Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-23 / 19. szám

KEDD, 2001. JANUÁR 23. KITEKINTŐ 15 Domaszék Munkatársunktól Múlt szombati számunkban pontatlanul jelent meg Doma­székről szóló írásunkban né­hány pályázat adata. A telepü­lés önkormányzata a 200l-es ciklusprogramban tervezi meg­építeni a település faluházát. Ugyancsak az idén bővülni fog a teleház is. Ezen kívül ismét pályázatot nyújtottak be a KAC-hoz (Környezetvédelmi Alap- és Célelőirányzat) a szennyvízrendszer kiépítésé­nek második üteméhez. Tavaly ugyanis elutasították pályáza­tukat. A beruházáshoz még szükséges 168 millió forint. Rúzsa Munkatársunktól A rúzsai könyvtár videoklu­bot és előadássorozatot indí­tott. Az intézmény ugyanis pá­lyázaton nyert 20 ezer forintot. Ebből az összegből régi ma­gyar filmeket béreltek. Holnap, szerdán délután 5 órakor kerül sor az újabb összejövetelre. A mostani rendezvénynek több aktualitása is van. Tegnap volt a magyar kultúra napja, más­részt pedig a vetítésre szánt „Tizedes meg a többiek" című film főszereplője a múlt héten elhunyt Sinkovics Imre. A filmvetítés után Jugovics Ildi­kó, a szegedi Somogyi-könyv­tár munkatársa előadást tart az idén 70 éves születésnapját ün­neplő magyar filmvígjátékról. Zákányszék Munkatársunktól Képviselő-testületi ülést tar­tanak január 25-én, csütörtökön a zákányszéki művelődési ház­ban. Ezen többek között szó lesz az idei évi költségvetésről, az önkormányzati társulások te­vékenységéről és a helyi vállal­kozók, gazdálkodók szerepéről a település fejlődésében. A tele­pülés tervezett bevétele 2001­ben 245 millió forint, a kiadás pedig 269 millió. Zákányszék az idén 24 milliós forráshi­ánnyal küzd, ezért igénylik az ÖNHIKI-s támogatást. A felhal­mozási bevétele elérik az 59 millió forintot, de pont ennyi lesz a kiadás is. A beruházások­ra, felújításokra 19 milliót kell költeniük. Ezek közül a legfon­tosabbak a szennyvízelvezetés megvalósíthatósági tanulmány­terve, településrendezési terv, a gondozási központ bővítése, a helyi piac kialakítása, illetve a falukép egységesítése. A zákányszéki önkor­mányzat több társulás mun­kájában is részt vesz. így pél­dául közreműködik a móra­halmi székhelyű építésügyi hatósági feladatok ellátásá­ban, az öttömösi gyógypeda­gógiai oktatásban, az üllési családsegítő és gyermekjóléti szolgálatban, a rúzsai pénz­ügyi ellenőrzési társulásban. Emellett még a mórahalmi székhelyű vízmű üzemelteté­sében is részt vállal tizenegy önkormányzattal együtt. Az ülés pontjai között szerepel még az országos Arany János tehetséggondozó programban való zákányszéki részvétel megtárgyalása is. ÁRKÁD ÁRKÁD TEXTILHÁZ ajánlatai Kockás szövetek: M 675 Ft Kabátszövetek: »ft228ÖFt Francia ripszek: Wft 1440 Ft Termovelúrok: WFfMOFt 1X11703271 Szeged, Bartók tér­zsinagóga átjáró Nyitva: 9-17-ig. Kedves Környékbéliek! P usztaszert említve, bizonyára a kedves környékbé­liek is hamar a homlokukhoz csapnak: Ól Hát, persze! Pusztaszer lassan mifelénk is Ópusztaszer. Pedig hát... Ha nem is ég és fold a különbség a két falu között, de az egyik semmiképp sem azonos a másikkal. Valaha egy volt, csak a szegedi és a kecskeméti előjáróságok és a nagybirtokos Pallavicini őrgrófék „kavartak be". Hon­foglaló őseink tanácskozó helyének meghatározása nem volt egyértelmű és erre tekintettel - jó magyar szokás sze­rint - mindkét város emlékművet állíttatott. /Ki ne tudná: Sövényházára és Pusztaszerre!) Hozzáértőink lelkiisme­retes munkája nyomán rajzolódott ki a mai kép, s lett az egyik az ősi névvel illetett hely, ott, ahová épült; a másik meg egy Ó betűvel megtoldatott - Sövényháza helyén. Ebből adódhat, hogy gyakorta keresik a Nemzeti Törté­neti Emlékparkot Pusztaszeren, s hihetik sokan, hogy a kettő ugyanaz. Mondhatnánk, hogy igazi magyar sajátosság, hogy a múltunk bizonytalan, és aki Ady Endre versében Puszta­szert olvas, az, most, akkor mire is gondoljon? Az Ó-ra, vagy a mostani Pusztaszerre? Mert írva úgy vagyon a „Gőg és Magóg fia vagyok én kezdetű versben: „S ha elátkozza százszor Pusztaszer, <mármint az új szárnyakon szálló dalt, amellyel Verecke híres útján jött és Dévény­nél be is tört) „Mégis győztes, mégis új és magyar." Azért említem, mert a minap az egyik született szegedi egyete­mista elbizonytalanodott a másik Pusztaszer létezésében, merthogy neki úgy rémlett, hogy az iskolában úgy tanul­ták, Ady a pusztaszeri, vagyis hát a „nemzeti-emlékpar­kos-tájékot" jelölte az említett versében. Miután kiderült, hogy az okfejtés teljesen tökéletes és a másik Pusztaszer se tagadható le, hiszen él. (Évekkel ezelőtt Nagy József­né, Pintér Eszter egy 300 oldalas könyvben foglalta össze történéseit) tisztázódhatott: Pusztaszer igazából a miénk! A régi, a nagy, Ó nélküli a múltjával, történelemformáló szerepével; a névadó pedig a mai faluélet jellegzetes ar­culatával. Mint sokan tudják, a felső-pusztaszeri em­lékműnél, a „turulmadarasnál,, alkotóház szolgálja a művészemberek kiteljesülését; a büdösszéki madárrezer­vátumban - a Magyarországon nyilvántartott csaknem 360 madárfajból - 22l-et már megleshettek az ornitoló­gusok, s mint tudatják, országnak-világnak: belőlük 76 ott is fészkel. Pusztaszernek viszi hírét az arborétuma, és szikes pusztáinak értékes növényvilága. Temetőjének ér­dekes ravatalozóját Makovecz Imre elképzelése alapján építették. A Hét vezér névre keresztelt téesze elhalásával új gazdái lettek a földeknek. Pusztaszert ezernél több lélek lakja. Felénél több - ta­nyán. Rendszeréből adódóan a régi már nem működhet, az új meg még nem igazán talált magára. Nincs értékte­remtő munkája a falunak. Földjei termésére nehezen ta­lálni vevőt. Jócskán megdrágult a taníttatás, sokba kerül a közlekedés. Mozdulni, menni muszáj, hiába közel Kis­telek, Félegyháza és Szeged. Ezekből a legkisebb is mo­hón nyeli a pénzt... \Jo de, pont a kedves környékbéliek ne tudnák ezt? i V Mivel a szomszédos helyeken, Bakson, Ópusztasze­ren, Csengelén - mi több: Kisteleken - sincs ez másként, szinte mindegyikre ráfoghatnánk, ha épp az arculatára, divatos szakszóval: az imázsára! lennénk kíváncsi, hogy mostanában, a régieken kívül nagyon nincs is mire büsz­kének lennünk. (Ha csak arra nem, hogyan és miként le­het a semmiből is fenntartani a gazdagság látszatát...) Mert, ahogy autóztunk hazafelé, s köröttünk ezüstös csil­logásában ragyogott a Nagy Magyar Ugar; a parlagon maradt, az elcsapott földek zúzmaráson fénysültek; olyan szépnek tetszett, mintha filmet láttunk volna. És még csak azt se mondhatjuk, a pusztaszeri imázs kapcsán, hogy olyan helyen jártunk, ahol még a madár se jár... Hét eleji jókívánságokkal köszönti kedves mindnyá­jukat: Főszerkesztő: SZETEY ANDRAS Főszerkesztő-helyettes: ÓRFI FERENC Hírszerkesztőség: SZÁVAY ISTVÁN felelős szerkesztő Szerkesztők: V. FEKETE SÁNDOR, NÉMET TIBOR, PATAKI SÁNDOR, ZÉKÁNY JÁNOS. Rovatvezetők: SÜLI JÓZSEF (sport). NAGY LÁSZLÓ (fotó) Publicisztikai szerkesztőség: Szerkesztők: PANEK SÁNDOR (kultúra), KECZER GABRIELLA (universitas). KOVÁCS ANDRÁS (gazdaság), SZABÓ C. SZILÁRD (műsor). Vidéki szerkesztőségek vezetője: JOÓ ERZSÉBET Hódmezővásárhely 6800, Szegfű u. 1-3. Tel./fax: 62/241-905. Hirdetési tel./fax: 62/242-419. Makó 6900, Csanád vezér tér 3. Tel.: 62/213-391, Te!./fax: 62/213-198. Szentes 6600, Kossuth u. 8. Tel.: 63/401-024. Tel./fax: 63/314-838. Csongrád 6640, Kossuth tér 9-11. (Városi Galéria) Tel.: 63/481-010. Kiadó és szerkesztőség: 6720 Szeged, Stefánia 10., Sajtóház. Levélcím: 6740 Szeged, Pf.: 153. Központi telefon: 62/567-888. Kiadói titkárság faxszáma:62/442-958. Szerkesztőségi titkárság: 62/567-880. Fax: 62/567-881. Sportrovat: 62/567-882. E-mail: szerkesztoseg@delmagyar.szeged.hu Kereskedelmi igazgató: PÁSZTINÉ MÉSZÁROS ÉVA Hirdetésfelvétel: 62/567.832. Fax: 62/567-885. Hirdetési zöldszám: 06-80/820-220 KIADJA A DÉLMAGYARORSZÁG KFT. Ügyvezető igazgató: RÁSKAI-KISS ZSOLT. Nyomda: 6725 Szeged. Kálvária sgt. 67. Telefon: 466-847. Nyomdavezető: HOCZ PÁL Terjesztési vezető: KÓTI ZOLTÁN Terjesztés: 62/567-832. Terjesztési zöldszám: 06-80/821-821. Előfizetésben terjeszti a Média Logisztika Kft. Árus terjesztés: Délhír Rt. ISSN 0I33-025X (Délmagyarországi, ISSN 1416-0099 (Délvilág) A Délmagyarország Kft. a Kisalföld Lapkiadó Társaság tagja Ügyvezető igazgató: SZAMMER ISTVÁN Fia lép a nyugdíjas apja helyére A rúzsai erdész Baloghok Most még együtt. A nemsokára elköszönő Balogh Józseftől fia, Tibor veszi át a stafétabotot. (Fotó: Gyenes Kálmán) Egy apa szinte mindig örül annak, hogy a fia a szakmáját választja. A rúzsai Baloghéknál ennél jóval többről van szó. A 43 évnyi erdészszolgálat után idén tavasszal nyugdíjba menő Balogh József helyére kerül a fia, Tibor. A papa azért nem szakad el teljesen az erdőtől, amíg birja ki­jár és segít gyermeké­nek. Megmutatja neki e gyönyörű hivatás minden apró csínját-bínját. A rúzsai Balogh József életének elválaszthatatlan ré­sze az erdő. Már gyerekként minden szabadidejét a fák kö­zött töltötte. Tizenöt évesen csemetéket ültetett és makkot szedett a helyi erdészetben. Később elvégezte a techniku­mot és 1964-től kinevezték kerületvezetőnek. Mintegy 900 hektárnyi erdőre fel­ügyel. - A fák olyanok, mintha a gyermekeim lennének ­mondta az idős erdész. Ezért nem csoda, hogy hatalmas fájdalmat érzett, mikor leé­gett az erdő. - Mintha kést forgattak volna bennem, olyan érzést váltott ki a szörnyű hír - emlékezett vissza az első, 1994-es nagy tűzre Józsi bácsi. Emberma­gasságú fiatal fák váltak ak­kor a „vöröskakas" áldozatá­vá. Harminc évnyi munka, küszködés ment veszendőbe. A tavaly tűz is saját ülte­tést tett tönkre. Ez a mostani tragédia jobban megviselte, hiszen itt szándékosan okoz­tak tüzet. Negyven alkalom­mal is próbálkozott valaki a lángok fellobbantásával. Volt olyan délután, hogy öt helyen kellett oltaniuk. Az erdészetben 43 esz­tendőt „húzott le" Józsi bácsi. Idén március 3-án megy nyugdíjba. Nem félti az erdőt, hiszen jó kezekben lesz. Fia kerül a helyére. Tibor is a csemetésben kezdte a szakmát, mint édes­apja. Az iskola után már „iga­zi" erdész vált belőle. Már az ő feladata lesz az erdőfelújí­tás. - Hatalmas fába vágom ezzel a fejszém - nevetett Ti­bor. Embereket, gépeket kell összehangolni a mintegy 80 hektárnyi elpusztított terüle­ten. Baloghéknál már „érik" a harmadik erdészgeneráció. Józsi bácsi három unokája valódi erdőkerülő. A két na­gyobb fiúcska a nyarat min­dig a nagyszülőknél tölti. Ilyenkor azonnal mennek a fenyvesbe. A nagypapi alig győzi velük az iramot. A ki­csik mindent látni, tudni akarnak. Órákig is mesélhet­nek nekik a róka kotorékáról, a nyúlfiakról vagy az őzekről. Karmos Tamás Kardiológiától a fogászatig Domaszék új rendelőjében Új, modern műszerek­kel felszerelt háziorvosi rendelőbe járhatnak már vizsgálatokra a doma­székiek. A pácienseknek már nem kell Szegedre utazniuk egy-egy szak­rendelésre, hanem hely­ben gyógyirt találnak panaszukra. A váróte­remben eltöltött hosszú órák is már a múlté, hi­szen a betegeket előjegy­zés szerint fogadják.a - Közel hét évnyi álom vált valóra az új rendelővel ­mondta dr. Kozma Anna do­maszéki háziorvos. Egy mo­dern intézmény ötlete már 1993-ban felvetődött. Még ebben az évben pályázatot adtak be az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztárhoz. Munkájuk eredménnyel járt, hiszen 1,5 millió forintot nyertek, s hozzáfogtak a ter­vek megvalósításához. Két fontos dolog miatt volt szükség Domaszéken az új rendelőre. Az egyik a zsúfolt­ság megszűntetése, a másik pedig az, hogy néhány szak­rendelést helyben tudjanak elvégezni. - Ezenkívül már 1993-ban sejteni lehetett, hogy előbb-utóbb a teljes pri­vatizáció a háziorvosokat is érinti - mosolygott a dok­tornő. Az építés éveket vett igénybe, hiszen a pénz előte­remtése nem bizonyult egy­szerű feladatnak. Az önerő Dr. Kozma Anna az első betegek egyikét, Schmidt Melindát vizsgálja. (Fotó: Gyenes Kálmán) mellett még számos pályáza­ton nyertek kisebb-nagyobb összegeket. Tavaly november elején költözhettek át az új helyre az orvosok. A régi ren­delőben két doktor osztozko­dott egy szobán, a váróterem­ben pedig „egymás hegyin­hátán" ültek, álltak a betegek. A mostani hófehér falak között már kényelmesen „gyógyulhatnak" a páciensek. A várakozás szinte teljesen megszűnt. Előjegyzési rend­szerben fogadják a kliense­ket. Az előtérben lévő diszpé­cserpultnál Kozma F.erengné­nél csöng.á telefon. A nővér­ke minden betegnek szinte percre pontosan megmondja, mikor jöhet vérvételre vagy fogászatra. Kötözéseket, kisebb vizs­gálatokat a nővérek is elvé­geznek a saját szobájukban, így az orvosoknak már jóval több idejük marad a „komo­lyabb" esetekre. A doktor és betege, illetve a nővér és be­tege között pedig bizalmas légkör is kialakulhat, hiszen az egyes rendelők között nincs átjárás, kettesben tud­nak maradni. Már néhány szakrendelés is folyik Domaszéken. Töb­1 bek között kardiológus, reu­matológus, fogász helyben rendel. Jövő hónap elejétől már bőrgyógyász is várja a .pácienseket. A fül-orr-gé­gésszel pedig folynak a tár­gyalások. Vérvételért sem kell már Szegedre buszozni. Domaszéken leveszik a vért és a megyeszékhely laborató­riumának kocsija kijön érte a faluba. Pár nap múlva pedig már jöhet is a beteg az ered­ményért. A különféle panaszokkal küszködő domaszékieknek jó hír, hogy a rendelőt folyama­tosan bővítik, korszerűsítik, így szinte minden bajukra helyben kaphatnak enyhülést. K. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom