Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-20 / 17. szám

6 HELYI TÜKÖR SZOMBAT, 2001. JANUÁR 20. Születésnapi beszélgetés Péter Lászlóval A körtöltésen kívül és belül Vasárnap ünnepli 75. születésnapját Péter László nyugalmazott egyetemi tanár, irodalomtörténész, Szeged díszpolgára, akit a jeles alkalomból ma, szombaton délelőtt 11 órától köszöntenek tisztelői és az önkormányzat vezetői a városháza dísztermében. - Professzor úr, néhány éve azt mondta, nyugdíjaséveiben Bálint Sándorhoz hasonlóan összegezésre készül, azaz korábbi írásait szeretné tematikus kötelekbe rendezni... - Folyik a termés betakarítása, épp szerdán jelent meg Kívül a körtöltésen címmel a Tiszatáj Könyvek sorozatban Olasz Sándor szerkesztésében a nem szorosan szegedi tárgyú irodalomtörténeti írásaim gyűjteménye. A cím rímel Móra Tűi a Palánkon című kötelére, amelyben a nem Szegedről szóló írásait gyűjtötte össze. Új kötetemben többek között olyan szerzők szerepelnek, mint Szabó Lőrinc, Weöres Sándor és Ivo Andric. Pénteken jelent meg Az ezeréves Szőreg című kötetem, amelybe az elmúlt negyven évben lakóhelyemről, Szőregről publikált írásaimat gyűjtöttem össze. Tóth Csaba képviselő úrnak, valamint Demcsák Zoltánnak, a Szőregélő szerkesztőjének és kiadójának köszönhetem, hogy lehetővé tették kiadását. - Mi a titka hihetetlen vitalitásának? - Biztosan családi örökség, genetikai adottság. Anyám volt fáradhatatlan. - Mit gondol Szeged mai kulturális életéről? - Sok jót és sok hiányosságot látok. Nagyszerűnek tartom a szegedi könyvkiadás kibontakozását. A mindent kiadó Bába és Társa Kiadó mellett hírt hallok néha a szegedi tankönyvkiadók sikereiről is. Nagy hiányosságnak tartom, hogy a gazdag helyi könyvtermésről nem kap megfelelő tájékoztatást a város közönsége. A tartalmas Szeged folyóirat havi megjelenése önmagában is nagy vívmány, nem tudok azonban egyetérteni azzal az árukapcsolással, ahogyan a színházi lappal összevonták. Így sok olvasó, akinek nincs szüksége a Páholyra, nem tudja megvenni az együtt sokkal többe kerülő lapot. A Szeged nagy hibája, hogy nincs korrektora, ezért rendre botrányos sajtóhibákkal jelenik meg. Vétek egy ilyen szép Szellemvasút Három országos napilap is közölte az első blikkre is képtelenségnek tűnő hírt: Zámbó Jimmy szombati temetésére 47 (!) különvonatot indít a MA V, s a Jimmy járatokra már minden jegy elkelt. A MÁV Rt. természetesen azonnal cáfolt: a vasúthoz egyetlen különvonat indítására sem érkezett igény; ha sok lesz az utas, a szerelvényekre több kocsit kapcsolnak, szükség esetén mentesítővonat indul, látható tehát, hogy Dziimi-lmrénk máris megsokszorozta legendává vált önmagát: most éppen szellemvasút Imi több: -vasutak) formáját öltve zakatol ál az eszményekre kiéhezett nép képzeletvilágán. Készülhetünk a lélek vándorlás folytatására. A hírlapi kacsák fölszállásra készek. Nyila* Péter Péter László professzor szőregi dolgozószobájában. (Fotó: Schmidt Andrea) A Szeged-kutatás doyenje Több tucat könyv és vagy két-háromezer cikk, tanulmány szerzője. Szeged város díszpolgára, a Szegedért Alapítvány fődíjasa, Péter lászló nyugalmazott egyetemi tanár 75 éves: 1926 január 21-én született. Munkássága, amely immár több mint fél évszázadot ível át, meglehetősen széleskörű, „Hivatalosan" irodalomtörténész, az irodalomtudomány doktora, de a modern Szeged kutatásának alig van olyan ága, amelyben ne tette volna le névjegyét. Irt nyelvészeti, néprajzi, irodalom- és művelődéstörténeti cikkeket éppúgy mint például bibliográfiai vagy zenetörténeti tárgyúakat. A modern Szegedről aligha lehet szólni eredményeinek figyelembe vétele nélkül. Egyik, utóbbi időkben írott önéletrajzi jegyzetében arról ír, hogy szélaprózta munkásságát: „Papnak készültem, tanárnak tanultam, nyelvész, majd Karcagon néprajzkutató. Makón irodalomtörténész lettem. Névjegyem mivel sorsom hányt-vetett kénytelen voltam több tudományágban is lelenni. Ennek előnyét, hátrányát egyaránt érzem. De most már - életem vége felé mindegy. Sic fala tulerunt." Tagadhatatlan, hogy van ebben a számvetésben némi keserűség, s méltatlan lenne, ha ezt a mérleget jóindulathói bár, de hatálytalanítani akarnák. Nem kétséges, Péter László más körülmények között más ívű pályát is befuthatott volna, s egy ilyen pálya ma talán inkább kedvére való lenne. De tévednénk, teljesen félreértenénk életművét, ha nem vennénk észre ennek a pályának és életműnek a külső cikcakkokon keresztül is öntörvényűén bontakozó szerves egységét. Azt az egységet, amely a mégoly sikeres specialista-életműveknek is fölébe helyezi az övét. Péter László ugyanis nem pusztán több tudományágban is megnyilatkozó kutató, hanem egy sajátos szociokulturális szerep betöltője: a Szeged-kutatás egyszemélyes intézménye. Olyan „intézmény", amely a kutatáson túl, de attól nem függetlenül, a helyi tradíció megtisztítója, gazdagítója és továhhadója. Egyszóval ébren tartója. Aki tehát szereti ezt a várost, valamiképpen személyes lekötelezettje. Vannak emberek, akinek pozíciójuk adja meg súlyukat, s vannak - lényegesen kevesebben -, akik nem pozíciójukból nyerik presztízsüket, hanem ők adnak súlyt annak. Péter László e második csoportba tartozik. Azok az állások, amelyeket pályája során betöltött, többnyire általa nyertek rangot, ő emelte meg értéküket. Mit kívánhatunk e mai napon? Takarítsa be életművét, gyűjtse kötetekbe még mindazt, amit jó lenne, ha kezünk ügyébe tarthatnánk. S írjon még minél több olyan tanulmányt, mint például a legutóbbi olvasástörténeti dolgozata, amelyet a Kortárs közölt (Gárdonyi első olvasói). Isten éltessen, Laci! Lengyel András külsejű és gazdag tartalmú lapot ezzel elcsúfítani. - Régi szívügye Tömörkény életművének népszerűsítése. Hol tart ez a vállalkozás? - A Millenniumi Könyvtár sorozatban Domokos Mátyás jóvoltából módom nyílott arra, hogy négy tematikus kötetben adhassak foglalatot Tömörkény életművéről. Hühü címmel csütörtökön jelent meg a harmadik kötet, amiben a vízen járókról, kubikosokról, a városszéli szegények életéről szóló, valamint a tréfás, humoros Tömörkény-írások szerepelnek. A János a földdel című negyedik kötet, ami az író Novi Pazar-i katonáskodásáról szóló és első világháborús történeteit tartalmazza, márciusban jelenik meg. További könyveim is készülnek, a budapesti Argumentum Kiadó jelenteti meg Juhász Gyula életműve címmel a költőről írott tanulmányaim válogatását. Életem zaklatottsága nem tette lehetővé, hogy összefüggő monográfiát írjak róla, pedig ez lett volna az erkölcsi kötelességem Juhász Gyulával szemben, akinek az életművével olyan sokat foglalkoztam. Ezeket a szétszórtan megjelent írásaimat - amelyek viszonylag teljes képet adnak Juhász Gyula életművéről monográfiapótló kötetté szerkesztettem egybe, hasonlóan a Tömörkényről és Móráról írt könyveimhez. Néprajz, népműveltség című következő kötetem a debreceni egyetem néprajzi intézetének kiadásában lát napvilágot. Érdekessége, hogy ötven évvel ezelőtt írtam e két tanulmányt, de annak idején nem jelenhettek meg. Most elővettem őket, és Újvári Zoltán barátom, a debreceni egyetem néprajzprofesszora vállalta a kiadásukat. Ezen kívül Karcag a magyar művelődés történetében címmel gyűjteményes tanulmánykötetet is szerkesztek. Annak idején nem volt módom arra, hogy saját falum, Szőreg monográfiájának elkészítésében részt vegyek, a Szeged történetének szerkesztésétől is elütöttek, ezért némi elégtétel, hogy a Szatymaz-monográfiát szerkeszthetem. Immár húsz éve adós vagyok Juhász Gyula művei kritikai kiadásának utolsó, tizedik kötetével, amely a költő levelezésének második részét tartalmazza. Mielőtt meghalok, szeretném ezt az adósságomat is leróni. Hollösi Zsolt Legfontosabb a népegészségügy javítása Átszervez a miniszter Munkatársunktól Az új egészségügyi miniszter, Mikola István minisztersége 16. napján sajtótájékoztatón számolt be a változtatási és szakmai programterveiről. A miniszter tájékoztatása szerint tárcája apparátusának létszáma a január 1-jei létszámhoz képest rövidesen 30 százalékkal csökken. Az OEP-et az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá vonták, főigazgatójává Oberfrank Ferencet nevezték ki, s új ember került az ÁNTSZ élére. Pintér Alán személyében. Az új egészségügyi vezetés várhatóan februárra elkészülő ágazati stratégiájában a népegészségügy javítása kap hangsúlyt. A többi között tenni kívánnak a magzatfejlődési rendellenességek megelőzésért, a csecsemőhalandóság csökkentéséért, az egészségügyi ismeretek tananyagba építéséért, a jódos só fogyasztásának népszerűsítéséért, a depressziós betegek számának csökkentéséért, az alkoholizmus, a dohányzás, az öngyilkosság megelőzéséért. Az intézményrendszert érintő változásokkal kapcsolatban Mikola elmondta: nem kerülhető el az alapellátás teljes privatizációja, viszont fokozatosságot igényel a járóés fekvőbeteg-szakellátás magánosítása. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a népgazdaság többletbevételéből jelentős részhez jut az egészségügy. Az új gyógyszerárakat február végére, március elejére jelezte Mikola István. A kultúra napja Algyön Munkatársunktól A magyar kultúra napját Algyőn a faluházban, a január 22-én (hétfőn) 14 órakor kezdődő programmal köszöntik. Az algyői könyvtár vezetője. Ménesi Lajosné bevezetője után a résztvevőket a Naplegenda Társulás kalauzolja egy zenés „világkörüli utazáson". A műsorban Pap Márton (mese), Baár Viktória (furulya), Nagy Ágnes (vers) közreműködik. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Nemzeti kulturális alapprogram támogatásának köszönhetik az algyőiek. Aláírásgyűjtés a képtárért Munkatársunktól Szeged polgármestere a címzettje annak a memorandumnak, amelyet a város szépművészei fogalmaztak és amelyre Szeged polgárainak az aláírásait gyűjtik a Horváth Mihály utcai Képtár megmentése érdekében. „Mi. szegedi polgárok aláírásunkkal megerősítjük véleményünket, hogy városunk művészeti életéhen pótolhatatlan veszteségnek tartanánk a szegedi Horváth Mihály utcai Képtár megszüntetését: a felelőtlen várospolitika megnyilvánulását látnánk ahhan, ha a város lakói által választott képviselő-testület veszni hagyná a képtár évtizedek alatt kialakult presztízsét: ha nem mérlegelné felelősen lehetőségeit és nem mozgósítaná a szegedi adófizetők pénzéhői is rendelkezésre álló anyagi erőit a képtár további működtetése érdekében. Ha a képtár megszűnik, nem lesz piactól, politikától, konzumkultúrától mentes, független fóruma a kortárs képzőművészetnek, lassú agónia vár a város képzőművészeti életére, perifériára szorul Szeged az ország kulturális életében." - olvasható az aláírásgyűjtő íven. A továbbiakban követelik, hogy a szegedi képviselő-testület fogadja el a megyei önkormányzat vételi ajánlatát, tárgyaljon az épület megvásárlásáról, tűzze napirendre a képtár megmentésének ügyét és városi üzemeltetésének lehetőségét, továbbá felelősen fontolja meg a kamaraszínház és a képtár épületegyütteséből kínálkozó művészeti központ kialakítását. A magyar kultúra napjának szegedi rendezvényén, az alkalomra még egyszer kölcsönkapott képtárban vasárnap délelőtt I I órakor nyíló kortárs képzőművészeti tárlaton kezdik az aláírásgyűjtést. Az ásotthalmi egészséghéten Véradókat köszöntöttek Munkatársunktól Bár Ásottba lmon nagy hagyománya van a véradó mozgalomnak, az önkéntesek ünnepélyes köszöntése eddig nem vált hagyománnyá. Most az egészséghét szervezői úgy gondolták: alkalmat teremtenek a véradók elismerésére, megvendégelésére is. Igy 90 ásotthalmi lakos vehette át a többszörös véradásért járó oklevelet. Ünnepélyes keretek között fogadták - többéves elmaradást pótolva - az ásotthalmi művelődési házban a község önkéntes véradóit. Az egészséghét rendezvénysorozatának keretében megtartott program résztvevőit Petró Ferenc polgármester köszöntötte, majd prof. dr. Gát György egyetemi tanár, az ÓVSZ Szegedi Regionális Vérellátó Központ vezetője szólt a véradás jelentőségéről, méltatva az ásotthalmiak segítőkészségét is. A kitüntetéseket Pádár Lászlóné dr., a Magyar Vöröskereszt Csongrád Megyei Szervezetének titkára nyújtotta át a kilencven önkéntes véradónak. Ötvenszeres véradásért öten kaptak elismerést és köszönetet. A falu lakosai közül 11 -en negyvenszer segítették vérükkel a beteg emberek gyógyulását. Tizenöten 30-szoros, huszonketten 20-szoros, 24-en pedig 10-szeres véradásért vehették át a kitüntetést. Az egészséghél ma, szombaton a sport, a testmozgás jegyében zajlik. Délelőtt 9 órakor Dlusztus Imre újságíró indítja a falufutást. A versenyzőket a mintegy másfél kilométeres táv végén forralt borral várják majd, a sportcsarnokban pedig 10 órától röplabdamérkőzések lesznek. A program délután 2-kor focimeccsel folytatódik, ahol a helybeliek és az újságírók csapat küzd egymással. Karambol a körúton Munkatársunktól Tegnap délután két személyautó ütközött össze a szegedi József Attila sugárút és a harmadik körűt kereszteződésében. A Szegedi Rendőrkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint egy Renault típusú személygépkocsi érkezett Hódmezővásárhely felől, a József Attila sugárúton a jelzőlámpás kereszteződésbe (a lámpák működtek). Egy Volkswagen Passat a Makkosházi körút felől indult volna a Budapesti körűt irányába, amikor a két kocsi összeütközött. A balesetben a Volkswagen utasa könnyű sérülést szenvedett. A két autóban esett kár mintegy 2,5 millió forint. DM Újság, könyv, szórólap, ügyviteli nyomtatvány, meghívó, névjegy, IGÉNYES KIVITELBEN: 62/466-847 * Összetört autók a Makkosházi körúton. (Fotó: Karnok Csaba)