órától szövő szakkör. hatszög Nóvák István A Szent György tér F

elszeged, Felsősziget, azaz Felsőváros betelepítése már az Árpád korban elkezdődött. A városrész magassága, kedvező Tisza-parti fekvése miatt Szeged fejlődésében különleges szerepet kapott. Egyházi központja, a középkori Szent György-templomról elnevezett téren alakult ki. Ennek maradványai a földben rejtőzködnek, de írott emlékeinkből tudjuk, hogy szomszédságában, 1318-ban a domonkos rend Lyonban tartott nagykáptalanja határozza el a konvent létesítését. Valószínű, hogy a Szent Miklósról elnevezett dominikánus kolostort és templomot a bencések azonos nevű apátságának romjaira telepítették. A metamorfózis folytatódott, amikor a XVIII. század elején a Szegedre költöző minoriták, imahelyüket a dominikánus templom alapjaira építették. A minoriták barokk temploma: nevével, alaprajzával, szentélyével örökre megőrizte a középkori Szeged üzenetét. Sajnos ezek a jelek az 1950-80 -as években nem voltak szabadon kódolhatók. Azokban az időkben a templomkertbe lakótelepet tervezlek, a kolostorból diákotthon lett. Azután autóbusz-állomás és ,felvonulási óvoda" épült itt. Ezek elbontatásának - főépítészként - már részese voltam. A piarista diákok kiköltözése után a minorita rend nem tartott igényt a visszakapott kolostor épületre. A közeli években sem értette mindenki a Szent György tér üzenetét, de szerencsére a szakemberek összefogásával a nevelőotthon kolostorba történő betelepítése meghiúsult. A kolostor - az egyház terveinek megfelelően - lehetőséget teremthetne egyháztörténeti múzeum, kincstár vagy egyéb közösségi célú intézmény befogadására. A helyreállítás után a bekerített kolostorkert is hasonló célokat szolgálhatna. A templom és a kolostor az előkerttel, szoborcsoporttal, a megmentett Mária-oszloppal együtt, Szeged egyik legszebb hatású térkompozíciója. Figyelemre méltó a templom melletti, a kolostor belső tereinek meghitten egyszerű, higgadt barokk szelleme, amelynek bemutatása a tervezett közösségi funkcióval biztosítható lenne. Olvasó, kívánjunk együtt egy olyan kort országunknak és városunknak, amikor mindenki érzi és érti a múlt üzenetét. (A szerző Szeged főépítésze.) 75 éve miről írt a DM? A fürdői öltözékről Annak idején a városi szabályrendelet meglehetősen szigorú keretek közé szorította a tiszai fürdőzést. Szigorúan előírta, hogy ki milyen fürdőruhában lubickolhat a Tisza hűsítő hullámai között és élvezheti a napsugarak erősítő, gyógyító hatását. A forsrift szerint olyan fürdőruha használandó azokon a helyeken, ahol a férfiak és a nők közösen fürdenek, amely a lábszárakat legalább térdig, a felső testet egészen, sőt a nyakat és a karokat is eltakarja. A rendőrség tavaly a lehető legnagyobb szigorúsággal hajtotta végre ezt a szabályrendeletet. A tanács most új javaslatot fogadott el: a két szélsőség között, hogy öltözék nélkül fürödnek együtt a férfiak és nők, mint ruhátlan vadaknál, vagy, hogy télies teljes kosztümben menjenek a fürdőbe, van egy helyes középút is. (1926) 50 éve Gyümölcstermesztés Csongrád megye dolgozó parasztsága szívesen köt gyümölcstermelési szerződést, mert egyrészt hitelre olcsó permetező szert kapnak a szerződők, másrészt a gyümölcs beszállításakor jó árat fizetnek a termésért. Tudják ezt nem csak a termelőcsoportok tagjai, hanem az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is. Az egyénileg gazdálkodó parasztok 800 holdra, a termelőcsoportok pedig több mint 200 holdra kötöttek szerződést. (1951) 25 éve Ünnepi tanácsülés A szegedi egyetemek központi épületének aulájában nyilvános ünnepi tanácsülést rendezett a Szegedi Orvostudományi Egyetem - önállóvá válásának 25. évfordulója alkalmából. A Szegedi Orvostudományi Egyetem önállóvá válása 25. évfordulója tiszteletére dokumentumkiállítást rendeztek a központi épület első emeleti folyosóján. A kiállítás bemutatja az egyetem fejlődését, bepillantást enged az oktató-nevelő, a tudományos kutató és gyógyító munkába, a hallgatók életébe. (1976) (iJesíel a Kapcsolat